Rejtélyes gödrök árulkodnak a vadászó-gyűjtögető közösségek életéről

A középső kőkorszakból származó gödrökre bukkantak régészek Angliában, a bedfordshire-i Linmere-ben végzett ásatásokon - számolt be róla hétfőn a The Guardian online kiadása.

Rejtélyes kőkorszaki gödrökre bukkantak Angliában

Tüskésfejű csontfegyvert rejtett egy kőkorszaki lelőhely

Néhány lenyűgöző leletet fedeztek fel egy őskori táborhelyen, amely egy vadászó-gyűjtögető csoportnak adott otthont Nagy-Britanniában, körülbelül 10 500 évvel ezelőtt. Ez jóval azelőtt történt, hogy a fém vagy a kerámia megjelent volna ezen a különös szigeten. Számos bizonyíték azonban arra utal, hogy a lakosok tökéletesen jól érezték magukat itt. Az őskori leletegyüttest a Manchesteri és a Chesteri Egyetem régészei fedezték fel nemrég az észak-yorkshire-i Scarborough város közelében.

Élethű arcrekonstrukció mesél erről a kőkorszaki nőről

Elkészítették egy nő virtuálisan rekonstruált arcát, aki körülbelül 5700 évvel ezelőtt élt a mai Malajzia területén. A kutatók ezúttal egy olyan személy arcát tárták fel, akinek a kiléte továbbra is rejtély.

Poligám kőkorszaki földműves klán sírját tárták fel Birminghamnél

Egy poligám kőkorszaki földműves klán sírját tárták fel az angliai Birminghamnél. A kutatócsoport 35 személy örökítőanyagát szekvenálta, és rekonstruálta rokoni kapcsolataikat.

Így fejlesztik évezredek óta kőeszközeiket a csuklyásmajmok

Valahol Brazília távoli részén, Serra da Capivara Nemzeti Parkjában a kőszerszámok technológiáját több mint háromezer éve finomítják és tökéletesítik. Ám nem az emberi közösségek. Egy tanulmány szerint a szakállas csuklyásmajmok évszázadok óta következetesen használnak kvarcköveket a kesudió feltörésére. Így vált ez a helyszín a világ legrégebbi, „nem emberi" régészeti lelőhelyévé.

Technológiai fejlődésről mesél a tízezer éves mezolitikus település

Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének régészei középső kőkorszaki telepek nyomait tárták fel az oroszországi Veletma folyó közelében. A településeket körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt emelték, az úgynevezett Butovo-kultúra korai szakaszában. A mezolitikus vadászó-gyűjtögető közösségek éltek itt, amelyek főként a nyugat-oroszországi erdőövezet felső Volga vízgyűjtője környékét részesítették előnyben. Ebben az időszakban az Eurázsia nagy részét lefedő gleccserek már visszahúzódtak, és a megafauna kihalt a régióban.

Ősi település romjaira bukkantak az Adriai-tengerben - Fotón a hat és fél ezer éves lelet

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.

Ősi település romjaira bukkantak az Adriai-tengerben

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.

Őseink többnyire húst ettek, de aztán elfogytak a nagyvadak

Egy új tanulmány szerint a kőkorszakban az emberek főleg húst ettek. Étlapjukon csak akkor kerültek előtérbe a zöldségek, amikor a megafauna nagy testű emlősei, többek között a mamutok eltűntek.

Ősibb lehet a kőkorszaki eszközkészítés, mint korábban gondolták

Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek - állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás. A modellek szerint az olduvai kőszerszámok 2,617-2,644 millió évvel ezelőtt készültek, 36-63 ezer évvel korábban, mint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gondolták.

Ismerik a települést, ami már Stonehenge építésekor is 500 éves volt? Kihagyhatatlan régészeti lelőhelyeket mutatunk!

A régészeti lelőhelyek egyszerűen tökéletes kirándulóhelyek. Mivel erdők mélyén, pusztákon vagy épp a tengerparton találhatók, végig a szabad levegőn lehetünk a sok ezer éves romok között sétálgatva. Mostani gyűjtésünkbe csupa olyan helyszín került, amelyek méltán szerepelnek az UNESCO Világörökség listáján, viszont mégsem olvastunk már unalomig róluk.

5000 éves használati tárgyak olvadtak ki Norvégiában a jég alól

A kőkorszaki kutyát a gazdájával együtt temették el

A régészek egy olyan, kőkorszaki kutya maradványaira bukkantak, amelyet egy ember – feltehetőleg a gazdája – mellett temettek el egy, a mai Svédország déli részén fekvő településen. Ez az elhelyezés azt sugallja a kutatóknak, hogy a négylábú nem volt vad: sokkal inkább az emberek között élhetett, körülbelül 8400 évvel ezelőtt.

