globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Eltûnõben a világ egykor második legnagyobb sós tava
Nagyobbrészt a klímaváltozás miatt zsugorodott össze az iráni Urmia-tó, amely egykor a világ második legnagyobb sós tava volt – derül ki az osztrák székhelyû Alkalmazott Rendszeranalízisek Nemzetközi Intézetének tanulmányából.
Egyre gyilkosabbá váló idõjárási jelenségek
Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsõséges idõjárási jelenségek, mint a viharok, hõhullámok és áradások - áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet kedden mutatott be Bonnban és Marokkóban.
Egyre kevésbé érdekli a magyarokat a klímaváltozás
A WWF Magyarország megbízásából közvélemény-kutatás készült arról, hogy a magyar városokban élõk mennyire tartják fontosnak a fenntartható fejlõdést, és mennyire aggasztja õket a klímaváltozás vagy a szegénység problémája. Nem igazán.
Sivataggá válhat a Földközi-tenger térségének nagy része
Sivatagokat hozhat létre a század végére a Földközi-tenger térségében a globális felmelegedés, ha az eddigi ütemben folytatódik – állapította meg egy új európai kutatás.
Egész városokat moshatnak el az olvadó gleccserek
Bolíviában található a Föld trópusi övezeti gleccsereinek húsz százaléka, és ha a globális felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, ez súlyos problémákat okozhat. A Seeker cikke szerint a két legrosszabb következmény az ivóvízhiány és a lakott területek elárasztása lehet.
Hetvenhétmilliárd dolláros kárt okoz a világméretû rovarinvázió
Nyáron a bagolylepke, szeptemberben a poloska, most a rémkatica – nemcsak Magyarországot árasztják el évrõl évre az invazív rovarok. Egy új kutatás azt próbálja kideríteni, mennyibe is kerül ez a roham.
ENSZ-jelentés: Az autózás rengeteg életet követel
Az ENSZ környezetvédelmi szervezetének jelentése szerint 2050-re megtriplázódik a világban a személygépjármûvek száma, a motorizált közlekedés addigra a teljes széndioxid-kibocsátás harmadáért lesz felelõs. Jelenleg a közlekedési balesetek halálos áldozatainak fele gyalogos vagy kerékpáros. A szervezet azt ajánlja a világ kormányainak, legalább a közlekedési költségvetésük 20 százalékát költsék gyalogos és kerékpáros infrastruktúrára, és tegyenek meg mindent nem motorizált közlekedés fejlesztéséért és népszerûsítéséért.
Újabb riasztó korallpusztulás Ausztráliában
Valószínûleg maradandó károkat szenvedett az egyik korallzátony Nyugat-Ausztrália partjai közelében - figyelmeztettek a kutatók.
Még a globális felmelegedés is a politikától függ
Azt gondolná az ember, a klímaváltozás tudományos téma, politikának ott semmi helye. Ehhez képest méretes szakadék tátong Amerikában a demokrata és a republikánus szavazók klímakérdésben vallott nézetei között.
115 ezer éve nem volt ilyen meleg a Földön
Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási idõszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most – állapították meg klímakutatók.
Elõnyösek lehetnek a tengerekben sokasodó vírusok
A vírusok nemcsak az embereket és állatokat támadhatják meg, hanem az tengerekben is elszaporodhatnak: az óceánokban lévõ organizmusokat többféleképpen befolyásolhatják, de jót is tehetnek a világ klímájának.
Megközelítette a negatív rekordot az északi-sarki jég kiterjedése
Megközelítette az eddig mért minimumot az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 2016-ban: szeptember 10-én 4,14 millió négyzetkilométernyi volt a jégtakaró, 2012-ben 3,39 millió négyzetkilométerrel dõlt meg a negatív rekord.
A tengerszint-emelkedés ellenére is növekedett a szárazföld
A Földet borító vízfelület változását vizsgálták mûholdas felvételek alapján holland tudósok.
