oceanográfia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- természetvédelem
- állatvédelem
- tengerkutatás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén
A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak elõre jelzéséhez, hogy a jövõbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hõ-és szénelnyelésére.
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fûmezõk fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erõs üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában mûködõ Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fûmezõkbõl.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fû
- ökoszisztémák
- Max Planck Intézet
- Címkefelhõ »
Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében
Az USA Kereskedelmi Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.
Az extrém tengeri hõhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára
2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hõmérsékleteket jegyeztek fel.
A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon
Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hõmérsékleteken is.
A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata
A melegedõ óceáni hõmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány
A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt
Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.
Modern technológiai eszközökkel vizsgálják a Bermuda-háromszög rejtélyeit
A Bermuda-háromszög bolygónk egyik legszelesebb területe: évente átlagosan 130 nagyobb viharral kell itt számolni, ráadásul az év felében pusztító hurrikánok is megjelennek. Számos tragédia történt már itt, de vajon mindegyikért a természeti jelenségek a felelõsek? Ezt kutatta egy tudományos forgatócsapat, és azt tapasztalta, hogy a katasztrófák mögött sokszor emberi mulasztások is szerepet játszanak. A Bermuda-háromszög titkai címû látványos dokumentumsorozatot itthon a Viasat History történelmi csatorna tûzi képernyõre január 10-12. között 21 órától, amely a jövõbeli technológia áttörésekrõl, így például az új generációs fekete doobozról ...
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytõl távol élni, egy biológus csapat szerint.
A szén csökkentésére és a bolygó lehûtésére megoldás lehet az óceán trágyázása
Egy tudósokból álló bizottság érdeklõdést keltett a mesterségesen triggerezett plankton virágzás tesztek iránt. Bizottsági jelentés tüzeli az érdeklõdést a mesterségesen beindított plankton virágzások iránt
A búvár benyúl a cápa szájába, és eltávolítja a horgot - VIDEÓ
Cristina Zenato búvár és természetvédõ, a „a cápák first ladyje" úgy babusgatja a cápákat, mint más a kutyáját. A közhiedelem ellenére a cápák nem is olyan vérszomjas fenevadak, mint amilyeneknek sokan gondolják õket. A cápáktól való félelem jóval nagyobb, mint a valódi fenyegetés. A valóságot eltorzítják a rendkívül ritka cápatámadásokról szóló, és nem egyszer szenzációhajhász beszámolók.
Eltöröltek egy természetvédelmi területet
A Csendes-óceánon fekvõ apró szigetekbõl álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költözõ madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekérõl körülbelül két tucat fajt képviselõ, költözõ madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
Pingvinalakú víz alatti drónokkal kutatják az óceánt
Pingvinalakú víz alatti drónok rajai segíthetnek a jövõben az óceánok felfedezésében. A prototípusokat csütörtökön mutatta be a stralsundi Német Oceanográfiai Múzeum igazgatója, Burkard Baschek.
Rémisztõ, rejtõzködõ szörnyek vannak a tengerekben
A Föld utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja a mélytenger fény nélküli, örök sötétségbe burkolózó titokzatos világa. A világhírû tengerkutató, a Titanic roncsait felfedezõ Robert D. Ballard találó szavaival élve, sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a világóceán mélységeit. A mélytenger rendkívül barátságtalan környezeti körülményei, a teljes fénynélküliség, a fagyponthoz közeli hõmérséklet és a rettenetes nyomás különleges alkalmazkodást követel meg a „Nap nélküli világ" lakóitól. Logikus lenne úgy vélekedni, hogy ez a kegyetlen környezet alkalmatlan az élet számára, de a valóság merõben más: a feneketlen és sötét méllységek ...
Egy új technológiával tisztítják meg az óceánokat a mûanyag szennyezéstõl
A hulladék öt óceáni szemétszigetben akkumlálódik a legnagyobb a Hawaii és Kalifornia közt elhelyezkedõ Nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ha hagyjuk cirkulálni, a mûanyag hatással lesz az ökoszisztémáinkra, egészségünkre, és a gazdaságra évtizedekig, vagy évszázadokig. Ennek megoldásához a szennyezés forrásának elzárása és az óceánban már akkumlálódott szemét eltakarításának kombinációja szükséges. Egy új óceán tisztító technológiát fejleszt a The Ocean Cleanup nonprofit szervezet.
Klímakatasztrófa fenyeget a Golf-áramlat lassulása miatt
Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsõsorban az európai klímára lehet súlyos hatással.
