Fehéredik és kipusztul a hawaii korall

Az egyre melegebb tengervízben kilökődnek a korall színét adó algák. Ha sokáig túl meleg a víz, akkor a korall elpusztul, ami a halállományt veszélyezteti.

BP-szintű katasztrófától tartanak a szén-dioxid-temetők ellenzői

A BP mexikói-öbölbeli fiaskójához hasonló katasztrófától félnek a szén-dioxid földalatti tárolásának ellenzői. Bár kísérleti stádiumban, de szén-dioxid-temetés a gyakorlatban is zajlik már néhány helyen a világon. Támogatói szerint ez az emberiség legjobb esélye, ha nem akar rövid időn belül lemondani a fosszilis energiaforrásokról.

Túl meleg van: 2010 lehet a legforróbb az utóbbi száz évben

Rekordmelegeket mérnek Kelet-Európában és az Egyesült Államokban. Eddig 2005 számított a legmelegebb évnek a tudományos hőmérsékletmérések történetében, azonban az idén január-júniusban még magasabb volt a hőmérséklet a sokévi átlagnál.

Megtisztítja a tengert a szivacs

Ha természetes tengeri szivacsot telepítünk a tengerbe, felére lehet csökkenteni a vizet szennyező baktériumállományt. Először a Ligur-tenger olaszországi partszakaszán próbálták ki az olcsó és természetes víztisztítást.

Hatalmas jéghegy vált le egy grönlandi gleccserről

Egy 260 négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le a grönlandi Petermann-gleccserről, és úszik délies irányban az amerikai kontinens partvidéke közelében.

Trópusi gomba miatt haltak meg 15-en az USA-ban

Már 15 ember halálát okozta az Egyesült Államokban egy olyan gomba, ami általában a trópusokon található meg. A gomba az USA északnyugati részén terjed, további elszaporodását a klímaváltozás segítheti. A fagyasztás viszont elpusztítja a gombát.

A valaha mért legforróbb fél év eddig a 2010-es

Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, derül ki a NASA elemzéséből. Májusban Pakisztánban 53,7 Celsius fokot mértek. Előbb lesznek érezhetők a globális felmelegedés hatásai, mint azt korábban jósolták a szakértők.

Az eddig mért legmelegebb 6 hónap volt 2010 első fele

Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, mióta mért adatok vannak - a NASA keddi közlése szerint.

Új elmélet a mamutok kihalásáról: már az őskori ember is klímaváltozást okozott

Mintegy 15 ezer évvel ezelőtt a mamutpopuláció létszáma hirtelen zuhanni kezdett, az erdős tundra terjeszkedett, a Föld átlaghőmérséklete pedig emelkedett. E jelenségek bekövetkeztéhez a pár milliós emberiség is hozzájárult, olvasható a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmányban.

Először becsülték meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a növények

Első alkalommal sikerült olyan becslést végezni, amely a valóságnak csaknem teljesen megfelelő adatot szolgáltat a növények éves szén-dioxid-megkötéséről. Az új adat viszonylag közel esik az eddigi becslések számaihoz, de még így is szükség lesz rá, hogy felülvizsgálják a jelenleg használt klímamodelleket.

Meszeléssel lassítanák a gleccserolvadást az Andokban

Hegycsúcsokat meszel fehérre a perui Andokban Eduardo Gold feltaláló és csapata, hogy ezzel is lassítsa a gleccserek pusztulását. Kezdeményezését a Világbank is díjazta, de egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy beválik.

Drasztikus olvadás lesz a nyáron az Északi-sarkon

Az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékű olvadására számítanak német kutatók. Szeptember elejére eltűnhet a jelenlegi tízmillió négyzetkilométeres jégtakaró fele. Az ok a globális felmelegedés.

Forró nyarak, enyhe telek 2040-ig Magyarországon

Egy hétfőn bemutatott tanulmány szerint 2021-2040 között több lesz a forróbb, hőségriasztásos nyári nap Magyarországon. Az enyhébb ősz és tél miatt viszont elszaporodhatnak a kártevők, erősebbek lesznek a járványok. Kevesebb lesz a csapadék, de hirtelen sok hullhat belőle - az idei 140 év óta a legcsapadékosabb május volt.

Korán fekvés: ez a japán kormány ötlete klímaváltozás ellen

Egy órával korábban küldené ágyba a japánokat a szigetország kormánya, amely az intézkedéstől azt várná, hogy csökken a háztartások éghajlatra káros szén-dioxid-kibocsátása - azért, mert kevesebb áramot használnak a lakások világítására.

