A Lucy űrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján

Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb

Gigantikus méretű üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Először törpebolygónak hitték. 

Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?

A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendő mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levő kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.

Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról

Elküldte első felvételét a Merkúr felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo űrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el először a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.

Kétfelé válik a Merkúrt megközelítő űrszonda

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka.

Soha nem látott méretű üstökös tart felénk

Korábban soha nem látott méretű üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelű, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külső tartományából, az Oort-felhőből származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének időszakáról.

Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben

A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.

Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?

Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levő Földet

A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítőleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is. 

Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit

A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.

Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettől felrobbanjon.

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?

Az egyik legizgalmasabb téma az űr és az űrkutatás, a körülöttünk lévő világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyűjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!

Elképesztő mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében

A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.

Megkezdte a kőzetminták gyűjtését a Perseverance marsjáró

Megkezdte az első darab kőzetminta begyűjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.

Holdképző régiót észleltek a Naprendszeren kívül

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül - egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körül ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Hatalmas tavat találtak a Marson

A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségű folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL)  egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtőzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepő, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...

Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé

Nagyméretű üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékéről  érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít. 

Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon

A Vénusz bolygó felhői "egyszerűen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

Ismeretlen objektum közelít felénk

A Naprendszer külső részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas című tudományos portálon. 

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Ezen az csillaglesen bejárhatjuk az egész Naprendszert

Olyan fotók készültek a Naprendszer legnagyobb holdjáról, mint még soha

Ismét űrszondát küldtek 21 év után a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes felé. Ezúttal olyan fotók készültek róla, mint még soha.

Különleges űrhajót küld a Jupiterre Oroszország

Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.

Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján

A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.

Meglepő dolgot találtak az üstökösökön

Az ESO VLT távcsőegyüttesével gyűjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gőze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.

TESZT: Mennyit tudsz a rejtélyes vörös bolygóról, a Marsról?

A "vörös bolygó" már régóta mozgatja az emberiség fantáziáját. Nemcsak filmek és sorozatok tucatjai foglalkoznak vele, hanem rengeteg kutatás is célul tűzte ki, hogy minél többet megtudjunk róla. Te mennyire ismered?

Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter

Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai űrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepüléséről készült hangfelvételt, az elsőt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy űreszköz egy másik űreszközről.

NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal.

KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?

Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyűrűs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevő űr általában. Mennyit tudsz róla?

Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók

Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.

KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi csillagászati kérdések?

Csillagokról hallasz és máris felcsillan a szemed? Akkor ezt a kvízt neked találtuk ki! Rugaszkodj el a Földtől néhány percre!

Magyar közreműködéssel készül az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor

Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében - derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.

Műszaki hiba miatt elhalasztották az első helikopteres repülést a Marson

Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének első, vasárnap estére - közép-európai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén.

Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót

Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.

Különös jelek érkeznek az Uránusz felől

Titokzatos röntgensugarak érkeznek az Uránusz felől. Egyelőre nem tudni, mi bocsátja ki őket – írja a Live Science tudományos portál.

Lehet, hogy egy ősi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?

A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Ősrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.

Sikerült meghatározni a Mars magjának méretét

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.

Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

Egy olyan, csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

KVÍZ: Mennyit tudsz a Naprendszerről?

Naprendszerünk csodálatos, ugyanakkor félelmetes is. Most kiderül, mennyire figyeltél földrajz órán! Teszteld tudásod az alábbi kvízzel!

A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.

A Naprendszer legtávolabbi égitestje négyszer messzebb van, mint a Pluto

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto.

Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezéséről és fejlődéséről.

Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 űrszonda kapszulája

A Hajabusza-2 űrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfőn a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

Rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.

Újabb aszteroida közelíti meg a Földet a jövő héten

Biztonságos távolságban repül el a Föld mellett egy kínai kutatók által újonnan felfedezett aszteroida a következő héten - közölte csütörtökön a Kínai Tudományos Akadémia egyik csillagvizsgálója.

Eltűnt egy bolygó a Naprendszerből

Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerből - írja a Futurism tudományos portál.

