Húsvét, szimbólumokban

A közelgő húsvét eredetével sok helyen foglalkoznak, történetét is sok forrásból ismerhetjük. Ezek elismétlése helyett most elsősorban e legjelentősebb keresztény ünnep jelképeit (tojást, vizet, tüzet, barkát, bárányt, csibét, harangokat) "faggatjuk" - mit árulnak el nekünk életről, halálról, feltámadásról, tavaszról, keresztény kultúráról és pogány hagyományokról?

A csíkos fülű nyúl

Tárkonyos bárányleves krumpligombóccal

A tárkony és a bárány igazán nagyszerűen kiegészítik egymást - a burgonyás gombóccal azonban még pikánsabbá tehetjük ezt a tápláló levest.

Egy szelet bárányhúst eszünk évente

Míg egy-egy átlagos magyar évente egy szeletnyi juhhúst fogyaszt, addig a mediterrán országokban a keresztény családi ünnepi étel nem készülhet bárány nélkül. Ebből él a magyar juhászat is, amely egyébként Európában a legkisebbek közé tartozik.

Mit tojik a nyúl? - avagy hogyan ünnepeljünk húsvétkor?

Azt, hogy miért kerül egymás mellé húsvétkor nyúl, bárány, tojás, barka és sonka -  nehéz volna egyetlen, összefüggő és értelmes mondattal összefoglalni. Különösen, hogy gyerekeinket egyáltalán nem érdekli a történelmi-vallási háttér, inkább csak az, mit hozott a húsvéti nyuszi. Vagyis tojt.

Embert akar klónozni Dolly "atyja"

A világ első klónozott emlősállatát, Dolly bárányt létrehozó kutatócsoport Nagy-Britanniában elsőként hivatalos úton nyújtott be kérelmet a hatóságokhoz arra, hogy terápiás célból emberi embriót klónozhasson.

Juha Kankkunen

Nem fog az idő a négyszeres világbajnok finn legendán (Hyundai).