Tovább nő az aszfaltolvasztó hőség Moszkvában

Az orosz fővárosban pénteken immár sokadik napja aszfaltolvasztó hőség tombol. A melegedő telek miatt fogyatkoznak az örökké fagyos vidékek, nyaranta egyre több az erdőtűz. A hét végére további melegedést, plusz 36 Celsius-fokot ígérnek a meteorológusok Moszkvában.

Mesterséges gleccserekkel gyűjtenek vizet a Himalájában

A himalájai Ladakh térségében élő falusiak mesterséges gleccserekkel próbálnak küzdeni a globális felmelegedés ellen: a mindennapi élethez vízre van szükségük, amit átmenetileg kövekből emelt gátakkal sikerült biztosítaniuk. Az itt összegyűjtött víz is el fog azonban párologni akkor, ha a hőmérséklet a mainál is melegebbé válik majd.

Ez volt minden idők legmelegebb áprilisa a Földön

Minden idők legmelegebb áprilisa volt a 2010-es. A Föld felszíni átlaghőmérséklete elérte a 14,5 Celsius-fokot. A január-áprilisi időszak szintén a valaha mért legmelegebb volt, a globális átlaghőmérséklet 13,3 Celsius-fokra kúszott fel.

Félig kiszáradnak a magyar folyók a klímaváltozás miatt

Akár 40 százalékkal is csökkenhet a folyók nyári vízhozama Európa nagy részében a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt. A nagymértékű apadás Magyarországot is fenyegeti, mert az ország klímája már ötszáz éve melegszik.

Túl forró lehet a fél Föld az élethez 2300-ra

Egyszerűen túl meleg lehet a jelenleg lakható területek fele 2300-ra ahhoz, hogy emberek éljenek rajta. Az emberi szervezet rosszul tűri ugyanis a tartós hőterhelést, és a klímaváltozás jelenlegi ismereteink szerint nem áll le 2100-ban. Ha ez a forgatókönyv bekövetkezik, déd-dédunokáinknak jóval kisebb területen kell túlélniük.

Pára és meleg: 2300-ra a Föld túl forróvá válik az emberiség számára

Háromszáz éven belül a Föld túl forróvá válhat az emberiség számára - állítják tanulmányukban ausztrál és amerikai kutatók. Gondot nem csupán a hőmérséklet emelkedése jelent: a "hőstresszt" a magasabb hőmérséklet és a növekvő páratartalom együttes hatása okozza.

Klímafúrás: egy "pillanat alatt" jegesedett el az Antarktisz

Több évig is eltart, amíg a kutatók kiértékelik az Antarktisz közelében végzett tengerfenéki fúrások eredményeit. A mintákból máris kiderült: a földrész alig 400 ezer év alatt jegesedett el. A kutatás segíthet pontosítani a klíma-előrejelző modelleket.

Ausztriában is vannak jelei a klímaváltozásnak

Megfigyelések támasztják alá, hogy évről évre emelkedik a hőmérséklet a Felső-Ausztriában található Kalkalpen Nemzeti Parkban.

Elszáradó erdők: magyar kutató aggódik a Nature-ben

Földünk több pontján is megfigyelhető, hogy a klímaváltozás miatt csökkenő csapadékmennyiség hatására az erdőhatár a sarkok felé tolódik. A jelenség súlyos ökológiai és társadalmi problémákat okozhat, ennek ellenére csak egy részlegesen vizsgált területről van szó. Mátyás Csaba, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem kutatója ezzel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot a Nature legfrissebb számában megjelent írásában.

Eltűnnek a gleccserek az amerikai gleccserparkokból

Fokozatosan értelmüket vesztik a gleccserek megóvására létrehozott nemzeti parkok az Egyesült Államokban. A globális átlaghőmérséklet emelkedése nyomán az elmúlt évtizedekben felgyorsult a gleccserek olvadása szerte a Földön. Az Alpoktól a Himaláján át egészen Alaszkáig az apadó jégfolyók a klímaváltozás jól ismert jelképeivé váltak.

Minisztériumot kap a Földanya Bolíviában

Felállítják az "Földanya minisztériumát" Bolíviában. A új kormánytestület a Föld jogainak védelmét fogja ellátni - jelentette be Evo Morales elnök a Földanya jogairól szóló nemzetközi tanácskozáson.