Valami váratlant talált a Naprendszert elhagyó űrszonda

Több részecskét talált a Voyager-2 a csillagközi térben, mint amire a kutatók számítottak – írja a Science Alert tudományos portál.

Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól

Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hőképe leginkább a hűvösebbnél is hűvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentős felfedezésről szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetőjének írása.

Megfejtették a kozmikus gyémántok eredetének titkát

A kozmikus gyémántok eredetének titkát fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt

Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.

Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése

A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.

Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel

Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülő szonda

Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno űrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetően különböznek a földi villámoktól - nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértők úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsőlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Videó készült arról, hogyan kering a Nap egy láthatatlan középpont körül

Augusztus elejéig látható az elmúlt évtizedek legszebb üstököse

Csütörtökön volt a legközelebb a Földhöz a NEOWISE üstökös, amely azonban augusztus elejéig még kis távcsővel megfigyelhető. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban jövő péntekig minden este üstökösbemutatóval várják az érdeklődőket.

Tízezer billiárd dollárt érő aszteroidára küld űrhajót a NASA - videó

A NASA egy értékes fémekből álló, rejtélyes aszteroida felfedezésére készül, jelentette be az Egyesült Államok űrügynöksége.

Váratlan hiba miatt elhalasztották a NASA marsjárójának indítását

Váratlan technikai probléma miatt elhalasztották a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek a felküldését. A kutatóeszköz eredetileg július 22-én indult volna útnak. Az új dátum július 30., de az sem kizárt, hogy a start tovább csúszik - olvasható a NASA közleményében. 

Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson

Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szőtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott műszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...

Távoli csillag körül keringő ismeretlen objektumra bukkantak

Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.

Óceán hullámzott a Plútó felszínén

A Plútóról hagyományosan azt gondolták, hogy jéggombócként kezdte karrierjét, majd a radioaktív bomlás termelte hő belül lassan megolvasztotta. Most viszont a bolygóról készült felvételek alapján inkább úgy tűnik, hogy eredetileg nagy óceánok lehettek rajta, amelyek idővel kívül jéggé kérgesedtek.

Ötezer év után jön újra egy üstökös a Föld közelébe

Az idei tavasz nagy reménységének számított a tavaly decemberben felfedezett C/2019 Y4 ATLAS üstökös, amelyről sokáig úgy vélték, hogy talán az elmúlt tíz év legfényesebb kométájává válik. Az ATLAS azonban a Nap felé közeledve több darabra esett szét, véget vetve ezzel a várakozásoknak. Most azonban egy újabb, már kisebb távcsövekkel is látható üstökös közeledik a Nap felé, ami a prognózisok szerint, ha nem jut az ATLAS sorsára, a nyár második felében szabad szemmel is látható lesz.

Különös fotók, amik a Marson készültek

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthető: egy viszonylag kis kőzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhető geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kőzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk időjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe az Európé

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

Benéztek a Jupiter felhői alá, pokoli kép tárult a szemük elé

Pokoli arcát mutatja a Jupiter a hawaii Gemini North teleszkóp legújabb fotóján.

Felrobbant a Merkúr nagy része

Több mint 4 milliárd évvel ezelőtt, nem sokkal formálódása után egy ütközés hatására köpenyének nagy része megsemmisült, ez magyarázhatja a planéta sajátos összetételét.

Az eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték fel

Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.

Három Jupiter tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben

Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben.

Aszteroida halad el a Föld mellett szerda délben

Aszteroida halad el a Föld mellett közép-európai idő szerdán 11 óra 55 perckor. A mintegy két kilométer széles, 1998 OR2 nevet viselő égitestet rendkívüli részletességgel lehet tanulmányozni az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közlése szerint.

Kiderült, hogyan jött létre a Naprendszer legtávolabbi égitestje

Megfejtették a Naprendszer pereméről származó Arrokoth, a csillagrendszerünkben valaha megfigyelt legtávolabbi objektum formálódásának titkát - közölte az Izraeli Műszaki Intézet (Technion).

