Higgs-bozon
címke rss- kapcsolódó címkék:
- CERN
- részecskefizika
- nagy hadronütköztető
- Standard Modell
- LHC
Váratlan felfedezés: egyetlen másodperc alatt pusztíthatja el a világot két fekete lyuk
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2021. november 26-i közleménye szerint első alkalommal sikerült két fekete lyuk összeolvadására utaló jeleket detektálni. A jelenség olyan irtózatos erejű gravitációs kölcsönhatással jár, ami a téridő intenzív „fodrozódása", azaz erős gravitációs hullámok keltésén kívül kozmikus vákuumkatasztrófát okozó valódi vákuumbuborékokat is létrehozhat. Sean Caroll, a Kaliforniai Technológiai Intézet ( California Institute of Technology, Caltech, Pasadena ) elméleti fizikusa úgy véli, hogy ha egy valódi vákuumbuborék jelenne meg a kozmikus környezetünkben, annak beláthatatlanok lennének a következményei,, ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító
A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.
Szörnyeteget épít a CERN
Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) – jelentették be kedden Genfben.
Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”
Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.
Egy második ősrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprő, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés
A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.
Ezek lesznek 2016 legizgalmasabb tudományos trendjei
Csak kapkodjuk a fejünket, annyi újszerű és lenyűgöző ismerettel gazdagodunk mindennap – a Science magazin csokorba gyűjtötte, mely témakörök lesznek mindannyiunk számára a legígéretesebbek 2016-ban.
Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.
Az elemi részecskék nyomába erednek az ELTE kutatói
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Nagy Hadronütköztetője a Higgs-bozon felfedezését követően idén minden eddiginél nagyobb energián indult újra. Az új mérésekben a Pásztor Gabriella által vezetett MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz.
- címkék:
- Higgs-bozon
- kutatás
- CERN
- ELTE
- Címkefelhő »
Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.
Megdöntötték a legtöbb szerzős cikk rekordját
A szakcikkek általában nem fukarkodnak a szerzők felsorolásával. Ötezer szerző említése azonban ott sem mindennapos esemény. Talán nem meglepő, hogy a cikk az isteni részecskéről, azaz a Higgs-bozonról szól.
Ennyit nyomhat az isteni részecske
Az eddigi legpontosabban sikerült meghatároznia az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője két kísérletének a Higgs-bozon tömegét - jelentették be kedden egy olaszországi konferencián.
- címkék:
- részecskefizika
- Higgs-bozon
- Címkefelhő »
Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala?
Azután, hogy az egyik leggyorsabb Nobel-díjat hozta a Higgs-bozon három atyjának, már a második menetre melegít a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Pontosabban hűt. Hatvan éves a CERN.
Pengeélen a Hawking-világvége
Stephen Hawking kedd reggel a Világegyetem teljes megsemmisülésével ijesztgetett, melyet a Higgs-részecske fog elhozni. Nem valószínű, hogy igaza lesz. A Higgs-részecske mögött rejlő Higgs-térnek viszont lehet egy olyan változata, amely alapvetően megváltoztathatja az univerzum szerkezetét.
A világ egyik legelvarázsoltabb kiállítása
A Higgs-bozon felfedezésének helyén, a CERN-ben két kitűnő kiállítás várja az érdeklődőket, és meg lehet nézni az igazi berendezések egy részét is.
- címkék:
- Higgs-bozon
- CERN
- Címkefelhő »
Peter Higgs elbújt a Nobel elől
Egyórás csúszással jelentették be az idei fizikai Nobel-díjat, feltehetően azért, mert az egyik díjazott, a 84 éves Peter Higgs nem volt elérhető telefonon.
- címkék:
- Peter Higgs
- Higgs-bozon
- Nobel-díj
- Címkefelhő »
A toronymagas esélyes kapta a fizikai Nobel-díjat
A 2013-as fizikai Nobel-díjat Francois Englert és Peter Higgs kapták megosztva, a Higgs-mechanizmus és a Higgs-bozon elméletéért. A Higgs-bozon és a minket körülvevő, mindenütt ott lévő Higgs-tér elméleti és kísérleti vizsgálata a következő évek egyik vezető fizikai kutatási területe lesz. Innen várunk fontos információkat a rejtélyes sötét anyagról és sötét energiáról is.