Milliárdos népszavazással és a Földanyával a klímaváltozás ellen

A Föld napján ér véget Bolíviában a klímaváltozással kapcsolatos csúcstalálkozók Woodstockja. A dél-amerikai ország a Földanya istennő napját ünnepli április 22-én. Elnöke, Evo Morales kétmilliárd fős népszavazással szándékszik nyomást gyakorolni a nemzetközi klímadiplomáciára.

Véget vetett az EU a szén-dioxid-kvóták újraeladásának

Véget vetett az Európai Unió a szén-dioxid-kvóták spekulatív kereskedelmének, egy új szabályozással ugyanis elejét vették annak, hogy az eladott kvótákat másodszor is tovább lehessen értékesíteni. A szigorításra azért volt szükség, mert egy korábban Magyarország által eladott szén-dioxid-kvóta nemrég újra megjelent a piacon.

Gázelnyelő autók utópiája

Képzelj el egy világot, ahol az autók hagyományos üzemanyag helyett azzal a szén-dioxiddal mennek, amit a levegőből vontak ki: vagyis nem növelnék, hanem csökkentenék a légkör CO 2 tartalmát. Vegyészek, mérnökök és biológusok dolgoznak közösen azon, hogy valóra váltsák az utópiát.

Klímaváltozás segíthette elő Angkor bukását

Évtizedekig tartó aszály monszunokkal tarkítva hozzájárulhatott az ősi khmer civilizáció bukásához 600 évvel ezelőtt. Ősfák évgyűrűinek tanulmányozásával bizonyosodtak meg erről a kutatók.

Kibocsátás-csökkenési rekord dőlt Európában

A tavalyi évben minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. Elemzők szerint -ahogy arra számítani is lehetett - az ok egyértelműen a gazdasági válság. Félő azonban, hogy a csökkenés átmenetileg visszaveti a környezetbarát fejlesztéseket.

Nem gyengül a Golf-áramlat

A Golf-áramlat nem gyengül, állítják a tenger áramlatait műholdas mérésekkel vizsgáló amerikai kutatók.

Új becslések a gleccserolvadásra

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai rámutattak, hogy a gleccserek nem is olvadnak olyan gyorsan, mint azt eddig feltételeztük.  

Rekordrészvétel a Föld óráján

Világszerte és Magyarországon is részvételi rekordokat döntött a WWF Föld órája elnevezésű akciója. A főváros nevezetességei mellett több mint 140 településen aludtak ki a fények március 27-én szombaton este. Egy órára elsötétült az [origo] címoldala és az iWiW, és adásszünetet tartott az OzoneNetwork is.

Klímaalapot javasol az IMF

A Nemzetközi Valutaalap feje szerint a világ országainak ki kell dolgozniuk egy kvóta-rendszert, amely biztosítja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükséges pénzforrásait.

Sötétbe borult a világ - képek a Föld Órájáról

2010. március 27-én este fél 9-kor 125 országban kapcsolták le a világítást a Föld Órája alkalmából. A WWF természetvédelmi szervezet ezzel az akcióval szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy apró cselekedettel és összefogással tehetünk a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért.

Képek a Föld Órájáról

2010. március 27-én este fél 9-kor 125 országban kapcsolták le a világítást a Föld Órája alkalmából. A WWF természetvédelmi szervezet ezzel az akcióval szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy apró cselekedettel és összefogással tehetünk a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért. Sötétbe borult a világ - képek a Föld Órájáról  

Szombaton este jön a Föld órája

Jelképes villanylekapcsolással figyelmeztet az energiatakarékosságra és a környezetszennyezésre a Sydney-ből indult Föld órája akció, mely mára világmozgalommá nőtte ki magát. Március 27-én este elsötétül az [origo] címoldala és adásszünetet tart az OzoneNetwork. Egy óra takarékoskodás viszont nem váltja ki, ha valaki az év többi, nyolcezer-egynéhányszáz órájában nem törődik a környezettel. A minden időzónában március 27-én, szombaton este fél 9-kor kezdődő, egyórás elsötétítéssel az esemény szervezője, a WWF (Természetvédelmi Világalap) az éghajlatváltozás veszélyeire hívja fel a világ figyelmét. A teljes cikk A Föld órája - WWF Maagyarország ...

Egyre több híve van a Nagy Villanyoltásnak

Maláriaveszéllyel jár a klímaváltozás

A változó éghajlat az egyik kiváltó oka annak, hogy a malária nevű trópusi betegség a világ olyan részein üti fel a fejét, ahol korábban soha nem találkoztak vele: a halálos kórt terjesztő szúnyogok az egyenletesen meleg klímát kedvelik.