A 2I/Borisov nem egy szokványos üstökös

A Naprendszeren kívülről származó 2I/Borisov üstököst egy "hideg és sötét helyről érkezett hóemberként" mutatta be egy új tanulmány szerzője. A tudósok szerint nem egy szokványos üstökös, az összetétele eltér a Naprendszerünkben keletkezett üstökösökétől.

Szétesőben van a legfényesebbnek remélt üstökös

Amatőrcsillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy fényesnek és szabad szemmel is láthatónak remélt üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők a C/2019 Y4 Atlas nevű üstökös megváltozását.

A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kutató

A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kínai kutató a Hopej tartományban működő LAMOST teleszkóp segítségével.

Egyesülő galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók

Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről.

Két különböző forrásból származik a marsi víz

Két különböző forrásból származik a marsi víz - állapították meg kutatók a vörös bolygóról származó meteoritok elemzése révén.

Érkezik az elmúlt tizenhárom év legfényesebb üstököse

Egy nemrégiben felfedezett üstökös tartja izgalomban a csillagászokat és az égbolt szerelmeseit, amely hamarosan jóval fényesebbé válik, mint ahogyan azt az előzetes számítások szerint várták.

Csak igen későn vált lakható bolygóvá a Föld

Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.

A Jáde Nyúl-2 már 400 métert tett meg a Hold távoli oldalán

A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán.

Felfedeztek egy új holdat a Föld körül

Egy új kicsiny hold kering a Föld körül, a gépkocsi méretű égitest azonban nem sokáig fogja kísérni bolygónkat amerikai kutatók szerint.

A csillagászat napjára készülnek Várpalotán

Ballon felengedésével emlékeznek meg a Bakonyi Csillagászati Egyesület tagjai a csillagászat napjáról május elején. Az Űrbatyu II. elnevezésű ballonban elhelyezett eszközök légi felvételeket készítenek és légköri adatokat is rögzítenek majd - tájékoztatta az MTI-t az egyesület elnöke.

Megkérdőjeleződött mindaz, amit a Naprendszerről tudunk

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Így fog ragyogni nappal a szupernóvaként felvillanó Betelgeuse

A közelmúltban több hír is napvilágot látott arról, hogy a Betelgeuse, a Naphoz legközelebbi, 640 fényév távolságra fekvő szuperméretű vörös óriás fénye rövid idő alatt drasztikus mértékben lecsökkent. Ez akár annak is az előjele lehet, hogy a hatalmasra felfújódott óriáscsillag belsejében zajló atomi folyamatok miatt elkezdődött a gravitációs kollapszus, vagyis a vörös óriás összeomlása, ami a Betelgeuse hatalmas tömege miatt bizonyosan szupernóva robbanásban fog végződni. Az még egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a mi életünkben bekövetkezik ez a látványos kozmikus tűzijáték, egy valósághű animáció azonban megmutatja, hogy mit ffogunk ...

A Jáde Nyúl holdjáró már 367 métert tett meg az Hold távoli oldalán

A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 367,25 métert tett meg az égitest távoli oldalán.

Működik a Napról a legnagyobb felbontású képeket készítő teleszkóp

Korábban nem látott részletességgel mutatja be a Nap felszínét az új hawaii teleszkóp. Felvételei akár 30 kilométeres felszíni jelenségeket is láthatóvá tesznek.

Új sebességi és távolsági csúcsot döntött meg a NASA űrszondája

A Parker Solar Probe űrszonda szerdán új sebességi és távolsági csúcsot döntött meg, amikor 18,7 millió kilométerre megközelítette a Nap felszínét, miközben 393 ezer kilométer/órás sebességet ért el - közölte az amerikai űrkutatási hivatal.

Fantasztikus lelet: évmilliárdokkal idősebb ez a por, mint maga a Föld

A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.

Tizenegymilliárd éve olvadt egybe a Tejútrendszer egy galaxissal

Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia Enceladus törpegalaxis.

A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok

Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok.

Azt hitte, aranyat talált, pedig jóval értékesebb kő volt nála

Először aranynak gondolták azt a rejtélyes követ, amire egy ausztrál parkban találtak rá. Később kiderült, egy ennél is értékesebb dolgot sikerült felfedezni.