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat vetni

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint.

A kőkorszak emberének az arcát furcsa jelek boríthatták

A régészek igencsak megdöbbentnek, amikor körülbelül egy évtizeddel ezelőtt egy különös temetés nyomaira bukkantak a mai Svédország területén. A kőkori maradványokat körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt helyezhették itt örök nyugalomra. Most azonban a modern technikának köszönhetően újra láthatjuk az egyik itt eltemetett férfi arcát – amin a tudósok különös ismertetőjegyeket találtak.

Háromszázezer éve ilyen gigantikus élőlények jártak a Földön

A régészek egy hatalmas, háromszázezer éves erdei őselefánt minden eddiginél teljesebb csontvázára bukkantak az alsó-szászországi Schöningen híres, jégkori, tóparti lelőhelyén. Az elefánt maradványainak feltárásáról és vizsgálatáról Alsó-Szászország tudományos minisztere, Björn Thümler számolt be egy sajtókonferencián, míg a régészek tudományos eredményeiket az Archäologie in Deutschland szaklapban publikálták.

Már a mamutok idejében is sörözhettek az őseink

Osztrák kutatók új módszert fejlesztettek ki a malátaalapú élelmiszerek, így a sör maradványainak felismerésére, melynek segítségével azonosították a kora kőkorszaki sörkészítés közép-európai jelenlétére utaló legrégebbi ismert nyomokat.

A kőkorszakban is úgy használták a "közösségi hálót", mint mi

A kőkorszaki szakik is használtak egyfajta Facebookot

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta.

Bebizonyították, hogy túl lehet élni egy szupervulkán kitörését

Az elmúlt kétmillió évben bolygónkat sújtó vulkánkitörések közül egyértelműen az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt kitört Toba szupervulkán okozta az egyik legnagyobb pusztítást. A légkörbe került hamu úgynevezett vulkanikus telet okozott, aminek következtében elpusztult a növény és állatvilág számos faja, miközben az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. Vagy mégsem? A Nature Communication tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térség kőkorszaki emberei csodával határos módon túlélték a katasztrófát.

Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember

Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember - írta a BBC.

Mit gondol, hány éves lehet a világ legöregebb igazgyöngye?

Egyenesen Kukutyinból jöttek, és misztikus megastruktúrákat építettek

A kőkorszaki közösségek életéről árult el titkokat az a „megastruktúra", amelyre Ukrajna központi részén bukkantak a régészek. Az ásatások arra is választ adhatnak, hogy miért virágozhattak egykor ezek a több tízezer emberből álló neolitikus települések, majd miért buktak el úgy ötezer évvel ezelőtt.

Ősemberré pattinthatja magát Zádorvárban

Az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg itt a lábukat

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

Megfúrták egy szarvasmarha koponyáját

Több mint 5000 éve végezhette az első, csontfúrással végzett "állatorvosi" koponyaműtétet az újkőkori ember egy franciaországi régészeti lelet tanúsága alapján.

A szupervulkán kitörését is túl lehet élni, állítják a kutatók

Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt - állítja egy új tanulmány, amelyet kedden a BBC News ismertetett.

Dániában 13 ezer éves vadászeszközöket találtak

A Dániát benépesítő első emberek világába "fantasztikus betekintést nyújtó", 13 ezer éves vadászeszközöket találtak régészek Horsens város mellett.

Kőkorszaki tömeggyilkosság nyomaira bukkantak

Kőkorszaki tömeggyilkosság nyomait fedezték fel Frankfurt közelében: legalább 26 ember 7000 éves földi maradványait találták meg.

Felfedezték a világ legöregebb kőeszközeit

Az amerikai Paleoantropológiai Társaság éves találkozóján a Stony Brook Egyetem kutatói bejelentették, hogy megtalálták a valószínűsíthetően legöregebb kőeszközöket, amelyeket ráadásul még nem is a Homo génuszhoz tartozó elődeink készíthettek.

Elkészült a falfestményeiről ismert Chauvet-barlang élethű mása

Tíz év előkészület és másfél évi munkálatok után az eredeti helyszíntől légvonalban két kilométerre elkészült a legrégebbi falfestményeiről ismert dél-franciaországi Chauvet-barlang élethű mása. A világ legnagyobb és legteljesebb barlangmásolatát pénteken avatja fel Francois Hollande francia államfő, a nagyközönség április 25-től látogathatja.

A kőkori ember nem volt fejlettebb, mint a neander-völgyi

Többfunkciós kőszerszámot találtak neander-völgyi területen – ez kérdésessé teszi, hogy őseink valóban annyival fejlettebbek voltak-e, mint vitatott rokonaink.