- címkék:
- Peter Higgs
- Higgs-bozon
- Nobel-díj
- Címkefelhő »
Higgs-bozon: fizikai Nobel
A 2013-as fizikai Nobel-díjat Peter Higgs és Francois Englert kapták megosztva, a Higgs-mechanizmus és a Higgs-bozon elméletéért.
- címkék:
- Peter Higgs
- Higgs-bozon
- Nobel-díj
- Címkefelhő »
A Higgs-bozon simán viheti az idei fizikai Nobelt
Szinte biztos, hogy a fél évszázada megjósolt és a CERN-ben 2012-ben felfedezett Higgs-részecske Nobel-díjat ér idén.
- címkék:
- Peter Higgs
- LHC
- Higgs-bozon
- Nobel-díj
- CERN
- Címkefelhő »
Higgs megelégelte az isteni részecskét
A laikusok és a szakemberek is gyakran nevezik "isteni részecskének" a tavaly felfedezett Higgs-bozont. Az elemi részecske létezésének előrejelzője, Peter Higgs azt kéri az emberektől, ne használják ezt az elnevezést, mert ő ateista.
Kulcsfontosságú eredményt közöltek a Higgs-bozonról
A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján gyakorlatilag eldőlt, hogy valóban egy Higgs-bozont fedeztek fel 2012-ben a CERN-ben. Azt azonban még nem tudják, hogy ez Peter Higgs bozonja-e.
Borús jövő vár a világegyetemre
Az "isteni" részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára - fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.
- címkék:
- Higgs-bozon
- Világegyetem
- Címkefelhő »
Száz dollárba fogadtak a Higgs-bozonok ellen
A 2012-es év egyik legnagyobb tudományos-technikai teljesítménye - a Marsra-szállás mellett - a Higgs-részecske felfedezése volt. A CERN által legutóbb közzétett adatok alapján azonban létezhet egy másik Higgs-bozon is. Bár a fizikusok ezt nagyon szeretnék, nem igazán bíznak benne, sőt ellene fogadtak.
Nézzen meg egy pazar előadást a Higgs-részecskéről!
Nem túlzás a jelző, a Magyar Tudomány Ünnepén megtartott részecskefizikai előadás minden szempontból világszínvonalú volt, akárcsak a diákokból álló hallgatóság.
Programajánló: előadás az isten-részecskéről diákoknak
A Magyar Tudomány Ünnepe Diákok az Akadémián című programjának keretében Trócsányi Zoltán részecskefizikus tart előadást középiskolásoknak Az isten-részecske címmel 2012. november 8-án, csütörtökön 16 órakor az MTA Székházának Dísztermében.
Megérkeztünk a sötét Univerzum kapujához
A Higgs-részecske felfedezése önmagában is fantasztikus teljesítmény, de még izgalmasabb, hogy ezzel egy új fizika, egy eddig ismeretlen világ bejáratához érkeztünk, amelyet a sötét anyag és a sötét energia ural.
Elviszi-e a Nobelt lendületből a Higgs-bozon?
A most 83 esztendős Peter Higgs fizikust sokáig csak azért hívták előadni, hogy kinevessék az elméletét egy rejtélyes részecskéről. A Higgs-bozon keresése azonban idővel a fizika egyik legfontosabb területe lett, és az idei felfedezésért akár azonnal Nobel járhat.
Egy másik világra utalhat a Higgs-bozon mennyisége
Több van a Higgs-bozonból, mint amennyire a fizikusok számítottak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy nem egyféle Higgs-bozon létezik, ami viszont az elemi részecskék "árnyékvilágára", a hőn áhított szuperszimmetrikus részecskékre utalhat.
Stephen Hawking száz dollárt bukott a Higgs-részecske miatt
Nobel-díjat érdemelne Stephen Hawking szerint Peter Higgs, aki nevét adta a Higgs-bozonnak. A brit fizikus 100 dollárt vesztett az új részecske felfedezésének szerdai bejelentésével.
- címkék:
- Stephen Hawking
- Higgs-bozon
- CERN
- Címkefelhő »
Béna betűk miatt cikizik a Higgs-bozon kutatóit
Nem mindenki éri be azzal, hogy a CERN kutatói valószínűleg megtalálták az isteni részecskét. A tipográfia tudományában jártas netezők azt kifogásolják, hogy a genfi kutatóközpont eseményének szervezői nem elég profi betűtípussal jelentették be az áttörést.
