Megkerült az 1956-os forradalom idején elveszett magyar vámpírkalmár

Sikerült megtalálni azt az elveszettnek hitt és világviszonylatban is egyedülálló, rendkívül ritka magyar ősmaradványt, egy mélytengeri vámpírkalmár fosszíliáját, amelyet a nemzetközi hírű paleontológus, Kretzoi Miklós fedezett fel csaknem nyolcvan éve. A különleges ősmaradványnak akkor veszett nyoma, amikor az 1956-os forradalom idején súlyosan megrongálódott a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytára. A ritkaságról azonban a közelmúltban kiderült, hogy mégsem semmisült meg, amit egy cseh kutatócsoport fedezett fel újra, a földtörténeti múlt mélytengeri fejlábúival kapcsolatos kutatómunkájuk során.

Ismét megtekinthetőek a világhírű váci múmiák

2020. október 14-étől újból megtekinthető a Rejtélyek, sorsok, múmiák vándorkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási Csarnokában. Az időszaki vándorkiállítás a Váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el.

Botanikai könyvritkaságot mutatnak be a Természettudományi Múzeumban

A múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságát, Johann Simon von Kerner botanikus Hortus Sempervirens című könyvsorozatának nyolc óriáskötetét tekintheti meg a nagyközönség péntektől a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás anyagában a különleges, kézzel festett növényábrázolásokkal teli kötetek mellett eredeti növényritkaságok is láthatóak.

Bemutatták az első magyar dinoszaurusztojásokat

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Hátborzongatóan jó kiállítás a bennünket körülvevő mikroszkopikus világról

Izgalmas, rémisztő, vagy szórakoztató? Egy kicsit mindhárom. A Magyar Természettudományi Múzeum új kiállítása szokatlan nézőpontot mesél világunkról.

Szenzáció: a Bakonyban találták meg a legősibb tehéncápát

A Bakony-hegység szolgált már szenzációs őslénytani felfedezésekkel, gondoljunk csak a világviszonylatban is egyedülálló iharkúti dinoszaurusz lelőhelyre, amit Ősi Attila és Torma András fedezett fel még 2000-ben. Nemrég ismét egy nagy jelentőségű felfedezéssel gazdagodott a hazai őslénytani kutatások eldorádója; a Zirc közeli Olaszfalu határából került elő egy ma is élő tengeriragadozó-csoport, a tehéncápák egyik jura időszaki képviselőjének a fogmaradványa, ami ez az eddig ismert legősibb tehéncápa-fosszília.

Titokzatos múmia titkait fürkészik magyar tudósok

A budapesti világ múmiái kiállításon látható egy olyan férfi múmiája, akinek az élete és halála is csupa rejtély. A kutatók a következő hónapokban próbálják megfejteni az „erdélyi múmia" titkait.

Kucsmagomba napokat rendeznek a Magyar Természettudományi Múzeumban

A tavaszi élő gombák mellett élethű, fagyasztva szárított nyári és őszi gombafajokat is láthatnak az érdeklődők a Természettudományi Múzeumban rendezendő Kucsmagomba napokon április 6. és 8. között Budapesten.

Tudja, hol volt a magyar Jurassic Park?

A kétezres évek elején a Bakonyban szenzációs őslénytani leletekre bukkantak a kutatók, köztük az első hazai dinoszaurusz csontjaira. A Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán nemcsak a magyar dinókkal, de a gerecsei krokodillal és a mecseki Jurassic Parkkal is megismerkedhetünk.

A mogyorós pelét két napon át ünnepli a Természettudományi Múzeum

A mogyorós pelét két napon át ünnepli a Természettudományi Múzeum

Száz éve halott kazah szabadságharcos arcát ismerheti meg a világ

Kazahsztán történelmében hatalmas mérföldkőhöz érkezhetünk hamarosan: a Kazah Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésének keretében magyar antropológusok az egyik leghíresebb kazah szabadságharcos, Kejki batir arcrekonstrukcióját készítik el. A kazah nemzeti hős ugyan mindössze száz éve halt meg, mégis a viharos politikai helyzet miatt alig tudunk valamit arról, ki volt ő, és hogyan halt meg.

