Rengeteg vizet találtak a Holdon

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.

Hamarosan robbantanak a leendő holdbázis helyén

A Hold körül keringő amerikai LRO-űrszonda is vízjégre utaló nyomokat azonosított égi kísérőnk déli sarkvidékén. Ezek alapján kijelölték azt a krátert, ahol az utolsó rakétafokozat és egy kisebb szonda október 9-én becsapódik a felszínbe. A robbanás elemzése remélhetőleg végleg megválaszolja a leendő holdbázisok szempontjából kulcsfontosságú kérdést: van-e vízjég a Holdon?

Sms-t küldhet bárki az űrbe

Az ausztrál tudományos hét apropóján egy helyi webszájt ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy bárki legfeljebb 160 karakter hosszúságú üzenetet a 20,3 fényévnyire, vagyis 194 billió kilométerre lévő Gliese 581 d exobolygóra, amely valószínűleg a Földhöz hasonló atmoszférával bír.

Az Apollo-11 indítóállványa - kép

1969. július 16-án milliónyi amerikai gyűlt össze, s a televíziók képernyőin további milliók követték figyelemmel világszerte, amint az Apollo-11, fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnel és Michael Collins-szal elindult a Hold felé. Az Apollo-11 a floridai Cape Canaveral 39A jelű indítóállványáról emelkedett a magasba.

A holdraszállás közvetítése csak az utolsó pillanatban dőlt el itthon

Ma 40 éve, hogy a floridai Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo-11, amelynek Holdra szállását 1969. július 20-án a Magyar Televízió is közvetítette. Mennyire lehetett előre tudni, hogy az amerikaiak leszállnak a Holdra? Milyen volt a közvetítés hangulata? Hogyan fogadta a nagyközönség az eseményt? A történelmi műsor alatt Dr. Almár Iván is a stúdióban volt szakértőként - a csillagász-űrkutatót arról kérdeztük, miként emlékszik vissza az eseményekre.

Amerikában áll bíróság elé a NASA-hacker

Úgy tűnik, hogy a világ egyik leghíresebb hackere, Gary McKinnon mégsem ússza meg az Egyesült Államoknak való kiadatását Nagy-Britanniából, miután a bíróság nem vette figyelembe az intézkedés ellen szóló emberi jogi érveket.

Összefog Amerika és Európa az űrkutatásban

Elképzelhető, hogy a következő időszakban közös hordozórakétával indít két Mars-szondát a két űrkutatási nagyhatalom, a későbbiekben pedig közös programok révén fonhatják még szorosabbra kapcsolatukat.

2009-ben lesz az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása

Alig tíz évvel a sokunk számára felejthetetlen 1999-es teljes napfogyatkozás után jön az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy Magyarország területéről nem lesz látható. Azok, akik megtehetik, hogy elutaznak Indiába vagy Kínába, sok hasznos információt találnak összeállításunkban. Akik pedig itthon maradnak, még 2008-ban vigasztalódhatnak két holdfogyatkozással és egy részleges napfogyatkozással.

Elkészült a NASA eddigi legrészletesebb Föld-atlasza

A NASA és a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium együttműködésben megjelent bolygónk eddigi legrészletesebb domborzati térképe.

Afroamerikai exűrhajós kerülhet a NASA élére

Megszorítások az új amerikai űrhajónál is: hat helyett csak négyszemélyes lesz az Orion

Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után a NASA minél előbb üzembe akarja állítani az Orion űrhajókat. Ennek megfelelően az új amerikai űreszköz először csak négyfős változatban készül el, ezért az űrállomásnál továbbra is szükség lesz a Szojuz űrhajókra.

Bemutatták az első holdi növények üvegházát

Az amerikai asztronauták étlapján hajdanán dehidratált ételporok és tubusos tészták szerepeltek, de étrendjük napjainkban már változatosabb. A jövőben pedig friss zöldséget fogyaszthatnak az űrutazások során is.

Twitteren üzen az amerikai űrhajós

Twitterezve számol be újabb űrmisszióra való felkészüléséről a NASA egyik űrhajósa - jelentette be hétfőn az amerikai űrkutató hivatal.