- címkék:
- Atlanti-óceán
- Golf-áramlat
- tengeráramlatok
- oceanográfia
- nagy óceáni szállítószalag
- áramlási rendszer
- tengeri jég
- oceanográfiai állapothatározók
- klímakatasztrófa
- idõjárásváltozás
- elegyes víz
- atlanti meridionális áramlási rendszer
- Nature Climate Change
- Potsdami Klímakutató Intézet
- Címkefelhõ »
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdõdött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Ritka felvételt készítettek a kutatók egy óriás tintahalról - videó
A kutatók ritka felvételt készítettek, ugyanis elsõ ízben sikerült lencsevégre kapni egy óriás tintahalat (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik.
Fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál
Meglepõ módon egy fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltõ, a szakértõk szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
Kétszer annyi szén-dioxidot nyel el a világóceán, mint korábban gondolták
A Proceedings of the National Academy of Science magazinban megjelent tanulmány szerint az óceánok sokkal több, kétszer annyi szén-dioxidot nyelnek el annál, mint amit korábban gondoltak. Az új felfedezést a jövõbeli klímafelmérésekhez, illetve prognózisokhoz is jól lehet majd használni.
Kísérteties óriásrák bukkant fel a Mariana-árok mélységeiben - videó
Annak ellenére, hogy a világóceán örök sötétségbe burkolózó irdatlan mélységeiben élõ állatfajok rendkívül bizarr, gyakran hátborzongató külsejükkel a horrorfilmek világát idézik, e „szörnyek" többsége csak ritkán haladja meg a 10-15 centiméteres hosszúságot. A mélytengeri fauna egyik ritka óriás ízeltlábúját nemrég a világtenger legnagyobb mélységének számító Mariana-árokban figyelték meg.
Különleges Cousteau-projekt indul a tenger mélyén
A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel, Fabien Cousteau ötlete alapján. A francia tengerkutató világhírû nagyapja, Jacques-Yves Cousteau volt az elsõ az oceanográfia történetében, aki a Vörös-tenger szudáni partvidékén víz alatti kutatóállomást épített, az 1960-as évek elején.
Egy autóbaleset miatt kezdett búvárkodni a világ leghíresebb tengerkutatója, Cousteau kapitány
A tenger, a partoktól távoli mélységek birodalma hosszú évszázadokon át idegen és félelmetes világ volt az ember számára. A 20. század harmincas éveiben a francia haditengerészet egy mindaddig ismeretlen fiatal tisztje maga sem sejtette, hogy amikor 1936 forró nyarán egy kölcsönkapott úszószemüveggel felszerelkezve elõször veti magát a hullámok közé, a felszín alatt feltáruló világ látványa mindörökre megváltoztatja az életét. E katartikus élmény azonban nem csak az ifjú Cousteau sorhajóhadnagy életét, hanem az emberiség tengerrel fennálló kapcsolatát is mindörökre megváltoztatta.
- címkék:
- Jacques-Yves Cousteau
- Simone Melichor
- Emile Gagnan
- Jean-Michel Cousteau
- Francine Triplet
- Frédéric Dumas
- cápák
- örökség
- kutatóhajó
- tengerkutatás
- oceanográfia
- légzõkészülékes merülés
- víz alatti kamera
- Cousteau-dinasztia
- autonóm légzõkészülék
- reduktor
- A csend világa
- Précontinent II
- Francia Oceanográfiai Társaság
- Címkefelhõ »
Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál
A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.
Mesterséges intelligencia landolt a Mariana-árok mélyén
Múlt hét pénteken érte el a tengeraljzatot a világóceán legmélyebb pontján, a Mariana-árokban az az orosz automatizált autonóm merülõeszköz, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szakemberei által kifejlesztett eszköz új perspektívát nyit a jelentõs részben még felfedezetlennek tekinthetõ mélytengeri környezet kutatásában.
A szubantarktikus szigetek is mûanyaggal szennyezettek
Élelmiszercsomagolásokat, halászfelszereléseket és különbözõ mûanyaghulladékokat mos partra a víz a szubantarktikus, vagyis az Antarktisztól északra elhelyezkedõ szigeteken, ahol több évtizede végeznek vizsgálatokat a kutatók, akik most két tanulmányt is publikáltak az Environment International címû folyóiratban.
Elõször találtak mikromûanyagot antarktiszi jégmintákban
Elõször találtak mikromûanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban: a Tasmaniai Egyetem kutatói 14 különféle mûanyagra bukkantak 2009-ben fúrt jégmintákban.
Az atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát
A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életû cetcápák korának meghatározásában.
A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét
A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentõsen növeli a halálos kimenetelû összeütközések kockázatát a vízi jármûvek és a tengeri emlõsök között.
Több száz delfin teteme vetõdött a francia partokra év eleje óta
Mintegy 670 delfin teteme vetõdött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán - közölte az emlõsökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium.
