Naprendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bolygó
- NASA
- csillagászat
- ûrkutatás
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nyugtalanító történik az egyik Földre veszélyes aszteroidával
Egy potenciálisan veszélyes földközeli aszteroida nagyon furcsa viselkedést mutat; évrõl évre gyorsabban forog, és a tudósok sem értik, miért. Akár a pályája is megváltozhat, megjósolhatatlan, mi fog történni.
Azt hitték, tó rejtõzik a Mars felszíne alatt, de valami egészen mást találtak
Folyékony víz helyett szilárd kõtenger rejtõzik a Mars déli sarkának jégrétege alatt – állapították meg a tudósok.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- világûr
- ûrszonda
- jég
- tó
- NASA
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Több mint fél évszázad óta nem látott égi csoda lesz látható ma este
Ma este - ha a felhõzet lehetõvé teszi –, érdemes lesz a keleti égboltra tekintenünk, ahol a horizont felett egy különösen fényes „csillagot", valójában a Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupitert láthatjuk 59 éve nem tapasztalt módon felragyogni.
Hatvan éve nem ragyogott így a Jupiter
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- Jupiter
- Címkefelhõ »
Halálos sugárzás érkezhet a Napból a Földre
A Nap néha – megjósolhatatlan módon – olyan nagyenergiájú részecskéket okád ki magából, amelyek károsítják nemcsak a mûholdakat, de az ûrhajósok, sõt, a repülõkön utazók egészségét is. Fizikusok most olyan szuperszámítógépes modellel álltak elõ, amely segít megérteni ezeket a részecskezuhatagokat.
Így még nem láthattuk a Neptunuszt
Új fényben és rendkívüli részletességgel mutatta meg a Neptunuszt és halvány gyûrûit a James Webb ûrteleszkóp - írta a The Guardian címû brit napilap online kiadása.
Kiderült, mi alkotja a Szaturnusz gyûrûit, erre a kutatók sem számítottak
A Szaturnusz híres gyûrûi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta a Science címû tudományos folyóirat.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- bolygó
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Ma éjjel eltûnik a Naprendszer egyik bolygója
Szerda este a világ számos részérõl megfigyelhetõ lesz az Uránusz eltûnése - írja a Live Science.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- Uránusz
- Címkefelhõ »
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklõdõk elõtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élõlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemõ", a felnõtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élõlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhetõ. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövõben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetõségével.
Naprendszeren túlról érkezõ ismeretlen objektum csapódott a Földbe
Titokzatos csillagközi objektum csapódhatott a Földbe. Egy kutatócsoport most azt tervezi, hogy begyûjti a maradványait, amik valószínûleg az óceán mélyén nyugszanak. Egyelõre nem tudni, hogy természetes vagy mesterséges eredetû objektumról van-e szó - olvasható a Science Alert cikkében.
Lopják a Jupiter gyûrûit
Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörû gyûrûi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.
Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót
Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külsõ bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.
Látványos égi tûzijátékra számíthatunk, érdemes az eget fürkészni
Noha a legfényesebb meteorraj az augusztusi Perseidák felbukkanása még várat magára, de július utolsó napjaiban érdemes lesz az éjszakai égboltot fürkészni, mert ekkorra már megérkeznek a nagy nyári „csillaghullás" elõörsei.
Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelõ lehet az élet fenntartásához
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévõ óceán sótartalma megfelelõ szintû lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzõit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.
Megszökhet a Neptunusz, összeomolhat a Naprendszer - vélik a tudósok
A kutatók szerint az elkövetkezendõ 100 milliárd évben legalább 20 alkalommal lesz arra esély, hogy a kék gázóriás pályaváltása káoszt idézzen elõ naprendszerünkben.
- címkék:
- Naprendszer
- Neptunusz
- tudomány
- Címkefelhõ »
Most érdemes megfigyelni, mert csak évmilliók múlva lesz ismét látható
A 2017-ben felfedezett és a Naprendszer határain túlról érkezett C/2017 K2 Panstarrs üstökös július 14-én és 15-én fog a legmagasabban állni a keleti horizont felett, ami miatt már egy binokulár segítségével is könnyen megfigyelhetõ lesz. A Panstarrs miután elérte a maximális napközelségét és ismét elkezd távolodni a központi csillagunktól, nagy valószínûséggel soha többé, vagy legfeljebb csak néhány millió év múlva lesz ismét látható a pályaszámítások szerint.