Legendák és fotók a Duna mentén

A Duna érzékeny, törékeny élővilágát mutatja be Kudich Zsolt és Zsirmon Réka természetfotósok legújabb kiállítása, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnoka lát vendégül. A két fotós 8 országot és 2800 folyamkilométert járt végig egy nemzetközi vizuális kampány részeként, amely Európa egyetlen veszélyezetett folyóját mutatja be.

Halál utáni születés a tizennyolcadik században

A váci Fehérek templomának múmiaegyüttese méltán világhírű antropológiai kuriózum. A tizennyolcadik században és a tizenkilencedik század elején ide temetett emberek az altemplom különleges mikroklimatikus viszonyai miatt természetes módon mumifikálódtak.

Gyöngyöt találtak az amputált karú nő csontjai között

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába november végén egy szarmata nő csontmaradványait vitték be antropológiai vizsgálatra. A csontokat átadó régész arra volt kíváncsi, vajon miért hiányzik a nő teljes bal karja a bolygatatlan első századi sírból. A tisztítás során azonban egy gyöngy került elő.

2016 a mezei tücsök éve lesz

A mezei tücsök nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.

Nincs több titok Széchényi Pál érsek halála körül

A Széchényi család egyik legfiatalabb tagja, Széchényi Krisztián táncművész tette tiszteletét 18. század elején elhunyt rokona, a Rákóczi-szabadságharcban a békekötő szerepét játszó Széchényi Pál érsek múmiája előtt.

Ötzi atyja a váci múmiák rejtélyeit vizsgálja

Albert Zink múmiakutató hazánkba érkezett, hogy a váci fehér múmiák titkait vizsgálja – olyan betegségek után ered kollégáival, amelyek a modern orvostudomány számára is értékes adatokat nyújthatnak a 250 éves holtak betegségeiről.

Hátborzongató gyerekmúmiára cserélték a szerzetest

Május 17-éig látogatható a Múmiavilág kiállítás, amelynek péntek kora délután egy új, a nagyközönség által még sohasem látott szenzációs darabját szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumbból a Magyar Természettudományi Múzeum tárlatára. A világviszonylatban is egyedülálló kiállításon péntektől megtekinthető a híres 19. századi orvos, Arányi Lajos hatéves kisfiának a múmiája, akinek földi maradványait apja éveken keresztül őrizte az íróasztala mellett.

Először láthattuk a 150 éves magyar gyerekmúmiát

A Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállítására szállították a híres magyar orvos, Arányi Lajos kisfiának múmiáját – az Origo ott volt, amikor laikus szemek először tekinthették meg a hátborzongató történetet őrző bebalzsamozott gyereket.

Magyar gyermekmúmiát nézhet a múzeumban

Arányi Lajos orvos torokgyíkban elhunyt kisfiának 150 éves múmiája kerül a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításába a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár felajánlásában.

Lopott lehet a természettudományi múzeumban kiállított Buddha-szobor

Kínában vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy valóban a Fucsien tartományból 1995-ben ellopott Buddha-szobor volt-e kiállítva a Magyar Természettudományi Múzeumban, s amennyiben megalapozottá válik a gyanú, Kína vissza fogja követelni a különleges, mumifikálódott szerzetest rejtő alkotást

Önmagát mumifikálta a szerzetes

A fáraók és a maja főemberek múmiáit valamennyien jól ismerjük, de önmagát kiszárított ember mumifikált tetemét még aligha láttak sokan.

Akció helyett az absztrakció a menő a mai természetfotózásban

A Magyar Természettudományi Múzeumban tegnap rendezték meg Az Év Természetfotósa GDF SUEZ pályázat 2014 díjátadó rendezvényét és nyitották meg a legjobb képekből rendezett kiállítást. Két nyertest és egy szervezőt kérdeztünk a jelenlegi trendekről.

Múmiavilág - a Természettudományi Múzeumban szembejön a múlt

A múmiák halottak, de biztos, hogy nem beszélnek? - teszi fel a kérdést a Magyar Természettudományi Múzeum. És biztos lehetsz abban, hogy választ is kapsz, ha ellátogtsz az izgalmas vándorkiállításra, amely most Budapestre érkezett.

Szívtelen apácáért halott csecsemők - Budapestre érkezett a nemzetközi múmiakiállítás

Öt földrészről érkeztek múmiák a Magyar Természettudományi Múzeumba. A nemzetközi múmiacserebere világába a kilencvenes évek váci lelete, a szív nélküli apáca jelentette a belépőt. A testek kicsomagolásán jártunk.

