gravitációs hullámok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fekete lyuk
- LIGO
- csillagászat
- Univerzum
- fizika
- legfrissebb
- legrégebbi
105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa
A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.
Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak
2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.
Rekordszámú gravitációs hullámot észleltek
Egy nemzetközi kutatócsoport gravitációs hullámok rekordszámú, 35 új észleléséről számolt be, a felfedezés új fényt vethet az univerzum evolúciójára, a csillagok életére és pusztulására - számolt be róla a The Guardian online kiadása.
Váratlan felfedezés: egyetlen másodperc alatt pusztíthatja el a világot két fekete lyuk
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2021. november 26-i közleménye szerint első alkalommal sikerült két fekete lyuk összeolvadására utaló jeleket detektálni. A jelenség olyan irtózatos erejű gravitációs kölcsönhatással jár, ami a téridő intenzív „fodrozódása", azaz erős gravitációs hullámok keltésén kívül kozmikus vákuumkatasztrófát okozó valódi vákuumbuborékokat is létrehozhat. Sean Caroll, a Kaliforniai Technológiai Intézet ( California Institute of Technology, Caltech, Pasadena ) elméleti fizikusa úgy véli, hogy ha egy valódi vákuumbuborék jelenne meg a kozmikus környezetünkben, annak beláthatatlanok lennének a következményei,, ...
Einstein igaza újra bebizonyosodott
Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot
Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.
Hihetetlen elmélet: megfordulhat és visszafelé haladhat az idő
Egy olyan rendkívül merész elmélet jelent meg az Annals of Physics tudományos szaklapban, ami egyszerre kíván választ adni három megoldatlan kérdésre: miért több az anyag az univerzumunkban az antianyagnál, miért nem sikerült még megtalálni az ősrobbanás gravitációs háttérhullámait, továbbá hogy valójában mi is lehet a rejtélyes sötét anyag. Az új elmélet szerint e kérdések hátterében egy különleges antiuniverzum áll, ami ugyan a mi világegyetemünkkel együtt jött létre, de amelyben visszafelé halad az idő, a részecskék fordított töltésűek, és a tömegük legnagyobb részét az antianyag alkotja.
- címkék:
- Albert Einstein
- George Gamow
- antianyag
- kozmológia
- sötét anyag
- kvantummechanika
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- elmélet
- Ősrobbanás
- neutrínók
- téridő
- táguló világegyetem
- mikrohullámú háttérsugárzás
- anti-univerzum
- CPT-szimmetria
- iker-univerzum
- Perimeter Institute for Theoretical Physics
- Címkefelhő »
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Einstein Teleszkóp projekt
Újabb mérföldkőhöz érkeztek a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrájának, az Einstein Teleszkópnak a megépítését előkészítő munkálatok. A Budapesten rendezett, 12. Einstein Teleszkóp Szimpózium keretében ugyanis, a több mint 1200 kutatót képviselő résztvevők, hivatalosan is létrehozták az Einstein Teleszkóp Kollaborációt.
Kiderült, kik vesznek részt az Einstein Teleszkóp Kollaborációban
Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) szervezésében 2022. június 7–8. között tartották meg a 12. Einstein Teleszkóp Szimpóziumot, amelyen megalakult a nemzetközi Einstein Teleszkóp Kollaboráció. Ez új mérföldkő a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrája, az Einstein Teleszkóp megépítésére irányuló projekt előkészítésében, amelyhez kapcsolódva magyar részről a Wigner FK mellett a debreceni ELKH Atommagkutató Intézetben (ATOMKI), az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK), továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen alakultak kutatócsoportok.