Simonyi dokkolt, landolt a Discovery

A Charles Simonyit is szállító Szojuz-űrhajó március 28-án (szombaton), közép-európai idő szerint 14:05-kor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson, a Discovery űrrepülőgép pedig 20:13-kor landolt a Kennedy Űrközpont területén.

A nap fotója: hatalmas űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás a hozzá közeledő Discovery fedélzetéről fotózva 2009. március 17-én.

A feszítővas sem segített az űrsétán

A végéhez közeledik a Discovery aktuális küldetése a Nemzetközi Űrállomáson. A harmadik és utolsó űrséta során a tervezett feladatok többségét elvégezték az asztronauták. Probléma ismét a korábban hibásan rögzített platformnál lépett fel: bár a rossz rögzítést kioldották, a felületet mégsem sikerült kinyitni.

Discovery: szerencsétlen véletlenek űrsétája

A sikeres munka mellett egy rosszul otthagyott rögzítőelem, egy lemerült akkumulátor, szivárgó levegő és egy újraindítandó szkafander-számítógép bonyolította az elmúlt napokat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. Mindezek után még egy veszélyes űrszemétdarab miatt is pályát kellett módosítani.

Nyitva az új napelem az űrállomáson

A Discovery által felszállított S6 jelű napelemszegmenst sikeresen rögzítették a Nemzetközi Űrállomás külső felületéhez, majd kinyitották a hozzá tartozó napelemtáblát.

Napéjegyenlőség lesz az interneten is

Ma, a napéjegyenlőség napján a NASA élő internetes adást sugároz a Nap és a Föld kapcsolatairól, magyar idő szerint este 20 órától. A Magyar Csillagászati Egyesület egy nemzetközi felmérésben történő részvételre buzdítja az égbolt szerelmeseit, jövő szombaton pedig ismét leoltják a villanyt bolygónkon.

Együtt startolt egy denevér a Discoveryvel - kép

A Discovery űrrepülőgép startja körüli sürgés-forgásban egy denevér pihent meg a hajtóanyagtartályon. Az állat nem zavartatta magát, kivárta a hivatalos indulást, majd a géppel együtt emelkedni kezdett.

A NASA segít a BMW-nek

A bajor cég az Amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatallal készíti új üzemanyag-takarékos technológiáit.

Elindult a Discovery az űrállomáshoz

A Discovery indítását csütörtökön megakadályozó hidrogénszivárgási problémát megoldották, így magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, 0.43-kor elindulhatott az űrrepülőgép. A start rendben zajlott, a Discovery két nap múlva csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A NASA és a Cisco globális rendszert fejleszt a klímaváltozás figyelésére

A NASA és a Cisco bejelentette, hogy közösen fejleszti ki a Planetary Skin nevű, a bolygónk egész felszínét lefedő hálózatot, amely a világ számos pontján mért környezeti adatok összegyűjtését, rendszerezését és statisztikai elemzését szolgálja.

Óvatosan élesztgetik a legnagyobb Mars-szondát

A földi irányítók stabil kommunikációs kapcsolatban vannak a Mars Reconnaissance Orbiter űrszondával, amely egy hete kapcsolt biztonsági üzemmódba. A vörös bolygó kutatásában vezető szerepet betöltő űreszköz megszokott működésének visszaállítása néhány nap múlva várható.

Nem lesznek kétes üzletek az űrállomás legújabb moduljában

A Nemzetközi Űrállomás Node-3 jelzésű moduljának nevét az internetes közösség segítségével, szavazással fogja kiválasztani a NASA. Jelenleg toronymagasan a Serenity névjavaslat vezet, amely mögött egy mára kultfilmmé vált sci-fi népes rajongótábora áll.

A NASA internetes közösségi szerepjátékot fejleszt

Űrkutatós MMORPG-t tervez kiadni a NASA. A 2010-ben megjelenő programban űrhajózni keveset kell majd, viszont idegen bolygók lakhatóvá tételében részt vehet a játékos - adta hírül a GameDaily.

Magyar diák nyert NASA-ösztöndíjat: fekete lyukak nyomában

Kocsis Bence is bekerült idén a NASA azon tíz fiatal ösztöndíjasa közé, akik támogatott formában végezhetik kutatásukat három éven át az Egyesült Államok valamelyik egyetemén.  