Véres Nestlé-reklámfilm a Greenpeace-től

Internetes PR-háborút indított a Greenpeace a Nestlé ellen. Legújabb pálmaolaj-kampányában a zöld szervezet a cégóriás népszerű csokijának készített sokkoló ál-reklámfilmet, miközben arra buzdít mindenkit, szóljon be a Nestlének. A cég először letiltatta a videót, majd a felhasználók üzeneteit is megpróbálta cenzúrázni a Facebookon.  

Hatvan perc fontos sötétség: jön a Föld órája

Jelképes villanylekapcsolással figyelmeztet az energiatakarékosságra és a környezetszennyezésre a Sydney-ből indult Föld órája akció, mely mára világmozgalommá nőtte ki magát. Március 27-én este elsötétül az [origo] címoldala és adásszünetet tart az OzoneNetwork. Egy óra takarékoskodás viszont nem váltja ki, ha valaki az év többi, nyolcezer-egynéhányszáz órájában nem törődik a környezettel.

Tajvan ügyes trükkel akar kereskedni a szén-dioxid kvótákkal

Diplomáciai elszigeteltsége ellenére Tajvan részt kíván venni a nemzetközi kvótakereskedelemben úgy, hogy fejlődő országok zöldenergia projektjeit finanszírozza.

Jégmentes nyarak várnak a jegesmedvékre

Felgyorsult a sarki jég olvadása az Arktiszon. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek, legkésőbb az évszázad végére. Nézd meg térképeinken, hogyan zsugorodik a sarki jég!

Héttized fokkal melegedett Ausztrália 50 év alatt

Héttized Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet Ausztráliában az utóbbi 50 évben. A növekményt a felmelegedés egyértelmű bizonyítékaként értelmezik kutatók.

Próbálja ki a NASA klímaidőgépét!

Több évtizednyi mérési adat és műholdképek alapján készített interaktív szimulációt a NASA. Ha valaki még nem érzékelte a felmelegedési folyamatot, most kattintgathat és elgondolkodhat a látottakon.

Finomhangolással hatástalanítanák a klímaszkeptikusok fegyverét

Megerősödött a klímaszkeptikusok hangja, amióta kiderült, hogy voltak bakik a klímaváltozást egyértelműen az emberi tevékenységnek tulajdonító Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-es kulcsfontosságú jelentésében. A hibák miatt most a világ vezető akadémikusai vizsgálják felül a testület módszereit. Ürge-Vorsatz Diána IPCC-nek dolgozó magyar kutató szerint a felülvizsgálat nem árt, de még így is az IPCC adja ki a világ legaprólékosabban ellenőrzött publikációit.

Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon

Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben.

Bizottság bizottságával ellenőrzi klímakutatóit az ENSZ

Tizenöt nemzeti tudományos akadémiát tömörít az a szervezet, amely ellenőrzi az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) munkáját. Az új szuperbizottság neve InterAcademy Council (IAC), ami a maga során egy újabb bizottságra bízza a hibafeltárási módszerek finomítását.

A magyar vízen is meglátszik az Alpok havának csökkenése

A klímaváltozás miatt a hegyekben hó mennyisége általánosságban csökken, és így veszélybe kerülhetnek a hegyi életközösségek, sőt a népszerű sípályák is. Az Alpokban zajló változásokról Marc Zebisch-t, a bolzanoi Alpokat tanulmányozó kutatócsoport vezetőjét kérdeztük, aki szerint Magyarországon is érezhetők lesznek a hócsökkenés hatásai, kevesebb víz jut majd a folyókba. 

Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett

A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.

A jegesmedvék már túléltek egy erős felmelegedést

Egy nemzetközi kutatócsoport a Spitzbergákon talált ősi jegesmedve-állkapocs mitokondriális DNS-ét elemezte. A vizsgálatokból kiderült, hogy a jegesmedvék fejlődési vonala nem túl régen vált el a barna medvékétől, és a jegesmedvék meglehetősen gyorsan alkalmazkodtak a sarkvidéki életkörülményekhez.

"Szuperbizottsággal" ellenőrizteti klímatanácsadóit az ENSZ

Független tudósokból álló bírálótestület fogja ellenőrizni az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) munkáját, amelynek jó hírén az utóbbi időszakban tévedések miatt esett csorba. Hasonló intézkedésre még nem volt példa az IPCC fennállásának huszonkét évében.

