Ártatlannak tartja magát a volt Postabank-vezér

Ártatlannak tartja magát Princz Gábor, az egykori Postabank-vezér, aki ezt az utolsó szó jogán jelentette ki az ellene és hat másik bankvezető ellen folytatott eljárás keddi tárgyalásán. Sőt, az egykori bankelnök szerint a vádolt vezetők megsokszorozták a pénzintézet értékét. Azt a kérdést is feltette: miért volt szükség a Postabank 150-160 milliárd forintos állami konszolidációjára, és hol van ez a pénz.

Orbán Viktor és a szüzek

Elfogytak a mumusok, kellett egy új, ráadásul nem kicsi, hanem nagy. Az IMF pont megfelelőnek látszott. Nem engedünk, üzente Orbán Viktor. Hogy kinek? Hát saját táborának - és a kádári kisembernek, aki sose hal meg. De mire lesz ez elég?

Kifizették a Honvédkórház adósságát

Ötmilliárd forintos segítséget nyújtott az állam a Honvédkórháznak, az átszervezéseknek köszönhetően lelassult a hiány növekedése.

A hazai brókercégek fele lehúzhatja a rolót

Közel 1,5 milliárd forinttal csökkent tavaly az önálló hazai brókercégek adózott eredménye, a tovább romló piaci környezet és az új kereskedési rendszer bevezetési kötelezettsége miatt akár a társaságok fele is eltűnhet.

Hiába kaptak pénzt, nem tudnak fizetni a kórházak

Forrong a francia mobilpiac

Franciaország mindent szeretne annak érdekében megtenni, hogy háromra csökkenjen a mobilszolgáltatók száma az eddigi négyről – mondta el Arnaud Montebourg gazdasági miniszter.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai

A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.