Átmeneti égitesteket találtak: ehhez hasonló felfedezésre még nem volt példa
Az elmúlt harminc évben eddig egyszer sem sikerült hasonló jelenséget lefotózni.
Ezer éve nem történt ilyen, csodálatos jelenségnek lehetünk szemtanúi
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
Ritka együttállás! Ezer év után az összes bolygó látható lesz június végén az égbolton
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
- címkék:
- Naprendszer
- bolygók
- égbolt
- Címkefelhõ »
Bolygómaraton: Ezen az egyetlen hajnalon áll majd együtt a Naprendszer összes bolygója
Nézze pénteken az égboltot, elképesztõ dolgot fog látni!
Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- bolygók
- Címkefelhõ »
Egy amatõr csillagász megfejthette az ûrbéli kódot, amelyet a NASA tudósainak sem sikerült
Negyvenöt éve nem hagyja nyugodni a tudósokat az a misztikus hangfelvétel, amelyrõl sokan azt hiszik, hogy ûrlények küldhették a Földre. Egy amatõr csillagász most olyan felfedezésre jutott, amely alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit az ûrkutatásról gondoltunk.
Óriási égitest lehet a Naprendszer 9. bolygója
Az egyelõre ismeretlen bolygó a kutatók szerint a Naprendszer peremén keringhet, létezésére nemrég találhattak bizonyítékot a csillagászok.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- tudomány
- Címkefelhõ »
Figyelje az égboltot, elképesztõ égi jelenséget fog látni!
A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következõ napokban.
Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól
Az általánosan elfogadott csillagfejlõdési modell szerint a Naphoz hasonló tömegû csillagok miután felélték a nukleáris fûtõanyaguk bázisát jelentõ hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentõs térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltetõ központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelõzõen el fog tûnni a kék bolygóról.
Közölte a NASA: a valaha látott legnagyobb üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé
A Hubble ûrteleszkóppal végzett megfigyelések megerõsítik, hogy a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb, mintegy 130 kilométer átmérõjû üstökös közeledik a Naprendszer belseje felé - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
Idegen rendszerbõl érkezõ objektum robbant fel a Földhöz közel
Idegen rendszerbõl származott egy 2014-ben Pápua Új-Guinea felett felrobbant objektum. Az amerikai kormány már évek óta tudott a titokzatos látogató létezésérõl, az információkat azonban titkosították. Ezen adatok egy részét hozták most nyilvánosságra - írja a Live Science tudományos portál a Vice.com magazinra hivatkozva.
Valami különös, és rendkívül furcsa dolog történik a Neptunuszon
Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hõmérséklet-változásait földi és ûrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT). A megfigyelési idõszakban elõször az egész bolygó hõmérsékletének meglepõen erõs csökkenését regisztrálták, amit egy erõteljes felmelegedés követett az égitest déli pólusának környékén.
A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettõscsillag
A Naprendszerünkben keringõ égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelõször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minõsített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.
Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold
A Hold többek között az idõmérésben is fontos szerepet töltött be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú. Hold gravitációs erejénk köszönhetõ az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dõlését– amely az évszakokért felelõs - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlõdéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretû kísérõje, mint a Hold.
A James Webb ûrtávcsõ elkészítette az elsõ képeit
A James Webb ûrteleszkóp a primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevõ elsõ fázisának befejezéséhez közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az elsõ felvételeit.
Gigantikus üstökös közeledik a belsõ Naprendszer felé
A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztõ méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.
Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében
Elsõre könnyûnek tûnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkrõl, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendû életrõl sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetõségével és esélyeivel.
Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak
A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegûek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb mûszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.
Titokzatos, kocka formájú objektumot talált Kína a Hold túloldalán
Különös objektumot talált a Holdon a kínai Jütu-2 holdjáró. Egyelõre nem tudják mi lehet, valószínûleg egy meglehetõsen szokatlan formájú szikláról lehet szó.