- címkék:
- Higgs-bozon
- Comic Sans
- betűtípus
- Címkefelhő »
Peter Higgs behűti a pezsgőt
"Pezsgőt!" - osztotta meg örömét a 83 éves Peter Higgs brit fizikus szerdán, amikor az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kutatói bejelentették, hogy erős bizonyítékokat találtak új szubatomi részecske létezésére, amely elképzelhető, hogy megegyezik a nevét viselő bozonnal, és amelynek a létezését már közel ötven éve megjósolta.
- címkék:
- Peter Higgs
- Higgs-bozon
- Címkefelhő »
Valószínűleg megvan az isteni részecske
Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont a Nagy Hadronütköztetőben, de a létezéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az isteni részecskének tartott higgs a részecskefizika egyik kulcseleme, mert a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a standard modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.
Mire jó a Higgs-bozon?
Ha megtalálták a Higgs-részecskét, megnyugodhatnak a kutatók, hiszen a legelterjedtebb részecskefizikai modell működik. De ha mégsem akadnak a nyomára, mélyebb átalakítás szükséges, és új modellt kell gyártani - így foglalható össze a mai részecskefizikai bejelentés háttere.
Célegyenesben a Higgs felfedezése
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben, már csak igazolni kell, hogy valóban a Higgs-bozonról van szó. A kísérletekben részt vevő magyar kutatók szerint év végére kiderül, hogy mi is az új részecske.
- címkék:
- Atlas
- LHC
- Higgs-bozon
- magyar kutatók
- CMS
- CERN
- Címkefelhő »
Szorul a hurok az isteni részecske körül
Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben - ez már szinte biztos. Azt azonban még ellenőrizni kell, valóban a Higgs-bozonról van-e szó. A Nature folyóirat nem várta meg a CERN szerdai nagy bejelentését.
Öt percet adott magából a rejtőzködő miniszter
Először szólalt fel a parlamenten kívül a nyilvánosság előtt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként. Némethné alig ötperces, papírról olvasott beszédében üdvözölte, hogy Budapestre helyezi adatközpontját a CERN svájci kutatóintézet, majd a sajtótájékoztató után gyorsan távozott. Az utána felszólaló Pokorni Zoltán azt mondta az [origo]-nak, hogy még szoknia kell a közszereplést Németh Lászlónénak, nem csoda, hogy kiszáradt a miniszter szája az izgalomtól.
Ezer isteni részecskét észlelhettek amerikai fizikusok
Ötszázbillió szubatomi részecskeütközés adatai alapján az elmúlt évtized során ezer Higgs-bozon képződhetett a Tevatron-gyorsítón végzett kísérletekben - közölték az amerikai Fermilab kutatói, akik eredményeikről az olaszországi La Thuilében rendezett nagyszabású konferencián számoltak be szerdán.
"Rövidesen levadásszák a Higgs-bozont"
Az utolsó nagy lépések következnek napjaink egyik legfontosabb tudományos problémájának megoldásához: rövidesen eldől, létezik-e a részecskefizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon, amely nélkülözhetetlen az anyagi világot leíró elmélethez. A kedden bejelentett eredmények szerint már csak egy szűk helyen lehet, és 2012-ben kiderül, valóban ott van-e.
Sarokba szorult az isteni részecske
Tovább szűkítették a világról alkotott modellben alapvető, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges előfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfőn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Már csak néhány hónap, és kiderül, valóban létezik-e a fontossága miatt "isteni részecskének" is nevezett összetevő.
A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését
Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.
Fogy az isteni részecske helye a gyorsítóháborúban
A "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozont már évtizedek óta keresik a fizikusok. Az egyik alapvető kérdés az, hogy mekkora a Higgs-részecske tömege. A napokban a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói azt valószínűsítették, hogy az eddig gondoltnál kisebb, ezért valószínű, hogy csak a CERN nagy hadronütköztetőjével fogják megtalálni, de ott sem gyorsan.
Megkezdődött a harc az isteni részecskéért
Miközben a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető legalább szeptemberig áll, az Egyesült Államokban bejelentették: már gyűlnek az adatok a legfontosabb, elméleti úton megjósolt részecske, a Higgs-bozon létezésének bizonyítására. Egy-két éven belül eldőlhet, ki fogja megnyerni a mai természettudomány egyik legnagyobb versenyét.
Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben
Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.
Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása
Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek
Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...
Időutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezső részecskefizikus
Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születő fekete lyukak - mondta Horváth Dezső, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetője, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetőről (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvető részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában
Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.
Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától
Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...