A klímaváltozás miatt a vírusok új gazdákat fertőzhetnek meg az Északi-sarkon

Egy kanadai tóból származó genetikai anyag tanulmánya azt sugallja, hogy a klímaváltozás lehet, hogy növeli annak kockázatát, hogy a vírusok képesek új gazdákat megfertőzni az Északi-sarkon.

A világ legnagyobb hajózási vállalata csökkenteni igyekszik a hajózás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatását

A hajózás hatása erősebben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a repülés, és az egyik olyan szektor, ahol az emisszió növekszik, ahelyett, hogy csökkenne.

Hazánk hétfőn újabb jelentős lépést tett a globális klímaváltozás ellen

Mintegy 3 milliárd forintos beruházással megkezdte hivatalos működését a Philip Morris International környezetvédelmi újrahasznosító központja Magyarországon. A PMI CIRCLE nevet viselő üzem, a globális működési központ és a termékbevizsgáláshoz szükséges labor mind elengedhetetlen részét képezik a vállalat által fejlesztett füstmentes technológiák teljes életciklusára vonatkozó környezetbarát megtervezésének és lebonyolításának.

Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt

Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.

A tudósok állítják: az európai heves esőzések a klímaváltozás következményei

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.

Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban

Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

A szélsőséges európai esőzések a klímaváltozás következményei lehetnek

Tudósok szerint az Európában júliusban bekövetkezett pusztító áradások hátterében álló heves esőzéseket az emberi tevékenység kiváltotta éghajlatváltozás okozhatta.

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett Grönlandon

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett a Grönlandot tartósan borító jégtakaró legmagasabb pontján - közölte az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC).

Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot

Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.

Vörös kód az emberiségnek

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legfrissebb jelentése sokkoló üzeneteket fogalmaz meg a döntéshozók és végeredményképpen az egész emberiség számára. Egyértelműen rámutat, hogyha nem történik azonnali, gyors és nagymértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a globális felmelegedés közel 1,5°C-ra vagy akár 2°C-ra történő korlátozása elérhetetlen lesz. A tanulmány azt is egyértelműen kijelenti, hogy a klímaváltozás hatásai már világszerte megfigyelhetőek. De van hely a reménynek és a félelemnek is.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

A klímaváltozás miatt hosszabb lehet a bozóttűzszezon Ausztráliában

A klímaváltozás hatásai miatt megnyúlik a bozóttűzszezon Ausztráliában - állapította meg egy tanulmány, amelyet a Victoria állambeli tűzoltóság készíttetett.

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön

Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.

Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki

A ma részben összeomlásban lévő Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idő alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.

Klímabarát jövő kialakítása a témája az idei londoni dizájnhétnek

A migráció kulturális hatásairól is beszélni kell

A migráció általában gazdasági folyamatokat követ, a mai globálissá vált világban pedig ez még inkább így van - mondja Calum T. Nicholson, a Cambridge-i Egyetem kutatója és oktatója, a Mathias Corvinus Collegium - Danube Institute közös vendégoktatója, aki az MCC Feszt egyik vendége volt. Arról is beszélt az Origónak, hogy a világban 285 millió migráns van és közülük kevesen tekinthetők menekültnek. Aggályosnak tartja, hogy az Európai Unióban a migráció kulturális hatásairól nem zajlik párbeszéd, pedig több teret kell hagyni a különböző országok különböző kultúráinak. Hozzáteszi: fontos lenne meghallgatni a másikat és ha valaki eluttasítja ...

Macska áldozata lett a rekorder törpedenevér

Miniolimpikonnak nevezték a tudósok azt a törpedenevért, amely 2018 kilométert repült Nagy-Britanniából Oroszországba. Biológusok azt remélik, hogy útja több adalékkal szolgál ahhoz, miként hat a fajokra a klímaváltozás.

Most a pénzügyi cégek zárnák be az ázsiai szénerőműveket

A világ legnagyobb pénzügyi intézményei fognak össze annak érdekében, hogy felgyorsítsák az ázsiai szénerőművek bezárását. Mindezt pedig egy sajátos üzleti húzással érnék el.

Megaszárazság sújtja az Andok hegyvonulatait

Megaszárazság sújtja az Andok hegyvonulatait: az elmúlt csaknem egy évtizednyi aszályt követően, amelyet a globális felmelegedéshez kötnek a kutatók, idén alig esett hó a dél-amerikai hegység területén.

Nagy mennyiségű metánt szabadított fel a szibériai hőhullám

Nagy mennyiségben szabadult fel klímakárosító metángáz Oroszország egyes permafroszt, vagyis örökké fagyott talajú területén az egy évvel ezelőtti szélsőséges meleg hatására - állapították meg német kutatók.

