genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból
2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.
Dolly korai ízületi gyulladását nem a klónozás okozta
Dolly, a klónbirka korai ízületi gyulladását nem az okozta, hogy klónozással jött világra - erre a megállapításra jutottak a 2003-ban elpusztult állat csontvázának ismételt vizsgálatával a brit Nottinghami Egyetem kutatói.
Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében
Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.
Gyilkos szúnyogok millióit engedik szabadon
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) rábólintott arra a tervre, amely baktériummal fertőzött szúnyogok millióit engedné szabadon az USA húsz államában, valamint Washingtonban. A cél a „népirtás", de természetesen nem az emberek, hanem a betegséget hordozó szúnyogok körében.
Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben
A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.
Hány génhibát kell összeszednünk egy daganathoz?
Régóta tudjuk, hogy a daganatokat a sejtek örökítőanyagának meghibásodásai okozzák. Bioinformatikusok most megszámolták, pontosan hány mutációnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a rákos sejtburjánzás beinduljon.
Öt plusz egy tévhit a rettegett pikkelysömörről
A pikkelysömörrel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban. Máig nem veszik elég komolyan, pedig relatíve sok az érintett és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl. Sokszor gondolják fertőző vagy kezelhetetlen betegségnek, miközben a pszoriázis megfelelő terápia mellett tünetmentessé tehető. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!
Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember
Az afrikai népeket szokás egyöntetűen „feketének" hívni, holott Afrikán belül jóval nagyobb a bőrszín változatossága, mint a világ többi részén együttvéve. Amerikai tudósok kutatása nemcsak a bőrszínt meghatározó gének sokféleségére mutat rá, de minden rasszizmus nélkül bizonyítja, hogy az ember bőrszíne eredetileg világos lehetett.
Európa-szerte gyilkol a rettegett és ismeretlen betegség
Kétszer több ember veszíti életét Európában trombózisban, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve. Ennek ellenére az átlagember alig tud valamit e rettegett betegség tüneteiről és kezelési módjáról. A trombózis világnapján a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság és a Sanofi kerekasztal beszélgetésen egyebek mellett tanácsokat adtak, hogy kerülhető el a trombózis.