Megtizedeli a kávéültetvényeket a klímaváltozás

Hamarosan odáig vezethet az átlaghőmérséklet emelkedése, hogy a kávétermelők nem lesznek képesek fedezni a kávé iránt rohamosan növekvő keresletet.

Kevesebb, de pusztítóbb hurrikánt okozhat a felmelegedés

Megritkulhatnak, de felerősödhetnek a trópusi viharok a globális felmelegedés hatására. A legerősebb hurrikánok intenzitása valószínűleg jelentősen növekedni fog.

Az Antarktisz jégtakarójának vastagodása okozza a nyugat-ausztráliai szárazságot

A kutatók összefüggést találtak a Déli-sark keleti partvidékén elhelyezkedő jégtakaró vastagodása és a Nyugat-Ausztráliában az utóbbi évtizedekben tapasztalt rendkívüli szárazság között.

Lemondott az ENSZ klímavédelmi főfelelőse

Bejelentette lemondását csütörtökön Yvo de Boer, az ENSZ klímaváltozási ügyekért felelős vezetője. A holland szakember az üzleti életben, a KPMG nemzetközi tanácsadó cégnél folytatja pályafutását.

Az őzek éhen halnak, de a virágzás gyönyörű lesz

Hosszú évek óta nem volt ilyen hideg a január a Brit-szigeteken. A vadállatok nehezen viselik a szokatlanul kemény téli időt. A tavasz azonban gyönyörűnek ígérkezik.

Az amerikai hóapokalipszist a klímaváltozás okozza

Hó van az USA minden államában, nagy meglepetésre még Floridában is, egyre-másra dőlnek a hórekordok. Óriási mennyiségű nedvességet sodort az Egyesült Államok fölé az El Nino, és a szokatlanul hideg sarki levegővel találkozva ez okozta a különösen bőséges havazást.

Illatosítja a világot a felmelegedés

Több illatanyagot bocsátanak ki a növények a klímaváltozás miatt. Az eredmény az ember orrának ugyan kellemes, de ha a beporzást végző méhek eltévednek az illatárban, a visszaeső terméshozamok nem sok jót ígérnek. Amerikai kutatók géntechnológiával finomítanak a virágok illatán.

Tizenkét nappal indul korábban az élet tavasszal

Az állatok és növények szaporodása szempontjából tizenkét nappal kezdődik korábban a tavasz, mint 1976-ban, és ez is a klímaváltozás számlájára írható. Brit kutatók az eddigi legátfogóbb felmérésben azt is megállapították, hogy a változás a táplálékláncok alapjait, a növényeket és a növényevőket érinti leginkább. Azt még senki nem tudja, hogy alkalmazkodnak ehhez a ragadozók.

Eltűnik a jég az Északi-sarkról a következő húsz évben

Valószínűleg költözniük kell a jegesmedvéknek: teljesen jégmentes lehet nyaranta az Északi-sark. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de legkésőbb 2030-ig valószínűleg megtörténik, derül ki az eddigi legátfogóbb, a sarkvidék környezeti változásairól készült kutatásból.

Vízhiány veszélyezteti Észak-Ausztrália mezőgazdaságát

A súlyosbodó vízhiány keresztülhúzhatja azokat a földműveléssel kapcsolatos terveket az elkövetkező évtizedekben, amelyek Észak-Ausztráliát az ország és Ázsia új éléskamrájává fejlesztenék. Az esővíz nagyobbik része ugyanis elpárolog.

Rosszul járnak a papagájok a felmelegedéssel

Hosszú farkú indiai papagájok telepedtek meg a közép-ázsiai Üzbegisztánban. Természetvédelmi illetékesek szerint alighanem eredeti életterükben túl meleg volt már számukra a klíma. A fák viszont gyorsabban nőnek a klímaváltozás miatt a mérsékelt égövön.

Minket is fenyeget a klímaváltozás

Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

Sikerült megmérni, hogy mennyivel nőnek gyorsabban a fák

Az erdők mérhető módon válaszolnak a klímaváltozásra: a megnövekedett szén-dioxid-mennyiség miatt felgyorsult a tömegük gyarapodása az Egyesült Államok egyes területein. A kutatók szerint érdemes volna más erdőket is megvizsgálni, hogy kiderüljön, mennyire általános ez a jelenség.

Kevesebb gőz fékezhette a globális felmelegedést

Csökkent a sztratoszférában a vízgőz mennyisége, s emiatt kezdett lassulni az utóbbi években a globális felmelegedés. Arra viszont nincs biztos válasz, miért van kevesebb az erősen üvegházhatású gőzből.