Százéves hagyományt törnek meg a világhírű borvidéken

Százéves hagyományt megszakítva döntöttek csütörtökön a szőlőtőkék közötti maximális távolság növelésének engedélyezéséről Franciaország világhírű borvidékének, Champagne-nak a szőlőtermelői.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Negyvenfokos hőhullámok várhatók a globális felmelegedés miatt ebben az országban

Soha nem látott hőhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest - figyelmeztettek csütörtökön brit szakértők.

Azt állítja, a jövőből jött és látta az apokalipszist: sokkoló fotót hozott 5000-ből a férfi

Egy férfi azt állítja, a jövőből jön, nevezetesen 5000-ből, sőt azt is bizonyítani tudja, hogy látta az apokalipszist. Edward azt mondta, egy titkos program keretében választották ki a küldetésre még 2004-ben. 

Az Ausztráliában tomboló bozóttüzek a klímaváltozás fő mozgatói

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. A hatalmas tüzek oly sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, amelyek képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre.

Drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani: gyengül a Föld "életjele"

A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.

Ősi strucctojás héja mesél az évezredekkel ezelőtti klímaváltozásról

Az ősi tojáshéjból származó bizonyítékok fontos új információkat tártak fel az évezredekkel ezelőtt bekövetkezett, szélsőséges éghajlatváltozásról. Egy új kutatás azt mutatja, hogy Dél-Afrika belső részének azon részei, amelyek ma már szárazak és gyéren lakottak, 250–350 ezer évvel ezelőtt, az emberi evolúció kulcsfontosságú időszakában vizes élőhelyek és gyepek voltak.

Ki a felelős az éghajlatváltozásért?

Az ipari forradalom óta az emberek több mint másfél trillió tonna szén-dioxidot engedtek a Föld atmoszférájába. Természetesen itt nem álltunk meg, hisz a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázokkal sem vigyáztunk, ilyen például a metán, vagy a dinitrogén-oxid.

Ezek az aktivisták egyre fiatalabbak - Greta Thunberg története

Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek!- mondta Neil Armstrong a Holdra lépést megelőzően és Greta esetén sincsen másként. Ki gondolná, hogy ilyen apró teremtés, a maga tizennyolc évével kiáll és felnőtteket megszégyenítő módon képvisel globális szintű problémát? Hallottál már Greta Thunbergről? Ha nem, akkor most bemutatjuk!

Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Katasztrófát okozhat a Hold pályakilengése a közeljövőben

Az éghajlatváltozás napjainkra megnövelte a hurrikánok és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, szerte a világon. De felbukkant egy kevésbé ismert fenyegetés is a közeli jövő láthatárán, ami súlyos pusztításokat okozhat az óceáni partvidékeken.

A klímaváltozás megértéséért együtt dolgozik az ESA és a NASA

Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében - olvasható az ESA honlapján.

Megdöbbentő adatok! Évente ennyi ember halálát okozza a klímaváltozás

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

Évente több millió ember hal meg a szélsőséges hőmérsékletek miatt

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása

A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.

Az Észak-Amerikát sújtó hőhullám oka a klímaváltozás állítják a kutatók

"Gyakorlatilag lehetetlen" lett volna egy ilyen rekordhőmérsékletekkel és számos halálos áldozattal járó hőhullám kialakulása az Egyesült Államokban és Kanadában a klímaváltozás hatásai nélkül - ezt állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport elemzése.

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.

6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről

A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...

Most vannak csak igazán veszélyben a jegesmedvék

Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták.

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”

Száz évvel ezelőtt a természetvédők figyelemre méltó győzelmet arattak a bolygó élővilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselőket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a női kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Az online divat márkák fele szűz műanyagból készül

A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA)  tanulmánya, írja a The Guardian.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.

Soha nem látott hőségrekordok születhetnek

Az Egyesült Államok több nyugati államában is hőmérsékleti rekordok dőlnek meg a perzselő hőhullám következtében, amely fokozza a bozót- és erdőtüzek veszélyét és súlyosbítja az életveszélyes aszályhelyzetet - számolt be pénteken az amerikai sajtó.

Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld

Páratlan mennyiségű hőt nyel el a Föld, "energia-egyensúlytalansága" nagyjából megkétszereződött 2005 és 2019 között - mutatták ki az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal kutatói közös tanulmányukban.

A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon

Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.

A Szegedi Tudományegyetem kutatásokkal segíti a Kárpát-medence szárazodása elleni harcot

A Szegedi Tudományegyetem geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence szárazodásának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Kutatásaik rámutatnak, hogy az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes.