Nyugtalanító történik az egyik Földre veszélyes aszteroidával

Egy potenciálisan veszélyes földközeli aszteroida nagyon furcsa viselkedést mutat; évről évre gyorsabban forog, és a tudósok sem értik, miért. Akár a pályája is megváltozhat, megjósolhatatlan, mi fog történni.

Azt hitték, tó rejtőzik a Mars felszíne alatt, de valami egészen mást találtak

Folyékony víz helyett szilárd kőtenger rejtőzik a Mars déli sarkának jégrétege alatt – állapították meg a tudósok.

Több mint fél évszázad óta nem látott égi csoda lesz látható ma este

Ma este - ha a felhőzet lehetővé teszi –, érdemes lesz a keleti égboltra tekintenünk, ahol a horizont felett egy különösen fényes „csillagot", valójában a Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupitert láthatjuk 59 éve nem tapasztalt módon felragyogni.

Hatvan éve nem ragyogott így a Jupiter

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.

Halálos sugárzás érkezhet a Napból a Földre

A Nap néha – megjósolhatatlan módon – olyan nagyenergiájú részecskéket okád ki magából, amelyek károsítják nemcsak a műholdakat, de az űrhajósok, sőt, a repülőkön utazók egészségét is. Fizikusok most olyan szuperszámítógépes modellel álltak elő, amely segít megérteni ezeket a részecskezuhatagokat.

Így még nem láthattuk a Neptunuszt

Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyűrűit a James Webb űrteleszkóp - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Kiderült, mi alkotja a Szaturnusz gyűrűit, erre a kutatók sem számítottak

A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta a Science című tudományos folyóirat.

Ma éjjel eltűnik a Naprendszer egyik bolygója

Szerda este a világ számos részéről megfigyelhető lesz az Uránusz eltűnése - írja a Live Science.

Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük

Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.

Naprendszeren túlról érkező ismeretlen objektum csapódott a Földbe

Titokzatos csillagközi objektum csapódhatott a Földbe. Egy kutatócsoport most azt tervezi, hogy begyűjti a maradványait, amik valószínűleg az óceán mélyén nyugszanak. Egyelőre nem tudni, hogy természetes vagy mesterséges eredetű objektumról van-e szó - olvasható a Science Alert cikkében.

Lopják a Jupiter gyűrűit

Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörű gyűrűi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.

Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót

Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külső bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.

Látványos égi tűzijátékra számíthatunk, érdemes az eget fürkészni

Noha a legfényesebb meteorraj az augusztusi Perseidák felbukkanása még várat magára, de július utolsó napjaiban érdemes lesz az éjszakai égboltot fürkészni, mert ekkorra már megérkeznek  a nagy nyári „csillaghullás" előörsei.

Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelő lehet az élet fenntartásához

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévő óceán sótartalma megfelelő szintű lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzőit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.

Megszökhet a Neptunusz, összeomolhat a Naprendszer - vélik a tudósok

A kutatók szerint az elkövetkezendő 100 milliárd évben legalább 20 alkalommal lesz arra esély, hogy a kék gázóriás pályaváltása káoszt idézzen elő naprendszerünkben.

Most érdemes megfigyelni, mert csak évmilliók múlva lesz ismét látható

A 2017-ben felfedezett és a Naprendszer határain túlról érkezett C/2017 K2 Panstarrs üstökös július 14-én és 15-én fog a legmagasabban állni a keleti horizont felett, ami miatt már egy binokulár segítségével is könnyen megfigyelhető lesz. A Panstarrs miután elérte a maximális napközelségét és ismét elkezd távolodni a központi csillagunktól, nagy valószínűséggel soha többé, vagy legfeljebb csak néhány millió év múlva lesz ismét látható a pályaszámítások szerint.

Átmeneti égitesteket találtak: ehhez hasonló felfedezésre még nem volt példa

Az elmúlt harminc évben eddig egyszer sem sikerült hasonló jelenséget lefotózni.

