Escherichia coli
címke rss- kapcsolódó címkék:
- baktériumok
- baktérium
- E.coli
- baktérium-fertőzés
- Németország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Baktériumokba kódolják üzeneteiket a jövő kémjei
Különböző színnel fluoreszkáló baktériumok hordozzák a rejtett információt egy újonnan kidolgozott titkosítási eljárásban.
Újabb fűszerről derült ki, hogy erős baktériumölő hatású
A korianderolaj élelmiszeripari adalékként történő széleskörű alkalmazásával megakadályozható, sőt akár gyógyítható lenne számos élelmiszer eredetű megbetegedés, például a szalmonella vagy az ételmérgezés - állítják portugál kutatók egy most megjelent tanulmányban.
Kapcsolat lehet az egyes hasmenésjárványok között
A hétvégén a német járvány kórokozójával megegyező baktérium okozta fertőzésben elhunyt egy 78 éves francia nő. A francia lokális járvány Bordeaux térségében robbant ki, a forrása feltételezhetően mustár-, rukkola- és görögszéna-csíra. Ugyancsak ezzel a baktériummal fertőzödött meg június végén egy svéd férfi is, de csak úgy mint a francia eseteknél, nála sem mutattak ki kapcsolatot a német járvánnyal. A fertőzés forrása utáni kutatás az Európai Bizottság kérésére uniós szinten folytatódik.
Újabb részletek a német járvány veszélyes kórokozójáról
Az E. coli baktériumtörzs, amely több tucat ember haláláért felelős a németországi hasmenésjárvány kitörése óta, már tíz éve jelen van, és egy különleges genetikai kombináció eredményeként jött létre. Így tett szert arra a képességre, hogy különösen erősen kötődik a bélfalhoz, és rezisztens egyes antibiotikumokra - adta hírül a The Lancet brit orvosi folyóirat legfrissebb száma.
Kiderült, hogy miért olyan különleges a német járvány baktériuma
Kínai kutatók után a németországi Göttingeni Egyetem kutatói is feltárták a véres hasmenésjárványt okozó baktérium genomját. A baktérium örökítőanyagának sajátságai választ adnak arra, miért olyan veszélyes a kórokozó.
Csírát enni nem csak járvány idején kockázatos
Bár a német járvány forrásai most már biztos, hogy csírák, Bajorországban megjelent az EHEC baktérium egy kevésbé veszélyes törzse fejes salátán. A nyers csírák, bár tápanyagban rendkívül gazdagok, mikrobiológiai szennyezettségük alapján eleve a közepesen kockázatos növényi táplálékok közé tartoznak.
Mit tehetünk a hasmenésjárvány megjelenése ellen?
Kerülni kell a nyers hús, a nyers vagy nem kellően hőkezelt tej, illetve az abból készült tejtermékek, továbbá a mosatlan nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Javasolt a zöldségfélék párolás, főzés utáni fogyasztása. Ügyelni kell a hűtő és a konyhai munkafelületek, vágódeszkák, konyharuhák tisztaságára. A baktérium a főzéstől, sütéstől elpusztul, de a fagyasztást túléli.
Mit tudnak az orvosok a halálos németországi hasmenésjárvány baktériumáról?
A németoszági járványt okozó bélbaktérium különlegessége, hogy többféle kórokozó tulajdonságot "szedett össze": egyrészt kijátssza a bélfal védelmi rendszerét, másrészt toxikus anyagokkal árasztja el a beteg keringését. A fertőzés életveszélyes, súlyos szövődménye a veseelégtelenséggel és vérszegénységgel járó hemolitikus urémiás szindróma (HUS).