Már a klímaváltozás miatt is ostorozza bin Laden az USA-t

A klímaváltozás miatt kritizálta a fejlett államokat Oszama bin Laden. A terroristavezér egy új, neki tulajdonított felvételen azt vetette George W. Bush korábbi amerikai elnök szemére, hogy nem írta alá a kiotói szerződést.

Cáfolják a kutatók a Sunday Times klímabaki-vádjait

Alaptalannak és félrevezetőnek tartja azt a brit lapbeszámolót az ENSZ klímatestülete, amely kétségbe vonta: vannak bizonyítékok arra, hogy összefüggés van a globális felmelegedés és a súlyosbodó természeti katasztrófák között.

Újabb hibára bukkantak az ENSZ klímajelentésében

Mindmáig nem publikálták azt a tanulmányt, amire alapozva azt valószínűsítették az ENSZ klímakutatói: van kapcsolat a globális felmelegedés és a hurrikánok, illetve az áradások gyakoribbá válása között. Rövid időn belül a második baljós előrejelzéssel került bajba az Egyesült Nemzetek megbízásából dolgozó nemzetközi klímaváltozási szakbizottság.

Súlyos hibák a nemzetközi klímajelentésben

Öt igen komoly hibát találtak az éghajlatváltozás kutatására létrehozott nemzetközi bizottság 2007-es jelentésében. Az anyag egyik fejezete azt írja, hogy a himalájai gleccserek 2035-re olvadhatnak el teljesen, holott ez a szám eredetileg 2350 volt. A dátum egy orosz hidrológus 1996-os tanulmányából származik, az IPCC tanulmányába pedig vélhetően elírásként, a számok felcserélésével került be 2035-ként.

Vízhiány van a világ egyik legnedvesebb vidékén

Kritikus vízhiány van a gyenge monszunszezon miatt Indiában: negyven éve nem esett ilyen keveset. Az óriási esők egyre gyakrabban az Indiai-óceán felett esnek le. Egyre szárazabb az időjárás Cserrapundzsi városában is, amely egykor a Föld legnedvesebb környéke volt.

Ellenzi az üvegházgáz-büntetővámot az EU klímavédelmi biztosjelöltje

Nincs még itt az ideje annak, hogy az EU büntetővám bevezetését fontolgassa azon országok termékeivel szemben, amelyek nem vállalnak megfelelő mértékű kötelezettséget a globális felmelegedést okozó káros anyagok kibocsátásának csökkentésére - vélekedett pénteki európai parlamenti meghallgatásán a dán klímavédelmi biztosjelölt.

Tévedés minden hideghullámért a klímaváltozást okolni

Hőhullámok vagy nagy fagyok önmagukban nem bizonyíthatják és nem is cáfolhatják a klímaváltozást, ezek ugyanis egyedi időjárási események - érvel Richard Betts vezető brit klímakutató.

Olajlobbisták dolgoznak a klímakonferenciák kudarcáért

A Földnek valószínűleg nincs sok ideje halogatásra és szkepticizmusra. A politikai színtéren mégis lobbisták ezrei dolgoznak annak érdekében, hogy minél tovább húzzák, esetleg teljesen meghiúsítsák a klímaváltozás elleni igazán hathatós lépéseket. Ez az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma vizsgálatának eredménye.

Támadják a Shell üvegházgáz-raktározási tervét

Összefogott egy holland kisváros a Shell, a település alá tervezett szén-dioxid-tárolója ellen. A projektet ellenzők arra hivatkoznak: maga az olajóriás is elismerte, hogy a tárolt gázmennyiség öt százaléka elszivárog.

Szélreforgó: itt az intelligens szélturbina

Már előre a megfelelő szögbe állítja a lapátjait az intelligens szélturbina. Dánia a világ egyik legszelesebb és legzöldebb állama, így nem csoda, hogy ott kísérleteznek a légmozgást lézerradarral vizsgáló, okos szélerőművekkel.

Kémműholdak lesik a klímaváltozást

Műholdas és egyéb titkos berendezésekkel rögzített adatokkal segíti a klímakutatók munkáját az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, vagyis a CIA. A kiemelt célpont az Északi-sark. Az Obama-kormányzat csendben támogatta az együttműködés újraélesztését.

Nemcsak a bozóttüzek miatt volt 2009 Ausztrália legforróbb éve

Az eddigi legforróbb évtizedet mérték Ausztráliában - a háttérben a globális felmelegedés áll. A földrésznyi államszövetségben 2009 az eddigi legsúlyosabb bozóttűz, valamint a homokviharok, a csapadékhiány, az áradások és a hőhullámok éve volt.

