globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
WMO: a három legmelegebb év között van 2020
A koronavírus-világjárvány feltartóztatását célzó korlátozások sem tudták elejét vennie annak, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta - közölte hétfõn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a termesztõket a klímaváltozás elleni küzdelemben
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztõket.
Az emberi tényezõk miatt csökken az esõzés mértéke Közép-Ázsiában
Az üvegházhatású gázok és az emberi tevekénységbõl származó aeroszolok okozzák az esõzés mértékének csökkenését Közép-Ázsia északi részén.
A kétéltûek védelmében
A klímaváltozás az egyik legjelentõsebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek mûködését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentõs szárazodások, hõhullámok, erdei kisvizes élõhelyek megszûnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.
Brazília vállalja, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek
Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek - jelentette a Folha de S. Paulo címû lap helyi idõ szerint szerdán.
Rekonstruálták az óceánok hõmérsékletének 700 ezer éves változásait
Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hõmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hõmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás elõtti, referenciaként használt érték fölé.
Ötven nappal hosszabb a nyár hazánkban, mint korábban volt
Jelentõsen megváltozott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben. A nyár például 50 nappal hosszabb, mint a '70-es években volt.
A klímaválság különösképpen fenyegeti a fajokban gazdag régiókat
A globális felmelegedés különösen nagy fenyegetést jelent a gazdag élõvilágú régiókra, azokon belül is a csak ott honos fajokra, például a himalájai hópárducokra, a madagaszkári makikra vagy afrikai erdei elefántokra - kongatták meg kutatók a vészharangot a Biological Conservation címû tudományos folyóiratban.
Rekordmagas volt a permafroszt hõmérséklete tavaly a svájci Alpokban
Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hõmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelõ hálózat (PERMOS).
A klímaváltozással várhatóan súlyosbodni fognak a szénanátha szezonok
Az emelkedõ hõmérséklet és növekvõ szén-dioxid emisszió következtében a fák és füvek több pollent fognak kibocsátani, ami a súlyosbítja a szénanáthás szimptómákat.
Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdõkért
Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erõforrások. Jelentõségük a közeljövõben tovább nõ majd, nem csak a faanyag iránti növekvõ igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerûbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdõk által biztosított nyersanyagok, az élhetõ és védelmezõ környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.
KVÍZ: Mennyit tudsz a korallzátonyokról?
Korunk egyik égetõ témájává vált a környezetvédelem, ezen belül a korallzátonyok megóvása. Te mennyit tudsz a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségeirõl? Teszteld tudásod!
Megdöbbentõ eredmény! Akár eddig is eltarthatnak a nyarak a jövõben
Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentõs hatással lehetnek a mezõgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
Szó szerint meg fog sülni az emberiség egy része
A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvõ hõség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.
Bill Gates megmondja a tutit: így menthetjük meg a Földet a koronavírus után
A Microsoft vezetõje, Bill Gates elmagyarázta, hogyan kellene reagálnia a világnak, miután a koronavírus-járvány milliárdokat érintett.
A három legmelegebb év egyike volt 2020
A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta.
Gyorsabban tûnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tûnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévõ fõvárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Az Antarktiszra indul a Polarstern kutatóhajó északi-sarki expedíciója után
Októberben befejezõdött egyéves északi-sarki expedíciója után december 20-án az Antarktiszra indul a Polarstern német kutatóhajó - jelentett be hétfõn az Alfred Wegener Sarkkutatóintézet.
Lehet, hogy ez az egyik oka az aggasztó antibiotikum-rezisztenciának
A hõmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvõ rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint.
Problémát okozhat az aeroszolok csökkentése a klímaváltozásban
Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - mutatta ki egy új amerikai kutatás.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
Emelkedhet a partvidéki áradások veszélye egy új globális felmérés szerint
Egyre gyakoribbá válhatnak a szélsõséges idõjárási események, a viharok és heves esõzések az északi félteke partvidéki területein egy globális nemzetközi felmérés szerint.
Több milliárd tonna jeget vesztettünk már el
A legfrissebb kutatások szerint a Föld fagyott területeirõl származó, több milliárd tonna jégveszteség valószínûleg további 0,4 Celsius-fokkal növelheti a globális hõmérsékletet. A tudósok most közzétett tanulmányukban kiemelik a melegedés „ördögi körének" veszélyét.
Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye
A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstõl a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.
Kéjgáz melegíti a bolygót
A növekvõ kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyeire figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya.
Visszaszámláló óra figyelmeztet a globális felmelegedés veszélyeire
Visszaszámláló órát helyeztek ki helyi klímaaktivisták New York központjában, a szerkezet azt mutatja, hogy mennyi idõ van hátra addig, amíg a globális felmelegedés eléri a kritikus szintet.
Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esõvíz hatékonyabb felhasználására
A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezõinek sürgõsen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, melynek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsõként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.
Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék
A fenséges jegesmedvéknek összefüggõ, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.
A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó
A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idõk legjelentõsebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.
Nyolcvan éven belül tíz centivel nõhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt
Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi
A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az idõjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttûzzel, hõhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az errõl szóló tanulmány.
Komoly aggodalomra adnak okot az Északi-sarkon mért legújabb adatok
A jégmezõk összterülete jelentõsen zsugorodott az Északi-sarkon a júliusban mért adatok szerint. Úgy tûnik, egyre gyorsabb az olvadás.
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghõmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hõhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemû olvadásához.
Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban
Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hõmérséklete lehet tudósok szerint.
A hõmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben
A klímaváltozással együtt járó hõmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévõ Akabai-öbölben.
Eltûnhetnek a jegesmedvék a század végére
Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételõdhet.
Már öt éven belül átlépi a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést
Egyre nõ az esélye annak, hogy a globális átlaghõmérséklet már a következõ öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás elõtti szintet - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból.
Abnormális hõséget mértek Szibériában
Júniusban rekordot döntött az átlaghõmérséklet Szibériában.
Rekordmagas volt az átlaghõmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken
Rekordmagas volt az átlaghõmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelõ kutatóprogramjának adatai szerint.
Rózsaszínû lett a hó az Olasz-Alpokban
Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják - írta a The Guardian online kiadása hétfõn.
Viharos katasztrófák, emberi sorsok
Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan idõjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belõlünk a segítõ szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentõ elõtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.
A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt
A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvõ vízhõmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.
Vietnámban olyan meleg van, hogy a farmerek éjjel dolgoznak a rizsföldeken
Drámaian olvadnak az Alpok gleccserei
Egyre csak zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.
Drámai folyamat zajlik az Alpokban
Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.
Az aszálykárok megelõzése kulcskérdés
A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellõ figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsõséges idõjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérõ eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértõi által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.
A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esõerdõt
A korábban véltnél nagyobb, több mint tízezer négyzetkilométeres területen irtották ki az esõerdõt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között a dél-amerikai ország ûrkutatási hivatalának (INPE) felülvizsgált adatai szerint.
Hamarosan megismerheti hazánk legismertebb geológusának véleményét a klímaváltozásról
Húszmilliárd fát ültet Etiópia a következõ négy évben
Négy éven belül húszmilliárd fa ültetését tervezi az etióp kormány az ország erdõterületeinek növelése érdekében.