Újabb információk szerint visszazuhant a Földre a NASA műholdja

A NASA legutóbbi, magyar idő szerint kedd esti bejelentése alapján - és a korábbi hírekkel ellentétben - az OCO (Orbiting Carbon Observatory) nevű műhold csak rövid ideig volt nagy magasságban az indítást követően. Pályája nem volt megfelelő a keringéshez, így hamarosan visszatért a Föld légkörébe, és az Antartktisz körüli vizekbe zuhant. A hiba oka egyelőre nem ismert.

A Mars asztrobiológiai potenciálja: az ősi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész

Külső szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzőit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következő részeiben a marsbéli élet lehetőségével foglalkozunk. Először a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebből a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.  

Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton!

A Sánta és a Kráterjáró: ötévesek az amerikai marsjárók

Öt évvel ezelőtt landolt a Spirit és az Opportunity a Marson. A két rover azóta 21 kilométert járt be, és rengeteg értékes felfedezést tett - többek között nyomára akadt az egykori folyékony víznek. Az elnyűhetetlen szerkezetek a tervezett háromhónapos élettartamukat eddig 20-szorosan túlteljesítve, ha nem is hibátlanul, de még most is üzemelnek.  

Először ütközött két nagy műhold az űrben

Az  amerikai Iridium cég távközlési műholdja egy orosz szatelittel ütközött össze az űrben. A baleset várhatóan nem jelent veszélyt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - jelentette be a NASA szerdán.

Égi lencse lebegő vízcseppekből

Lenyűgöző felvétel készült egy spirálgalaxisról

A Hubble-űrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévő galaxisok is tanulmányozhatók.

Repüljön a Naprendszer legnagyobb vulkánja és kanyonóriása felett - itt a Google Mars 3D

A Google és a NASA közösen készített új alkalmazásában térhatású képek segítségével mozoghatunk a Mars felszíne felett. Meglátogathatjuk a látványos felszínformákat, például a Valles Marineris hatalmas árkait vagy a Tharsis-hátság óriásvulkánjait, és az eddigi szondák leszállóhelyei is felkereshetők.

Kozmikus szökőkút hatalmas fekete lyuktól

Először sikerült a szubmilliméteres tartományban megfigyelni a fénysebesség felére gyorsított részecskék által létrehozott hatalmas kozmikus szökőkutat egy közeli galaxisnál.  

Metáneső hullik és áradnak a tavak egy távoli világon

A Cassini-űrszonda megfigyelései alapján sikerült olyan tavakat azonosítani a hold sarkvidékén, amelyek a térségben található felhőkből hulló metánesők nyomán keletkeztek és növekedtek.  

Dönteni kell az új nagy űrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?

Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új űrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.

Hét év hosszabbítás a Szaturnusz körül

A Szaturnusz bolygót, illetve annak gyűrűrendszerét és fontosabb holdjait vizsgáló amerikai Cassini-űrszonda küldetését hét évvel meghosszabbították.  

Megúszhatja a kiadatást a brit NASA-hacker

Fellebbezhet az Egyesült Államokba való kiadatás ellen a NASA hálózatát feltörő brit hacker. A kutakodásai közben Solo nevet használó Gary McKinnon ügyét márciusban vizsgálják felül - adta hírül a BBC.

Először mérték meg két idegen bolygó sugárzását a földfelszínről

Első alkalommal sikerült a Föld felszínéről két exobolygó sugárzását egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövőben a légköri paraméterek pontos megbecslésére is lehetőséget adhat a távoli planétáknál.  

Pillantás a legsötétebb holdkráterekbe

Közölték a Chandrayan első radarfelvételeit a Holdról. Az indiai szonda radarja az első próbák alapján tökéletesen üzemel, és esély van rá, hogy a sarkvidéki kráterekben esetleg előforduló vízjeget azonosítsák vele a közeljövőben.  

Megerősítették a metán jelenlétét a Marson - a gáz életre is utalhat

Földi megfigyelések végre megerősítették a metán jelenlétét a vörös bolygó légkörében. A felszín alól szivárgó gáz légköri mennyisége évszakos változást mutat. A metán a Mars belső aktivitása és az élet lehetősége miatt is fontos: származhat vulkáni gázkibocsátásból, de akár biogén eredetű is lehet.  

