magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mit árul el a kutya a gazdájáról?
Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erőt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.
Magyar kutatók vették észre Da Vinci hibáját
Az ősemberek helyesebben ábrázolták a négylábú állatok járását, mint a modern kori művészek, állapították meg magyar kutatók. A természettudósként és művészként is világhírű Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását.
A cigányok génjei is Indiába mutatnak
Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élő roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelőtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.
Debreceni kutató felfedezése áttörést hozhat a génterápiában
Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan célzó, irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyről a Science folyóiratban számolt be egy magyar közreműködéssel dolgozó nemzetközi kutatócsoport.
Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak
Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.
A növényeknél is vannak lombikbébik
Számos növényt nagyon nehéz természetes úton szaporítani. Ezt az akadályt küzdik le a kutatók a növények laboratóriumi tenyésztésével. Ezzel a módszerrel számos veszélyeztetett faj megmenthető, illetve különféle egzotikus növények, például orchideák is olcsón szaporíthatók.
Káprázatos mikrofotók a Nikon idei versenyén
Újszülött pók, rovarszem keresztmetszete és denevérembrió is szerepel a Nikon által szervezett Small World mikrofotográfiás verseny díjazottai között. Nézze meg első húsz helyezett lenyűgöző fotóit!
A büdös bikákra buknak a tehenek
Teljesen legyengíti a szarvasbikákat a tehenek kergetése, és a szarvasbőgés végére már csak fekve dörmögnek a nőstényeknek. A gímszarvasok száma folyamatosan növekszik Magyarországon, és az erdők bőven eltartják a jelenlegi állományt, de kérdés, hogy a gazdálkodók mennyire bírják el a vadkárokat.
Készülnek a magyar hódításra a mosómedvék
Hetven éve terjeszkednek egész Európában, és bár Magyarországot még nem népesítették be, több jele van annak, hogy kezdik megvetni a lábukat a mosómedvék. Emberre alapvetően nem veszélyesek, de terjesztenek csúnya betegségeket, és keményen védekeznek, ha fenyegetve érzik magukat. Néhány egyed felbukkant az ország több pontján. Ha párt találnak maguknak, akkor nehéz lesz kiszorítani őket.
Hogyan lát csukott szemmel a delfin?
A delfinek gondolkodását és érzékelését vizsgálja, ezen belül is elsősorban a delfinek tájékozódását kutatja a Hongkongban élő Mátrai Eszter. A kutató szerint a delfinek képességei más fajokkal összehasonlítva lenyűgözőek, és úgy véli, hogy még sok kérdés vár megválaszolásra velük kapcsolatban.
Nagy járványról mesélnek a váci múmiák génjei
Egy nemzetközi kutatócsoport különleges vizsgálatokkal igazolta, hogy a majdnem két évtizede Vácott talált, több mint kétszáz éves mumifikálódott halottak jelentős része tuberkulózisban szenvedett életében. Az összehasonlító elemzések hozzájárulhatnak a tuberkulózis elleni új gyógymódok kifejlesztéséhez.
Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt magyar kutatók
Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.
Egy másik világra utalhat a Higgs-bozon mennyisége
Több van a Higgs-bozonból, mint amennyire a fizikusok számítottak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy nem egyféle Higgs-bozon létezik, ami viszont az elemi részecskék "árnyékvilágára", a hőn áhított szuperszimmetrikus részecskékre utalhat.
Varázslövedékeket is fejlesztenek a rák ellen Debrecenben
A célzott daganatterápia és tumordiagnosztika egyre fontosabb szerepet kap az orvosi ellátásban. Az új módszerek kutatásában élen jár a Debreceni Egyetem Biofarmácia tanszéke.
Ritka galaxismagok létezését igazolták magyar kutatók
Magyar és kínai rádiócsillagászok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az optikai színképe alapján kettősnek sejtett J1425+3231 jelű kvazárban valóban két aktív galaxismag rejtőzik.
Célegyenesben a Higgs felfedezése
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben, már csak igazolni kell, hogy valóban a Higgs-bozonról van szó. A kísérletekben részt vevő magyar kutatók szerint év végére kiderül, hogy mi is az új részecske.
- címkék:
- LHC
- Higgs-bozon
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Atlas
- Címkefelhő »
Világszínvonalú génvizsgálatok Debrecenben
A ritka genetikai hibák miatt kialakuló fertőzéses betegségek vizsgálatában és kutatásában nemzetközileg elismert központ lett a Debreceni Egyetem.
Sikeres magyar kutatás infarktus ellen
Az ELTE kutatóinak eredményeire alapozva csökkenthető lesz a szívinfarktus és az agyi érelzáródás utáni szövetpusztulás.
Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat
Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következő években. Az űrszondás adatok feldolgozása és műszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a beavatkozások előtt sikerülne felébreszteni ezeket a sejteket. Sokfelé próbálkoznak ezzel a világban, például Debrecenben is.
Új fotókat készített az első magyar műhold
Gomolyfelhők, tengerpartok, hatalmas síkságok és a Hold - többek között ezek is láthatóak az első magyar műhold, a Masat-1 újabb felvételein.
Először vizsgálták, mire gondol a kutya
Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója. A genetikai vizsgálatokat végző kutató nemrég több mint 40 új madagaszkári hüllőfajt különített el kollégáival.
Sikeres daganatkezelések Debrecenben
Különleges eljárással kivont vérképző őssejtekkel kezelnek nagy sikerrel egyes rosszindulatú vérképzőszervi betegségeket a Debreceni Klinikán. A kezeléseket 2003-ban kezdték, és ma már évi több száz beteg részleges vagy teljes gyógyítása lehetséges a klinikán.
Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?
Jelentősen elszaporodtak a vaddisznók az utóbbi tíz évben, és jobb velük vigyázni, mert a vadbiológus szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben. Mi a teendő, ha összetalálkozunk vele egy túra során?
Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok
A Földtől 2 milliárd fényévre lévő szupernóvát azonosítottak magyar kutatók. A program munkatársa, Kiss László szerint ez az egyik leghalványabb szupernóva, amelyet egy viszonylag kis távcsővel valaha is felfedeztek.
Józsikám, miért nem megyünk sörözni?
Kiveszett-e az udvariasság a fiatalokból, vagy nem értik őket az idősebbek? Mit jelent az udvariasság a neten, és miért csak a "kifinomult" sértés hatásos?
A madarak és a halak rámozdultak a barokk muzsikára
A zoomuzikológia nevű fiatal tudományág azzal foglalkozik, mit hallanak az állatok a zenéből. A barokk muzsikára rápörgött néhány faj, Mozartot már rágcsálóváltozatban is feldolgozták.
Több mint 40 új hüllőfajt azonosított egy magyar kutató
Genetikai vizsgálattal több mint negyven, korábban le nem írt madagaszkári hüllőfajt különített el Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója.
A paprika volt a Nobel-díj kulcsa a szegény ember Cambridge-ében
Hetvenöt éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. A bejelentést nagy ünneplés követte, Szegeden spontán fáklyás felvonulást tartottak. Szent-Györgyi kitüntetését nem véletlenül nevezte a Times "Paprika-díjnak": a világhírű tudós valóságos C-vitamin-bányára bukkant Szeged jellegzetes növényében, a paprikában.
Magyar kapta a matematikusok Nobel-díját 2012-ben
Szemerédi Endre matematikus kapta a 2012-es Abel-díjat, amelyet a matematika Nobel-díjaként is említenek.
Bekukucskálhatunk egy egér agyába a magyar kutatók találmányával
Egy magyar kutatócsoport olyan nagysebességű, háromdimenziós lézermikroszkópot fejlesztett ki, amellyel a világon egyedülálló módon képesek több száz élő idegsejt aktivitását és az információ nyúlványokban való terjedését egyszerre vizsgálni.
A Masat elkészítette az első magyar műholdas űrfelvételeket
Magyarország első műholdja, a Masat-1 2012. március 8-án elkészítette első saját űrfelvételét. A kép Afrika déli részét ábrázolja. A fedélzeti kamera létét csak szerdán hozták nyilvánosságra a műhold készítői.
Cukorbetegség elleni szereket fejlesztenek Debrecenben
A cukorbaj népbetegség a világ egyre több országában. Kezelésének egyik módja, hogy megakadályozzák a szervezetben tárolt cukor felszabadítását. Ilyen gátló vegyületekkel kísérleteznek a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén is.
Recsegve köszön, de jól szuperál a magyar műhold
A két hete keringő Masat-1 teljesít a legjobban a vele együtt startolt pikoműholdak közül. Minden áthaladáskor hatalmas ricsajjal jelentkezik be barkácsmérőszalagból készült, eredetileg harcsázódamillal rögzített antennájával. A Masat-1 követőállomásán megnéztük, hány mérnököt tud lefoglalni egy 1 köbdeciméteres kocka.
Mi látszik az űrből az emberi arcokon?
A kémműhold ráközelít a terroristák táborára, és az arcfelismerő rendszer máris lebuktatja a keresett személyt. Léteznek-e a valóságban az akciófilmekből ismert bravúrok, mire képesek a legmodernebb szenzorok?
Különleges lények élnek a téli Balatonban
Rendkívül hasznos, különleges algafajok élnek a Balatonban - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Limnológiai Intézetének kutatásaiból.
Magyar kutatók vizsgálták a fiatal őshüllők repülési szokásait
Magyar és német paleontológusok csontszövettani vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a solnhofeni repülő őshüllők a korábbi feltételezésekkel szemben nem tudtak egyből repülni a kikelés után. Eleinte nagyon gyorsan növekedtek, majd a repülés kezdetekor jelentősen csökkent a növekedési ütemük.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
- címkék:
- műholdak
- magyar kutatók
- Masat-1
- Masat-2
- Címkefelhő »
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el először, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelően üzemel.
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.
Ilyen egy hangya szeme közelről
Egy hangya fején lévő szőrszálak részleteit vagy a levegőben szálló pollenek finomszerkezetét is részletesen lehet elemezni az ELTE új műszeres és anyagtudományi központjában.
A génekből következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerűen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Magyarországon vizsgálták, miért csíkos a zebra
A csíkos mintázat kevésbé vonzó a legyek számára, így megvédi a zebrákat a vérszívóktól, állapították meg magyar és svéd kutatók. Sok légy pusztult el ezért az elméletért.
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A gyöngyösiek az elsők között repültek Kolontárnál, és az USA is hívta őket a Mexikói-öböl fölé.
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer iránt, a gép titkait nem adják, inkább itthon kamatoztatják tudásukat.
Feljutottak a magyarok a Föld legmagasabb vulkánjára
Hétfői hírek szerint a magyar Atacama-expedíció feljutott az Ojos del Saladóra, és mindenki jól van.
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal együtt kidolgozott új elképzeléseiket, amely magyarázatot kínál a kooperatív viselkedés létrejöttére.
Jövő héten startolhat az első magyar műhold
Február 9-én startolhat legkorábban az első magyar műhold, a Masat-1. Az európai Vega hordozórakétán induló űreszköz nemzetközi szinten is bemutathatja a hazai műszaki szakemberek képességeit.