A bukaresti végjáték sorsdöntő következményekkel

1944. augusztus 23-án az esti órákban döbbenetes információ futott be a berlini birodalmi kancelláriára. A bukaresti német követségről érkezett sürgönyben az hihetetlen hír állt, hogy Ion Antonescu marsallt, a Harmadik Birodalom „leghűségesebb szövetségesét" letartóztatták, Mihály király pedig fegyverszüneti kérelemmel fordult a szövetséges nagyhatalmakhoz. A Führer, miután végigolvasta a táviratot először elsápadt, ám néhány pillanatnyi feszült csend után magáról megfeledkezve tombolni kezdett. A dühtől tajtékozva elrendelte Bukarest bombázását, valamint megparancsolta az „áruló királyi klikk" haladéktalan letartóztatását. Csakhogyy ...

Sztálin is támadni akart, csak Hitler megelőzte

1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó csaknem háromezer kilométer széles arcvonalon három német hadseregcsoport, három és félmillió katona, 3600 harckocsi és közel ötezer repülőgép lendült támadásba a Szovjetunió ellen. A világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet során a német alakulatok már az első napokban áttörték a szovjet frontvonalat. A Vörös Hadsereg határ mentén összevont hadseregcsoportjai nem tudták felfogni a német támadást, és magasabb egységeik vagy bekerítésbe kerültek, vagy pedig szörnyű veszteségeket elszenvedve hátráltak a németek nyoomása ...

Nyomtalanul tűnt el az egyik náci háborús főbűnös

Heinrich Müller SS-Gruppenführer a hírhedt náci erőszakszervezet, a Gestapo főnöke az egyik legkeresettebb háborús főbűnösként szerepelt a szövetségesek körözési listáján 1945-ben. Müllernek azonban a bukás végóráiban, a berlini csata véres zűrzavarában örökre nyoma veszett. Noha mindent megtettek a felkutatására, soha nem akadtak a keresett náci háborús bűnös nyomára sem élve, sem pedig holtan. A véreskezű főgestapós sorsával kapcsolatban számos egymásnak ellentmondó forrás illetve visszaemlékezés ismert, kezdve attól, hogy más német háborús főbűnösökhöz hasonlóan Dél-Amerikában bujkált, egészen addig, hogy szovjet fogságba kerülvee ...

Anyakereszt: a náci birodalom legnagyobb kitüntetése az eleget szülő nőknek

Nem olyan rég volt anyák napja, ezzel kapcsolatban pedig nem csupán az anyák napi vers és a cuki, gyermekem által készített kézműves ajándék jut az eszembe, hanem az is, hogy a történelem során, a különféle időszakokban a különféle kultúrák vagy rezsimek, hogyan viszonyultak az anyasághoz.

A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?

1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött  már komoolyan ...

A második világháború leghíresebb páncélosai - galéria

Tíz dolog, amit nem tudott az 50 éves Kabaréról

Ötven évvel ezelőtt mutatták be Bob Fosse történelmi musicaljét, a Kabaré-t. Az 1972-es év egyik legnézettebb alkotása (hatodik az amerikai jegypénztáraknál) a legsikeresebb volt az Oscar-gálán – 8 díjat nyert, sőt, óriási meglepetésre nem a legjobb filmnek választott, adaptál forgatókönyvírói elismeréssel és Marlon Brando főszereplői Oscar-díjával kitüntetett A keresztapa rendezője, Francis Ford Coppola, hanem Fosse kapta a legjobb rendezőnek járó díjat is. Igaz nem véletlenül, ahogy Coppola filmje új korszakot nyitott az amerikai gengszterfilmek történetében, úgy a Liza Minellit sztárrá emelő Kabaré is megváltoztatta a musicalek vvilágát:  ...

Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

Másfél óra alatt döntöttek a nácik a holokausztról

Reinhard Heydrich SS-tábornok, a náci Birodalmi Biztonsági Főhivatal rettegett vezetője a berlini Wannsee egyik parkos villájában az 1942. január 20-án megtartott titkos tanácskozáson vázolta fel először a „végső megoldás", vagyis az európai zsidóság fizikai megsemmisítésének tervét az értekezletre meghívott tizenöt párt és állami főtisztviselő előtt. A történelemben wannsee-i konferencia néven ismert tanácskozásra sokan úgy tekintenek, mint a holokauszt első lépésére, de Wannsee valójában a népirtás, az „Endsölung" átgondolt rendszerré tételével csak betetőzte azt a folyamatot, amely a Mein Kampftól a nürnbergi törvényeken és az 19938-as ...

Dokumentumfilm készült az USS Indianapolis túlélőinek 72 órás tortúrájáról

1945 júliusában egy japán tengeralattjáró megtorpedózta a titkos küldetésben járó USS Indianapolist, amely percek alatt el is süllyedt. Közel 1.200 fős legénységéből 900-an élték túl a támadást, ám amikor három nap múlva a Csendes-óceán közepén sodródva megtalálták őket, már csak 300-ukat sikerült élve kimenteni a vízből. Ennek a 72 órának a tortúráját mutatja be a Viasat History Cápa terror: A USS Indianapolis című kétrészes dokumentumfilmje 2021. július 31. szombat 21 órától. Az esetet a leghosszabb cápatámadásként regisztrálták a történelemkönyvekben. Vajon hogyan pórbált életben maradni a percről percre fogyatkozó legénység a reeménytelenség ...