Árnyékban is fényesen: szokatlan felvétel a Szaturnuszról

Gammasugárzó kozmikus világítótornyokat találtak

A Fermi-űrtávcsővel egy tucat olyan pulzárt találtak, amelyek a korábban ismertektől eltérően csak a gammasugarak hullámhosszán figyelhetők meg. A sugárzás elemzésével megbecsülhető a távoli objektumok forgás- és mágneses tengelyének térbeli helyzete is.  

Pillantás a Vénusz gigászi vulkánjaira

Térhatású radarfelvétel a 3200 méter magas, 400 kilométer átmérőjű Gula Mons vulkánról és környezetéről a Vénusz felszínén.  

Szupernóva-robbanás 3D-ben először

Minden korábbinál részletesebben sikerült meghatározni a Cassiopeia-A jelű szupernóva-maradvány térbeli jellemzőit. A felmérés a robbanás során keletkezett aszimmetrikus anyagsugarakat mutatott ki.  

Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

Haldokló csillagok vizsgálata alapján számos Föld-típusú bolygó létezhet

Olyan poranyagot azonosítottak idős csillagok felszínén, amely a körülöttük keringő kisbolygók törmeléke lehet. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy számos csillag körül keringhetnek a mi Földünkhöz hasonló planéták.  

Még éltek az űrhajósok, amikor a kabin leszakadt a Columbiáról

A Columbia űrrepülőgép 2003-as visszatérésekor megsemmisült a Föld légkörében. A NASA néhány napja újabb részletes jelentést közölt a katasztrófa eseményeiről. Ebből kiderül, hogy az űrhajósok közel egy percen keresztül próbálkoztak a gép megmentésével, azonban a súlyos sérülés miatt nem volt esélyük a túlélésre.  

2037-re a Marsra érhet a NASA

Az Egyesült Államok és világ vezető űrkutatási szervezete, a NASA október 1-jén ünnepelte fél évszázados fennállását. A NASA az űrtevékenységgel kapcsolatos tervezés, fejlesztés és kivitelezés teljes vertikumában dolgozik. Az elmúlt fél évszázad eredményeinek jelentős része már a mindennapi élet területén is megjelent, a következő 50 évre pedig nagy terveket szőnek: új űrhajót, holdbázist és az első marsutazást.

A Ganymedes eltűnik a Jupiter mögött - kép

A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-űrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.  

Szuper-nagytömegű fekete lyukak környezetét vizsgálták

Egy új felmérés alapján a galaxisok centrumában lévő fekete lyukak környezete hasonló: egy forró és röntgensugárzó belső, valamint egy nagyobb és infravörösben sugárzó külső korongot tartalmaz.

Nagy lépés a marsi élet felé - fontos ásványokat találtak a felszínen

Karbonátos ásványokat azonosítottak a Marson. A felfedezés azért fontos, mert ennek alapján nem csak savas vizes környezetek létezhettek a bolygó múltjában. Ez pedig az élet keletkezése számára az eddig feltételezettnél kedvezőbb környezeteket jelentett.

Kiállítják majd a kiszuperált űrrepülőgépeket

A jelenlegi tervek szerint a NASA rövidesen - néhány éven belül - kivonja a forgalomból jelenleg üzemelő három űrrepülőgépét: az Atlantist, az Endeavourt és a Disoveryt. A hivatal szerdán egy felhívást tett közzé, amelyben javaslatokat vár a három űrrepülőgép felhasználására.  

Új lehetséges élőhely a Marson

A Phoenix eredményei alapján úgy fest, az elmúlt 10 millió évben többször is lehetett egy kevés folyékony víz a leszállóhelyen. Egy másik kutatócsoport javaslata alapján a földi sivatagi mázhoz hasonló környezetek is kedvezhetnek az esetleges élet számára a Marson.  