Ezer éve nem történt ilyen, csodálatos jelenségnek lehetünk szemtanúi

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.

Ritka együttállás! Ezer év után az összes bolygó látható lesz június végén az égbolton

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.

Bolygómaraton: Ezen az egyetlen hajnalon áll majd együtt a Naprendszer összes bolygója

Nézze pénteken az égboltot, elképesztő dolgot fog látni!

Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.

Egy amatőr csillagász megfejthette az űrbéli kódot, amelyet a NASA tudósainak sem sikerült

Negyvenöt éve nem hagyja nyugodni a tudósokat az a misztikus hangfelvétel, amelyről sokan azt hiszik, hogy űrlények küldhették a Földre. Egy amatőr csillagász most olyan felfedezésre jutott, amely alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit az űrkutatásról gondoltunk.

Óriási égitest lehet a Naprendszer 9. bolygója

Az egyelőre ismeretlen bolygó a kutatók szerint a Naprendszer peremén keringhet, létezésére nemrég találhattak bizonyítékot a csillagászok.

Figyelje az égboltot, elképesztő égi jelenséget fog látni!

A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következő napokban.

Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól

Az általánosan elfogadott csillagfejlődési modell szerint a Naphoz hasonló tömegű csillagok miután felélték a nukleáris fűtőanyaguk bázisát jelentő hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentős térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltető központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelőzően el fog tűnni a kék bolygóról.

Közölte a NASA: a valaha látott legnagyobb üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé

A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések megerősítik, hogy a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb, mintegy 130 kilométer átmérőjű üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Idegen rendszerből érkező objektum robbant fel a Földhöz közel

Idegen rendszerből származott egy 2014-ben Pápua Új-Guinea felett felrobbant objektum. Az amerikai kormány már évek óta tudott a titokzatos látogató létezéséről, az információkat azonban titkosították. Ezen adatok egy részét hozták most nyilvánosságra - írja a Live Science tudományos portál a Vice.com magazinra hivatkozva.

Valami különös, és rendkívül furcsa dolog történik a Neptunuszon

Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hőmérséklet-változásait földi és űrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT). A megfigyelési időszakban először az egész bolygó hőmérsékletének meglepően erős csökkenését regisztrálták, amit egy erőteljes felmelegedés követett az égitest déli pólusának környékén.

A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettőscsillag

A Naprendszerünkben keringő égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelőször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minősített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.

Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold

A Hold  többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött  be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú.  Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.

A James Webb űrtávcső elkészítette az első képeit

A  James Webb űrteleszkóp  a  primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevő első fázisának befejezéséhez  közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az első felvételeit.

Gigantikus üstökös közeledik a belső Naprendszer felé

A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztő méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.

Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében

Elsőre könnyűnek tűnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkről, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendű életről sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetőségével és esélyeivel.

Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak

A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegűek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb műszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.

Titokzatos, kocka formájú objektumot talált Kína a Hold túloldalán

Különös objektumot talált a Holdon a kínai Jütu-2 holdjáró. Egyelőre nem tudják mi lehet, valószínűleg egy meglehetősen szokatlan formájú szikláról lehet szó.

Megdöbbentő, mi történik a Vénuszon

A Venyera–13 szovjet–orosz űrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzőiből mutatunk néhányat, és a bolygó űrszondás kutatástörténetének érdekességeiből is szemezgetünk.

Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe

A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége erről árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.

Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött

A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték. 

Először figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül

Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?

Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sőt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-űrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.

A Lucy űrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján

Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb

Gigantikus méretű üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Először törpebolygónak hitték. 

Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?

A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendő mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levő kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.

Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról

Elküldte első felvételét a Merkúr felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo űrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el először a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.

Kétfelé válik a Merkúrt megközelítő űrszonda

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka.

Soha nem látott méretű üstökös tart felénk

Korábban soha nem látott méretű üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelű, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külső tartományából, az Oort-felhőből származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének időszakáról.

Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben

A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.

Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?

Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.