A csigákon is látható a klímaváltozás

Vívócsigák házára erősített chipekkel próbálják felmérni az éghajlatváltozást. A csigaház szerkezetének tanulmányozásával az elmúlt 1500 évre következtetnek.

A Jangce-folyó is megváltozik a klímaváltozás miatt

Kína és egyben egész Ázsia legnagyobb folyója a Jangce, amely közel 400 millió embernek megélhetését biztosítja. A kérdés az, hogy vajon meddig, a klímaváltozás ugyanis komoly hatással lehet a térség éghajlatára.

Saját szülei sem szeretik a klímaegyezséget

Hatalmas várakozások előzték meg a koppenhágai klímakonferenciát, de végül csak egy olyan egyezség született, amellyel még létrehozói sem elégedettek. A dokumentumban szereplő egyetlen komolyabb célszám hosszú távra vonatkozik, hogy akkorra már mindenki halott lesz azok közül, akik meghozták ezt a döntést, így tehát nem kell szembenézniük a felelősséggel. Helyszíni tudósítás a klímacsúcs végjátékáról.

Minden konkrétum kimaradt a jelenlegi klímatervezetből

A pénteken véget érő koppenhágai klímacsúcs végére összehozott nyilatkozat tervezete azt mutatja, a delegációk nem tudtak dűlőre jutni a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb kérdéseiben. Konkrétumok alig akadnak a tervezetben, kötelező érvényű pontjai szinte nincsenek, határidőket nem szab meg - írja a brit Guardian, amely megszerezte és nyilvánosságra hozta a pénteken, csaknem kéthetes tárgyalás után összeollózott tervezetet.

Gázcsapda-növényekkel enyhítenék a felmelegedést

Több szén-dioxidot nyelnek el a növények levelei - ezt sikerült nemrégiben elérniük japán kutatóknak. A felfedezés segíthet a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és bolygónk egyre növekvő népességének élelmiszer ellátásában is.

Kipurgálja a fokhagyma a metántermelő teheneket

Legalább egynegyedével csökkenti a tehenek természetes metántermelését egy brit cég foghagyma-kivonata. A szarvasmarhák több metánt termelnek, mint amennyit emberek az egész közlekedéssel össze tudnak hozni.

A mélytengerek élővilága sem ússza meg a klímaváltozást

A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élőviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során. A mélytengerek élővilága sérülékenyebb, mint gondolták.

Víz alatti repülő gyűjti az óceán klímaadatait

Nemrégiben fejezte be a Skarlát Lovag nevű víz alatti siklórepülő az Atlanti-óceánt átszelő, első útját a spanyol partoknál. Az akkumulátorral üzemelő szerkezettel még a legmostohább körülmények között is nyomon lehet követni a hőmérséklet változásait.

El ne bukjuk a koppenhágai vizsgát!

A koppenhágai csúcs minden korábbi alkalomnál inkább a klímaváltozás kérdéseire irányítja a figyelmet. A Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsov a kilencvenes évek eleje óta aktív nemzetközi környezetvédelmi kérdésekben; a koppenhágai találkozóra írott cikke magyarul a Komment.hu oldalán jelenik meg. Vajon mit gondol a világ kormányainak a klímaválságból következő feladatairól egy egykori szovjet pártfőtitkár?

Több kárt okoz az ózon a növényzet mérgezésével, mint önmagában

Közvetett módon fokozza a talajmenti ózon a klímaváltozás hatásait - eddig ezt senki sem vette figyelembe a globális felmelegedés következményeinek modellezésében. Csak napjainkban indultak kutatások e tényező vizsgálatára a növényzet megfigyelésével.

"Még nem vagyunk felkészülve" - interjú az ENSZ magyar klímaharcosával

Egy "aránylag tűrhető" egyezményre számít a koppenhágai klímakonferencián az ENSZ-főtitkár klímaügyi csapatát vezető Pásztor János, aki szerint azonban most amúgy sem a technikai részletek a fontosak, hanem az, hogy "elinduljon a vonat, és mindenki rajta legyen". A magyar tisztviselő szerint a klímaváltozás egy olyan probléma, amelynek a megoldására még nincs felkészülve a világ, de ez néhány éven belül megváltozhat. Koppenhágai interjú az atomfizikusból lett diplomatával.

Szerecsenmosdatástól féltik a klímacsúcsot a civilek

Békés, woodstocki hangulat van Koppenhágában a klímacsúcs civil rendezvényein, ezért nem értette senki az ezres letartóztatási hullámot. A civilek attól tartanak, hogy az eredmény kimerül valamilyen jól eladható PR-szövegben, de nagyon várják a döntő hétvégét.

"A bankoknak mennyit adtak?" - tudósítás a koppenhágai klímatüntetésről

A valaha volt talán legbonyolultabb egyenletet kellene megoldaniuk a koppenhágai klímacsúcson a világ vezetőinek, akiket egy szombati tömegtüntetés is emlékeztetett a probléma súlyosságára. Ha a bankok megmentésére dollárbilliókat költöttek, akkor miért sajnálják a milliárdokat az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országoktól?  - tették fel a kérdést a tüntetők, akik közül ugyanakkor többen is kétkednek a koppenhágai konferencia sikerében. Az [origo] helyszíni tudósítása a nagy történelmi kérdéseket is feszegető felvonulásról.

Nyilvánosságra hozták a vitatott klíma-adatsorokat

Te is lehetsz klímakutató: nyilvánosságra hozta az angol meteorológiai szolgálat, a Met Office az általa felhasznált klímaváltozásos adatbázist, miután ellopott e-mailekből kiindulva többen azt állították, a kutatók manipulált adatokat használtak annak bebizonyítására, hogy a globális felmelegedésért döntően az emberi tevékenység a felelős.

A bűnbánat milliárdjairól is dönteni kéne Koppenhágában

A saját meggazdagodásukkal okozott károkért is vezekelnének a fejlett országok, ha a koppenhágai klímacsúcson meg tudnának állapodni egy pénzalapról, amely a szegény államokat segítené az éghajlatváltozás következményeinek elviselésében. Egyelőre sok a bizonytalan tényező, és a korábbi tapasztalatok sem túl jók, a gazdasági válság azonban adott egy nyomós érvet a fejlődő világ kezébe: ha a gazdag országok képesek voltak hatalmas összegeket fizetni a saját bankjaik megmentésére, akkor valamennyit csurgathatnak a harmadik világnak is.

Óriás jégsziget úszik Ausztrália felé

Sydney kikötőjénél kétszer nagyobb területű az az antarktiszi jéghegy, ami délnyugatra sodródva 1700 kilométerre megközelítette Ausztrália nyugati partjait. Ütközéstől viszont nem kell tartani: a melegebb vizekben darabokra esik szét az óriás jégtömb.

Menekültáradatot okozhat az éghajlatváltozás

Legkevesebb 25 millió, de akár egymilliárd ember is földönfutóvá válhat az éghajlatváltozás miatt 2040-ig. Ami bizonyos: az utóbbi húsz évben megduplázódott a természeti katasztrófák száma, és ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, a helyzet rosszabbodni fog.

WWF: Üvegházgáz-csökkentéssel még menthető a tavasz és az ősz

Az átlaghőmérséklet a világátlag másfélszeresével emelkedik a Kárpát-medencében, ezért hosszabb távon fel kell készülni arra, hogy Magyarország éghajlata megváltozik: még inkább lerövidül a tavasz és az ősz. Ezért kéne a fejlett országoknak 40 százalékkal csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat.

Melegrekordot döntött a kétezres évtized

A legforróbb évtizednek bizonyulhatnak a kétezres évek, ezen felül 2009 valószínűleg az ötödik legmelegebb év lesz. Az üvegházgáz-kibocsátásnak öt éven belül tetőznie kéne ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2 fokot.

Kiszivárgott szöveg zavarja a klímacsúcsot

Két munkaanyag is kiszivárgott a koppenhágai klímacsúcsról, az egyiket fejlődő országok képviselői, a másikat a konferencia házigazdája, Dánia készítette. A BBC szerint a két tervezetből látszik, hogy a fejlődő és a fejlett országok között törésvonal húzódik, másképpen képzelik el a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Süllyedő világok: áradástérképek a jövőből

Tudományos előrejelzések alapján kifejlesztett, interaktív áradás-térképeken mindenki megnézheti, a jelenleg ismert világ mely részei juthatnak Atlantisz sorsára a következő száz évben.

Amerikai ajándékkal indult a klímacsúcs

Az emberre veszélyesnek nyilvánította az amerikai kormány az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok hatósági eszközökkel lépjen fel a gázkibocsátás ellen. A hétfőn megkezdődött koppenhágai klímacsúcson üdvözölték a vélhetően szándékosan erre az időpontra időzített döntést.