Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról

Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.

Táncoló Hód

900 ezer forintra ítélték az MSZP-s Nagy Imrét

A Balassagyarmati Törvényszék helybenhagyta az Egri Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben Nagy Imrét, Eger korábbi szocialista polgármesterét jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében találták bűnösnek, így az ítélet jogerőssé vált - közölte Barsi József, a Balassagyarmati Törvényszék szóvivője.

Az 1956-os forradalom korábban nem látott képeken

Nagy Imre és társai kivégzésének 55. évfordulójára tette elérhetővé a Fortepan Nagy Gyula több mint ötszáz fényképét, amelyeket október 24-én reggeltől készített a forradalom leveréséig. Nagy Gyuláról a Fortepan blogján olvashat bővebben. A teljes kollekciót itt tekintheti meg. Öszeállításunkban ezek közül válogattunk.

Szovjet parancsra lett Nagy Imre miniszterelnök

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. július 4-én alakult meg Nagy Imre első kormánya. Az Országgyűlésben elhangzott beszéde nagy megkönnyebbülést hozott, noha a programot Moszkvában állították össze, és Nagy Imre is szovjet utasításra lett miniszterelnök.

Békebeli szüretről a kormányfői székbe

Nagy Imre 1956. október 23-án sokkal inkább követője, semmint alakítója volt az eseményeknek, ráadásul saját magának szánt szerepe erősen különbözött attól, amit akár a pártvezetés, akár a tüntetők szántak neki. Hogyan jutott a szüretet megszakító Nagy Imre a miniszterelnöki székbe?

Kádár János pokolbéli víg napjai

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett

1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.

Harmincéves a magyar szabadság

A Kádár-rendszer Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén veszítette el a legitimációját. A Magyar Nemzet cikkét változtatás nélkül közöljük.