Sikerült szén-dioxidból üzemanyagot elõállítani
Az emberek évente mintegy 30 milliárd tonna szén-dioxid levegõbe juttatásával járulnak hozzá a klímaváltozás és a globális felmelegedés gyorsításához, és végsõ soron valószínûleg saját fajunk végsõ pusztulásához. Ezért fontos a Torontói Egyetem kutatóinak felfedezése, akik úgy vélik, hogy sikerült szilícium felhasználásával megoldást találniuk a problémára.
Az Arktisz ad kulcsot a legnagyobb tömeges kihalás megértéséhez
A rendkívüli globális felmelegedés 252 millió éve súlyos tömeges kipusztulást okozott a Földön. Az élet helyreállása akár 9 millió évet is igénybe vett. Egy új tanulmány az Északi-sarkvidéken, azaz az Arktiszon talált támpontokat annak megértéséhez, miért tartott ilyen soká ez a regenerálódási folyamat.
Egy egész alaszkai falut költöztetnek át a klímaváltozás miatt
Évente háromméternyi partszakaszt veszít a globális felmelegedés miatt az alaszkai Shishmaref – a probléma most vált olyan mértékûvé, hogy azonnali beavatkozást igényelt. Az apró szigeten álló falu 600 lakosát át kell elköltöztetni, hogy ne történjen katasztrófa.
Tizenötödik egymást követõ hónapja dõlnek a havi melegrekordok
Tizenötödik egymást követõ hónapja dõlnek meg a globális havi melegrekordok, ami a leghosszabb egybefüggõ idõszak azóta, hogy az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) 1880-ban megkezdte a hõmérsékleti adatok feljegyzését.
Van, ami a klímaváltozásnál is jobban fenyegeti az állatokat
A klímaváltozásnál is erõsebben fenyegeti az állatfajok sokszínûségét a mezõgazdaság és a természeti erõforrások túlhasználata - mutatta ki egy ausztrál tanulmány.
Már alig van hal a Tanganyika-tóban
A globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a hal a Tanganyika-tóban, nem a túlhalászás okozza a csökkenést, ahogy korábban vélték - számolt be róla a BBC News.
Sokat tanulhatnánk a mamutok végzetébõl
Az utolsó példányok egyszerûen szomjan haltak a klímaváltozás miatt. Ráadásul saját magukat sodorták veszélybe.
Háborút hoz a forró szél
A szélsõséges éghajlati események, például extrém szárazságok vagy hõhullámok növelik a háborúk esélyét az etnikailag kevert országokban – mondja egy német kutatás.
Futótûzzel kell szembenéznie az Amazonasnak
Fokozott futótûzveszéllyel kell számolnia idén az Amazonas-medencének a NASA figyelmeztetése szerint. A jelenség több millió fát és állatok tömegét érintheti.
Újabb rekordot döntött a meleg
Olvadó jégtömbök, forró levegõ, 14 egymást követõ hónap, amelyben melegebb volt, mint száz évvel ezelõtt. A NASA mérései alapján rekordot döntött a globális felmelegedés.
Rossz hír a globális felmelegedés frontjáról
Osztrák kutatók mûholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyõs területek aránya.
Gleccserarchívumot készít egy nemzetközi kutatócsoport
A gleccserjégben rejtõzõ biológiai információk megõrzéséhez gyûjt mintákat a világ gleccsereibõl egy nemzetközi kutatócsoport. Az olasz, francia, orosz és amerikai szakértõk szeretnék átadni a következõ generációknak az információkat, amelyek a gleccserek erõteljes csökkenése miatt elveszhetnek.
A Cosmo szerint a klímaváltozás aktiválja a cápákat
A népszerû nõi magazin, a Cosmopolitan amerikai kiadásában megjelent cikk szerint, az elõzõ évhez képest idén történt nagyobb számú cápatámadás hátterében a globális klímaváltozás, illetve a tengervíz emelkedõ hõmérséklete állhat. Ilyen összefüggés azonban nem mutatható ki.