- címkék:
- hemolitikus urémiás szindróma
- zöldség
- fertőző betegség
- baktériumok
- Németország
- baktérium
- fertőzések
- antibiotikumok
- antibiotikum
- E.coli
- fertőzés
- antibiotikum-rezisztencia
- Escherichia coli
- baktériumfaj
- veseelégtelenség
- zöldség-gyümölcs
- vérszegénység
- baktérium-fertőzés
- zöldségek
- EHEC
- EHEC-baktérium
- HUS
- Címkefelhő »
Így okozhat a biozöldség véres hasmenést
Spanyol organikus gazdaságból származó uborka állhat a német hasmenés-járvány hátterében. A fertőzés oka helytelen trágyázás is lehet. Magyarországon csak elenyésző mennyiségben lehet spanyol uborka a boltokban.
Német járvány: a nyers paradicsom, a fejes saláta és az uborka lehet a bűnös
Rendkívül gyors ütemben terjed Németországban egy bélbaktérium okozta fertőzés. A betegek száma már meghaladja a hétszázat, közülük százötvenen életveszélyes állapotban vannak, és már négy haláleset is előfordult. Itthon az ilyen jellegű baktériumfertőzések száma még nem emelkedett meg, de a magyar hatóságok is számolnak azzal, hogy a német járvány átlépi a határokat.
Fertőző agyhártyagyulladás: kell-e járványtól tartani?
Az elmúlt két hétben két olyan gyerek esete is nyilvánosságra került, akiket fertőző agyhártyagyulladással szállítottak kórházba. Valójában a megbetegedések száma ennek többszöröse. Ez a téli időszakban normálisnak mondható, bár idén több a beteg, mint az elmúlt években.
Sok a székletből származó baktérium a bevásárlókocsikon
Nap mint nap szülők milliói ültetik be kisgyermeküket a bevásárlókocsikba, anélkül, hogy belegondolnának, ki fogta meg előttük a tolókart. Arizonai kutatók szerint rosszul teszik.
Az első mesterséges fehérjék, amelyek képesek fenntartani az életet
Egy amerikai kutatócsoport első alkalommal hozott létre olyan mesterséges fehérjéket, amelyek annak ellenére, hogy nem fordulnak elő a természetben, mégis életképessé tették a baktériumokat. A vizsgálatban használt mutáns baktériumtörzsek egyébként elpusztultak volna, a szintetikus fehérjékkel azonban mégis életben maradtak.
A csótány agya lehet az új antibiotikumok forrása
A rovarok idegrendszere lehetne az újfajta antibiotikumok egyik jövőbeli forrása, hangzott el a Nottinghamben tartott őszi mikrobiológus-konferencián. Kiderült, hogy a csótányok és sáskák agyából olyan vegyületek izolálhatóak, amelyek erőteljes baktériumölő hatással rendelkeznek - ez nem is meglepő annak fényében, hogy az állatok környezetében igen magas a különféle mikrobiális kórokozók előfordulási aránya.
Fegyvertelenek az orvosok az új szuperbaktériummal szemben
Már a közönséges bélbaktériumokban is kimutattak egy olyan enzimet, amely lehetővé teszi a kórokozók számára, hogy ellenálljanak a korábban hatékony antibiotikumoknak. Franciaországban már szűrővizsgálattal készülnek az új kórokozók elleni védekezésre, de dr. Ludwig Endre infektológus szakértő szerint még nagyjából 5-10 év kell ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket tudjanak kifejleszteni ellenük. Az új kórokozókkal való fertőződést egyaránt kísérheti láz, tüdőgyulladás és a sebek elfertőződése.
Mamutgyártás lépésről lépésre - a jégkori óriás feltámasztásának nehézségei
Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park című regényében egész elképzelhető módon dolgozza ki a rég kihalt dinoszauruszok életre keltésének lehetőségét, pedig akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány, azaz genom egy vírusé volt. Azóta óriásit fejlődött a szekvenálási technika, és elkészült több száz állat, illetve az ember genomszekvenciája. Pár napja pedig bejelentették, hogy majdnem teljes egészében meghatározták egy kihalt állat, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) örökítőanyagának bázissorrendjét. Vajon tényleg megvalósítható a kihalt állatok eddig csak a fantasztikus művekből ismert föltámasztása? EEzt ...
- 1