Dinóóriások érkeztek Magyarországra

A legnagyobb ragadozó dinoszauruszt is látni lehet péntektől a Természettudományi Múzeum kiállításán, ahol tizenhat dél-amerikai csontvázmásolatot és rekonstrukciót lehet majd testközelből megtekinteni.

Ragadozók falatoztak a magyar dinókból

Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevők jóllakhattak abból a tetemből, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.

Világméretű békakórtól tartanak Magyarországon is

Több lenne Magyarországon a szúnyog, és kevesebb a gólya, ha hazai békafajok is pusztulnának a világszerte kétéltűek kihalását okozó gombás betegségtől. A kutatók a sötétben tapogatóznak, a magyar szakértő szerint csak a fertőzött állatok egyenkénti gyógyszeres fürdetése segíthet.

Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók

Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.

Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt

Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.

Mégis maradhatna a Természettudományi Múzeum a Ludovikán

Bár korábban felmerült, hogy a Természettudományi Múzeum a tervezett Andrássy-negyedbe költözik, a Heti Válasz birtokába jutott látványtervek értelmében a múzeum maradna jelenlegi helyén, az Orczy-kert mellett álló Ludovika Akadémia épületében. A kialakítandó Ludovika Campusba költözne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is.

A kulturális negyedbe költözhet a Természettudományi Múzeum

Az Andrássy út környéki múzeumi negyedbe költözhet a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM), miután át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét.  

Megnyílt a Természettudományi Múzeum vadonatúj kiállítása

Szerdától új állandó kiállítás várja a Magyar Természettudományi Múzeum látogatóit. A régi kiállításból mindössze a bárka, a mamut, valamint a vadgazdagságot bemutató dioráma maradt, de ezek is jelentősen megújult formában.

Az év legjobb magyar természetfotói 2009

Tizenhetedik alkalommal rendezte meg Az Év Természetfotósa pályázatot a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége. Az idei versenyre 200 amatőr és profi pályázótól több mint  4000 fotó érkezett, ezek közül választotta ki a zsűri a díjnyerteseket. Ezeket és a legjobbnak ítélt 115 fotográfiát november 3-ától a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán láthatjuk. Nézze meg a díjnyertes képeket nálunk!

Most szombaton Múzeumok őszi éjszakája

Kép: világgá megy a legépebb mamutbébi

Jövőre világkörüli útra indul Ljuba, a világ legépebben fennmaradt gyapjas mamutja. A mamutbébi egy hónaposan iszapba fulladt, maradványa negyvenezer évet töltött a csonttá fagyott talajban.

Labirintusmozi, csivitbingó, ingyen könyv - rengeteg program a Múzeumok éjszakáján

Vércsefiókák a Természettudományi Múzeum ablakában - webkamera

A Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika téri épülete körül tavasszal feltűnt egy vörösvércsepár, és most már a kikelt fiókákban gyönyörködhetünk webkamerán keresztül.

Expedíció a pillangók zöld szigetén

Január 12-én különleges küldemény, hat egzotikus lepkebáb érkezett a Magyar Természettudományi Múzeumba. A példányok a február 18-án nyíló, Expedíció a pillangók zöld szigetén - Tajvan című kiállítás "előhírnökei" voltak. A tesztelés célja az volt, hogy kiderüljön, bírják-e a bábok a hosszú utazást, a környezetváltozást, s hogy vajon a múzeumi körülmények alkalmasak-e a kikeléshez. A próba sikeresen zajlott, így a látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy az ideiglenes lepkeházban pillangók között sétáljanak, és közvetlen közelről figyeljék meg a lepkeszületés csodáját. A lepkék mellett fotókiállítás hozza hozzánk közelebb a szigett ...

Mintatermészet - fotókiállítás a Természettudományi Múzeumban

Mintatermészet címmel Somogyi Márk természetfotóit bemutató kiállítás látható a Magyar Természettudományi Múzeumban Budapesten.

Tízmillió eurónak megfelelő összeg ásványokra és őslényekre

Semsey Andor, a hazai geológia és őslénytan legnagyobb mecénása 175 évvel ezelőtt született, és 85 évvel ezelőtt hunyt el. Évekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt, és főzeléket evett hús nélkül nap-nap után. A számára oly kedves földtudományokkal azonban már közel sem bánt ilyen szűkmarkúan. A Semsey-emlékév záróeseményeként időszakos kiállítás tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban február 2-ig.