Megszólalt a globális vészcsengõ
Kutatók komoly vészhelyzetre figyelmeztetnek a megdõlt rekordok és a klímaváltozás hatásai miatt. A globális felmelegedés példátlan hõmérsékleti szintet ért el: a minden eddiginél gyakoribb hõhullámok, áradások, erdõtüzek és hurrikánok hatása is egyre jelentõsebb az emberiségre.
Újabb mérföldkõhöz érkezett a globális felmelegedés
Újabb mérföldkõhöz érkezett a globális felmelegedés a Földön: május 23-án elõször mértek 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet a Déli-sarkon.
Norvégia húsz évvel hamarabb karbonsemleges akar lenni
A kormány tiltakozása ellenére a norvég parlament megszavazta, hogy az észak-európai ország a korábban tervezettnél 20 évvel hamarabb, már 2030-ra karbonsemlegessé váljon.
Népvándorlást indíthat el a klímaváltozás
A lakosság drámai mértékû csökkenését vetítette elõre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés miatt két amerikai kutató.
Rekordméretûre zsugorodott májusban az Északi-sark jégtakarója
Rekordkicsire zsugorodott az Északi-sark jégtakarója májusban, szakértõk szerint az olvadás akár a négy évvel ezelõtti mélypontot is alulmúlhatja, és idén nyáron minden eddiginél kisebbre zsugorodhat a jég.
Nyolc fokkal emelkedhet a világ hõmérséklete 2300-ig
Nagyjából nyolc Celsius-fokkal emelkedhet a világ átlaghõmérséklete 2300-ig, ha elégetjük az összes, jelenleg ismert fosszilis tüzelõanyagot - számolta ki egy kanadai kutatócsoport.
Az éghajlatváltozás szülötte a grizzly-jegesmedve
Környezetük felmelegedése miatt észak felé vándorolnak az Alaszkában és Kanadában élõ grizzlyk, ahol egyre többször párosodnak az ott élõ jegesmedvékkel. Ilyen hibrid egyedet ejtett el a Hudson-öböl partján nemrég egy vadász.
2016 minden idõk legmelegebb éve lehet
A globális hõmérsékleti átlagokat tekintve idén áprilisban volt a legmelegebb. Ez a hetedik olyan hónap, amikor hõmérsékleti rekordok dõlnek meg.
Egyelõre megállíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása
Mintegy 175-ször valószínûbb, hogy az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás okozza az ausztráliai Nagy Korallzátonyon a korallfehéredést, mint a természetes jelenségek.
Áder: A legnagyobb bajt elkerültük
Magyarországnak is részt kell vennie a szemünk elõtt zajló klímaforradalomban – többek között errõl beszélt Áder János az Országgyûlésben, és arra kérte a képviselõket, hogy fogadják el a párizsi megállapodásról szóló törvénytervezetet.
Óriási katasztrófa felé rohanunk
Kockázati szakértõk figyelmeztetnek, hogy a világ egyenesen egy globális katasztrófa felé halad. Prognózisuk szerint az egymásból következõ krízishelyzetek száma tovább fog emelkedni, ráadásul a katasztrófakockázat csökkentésére irányuló erõfeszítések szánalmasan alulfinanszírozottak.
Az erõszak, a vallás és a szex százezer év múlva is velünk lesz
Hogyan tudnánk az élet feltételeit megõrizni a Földön? – Jostein Gaarder szerint ez korunk legfontosabb filozófiai kérdése. Az idei könyvfesztivál díszvendége szerint a pesszimisták csak a lustaságukat leplezik, így a bizakodásnak nincs valódi alternatívája. A norvég író a hatvan nyelvre lefordított Sofie világát újraolvasva döbbent rá, hogy elfelejtett foglalkozni a klímaváltozással. Ezt a mulasztását pótolta a most magyarul is megjelent Anna világában, amelyben egy kislány igyekszik megváltoztatni az emberiséget.
