A klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát

Frissen publikált tanulmányok szerint az elmúlt két évben a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon - írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

Jó hír: lassan, de biztosan gyógyul a Földet védő ózonréteg

Lassan, de határozottan gyógyul a Földet védelmező ózonréteg, ebben az ütemben mintegy 43 év múlva szűnik meg az Antarktisz feletti ózonlyuk - állapította meg egy új ENSZ környezetvédelmi jelentés.

Vörös lidércekre vadászik a NASA, a lakosság segítségét kérik

Az amerikai űrkutatási hivatal jobban meg szeretné érteni a vörös lidércekként is ismert égi jelenségeket, ezért a lakosság segítségét kérik.

Az exobolygók légkörében valaha talált legnehezebb elem

Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) fedezték fel a csillagászok az eddig távoli bolygón megfigyelt legnehezebb elem, a bárium jelenlétét két exobolygó légkörében. Az ultraforró WASP–76 b és WASP–121 b Naprendszeren túli gázóriás bolygók felsőlégkörében kimutatott bárium a kutatókat is meglepte. A váratlan felfedezés további kérdéseket vet fel ezeknek az egzotikus bolygóknak a légkörével kapcsolatban.

Rengeteg UFO-t észleltek Ukrajna felett

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Fő Csillagászati Obszervatóriumának új jelentése szerint a Kijev feletti égbolton nyüzsögnek az azonosítatlan repülő objektumok (UFO). A jelenségre egyelőre nem találtak tudományos magyarázatot. Nem vicces álhírről van szó, nem is drónokról. Valódi tudósok foglalkoznak a jelenséggel.

Az atomháború csak a kezdet, ami utána jönne, az az igazi pokol

Egy teljes körű nukleáris háború percek alatt több százmillió embert ölne meg. A túlélők, ha lehet, még rosszabbul járnának; olyan éhínség köszöntene a világra, ami lassú, kegyetlen módon 5 milliárd emberrel végezne – írja egy új amerikai kutatás. Természetesen nincs atomháború-veszély, a Rutgers Egyetem általánosságban foglalkozott a kérdéssel.

Rakétákat lőnek a sarki fénybe

Tudományos kutatás céljából rakétákat készül kilőni a sarki fénybe a NASA – írja a Live Science.

Durrogtatással oszlatnák el a szmogot lengyel kutatók

A Lengyelországot sújtó állandó szmog elleni harc új eszközét, hangágyút teszteltek a kutatók: a hanghullámok a mérgező részecskéket magasabbra lökik a légkörben, hogy a lakosok fellélegezhessenek.

A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget

Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott:  nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.

A világ legszebb légköri jelensége, ahogyan még soha nem láttad!

A sarki fény nem véletlenül vált a világ leggyönyörűbb légköri jelenségévé. A Nemzetközi Űrállomás asztronautái elképesztő fotókat készítettek a Hold által megvilágított Földről, mely bámulatos látványt nyújtott, és most elérhetőek a nagyközönség számára is.

Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban

Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Rövid idő alatt kipusztul a Föld

Jelen pillanatban Földünk egy paradicsomi hely az élet számára, nem lesz ez azonban mindig így: egy bizonyos idő elteltével a légkör összetétele megváltozik, és az ősi atmoszférához hasonlóan ismét a metán válik dominánssá, míg az oxigénszint erősen visszaszorul. Ez a forgatókönyv szerencsére nem a közeljövőben valósul meg, de rövid idő alatt fog végbemenni – írja egy nemrég megjelent tanulmány, amit a Nature Geoscience című szaklapban publikáltak.

Óriási rejtélyes villanást fotóztak Európa felett

Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Űrállomásról: a hosszú záridős fotón jól kivehető, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen. A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre a kérdéses időpontban. Mi lehetett a hatalmas villanás?

Meglepően reagáltak a tölgyfák a légköri szén-dioxid növekedésére

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.

Ezért kerülhetett rekordmennyiségű károsanyag a légkörbe

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) most közzétett adatai szerint idén nyáron rekordot döntött az északi félteke számos részén pusztító súlyos erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.

Lakható bolygót találtak a közelben

Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.

Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda

Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab űrszonda.

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen - állapította meg egy szerdán közzétett jelentés.

Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon

A Vénusz bolygó felhői "egyszerűen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

Meglepő dolgot találtak az üstökösökön

Az ESO VLT távcsőegyüttesével gyűjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gőze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.

