Életet segítő meteorzáporok

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.

Startolt az új exobolygó-vadász

Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Egy exobolygó meteorológiája

Először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hőmérsékletkülönbséget kimutatni.

Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül

A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.

Kislexikon

A legmagasabb felhők a Naprendszerben

Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhőket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.

Lefokozták a Plútót Prágában

Mindig a kicsit bántják. A Naprendszer bolygóinak száma nyolcra csökkent, miután egy augusztusban tartott nemzetközi konferencián törpebolygóvá minősítették a Plútót.

Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.

Földi táj a Titanon

A Cassini-űrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztető vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elő, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitől merőben eltérő környezetben is működnek.

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Csillagászat szélessávon

Tudja a Naprendszer bolygóinak sorrendjét? Tegye próbára tudását!

Hármas bolygórendszert találtak

Három, a Neptunuszhoz hasonló tömegű exobolygót tartalmazó rendszert azonosítottak egy közeli csillag körül.

Új elmélet a Naprendszer legfurcsább óriásholdjának születéséről

Egy új elmélet szerint egy ősi Kuiper-objektum-páros egyik tagja vált a Neptunusz furcsa pályán mozgó óriásholdjává.

Forró gázbuborék a Naprendszer közelében

Egy forró, táguló csillagközi buborék mozgását sikerült pontosan azonosítani a  Nap közelében, amelynek fala néhány tízezer év múlva ér el bennünket.

Kreacionizmus vs. evolúció a briteknél

Nemcsak az Egyesült Államokban a közbeszéd tárgya, hogy kell-e tanítani az iskolákban a kreacionizmust az evolúció mellett. A britek is erről vitáznak.

Fizika

Képes beszámolók a napfogyatkozásról

A március 29-i napfogyatkozás alatt a teljesség sávjában végzett megfigyelésekről és magyar expedíciókról szombaton hallhatnak képes beszámolót az érdeklődők.

Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója

Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisről, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszeréről.

A potenciálisan lakható világok listája

Összeállították azon csillagok listáját, amelyek körül mai tudásunk szerint a legjobb az esély a Földön kívüli élet megjelenésére, illetve annak azonosítására.

Törmelékgyűrű óriáscsillagok körül

A Nagy Magellán-felhő két óriáscsillaga körül olyan anyagkorongot találtak a Spitzer-űrteleszkóppal, amelyekből bolygórendszerek születhetnek, avagy már meg is születtek.

Korszerű naperőművek

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Egy bolygórendszer haláltusája

Első alkalommal figyeltek meg olyan poranyagot egy fehér törpe körül, amely feltehetőleg egy széthullott üstököstől származott. Az üstökös egy korábbi bolygórendszer maradványa lehet.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

A DNS építőköveire bukkantak egy születő bolygórendszerben

A Spitzer-űrteleszkóppal az acetilén és a ciánhidrogén nyomára akadtak egy fiatal csillag körül a Föld típusú bolygók keletkezési zónájában A fehérjék és a DNS alapvető építőkövének számító anyagokat először azonosították egy születő bolygórendszerben.

Egy törpecsillag bolygója

Egy vörös törpecsillag körül egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak. A felfedezés megerősíti a korábbi feltételezést, hogy az ilyen apró csillagok is fontosak a Földön kívüli élet kutatásában.

Összekapcsolt óriástávcsövek

Napvilágot láttak a chilei VLT távcsőrendszerre nemrég felszerelt AMBER detektor első eredményei. A két, illetve három távcső fényét összehangoló berendezés a csillagászati megfigyelések új korszakának lehet előfutára.

Magyar honfoglalók a Naprendszerben

Több esemény is foglalkozott és foglalkozik a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban az űrkutatás és a magyarok szerepével. A november 9-i Az élet lehetősége a Marson című konferenciát követően november 29-én Magyarok a Naprendszerben címmel tudományos előadást tartanak. Az utóbbi esemény apropója egy most megjelent könyv, ami magyar csillagászok, felfedezők tudományos pályafutását veszi nagyító alá. Mindemellett viszonylag keveset hallani azokról a most is folyó űrexpedíciókról, amelyekben tevékenyen részt vettek, s vesznek magyar kutatók. Pedig a magyar űrkutatás nagyon is létező fogalom. A magyar tudományos kutatások egyik különöseen ...