Az idei a legfontosabb Föld napja
Az idei lesz az eddigi legfontosabb Föld napja: ma írja alá ugyanis 160 ország államfõje a párizsi klímaegyezményt, amely azt tûzte ki céljául, hogy az átlaghõmérséklet emelkedése maradjon 2 Celsius-fok alatt az iparosodás elõtti mértékhez képest. A csatlakozó államok végre elkötelezik magukat amellett, hogy érdemben is tesznek valamit a globális felmelegedés visszaszorítására.
Internetes pingvinlesre hívnak a kutatók
Az Oxfordi Egyetem kutatóinak projektje, a PenguinWatch már második szakaszába lépett: most bárki online megfigyelheti az antarktiszi pingvinkolóniák életét.
A legrosszabb forgatókönyv valósulhat meg az Antarktiszon
A melegebb levegõ, a kevesebb hideg víz és a gravitáció együttes hatása miatt az eddig véltnél jóval gyorsabban olvadhatnak a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részei, ami a vártnál sokkal jelentõsebb globális tengerszint-emelkedést jelentene a század végéig - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.
Gleccseradatbázis készül az Antarktiszon
A világ különbözõ tájainak gleccsereibõl vett jégmagmintákat raktároznak el a kutatók a következõ néhány évben az Antarktiszon egy új projekt keretében. A mintákat késõbb a globális felmelegedés okainak és hatásainak tanulmányozására akarják használni.
Sosem volt még ilyen kevés az északi-sarki tengeri jég
Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése idén elérte a téli idõszakban mért eddigi minimumát a mûholdas megfigyelések kezdete óta - közölték amerikai szakemberek, akik a negatív csúcs okának a szokatlan meleget tartják.
A globális felmelegedés jót tehet a boroknak
Mielõtt létezett volna a meteorológia tudománya, a borászok már szorgalmasan jegyezték a szüret idõpontját. Egy kutatás most ezen adatok elemzése alapján feltételezi, hogy az egyre melegebb idõjárás még akár jót is tehet a szõlõnek és ezen keresztül a bornak.
- címkék:
- globális felmelegedés
- bor
- klíma
- Címkefelhõ »
A meleg megfosztotta a sarkvidéket a téltõl
Sosem látott meleg érkezett az északi-sarkvidéki területekre a télen, amely veszélyesen vékony jég kialakulásához vezetett. Mindez az egyik súlyos következménye a klímaváltozásnak.
Az USA már nem annyira klímaszkeptikus, mint korábban
A Gallup közvélemény-kutató intézet lakosság körében végzett legfrissebb elemzése szerint a klímaszkeptikusok száma egyre csökken, és tavalyhoz képest többen vannak azok, akik komoly problémának vélik a klímaváltozást.
Újfajta betont készítenek szén-dioxidból
Amerikai kutatók azt remélik, megtalálták a módját, hogy építõanyagot készítsenek a klímaváltozást okozó egyik legfõbb üvegházhatású gázból, a szén-dioxidból.
Magyarország még betegebb lesz
A 21. század közepére nemcsak másfél millióval kevesebb ember él majd Magyarországon, hanem betegebbek is lesznek, mint a mostani generáció. Az egészségügyi problémákat súlyosbítja, hogy a globális felmelegedés miatt is növekszik majd a halálozások száma.
Évenként sújthatják pokoli hõhullámok a bolygót
Az eddig csupán húszévente elõforduló pokoli hõhullámok 2075-re már éves rendszerességgel jelentkezhetnek a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán, amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
A kutatóktól várják a klímaváltozás megoldását a magyarok
Majdnem minden árt a környezetnek, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40%-a az MTA KRTK felmérése során, ahol azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A Tudományos Akadémia által ismertetett kutatásból kiderül: az emberek a saját felelõsségüket hasonló mértékûnek látják, mint a politikusokét vagy a kormányét, a megoldás terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják a legtöbbet. Sokan jóval többet is fizetnének a környezet védelme érdekében például az áramért.