Rekordszámú kék bálna gyûlt össze a Déli-Georgia szigetnél
A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyûltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvõ Déli-Georgia szigetnél.
60 éve érte el a világtenger legmélyebb pontját a „mélység Kolumbusza”
1960. január 23-án az Egyesült Államok haditengerészete USS Lewis rombolójának fedélzetén tetõpontjára hágott az izgalom. A hídon szorongó tisztek látcsöveikkel a Csendes-óceán tajtékos hullámoktól borzolt kobaltkék felszínét fürkészték. Amikor hirtelen megpillantották a a hullámok hátán hintázó Trieste-II batiszkáfot, száznyi torokból egyszerre harsant fel a harsány éljenzés, mert ezzel bizonyossá vált, hogy a felfedezések történetének egyik legnagyobb kalandja, a világóceán legmélyebb pontjára való lemerülés sikerrel végzõdött.
Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét
Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világûrrõl, illetve közvetlen kozmikus környezetünkrõl. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetõvé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.
- címkék:
- Jacques Piccard
- Robert Ballard
- Edward Forbes
- biodiverzitás
- Mariana-árok
- óceán
- világtenger
- tengerkutatás
- oceanográfia
- sótartalom
- óceáni aljzat
- batiszkáf
- mélytengeri árkok
- mélytenger
- oceanográfiai állapothatározók
- Trisete-II
- mélytengeri kutatóeszközök
- azoikus zóna
- Woods Hole Oceanográfiai Intézet
- Címkefelhõ »
Szeizmikus hatása lehet a nagy tengeri viharoknak
A hurrikánok vagy egyéb nagy erejû viharok akár egy 3,5-ös erõsségû földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévõ óceáni területen - állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters címû folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségrõl.
Igazi bravúr: 28 nap a Földközi-tenger mélyén
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötõben.
Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben
Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítõ ragadozó a legnagyobb valószínûséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvõ Greba¹tica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hõmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hõség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
Kétezer méter mélyen találták meg a világ legrégebbi ép hajóroncsát
A világ legrégebbi, teljes épségben fennmaradt elsüllyedt hajóját találták meg a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál brit és bolgár oceanográfusok. Az ókori görög gálya a tenger különleges oceanográfiai állapotjelzõinek köszönheti fennmaradását.
Döbbenet: parányi rákok erõs óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetõen a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezõkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentõs a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Nyoma veszett a Bermuda-háromszög felett eltûnt kisgép utasainak
Május 15-én, hétfõn, helyi idõ szerint délután kettõ óra tíz perckor a miami körzeti légi irányítás hirtelen elvesztette a radar- és rádiókapcsolatot azzal a túragéppel, amely Puerto Ricóból szállt fel, floridai úti céllal. A gép, fedélzetén négy fõvel, a Bahama-szigetek közelében, a hírhedt Bermuda-háromszög térségében tûnt el.
Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!
A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedésérõl, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...
Új kutatóközpont figyeli a déli óceánt
Kínai-ausztrál kutatóközpontot hoznak létre a déli félteke óceánjainak megfigyelésére, amely a globális felmelegedés elleni küzdelemben is fontos szerephez jut.
Óriási mélytengeri zagyár Kaliforniában
Kiterjedt víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvõ Montereyi-kanyonban, még év elején. A különleges természeti eseményrõl nemrég számoltak be a nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport tagjai.
Spagetti szörny az óceán mélyérõl
A mélyóceáni birodalom földünk utolsó nagy fehér foltja. Szinte naponta érkeznek hírek új, ismeretlen mélytengeri fajok felfedezésérõl annak igazságát bizonyítva, miszerint sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélységeit.
Nagy múltja volt, és nincs jövõje: az ezerarcú Földközi-tenger
Nyárelõn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükrözõ víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhetõ jövõrõl regélnek.
Víz alatti vulkán kitörését figyelték meg a Csendes-óceánon
Vízalatti vulkán kitörését figyelhették meg a Washingtoni Egyetem kutatói – az Axial-fenékhegy legutóbb 2011-ben tört ki, de akkor nem tudták olyan pontosan monitorozni az érdekes természeti jelenséget, mint most.
Sok kicsi sokra megy: gyorsabban emelkedik a tenger
Nem jól számolták ki, mennyivel emelkedett a tengerszint világszerte a 20. században. Nagymamáink idejében lassabban, most viszont jóval gyorsabban növekszik a tenger. Már félméteres emelkedés több tízmillió embert sodor veszélybe.
Tudta, hogy milyen õsidõk óta van víz a Földön?
Nem kellett pár százmillió évnek eltelnie ahhoz, hogy megjelenjen a víz a Földön. Az új kutatásból az következhet, hogy az élet is hamarabb alakult ki.