Fiatal anyagok idős meteoritokban

Idős meteoritokban talált ásványok alapján a születőfélben lévő Naprendszer sokáig lehetett ellenséges, vad környezet.

Ütköző planéták

Egy távoli csillag körül két összeütközött bolygó törmelékét sikerült kimutatniuk a szakembereknek.

Bekövetkezett a Plútó trónfosztása

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.

Lassan születő bolygók

Megtalálták a legidősebb csillagkörüli porkorongot, amelyben elméletileg már régóta bolygóknak kellett volna keletkezniük.

Magyarok a Naprendszerben

A Naprendszer számos pontján találunk magyar felfedezésű égitesteket és magyar neveket, amelyeket kráterek, hegyek, völgyek elvileg az idők végezetéig viselnek.

Bolygó torzította porgyűrű

Újabb Naprendszeren kívüli bolygóra utaló jelet figyeltek meg a szakemberek. A Fomalhaut nevű csillag körüli porgyűrű térbeli helyzete leplezte le a hozzá közeli és észrevehetetlen exobolygót.

Sarki fény a Marson

A Mars Express segítségével először sikerült "sarki fényt" megfigyelni a vörös bolygón. A halvány derengést a bolygó kérgének maradvány mágneses tere idézi elő - ez a jelenség egyedülálló a Naprendszerben.

Felfedezték a Föld nagytestvérét

Újabb óriási lépés a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása terén: amerikai csillagászok egy olyan égitestet fedeztek fel, amely az első, "normális" csillag körül keringő kőzetbolygó lehet.

Gyermeknap az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban

Az első közvetlenül megfigyelt idegen bolygó

Megerősítést nyert az a korábbi megfigyelés, mely szerint a TW Hydrae csillagcsoportosulás egyik tagja körül valóban egy Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) sikerült lencsevégre kapni. Ez az első, direkt módon megfigyelt ilyen objektum.

Szokatlan helyzetű bolygócsírák

Megtalálták az eddigi legkisebb tömegű objektumot, amely körül bolygórendszer lehet születőfélben.

Áttörés az idegen bolygók észlelésében

Először sikerült közvetlenül észlelni Naprendszeren kívüli bolygók sugárzását. A szenzációs eredmény új lehetőségeket nyit a csillagászok előtt: direkt módon vizsgálhatják e távoli planéták különféle jellemzőit.

Anyag és antianyag, bariogenezis, az Univerzum aszimmetriája: fogalmak és jelenségek magyarázata

Bolygóméretű csillagok

Az eddigi legkisebb méretű csillagot fedezték fel földi óriástávcsövek segítségével. Az eredmény alapján számos ismert objektumról kiderülhet, hogy valójában nem is bolygó, hanem parányi, bolygóméretű csillag.

Egy éve úton a Rosetta-űrszonda

Március 4-én este a Rosetta-űrszonda elrepült a Föld közelében. Ezzel a manőverrel újra felgyorsult, és tovább folytatja útját célpontja, egy üstökös felé.

Titokzatos sötét anyag a Naprendszer közelében

Svájci kutatók a számunkra láthatatlan, sötét anyag fejlődését modellezték egy szuperszámítógéppel. A hónapokig tartó számítások meglepő eredményt hoztak.

Kolláth Zoltán

A csillagbelső hangjai - a modern szférák zenéje

Újabb kép egy szenzációs bolygójelöltről

A Hubble-űrtávcsővel is sikerült megörökíteni azt az égitestet, amely az elsőként lefényképezett Naprendszeren kívüli bolygó lehet.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

A Föld légkörének alapvető jellemzői

A Naprendszer több bolygóját gázburok, légkör veszi körül. A bolygók légköreivel a légkörtan (meteorológia) tudománya foglalkozik. Legrészletesebben természetesen a Föld levegőburkát ismerjük.