Óriásbéka és sztármamut - 2008 őslénytani meglepetései

Az előző évekhez hasonlóan 2008 sem szűkölködött érdekes és izgalmas őslénytani leletekben és eredményekben. Méretrekordok dőltek meg az ősi békák, rágcsálók és tengeri hüllők világában, soha nem látott élességgel pillantottak bele egy borostyánkőbe, alaposan kitolódott az élveszülés első ismert időpontja, és újabb hiányzó láncszemet találtak a szárazföldi gerincesek felé. Idén a Magyar Természettudományi Múzeum jégkorszaki kiállítása alkalmából néhány hónapig Magyarországon tartózkodott a világ egyik leghíresebb mamutja, Gyima.

Preparátorok asztalán végzik az állatkertek lakói

Az állatkertben elhullott állatok egy része a Magyar Természettudományi Múzeum preparátorműhelyébe, onnan pedig a kiállításokra kerül. Átlagosan egy fecske kipreparálása 10, egy rókáé 60, egy szarvasé pedig 3-400 ezer forintba kerül a megrendelőnek.

Darwin-kiállítás nyílt Londonban

Charles Darwin születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, a Darwin200 elnevezésű programsorozat kiemelt rendezvényeként monumentális kiállítás nyílik a londoni Természettudományi Múzeumban.

Kalandozás bolygónk múltjában - 4. rész: az ordovícium és a szilur, a partraszállás időszakai

A földtörténeti óidő, a paleozoikum második időszaka, az ordovícium 488 millió évvel ezelőtt kezdődött és 444 millió évvel ezelőtt ért véget. A változatos éghajlaton néhány korai növény és apró ízeltlábú már ekkor kimerészkedhetett a szárazföldekre. A földtörténeti óidő harmadik szakasza a szilur, a földtörténet egyik legrövidebb időintervalluma. Az edényes növények és a gerinctelen állatok ekkor  hódították meg a szárazföldeket. Bolygónk első óriásai a tengeri skorpiók voltak.

Az év legjobb magyar természetfotói

Az idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg Az Év Természetfotósa pályázatot a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége. A Béres Csepp - Az Év Természetfotósa 2008 versenyre163 pályázótól összesen 3518 pályamű érkezett, ezek közül választotta ki a zsűri azt a 123 fotográfiát, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán is láthat a természetet és fotográfiát szerető nagyközönség. Nézze meg az egyes kategóriák díjnyertes képeit nálunk, aztán irány a Ludovika tér!

A világ leghosszabb rovarát azonosították Londonban

Egy Borneón befogott botsáska a világ leghosszabb ismert rovara. A közel 57 centiméteres nőstény állatot a londoni Természettudományi Múzeumban őrzik.

Kalandozás bolygónk múltjában - 3. rész: A paleozoikum első időszaka, a kambrium

A prekambrium után következő geológiai időintervallumot óidőnek, paleozoikumnak nevezzük, melynek legkorábbi időszaka, a kambrium 542 millió éve kezdődött, és mintegy 54 millió évig tartott. Cikkünkben bemutatjuk a kambrium ősföldrajzi viszonyait, éghajlatát és az óceánokra korlátozódó állatvilágát. Galériánkban megismerhetik a rendkívüli lelőhely, a Burgess-pala által megőrződött különleges élőlényeket is.

Kalandozás bolygónk múltjában - 2. rész: A "hógolyó Föld" és a többsejtű állatok felbukkanása

Néhány százmillió évvel ezelőtt, a prekambrium vége felé a földtörténet legnagyobb és leghosszabb jégkorszaka sújtotta a Földet, amikor még a trópusi területek is eljegesedtek. A "hógolyó Földet" később a légkörben felhalmozódó, vulkáni eredetű szén-dioxid üvegházhatása tudta megolvasztani. A fejlett állatok robbanásszerű megjelenése is ehhez a meleghullámhoz kapcsolódhat.

Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti ős- és előidő, a prekambrium

A földtörténeti ősidő és előidő közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett időszak 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött. Földtörténeti sorozatunk első részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is.