Az ausztrál bozóttüzek sokkoló hatást gyakoroltak a Föld légkörére

Fekete Nyárnak nevezte Ausztrália miniszterelnöke a 2019-2020-as tűzszezont, ám a „példátlan pokol" hatása még ma is mérhető. Bár az országban gyakoriak a bozóttüzek, de a szeptember óta tartó időszak tüzei évtizedes rekordokat döntöttek meg. Mindez egy újonnan publikált tanulmány szerint vészjósló előrejelzést jelenthet a forróbb, szárazabb világunknak.

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben az emisszió koronavírus-járvány miatti csökkenése ellenére.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.

Hátborzongató jelenséget örökítettek meg Hawaii felett

Vörös lidérceket és kék nyalábokat fotóztak a Mauna Kea vulkánon álló Gemini Obszervatórium északi távcsöve felett.

Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók

A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

Talán mégsem az élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon

Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint fedezhettek fel. Ebben azt is hangsúlyozzák: a Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat; a földi mikrobák ebben nem maradnának életben.

A mai Vénuszra hasonlított a fiatal Föld

Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint.

Váratlan felfedezést tettek a Szaturnusz holdján

Ciklopropenilidént találtak a Szaturnusz holdjának, a Titánnak a légkörében. Ez egy annyira ritka molekula, hogy egyetlen másik égitest atmoszférájában sem találtak még belőle, reakciókészsége miatt a Földön is csak laboratóriumi körülmények között hozható létre. Építőköve lehet azoknak a szerves vegyületeknek, amik nélkülözhetetlenek az élet megjelenéséhez.

Egy kozmikus katasztrófa, ami megváltoztatta a Földet

Eredeti légkörének 10-60 százalékát veszíthette el az ősi Föld abban a 4,5 milliárd évvel ezelőtti óriásütközésben, amelynek hatására a Hold kialakult.

A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek

Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tűzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhői között.

Azt hitték, aszteroida tart a Föld felé, aztán jött a meglepetés - videó

Eleinte kisebb aszteroidának hittek egy Föld felé tartó objektumot, csak közvetlenül a légkörbe lépés előtt derült ki, hogy egy régóta nem működő NASA-műholdról van szó. 

Szűkült a földi klímaérzékenység tartománya

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát.

Meglepő dolgot láttak a Naprendszeren túli bolygó légkörében

Először sikerült közvetlenül megfigyelni vasat egy Naprendszeren túli bolygó (exobolygó) légkörében - írja az IFL Science tudományos portál.

Eltűnt az égről a Hold 1110-ben, de csak most derült ki az oka

Majdnem egy évezreddel ezelőtt óriási felfordulás zajlott a Föld atmoszférájában. Egy hatalmas, kénrészecskékben gazdag felhő áramlott szét a sztratoszférában, hónapokra, de lehet, hogy évekre elsötétítve az eget, míg végül visszahullott a Föld felszínére. Emiatt a telihold hirtelen eltűnt az égről, mint az néhány korabeli krónikában olvasható.

Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre

Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat.

Gyógyul az ózonréteg, és ez az időjárásra is hatással van

Jelentős mértékben javult az Antarktisz feletti ózonréteg állapota, ami több aggasztó klimatikus változásnak véget vetett – derült ki a Nature magazinban megjelent kutatásból.

A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja

A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

Rekordütemben nő egy üvegházhatású gáz légköri koncentrációja

Rekordütemben nő egy erősen üvegházhatású gáz légköri koncentrációja annak ellenére, hogy 2017-es jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a globális kibocsátása - derült ki a Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmányból.

A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.

Mi történik a Marson? Váratlan felfedezést tett a NASA robotja

Először mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén – ami a legtöbb földi élőlény számára nélkülözhetetlen – viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható.

Közel 200 európai reptér vállalta, hogy „bezöldül”

Az Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 24 európai ország 194 reptere csatlakozott a programhoz.

Kisebb lett annak esélye, hogy a Naprendszeren kívül életet találunk

A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az élhető zónában lévő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfújhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét.

Vörös lidércek jelentek meg az égen

A vörös lidércek kizárólag viharfelhők felett keletkeznek, nagyobb villámkisülések után. A színe után nevezik vörösnek, a lidérc név pedig a népi hiedelmekből ered. Ilyen vörös lidércek jelentek meg nemrégiben Ausztrália felett.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Rohamosan gyógyul a Föld sérült ózonrétege

Egy ma közzétett ENSZ jelentés szerint gyógyul a Földet védő ózonréteg, amelyet korábban súlyosan károsítottak az aeroszolos spray-k és hűtőgázok.

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

A világháborús bombák átmenetileg felmelegítették az atmoszférát

A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették - írja egy új kutatás nyomán a BBC News.

Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.