Ez volt az iPhone a kőkorszakban

Több ezer pattintott kőeszköz vizsgálatából derült ki, hogy a kőkorszak legjelentősebb találmánya honnan ered. 325 ezer évvel ezelőtt párhuzamosan több kontinensen is rájöttek elődeink, hogyan lehet kiváló szilánkeszközöket gyártani. Ez volt az akkori multifunkciós, csúcstechnológiával készült eszköz, amely elfért egy tenyérben.

Harmincezer éve eszünk csigát

A mai spanyol partokon élt kőkorszaki embercsoportok már fogyasztották a csigát. Az állat tízezer évvel előbb jelent meg az ember étlapján, mint ahogy korábban gondoltuk.

8000 éves temetőt tárt fel egy nyúlcsalád

8000 éves nyílhegyeket, kőeszközöket hordtak a felszínre nyulak Angliában, Cornwallban.

Ilyen volt egy jó pasi hétezer évvel ezelőtt

Egy 7000 éves, a mai Spanyolország területén élt ember genetikai állományának elemzéséből kiderült, hogyan néztek ki az itt élő vadászó-gyűjtögető emberek.

Különleges köveket találtak Mexikóban

A köveket a mexikói Narigua térségben hatezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető emberek készítették.

Ősi település nyomaira bukkantak Szudánban

Feltételezések szerint egy őskori emberi település maradványaira bukkantak lengyel régészek Szudán északi részében, az Affad-medencében.

Rejtélyes kőkori sírt találtak Svájcban

Bern környékén kőkorszaki sírt, egy dolment találtak meg a kutatók. Harminc ember maradványai bukkantak elő, az Alpoktól északra ilyen leletre még nem bukkantak.

Mégse Európa az emberi technológia őshazája

A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.

Ilyen volt a világ első fogtömése

Egy szlovéniai lelet arról tanúskodik, hogy már 6500 éve fogat tömtek kőkorszaki elődeink. Az viszont nem biztos, hogy a páciens életben volt.

Kőkori amuletteket találtak Izraelben

Két ősi szobrocska került elő egy Jeruzsálem környéki régészeti ásatáson. Az egyik egy kost, a másik egy vadon élő szarvasmarhafélét - talán egy bölényt - ábrázol.

Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők

Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.

Életre kelt barlangfestmény - kritika Jean M. Auel kőkorszaki bestselleréről

"Jégkorszaki bestseller"-ként reklámozza az Ulpius-ház Jean M. Auel amerikai írónő népszerű A Föld gyermekei-regényciklusát. Pedig a bestseller szó most félrevezető. Igaz, hogy Auel könyvei az első rész 1980-as megjelenése óta 45 millió példányban keltek el, de a sorozat nem lektűr, hanem inkább ifjúsági irodalom, az a fajta, amire simán rá lehet kattanni felnőtt fejjel is. A regény 30 ezer évvel ezelőtt játszódik, szereplői ősemberek. A kor, amiről a múzeumokban kiállított semmitmondó szakócák és sárga lábszárcsontok hallgatnak, moziszerűen elevenedik meg a könyvben. Még azt is megtudjuk, hogyan szexeltek az ősemberek, közben a palleolit ...

Csimpánzok kőkorszaka - Az első nem emberi régészeti lelőhely

Az első prehisztorikus bizonyítékát találták meg a csimpánzok eszközhasználatának amerikai régészek. Egyes szakemberek szerint ez alátámaszthatja az elgondolást, mely szerint ezt a képességet nem csak az emberek, hanem az emberszabású majmok is örökölték közös őseinktől.

Rejtélyes afrikai birodalmak emlékeit mentik magyarok

Magyar expedíció indul Szudánba, az emberiség egyik legrégebben lakott területére. Mivel az afrikai ország egy hatalmas duzzasztógátat épít néhány éven belül a Nílusra, a kőkorszaktól a középkorig folyamatosan lakott területek kerülnek víz alá. Ezért egy nagyszabású, nemzetközi leletmentő akció indul, amiben magyar régészek is részt vesznek. Többek között egy eddig titokzatos afrikai királyság, a meroitikus birodalom emlékei kerülhetnek elő a föld alól.

Informatikai kőkorszak az FBI-nál

Egy igazi ügynöknek egy jegyzetfüzeten, egy tollon és a fegyverén kívül nincs szüksége egyéb eszközre - jelenti ki az egykori nyomozó. Az FBI-nál eközben alapvető informatikai fejlesztések csúsznak, vagy maradnak el.

Ötezer éves halottasház Németországból

A korai kőkorszak utolsó időszakából származó ötezer éves halottasházat tártak fel a németországi Szász-Anhalt tartományban, Benzingerode közelében.