Ragadozók falatoztak a magyar dinókból

Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevők jóllakhattak abból a tetemből, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.

Egy lépéssel közelebb a Föld mélyének titkaihoz

Az ötvenes években született az elképzelés, hogy a kutatók megpróbálják elérni a Föld eddig ismeretlen mélységeit, és lefúrnak egészen a bolygó köpenyéig. Számos próbálkozás történt, és fél évszázad után végre közel kerültek a célhoz, a Chikyu hajó segítségével.

Az almásfüzitői vörösiszapon vitázik az MTA a Greenpeace-szel

Ne használják fel saját túlzásaik alátámasztására a Magyar Tudományos Akadémia szakmai kiadványaiban szereplő megállapításokat - erre kéri az MTA a Greenpeace Magyarországot, de más civil szervezeteket is. A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult az almásfüzitői vörösiszap miatt.

Egyszer már teljesen kiszáradt a Holt-tenger

A Holt-tenger százhúszezer évvel ezelőtt teljesen kiszáradt - erről tanúskodnak egy nemzetközi program keretében mélyfúrásokkal felszínre hozott üledékes kőzetminták.

Hajszálpontosan belőtték a legnagyobb tömeges kihalás idejét

Amerikai és kínai kutatók minden eddiginél pontosabban meghatározták a földtörténet legnagyobb tömeges kihalásának idejét. Mivel a kihalás nagyon rövid ideig tartott, szűkíteni lehet az eseményt előidéző lehetséges okok körét is.

Kitörnek vagy összeomlanak a klímaváltozás miatt megkönnyebbülő hegyek

Régóta tudják, hogy egyes geológiai folyamatok, például a vulkánkitörések jelentősen befolyásolhatják a Föld éghajlatát. Azt azonban csak nemrég sikerült kimutatni, hogy az éghajlat változása is módosíthatja a geológiai folyamatokat. A legtöbb jelet ott találják erre, ahol a leggyorsabb a felmelegedés. Egyes vélemények szerint ahogy gyorsul a bolygó melegedése, úgy fognak elszaporodni a természeti katasztrófák.

Nem erősít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás

Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyűrűinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.

Egy fenséges természeti képződmény a magasból

A Rainbow Bridge (Szivárvány híd) a világon egyedülálló geológiai forma, az egyik legnagyobb ismert természetes híd, amelyet a Colorado-fennsík folyóvizei vájtak ki évmilliók alatt. A közel száz méter magas boltív vörösessárga homokkőből épül fel.

Hét év kényszermunka a Marson

Először mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdűnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla.

Süllyed az Alföld, főként Debrecen környéke

Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területű mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.

Negyven éve lángol a pokol kapuja - képek és film

Már négy évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.

Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban

A Richter-skála szerinti 8,8-as erősségű földrengés rázta meg Japán északi partvidékét pénteken, helyi idő szerint kora délután. A rengés epicentruma Tokiótól 400 kilométerre, a tenger mélyén volt. Igen valószínű, hogy az idei év legnagyobb energiájú rengése pattant ki. Geológiai háttér.

Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt

Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.

Továbbra is rejtély, miért mozog a homok a Marson

Kisebb ház térfogatú részek omlanak le egy-egy homokdűne oldaláról a Mars északi sarkvidékén. Az egy-két marsi év különbséggel készült fotók alapján jelentős változások, elmozdulások vannak a vörös bolygón, amelynek felszíne aktívabb, mint azt korábban feltételezték.

A szombati földrengés okai és a várható folytatás - 3-as volt az eddigi legnagyobb utórengés

Január 29-én, 18 óra 41 perckor Magyarországon nagynak számító földrengés történt, amely igen kis mélységben pattant ki . A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb. Hétfő reggelig a legnagyobb utórengés a Richter-skálán 3-as erősségű volt.

Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerről

Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Művelői olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelőre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kőzetminták segítségével.

Új réteget fedeztek fel a Föld magjában

Bolygónk külső magjában egy új zónát azonosított a Bristol Egyetem kutatócsoportja. A földmagot az eddigi ismeretek alapján két fő részre tagolták, a belső, illetve a külső magra. A Bristol Egyetem vizsgálatai alapján azonban a külső réteg nem teljesen homogén: a köpeny felé eső határán feltételezhető egy vékonyabb héj, amelynek a mágneses mezőhöz kapcsolódóan tulajdonítanak nagy jelentőséget.

Növényevő dinoszauruszok csordáját tárták fel egy amerikai kőfejtőben

Nagytestű növényevő dinoszauruszok, Sauropodák "csordáját" tárták fel egy kőfejtőben az amerikai Wyoming államban, a Bighorn-hegység nyugati csücskében.