- címkék:
- Kína
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Hold
- világûr
- rejtély
- Címkefelhõ »
Megdöbbentõ, mi történik a Vénuszon
A Venyera–13 szovjet–orosz ûrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzõibõl mutatunk néhányat, és a bolygó ûrszondás kutatástörténetének érdekességeibõl is szemezgetünk.
Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe
A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége errõl árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.
Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött
A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték.
- címkék:
- Naprendszer
- Jupiter
- vihar
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül
Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?
Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sõt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-ûrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.
A Lucy ûrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére
A trójai kisbolygók olyan õsi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az õsanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - errõl Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA ûrszondája, amely elõször kutatja majd a Jupiter körül keringõ aszteroidákat.
Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján
Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az ûrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi mûsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felõl szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.
Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fõ kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettõrõl. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyûtõl egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetérõl is.
Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb
Gigantikus méretû üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Elõször törpebolygónak hitték.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- üstökös
- Címkefelhõ »
Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?
A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendõ mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levõ kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.
Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról
Elküldte elsõ felvételét a Merkúr felszínérõl az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo ûrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el elõször a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.
Kétfelé válik a Merkúrt megközelítõ ûrszonda
Elõször repül el a Merkúr mellett az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo ûrszonda szombatra virradó éjszaka.
Soha nem látott méretû üstökös tart felénk
Korábban soha nem látott méretû üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelû, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külsõ tartományából, az Oort-felhõbõl származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének idõszakáról.
Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegû bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelõcsillagászatban.
Tudta-e, hogy kiterjedt krátermezõ van a szomszédunkban?
Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklõdõ átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek mûvelõiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.
Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben
Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?
Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levõ Földet
A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítõleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is.
Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói
Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretû katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.
Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit
A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.
Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettõl felrobbanjon.
Lehetséges-e a Földrõl észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?
Az 1960-as évek elejétõl Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait keresõ SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy idõben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földrõl. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsõsorban a fekkete ...
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Elképesztõ mennyiségû arany van egy aszteroidán a Föld közelében
A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékbõl áll. Az aszteroida-övben keringõ égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtõl egészen a 950 kilométeres átmérõvel rendelkezõ Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének idõszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekbõl felépülõ 16 Psyche elnevezésû kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségû arany építi fel.
Megkezdte a kõzetminták gyûjtését a Perseverance marsjáró
Megkezdte az elsõ darab kõzetminta begyûjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés
Elõször észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légnemûvé válik – olvasható a NASA közleményében.
Holdképzõ régiót észleltek a Naprendszeren kívül
A csillagászok elõször észleltek holdképzõ régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül - egy Jupiter-szerû világot, amelyet egy elég nagy tömegû gáz- és porkorong vesz körül ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringõ kísérõbolygó.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- bolygó
- Címkefelhõ »
Hatalmas tavat találtak a Marson
A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Ûrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségû folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL) egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtõzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepõ, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...
Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé
Nagyméretû üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékérõl érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon
A Vénusz bolygó felhõi "egyszerûen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetõséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésû nemzetközi kutatócsoport.
Ismeretlen objektum közelít felénk
A Naprendszer külsõ részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas címû tudományos portálon.
Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az ûrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kõzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.
Ezen az csillaglesen bejárhatjuk az egész Naprendszert
Olyan fotók készültek a Naprendszer legnagyobb holdjáról, mint még soha
Ismét ûrszondát küldtek 21 év után a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes felé. Ezúttal olyan fotók készültek róla, mint még soha.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- ûr
- fotó
- NASA
- Címkefelhõ »
Különleges ûrhajót küld a Jupiterre Oroszország
Elõbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású ûrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján
A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdõdött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elõsegítheti a külsõre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkezõ égitesten.
Meglepõ dolgot találtak az üstökösökön
Az ESO VLT távcsõegyüttesével gyûjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gõze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.
TESZT: Mennyit tudsz a rejtélyes vörös bolygóról, a Marsról?
A "vörös bolygó" már régóta mozgatja az emberiség fantáziáját. Nemcsak filmek és sorozatok tucatjai foglalkoznak vele, hanem rengeteg kutatás is célul tûzte ki, hogy minél többet megtudjunk róla. Te mennyire ismered?