Az Univerzumot átszövő sötét erő újabb bizonyítékát jelentették be

Eltérő távolságban lévő galaxishalmazok megfigyelése arra utal, hogy az utóbbi évmilliárdokban a halmazok növekedése a várhatónál lassabb volt. Mindez a sötét energiától állhat elő, amely a Világegyetem tágulását egyre gyorsabbá teszi - jelentette be a NASA hazai idő szerint kedden 19 órakor megtartott sajtótájékoztatóján.  

A Bengál-öböl folyódeltái - a hét műholdképe

Az Indiai-óceán északkeleti öble, a Bengál-öböl valóságos beltengerként választja el az India törzsét alkotó Dekkán-félszigetet Indokínától. Az öbölbe két bővizű folyó is elhozza a Himalája vizeit.

Dráma a Magellán-felhőben - szupernóvák közé préselődött csillaghalmaz

Három szupernóva lökéshulláma közé szorult csillagközi anyagfelhőben született csillagokat vizsgáltak egy szomszéd galaxisban. A Chandra-röntgenteleszkóppal az eddigi leghosszabb, 31 órás felvételt rögzítették a területről.  

Ma lesz a legnagyobb és legfényesebb a telihold

December 12-én, péntek este a telihold fázis kísérőnk pályájának a Földhöz legközelebbi pontján következik be, ezért az év legnagyobb teliholdjától megvilágítva az átlagosnál fényesebb lesz az éjszaka ott, ahol nem takarja az eget felhőzet. A meteorológiai előrejelzések szerint erre hazánkban főként a keleti, északkeleti országrészben lesz esély, s leglátványosabb formáját éjfél körül mutatja majd.

Ballonok és repülőgépek is mennek majd a Marsra

Ballonokat és repülőgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következő évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezőasztalon már körvonalazódnak a következő küldetések, amelyek 2020 körül első alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.  

Speciális Jumbo szállítja haza az űrrepülőgépet - kép

A rossz időjárási viszonyok miatt Kaliforniában landolt Endeavour megkezdte útját a floridai Kennedy-űrközpont felé. A speciális Boeing 747-es gép hátán utazó űrrepülőgép két nap alatt jut el a célállomásra, miközben a kellemetlen időjárású helyszíneket, sőt még a gyenge esőket is el kell kerülnie.

Vízmolekulák a Hold anyagában

A Holdat az eddigi megfigyelések és az elméleti modellek alapján is kifejezetten száraz égitestnek tekintették - egy új vizsgálat azonban nem erre utal.  

Elkészült az 1,2 millió faktoros űrnapvédő

Túl van a sikeres földi próbákon az a hatalmas felületű árnyékolószerkezet, amely majd a James Webb űrteleszkópot, a Hubble-űrtávcső utódját védi a napsugárzás melegétől, a világűr viszontagságaitól. Hatékonyságát a fényvédőkrémek védőfaktorához hasonlítva 1,2 millió faktoros védelmet szolgáltat. Felülete 150 négyzetméter, körülbelül akkora, mint egy teniszpálya. Öt rendkívül vékony rétegből áll, egyik réteg sem vastagabb az emberi hajszálnál.

Két év halasztás a legnagyobb marsjárónak

Az amerikai Mars Science Laboratory nevű rovert az eddig tervezett 2009 helyett technikai okokból csak 2011-ben fogják elindítani a vörös bolygóhoz - jelentette be csütörtökön a NASA.

Tíz éve a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás - képes építéstörténet

Az űrkorszak kezdete óta nem volt kérdéses, hogy kellene egy igazán nagy, állandóan a Föld körül keringő laboratórium, ahol a súlytalanság előnyeit kihasználva lehetne kísérleteket folytatni. A sok szempontból sikeres, ám pályafutását ócskavasként végző orosz Mir után napjainkra lényegében el is készült az eddigi legbonyolultabb és legdrágább űreszköz.  

Földet ért az Endeavour űrrepülőgép

Az Endeavour közép-európai idő szerint vasárnap este 22 óra 25 perckor landolt hétfős legénységgel a fedélzetén a kaliforniai Edwards légibázison.

Víz táplálhatja az Enceladus gejzírjeit

A Szaturnusz Enceladus holdján megfigyelhető gejzírszerű kitörések nagy sebessége, illetve működésük folyamatos jellege arra utal, hogy felszín alatti víz táplálja őket.  