Ismét földindulás lesz a Magyar Természettudományi Múzeumban

A Magyarhoni Földtani Társulat 2010. október 1-3. között a Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában tartja idei legfontosabb ismeretterjesztő rendezvényét.

Ókori meteorit becsapódását igazolták

Egy több ezer éve történt meteoritbecsapódás tényét igazolta egy olasz-egyiptomi sivatagi expedíció, amelynek eredményeiről az Európai Bolygótudományi Kongresszuson (European Planetary Science Congress) számoltak be Rómában.

A Kínai Nagy Fúrás: vissza a dinoszauruszok korába

A kínai Songliao-medence területén egy 10 kilométer mély és 10 centiméter átmérőjű lyukon keresztül próbálnak a kutatók visszatekinteni a kréta időszakba. Az egykori tó rétegsorának a feltárása során eddig több mint 2 kilométerre jutottak le a mélyfúrás segítségével.

Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről

A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.

Nem valószínű, hogy nagyobb földrengés lesz Magyarországon

Napok óta érkeznek beszámolók kisebb hazai földrengésekről. A Magyarországot kettészelő földtani törésrendszer aktívabb, mint általában. Lehetséges, hogy ezek a rengések egy nagyobb földmozgás előjelei? Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa szerint nem kell katasztrófától tartanunk.

Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése

Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.

Háromezer méter magas tengeralatti vulkánt fedeztek fel

Hatalmas tengeralatti tűzhányót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsapat Sulawesi (Celebesz) szigetének északi partjainál. A monstrum több mint 3000 méter magas, ám nem éri el a vízfelszínt, mert a tenger itt csaknem 5500 méter mélységű.

Felrepedt égitestek a Naprendszerben

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.  

Klímafúrás: egy "pillanat alatt" jegesedett el az Antarktisz

Több évig is eltart, amíg a kutatók kiértékelik az Antarktisz közelében végzett tengerfenéki fúrások eredményeit. A mintákból máris kiderült: a földrész alig 400 ezer év alatt jegesedett el. A kutatás segíthet pontosítani a klíma-előrejelző modelleket.

Nyolcszáz méterrel mélyebben jutottak a pokolba

Egy brit tudományos expedíció felfedezte az eddig ismert legmélyebben fekvő tengeralatti vulkáni hasadékokat, melyekből forró, szürkésfekete víz tör elő. A fekete füstölgőkként ismert vulkanikus képződmények mintegy 5000 méter mélységben találhatók a Karib-tengeren keresztül húzódó Kajmán-árokban, mely több mint 800 méterrel haladja meg a korábbi rekordot.

Jöhet az ember kora a földtörténetben

A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekből álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti időskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.

Áradásos-kőomlásos vulkánkitöréstől félnek Izlandon

Azért veszélyes a vasárnapi kisebb kitörés Dél-Izlandon, mert rendszerint az Eyjafallajokull aktivizálódását egy nagyobb vulkán, a Katla kitörése szokta követni, s ez utóbbi áradásokat okoz. A szigetországban a jég és a láva robbanékony elegyet alkot, s a vulkanikus tevékenység egész Nyugat-Európára kihat: brit alattvalókat mérgezett meg egy 1783-as izlandi kitörés füstköde.

Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon

Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben.

Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett

A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Ledőlt a világ legfurább sziklája - kép

Korábban volt oxigén az ősóceánokban

A földtörténeti régmúltból származó kőzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az ősóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdődött az oxigénképződés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.

Sikerült a fúrás, kiderült az Amazonas kora

A Liverpooli Egyetem kutatóinak mérései nyomán kiderült, hogy Földünk legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas és vízgyűjtő rendszere megközelítőleg 11 millió éves, jelenlegi formáját pedig mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt vette fel.

Felfedezték a legidősebb területet a Földön

Újabb vizsgálatok szerint az izraeli Negev-sivatag felszínének egy része körülbelül 1,8 millió éves. Ez viszonylag magas kor egy olyan dinamikusan változó bolygón, mint a Föld.

Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik

2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.

Kép dinoszauruszok tojásairól

Elárasztották a Grand-Canyont

A Grand-Canyon nemcsak geológiai szempontból érdekes, de élővilágának is évtizedek óta csodájára járnak a turisták, kutatják a szakemberek. A táj az elmúlt években jellegzetesen kiszáradt képet mutat, ám ez nem volt, és remélhetőleg nem is lesz mindig így.

Mars: bekapcsolják az időgépet

Ismét izgalmas hetek elé nézünk: az Opportunity a mintegy 20 méter mély Endurance-kráter peremén halad. A marsjáró most méri fel a terepet, majd leereszkedik a kráterbe - ezzel pedig a Mars geológiai múltjába is.

Jeges földkoktél - új geológiai elmélet

Lehet, hogy a lemeztektonika elmélete rövidesen a feje tetejére áll?