- címkék:
- Naprendszer
- Mars
- teszt
- kvíz
- világûr
- ûr
- földrajz
- fejtörõ
- SuliTop
- Címkefelhõ »
Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter
Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai ûrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepülésérõl készült hangfelvételt, az elsõt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy ûreszköz egy másik ûreszközrõl.
NASA közzétette marsi helikopterének zümmögõ hangját
Elõször vette fel egy idegen bolygón egy ûreszköz egy másik különálló ûreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai ûrkutatási hivatal.
KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?
Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyûrûs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevõ ûr általában. Mennyit tudsz róla?
Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók
Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.
KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi csillagászati kérdések?
Csillagokról hallasz és máris felcsillan a szemed? Akkor ezt a kvízt neked találtuk ki! Rugaszkodj el a Földtõl néhány percre!
Magyar közremûködéssel készül az üstökösvadász ûrszonda, a Comet Interceptor
Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász ûrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.
Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx ûrszonda mintagyûjtésének a Bennu kisbolygón
Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai ûrkutatási hivatal OSIRIS-REx ûrszondájának mintagyûjtése múlt év októberében - derült ki az ûrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekbõl, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.
Mûszaki hiba miatt elhalasztották az elsõ helikopteres repülést a Marson
Mûszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének elsõ, vasárnap estére - közép-európai idõ szerint hétfõ hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az elsõ lett volna egy idegen bolygó felszínén.
Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót
Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai ûrkutatási hivatal OSIRIS-REx ûrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.
Különös jelek érkeznek az Uránusz felõl
Titokzatos röntgensugarak érkeznek az Uránusz felõl. Egyelõre nem tudni, mi bocsátja ki õket – írja a Live Science tudományos portál.
Lehet, hogy egy õsi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?
A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Õsrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.
Sikerült meghatározni a Mars magjának méretét
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyûjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.
Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében
Egy olyan, csillaga körül keringõ bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kõzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
- címkék:
- Naprendszer
- bolygó
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Mennyit tudsz a Naprendszerrõl?
Naprendszerünk csodálatos, ugyanakkor félelmetes is. Most kiderül, mennyire figyeltél földrajz órán! Teszteld tudásod az alábbi kvízzel!
- címkék:
- Naprendszer
- teszt
- kvíz
- földrajz
- Unilife
- UniTop
- Címkefelhõ »
A meteoritok megõrzik az õsi csillagrobbanások körülményeinek emlékét
Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelõtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükrõl, hogy miként képzõdnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.
A Naprendszer legtávolabbi égitestje négyszer messzebb van, mint a Pluto
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevû kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto.
- címkék:
- Naprendszer
- kisbolygó
- Címkefelhõ »
Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezésérõl és fejlõdésérõl.
Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt
Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai mûsorában.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kõzetmintákat
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kõzetmintát.
A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter ûrszonda
Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter ûrszonda.
Visszatért a Földre a Holdon gyûjtött kõzetmintáival a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulája
Visszatért a Földre a Holdon gyûjtött kõzetmintáival a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulája.
Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 ûrszonda kapszulája
A Hajabusza-2 ûrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfõn a Japán Ûrkutatási Hivatal (JAXA).
Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.
Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idõ, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.
Újabb aszteroida közelíti meg a Földet a jövõ héten
Biztonságos távolságban repül el a Föld mellett egy kínai kutatók által újonnan felfedezett aszteroida a következõ héten - közölte csütörtökön a Kínai Tudományos Akadémia egyik csillagvizsgálója.
Eltûnt egy bolygó a Naprendszerbõl
Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerbõl - írja a Futurism tudományos portál.
Valami váratlant talált a Naprendszert elhagyó ûrszonda
Több részecskét talált a Voyager-2 a csillagközi térben, mint amire a kutatók számítottak – írja a Science Alert tudományos portál.
Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól
Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hõképe leginkább a hûvösebbnél is hûvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentõs felfedezésrõl szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetõjének írása.
- címkék:
- William Herschel
- Detre Örs Hunor
- csillagászat
- ûrkutatás
- Naprendszer
- Kuiper-öv
- infravörös érzékelés
- felfedezés
- bolygókutatás
- Uránusz
- törpebolygó
- Uránusz holdak
- Herschel ûrtávcsõ
- Max-Planck-Institute für Astronomie
- Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete
- Astronomy & Astrophysics
- Címkefelhõ »