Hiányzó láncszemre akadtak a galaktikus állatkertben

Olyan spirális galaxisokat találtak, amelyekben már igen kevés csillag keletkezik, és bizonyos szempontból átmenetet alkotnak az elliptikus galaxisok felé - jelentette be hazai idő szerint hétfőn éjfélkor a NASA.

Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.  

Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép

Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegű, kőzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.  

Már működik a bolygóközi internet

Tíz éves fejlesztés után első ízben sikerült beüzemelni a bolygóközi internetet: a NASA kutatói több mint harmincmillió kilométeres távolságra továbbítottak képeket egy űrszonda és a Föld között.

Endeavour: apró balesetek sora az első űrsétán

Az Endeavour küldetésének első űrsétáján egy teljes szerszámostáskát veszítettek el az asztronauták - ennél nagyobb test korábban még nem jutott véletlenül az űrbe a szerelések során.  

Felújított képek a Holdról az interneten

A Hold iránt élénkülő nemzetközi érdeklődés közepette felújították és digitális formátumban elérhetővé tették a Lunar Orbiter-szondák által az 1960-es években készített holdfotókat.  

Dokkolt az Endeavour, kezdődik a lakásfelújítás az űrállomáson

A Nemzetközi Űrállomás fejlesztése ismét fontos lépéshez érkezett: ezúttal nem új modullal vagy napelemmel bővül, hanem belülről teszik komfortosabbá: fürdőszoba, konyha és hálófelszerelések érkeztek az Endeavour fedélzetén.  

Sikeresen startolt az Endeavour

Péntekről szombatra virradó éjszaka, magyar idő szerint 1.55-kor startolt az Endeavour űrrepülőgép Floridából. A küldetés célja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) további fejlesztése. A fő cél, hogy növeljék az űrállomás önellátó képességét, a folyamatosan fent tartózkodó személyzet létszámát.  

Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

Különleges, hatalmas sarki fényt figyeltek meg a Szaturnuszon - kép

A Cassini-űrszonda műszerei egyedi, más bolygóknál eddig nem tapasztalt megjelenésű, hatalmas kiterjedésű sarkifény-jelenséget örökítettek meg a Szaturnuszon.  

A NASA szerint végleg elhallgatott a Phoenix

A Phoenix-űrszonda november 2-án elhallgatott, így három helyett öthónapos üzemelés után feltehetőleg végleg befejezte működését - közölte a NASA hétfő esti sajtótájékoztatóján. A Phoenix beváltotta a hozzá fűzött reményeket: közvetlenül igazolta a víz létezését, újabb alapot nyújtva a következő évek élet utáni kutatásaihoz.

Új képek egy aktív jéghold felszínéről

A Cassini-űrszonda október 31-én közel 200 kilométerre haladt el a Szaturnusz Enceladus holdja mellett, és újabb részletes felvételeket készített a gejzírjellegű kitörések forrásairól.  

Belepusztul a világtenger a felmelegedés lassításába

A világtenger lassítja a globális fölmelegedést. Elnyeli a fölösleges hő és az ipari forradalom óta egyre növekvő mennyiségben a légkörbe jutó, üvegházhatást okozó szén-dioxid jelentős részét. Ez azonban jelentősen megváltoztatja a tengervíz kémiai tulajdonságait. A víz savasabb és más módon is "kellemetlenebb" környezet lesz, veszélyeztetve számos tengeri élőlény fennmaradását.

Látványos galaxisütközés a megjavított űrtávcsőtől

A Hubble-űrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyűjtő és -továbbító rendszerre. A hibátlan működést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.  

Új felvételek: egyveretű a Merkúr felszíne

A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-űrszonda október 6-i, második Merkúr-közelítése során nyert új eredményeket. Ezek szerint az égitest felszíne homogénebb, mint az a Hold vagy a Mars esetében megfigyelhető.  

Hatalmas opálmezőket fedeztek fel a Mars felszínén

A legújabb megfigyelések alapján még közel 2 milliárd évvel ezelőtt is sok folyékony víz lehetett a Mars felszínén. A felfedezés akár az élet kialakulásának lehetőségéről alkotott képünket is megváltoztathatja.  

Megfullad a Föld az űrszemétben

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.

Néhány napon belül újraindíthatják a Hubble-űrtávcsövet

A Hubble-űrteleszkóp meghibásodott adatfeldolgozó egységét helyettesítő tartalék rendszert az elmúlt héten távirányítással próbálták feléleszteni. Bár a művelet nem sikerült, a hiba oka kiderült, és jó esély van a javításra innen a Földről, még a jövő februárban induló utolsó űrrepülőgépes szervizküldetés előtt.  

Elindult az indiai Hold-szonda

Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.

Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák

A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.

Egyelőre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben

Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelű, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérőjű testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.

Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát

Mint arról korábban beszámoltunk, kedden hajnalban egy apró kisbolygó ütközött a Földnek. Ez volt az első előre jelzett ilyen esemény az emberiség történetében. A 2008 TC3 jelű égitest Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe, és nagy magasságban felrobbant. A terület földrajzi helyzete miatt képek egyelőre nem ismeretesek az eseményről. Az első két repülőgépes megfigyelést egy műszeres érzékelés is megerősítette.

Új képek a Merkúr ismeretlen oldaláról

A NASA közölte a Messenger-űrszonda legutóbbi Merkúr-közelítése során készült felvételek első adagját. A Naphoz legközelebbi bolygó eddig fel nem térképezett, ismeretlen oldalán furcsa, szokatlanul hosszú és világos sugársávokat azonosítottak.  

Ma teljesen feltárul a Merkúr ismeretlen oldala

Október 6-án mindössze kétszáz kilométerre halad el a Messenger-űrszonda a Merkúr mellett, megörökítve a bolygó eddig ismeretlen területeinek nagy részét. Az első képeket a NASA még ma közölheti.  

A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó

Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A műszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlődésével jó eséllyel megtalálhatjuk az első Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következő évtizedben.

Fél évet csúszik az Hubble-űrteleszkóp javítása

A Hubble-űrteleszkóp adatfeldolgozó rendszere meghibásodott, így ezt is javítani kell a következő szerviz során. Az Atlantis űrrepülőgép e küldetését ezért október közepéről jövő februárra halaszották.  

Megnyílt az Északkeleti-átjáró is - a hét műholdképe

Bár az északi sarkvidék jégtakarójának nyári összehúzódása nem érte el a tavalyi rekordmértéket, idén először megnyílt a Szibériától északra húzódó úgynevezett Északkeleti-átjáró. A sarki jégsapka szeptember közepén nem volt összeköttetésben sem az amerikai, sem az eurázsiai kontinenssel.

Egy napot késhet az Atlantis indítása a Hubble-űrtávcsőhöz

Kisebb technikai probléma miatt 24 órával később kerülhet az Atlantis űrrepülőgép a starthelyre, ahonnan október 10-én indulna a Hubble-űrteleszkóp ötödik nagy szervizelésére.

Az eddigi legrészletesebb mérések Galaxisunk központi fekete lyukáról

Minden korábbinál jobb felbontású, azaz részletgazdagabb mérések készültek a Tejútrendszer centrumában lévő szupernagytömegű fekete lyuk környezetéről. Sikerült a Föld-Nap távolság harmadával megegyező méretű képződményt azonosítani, amelynek pontos mibenléte egyelőre nem ismert.

Új adatok az Univerzum eddig észlelt legfényesebb robbanásáról

Idén tavasszal egy minden korábbinál fényesebb gammafelvillanást figyeltek meg, amely éppen bolygónk felé irányult. Ez volt az eddig rögzített legnagyobb energiájú robbanás a Világegyetemben. Nemrég újabb eredmények láttak napvilágot az eseménnyel kapcsolatban, amelyet a NASA szerdai satótájékoztatóján ismertetett.  

Később nyugdíjazhatják az űrrepülőgépeket

Elképzelhető, hogy a NASA korábbi tervei ellenére mégsem 2010, hanem öt évvel később, 2015 körül nyugdíjazzák csak az űrrepülőgépeket, akkor, amikor már az Orion űrhajó is üzembe állt.

Szökik a földi oxigén

A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemző hőmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai időskálán érzékelhető. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az űrhajósok, valamint a műholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.