Évek óta nem volt ekkor erdőirtás a brazil szavannán

Több mint 1 millió négyzetkilométerrel zsugorodtak a természetes élőhelyek

A mezőgazdasági terülek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát. Ez a konklúziója egy új műhold térképnek, amely azt mutatja, hogy a közelmúltban létesített kukorica, búza, rizs és más  termőterületek az elmúlt két évtized alatt  több mint 1 millió négyzetkilométerrel csökkentették természetes környezetet.

14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten

14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.

Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után

A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.

A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet

A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.

A fák a városok talajfelszíni hőmérsékletét 12 Celsius-fokkal hűtik

293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöldterületeknek nem.

A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.

Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.

Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben

Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.

A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének

A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.

David Attenborough is felszólalt a klímacsúcs találkozón

A brit természettudós, Sir David Attenborough arra buzdítja a klímacsúcs találkozó küldötteit, hogy a tragédiát dicsőséggé változtassák és oldják meg a klímaváltozást.- tudósít a a BBC.

A globális szén-dioxid kibocsátás visszatért majdnem a pandémia előtti szintre

A globális szén-dioxid kibocsátás a pandémia miatt 5-4 százalékkal esett 2020-ban, de becslések szerint idén 4-9 százalékkal emelkedik.

Vajon tényleg megfékezhetjük 2030-ra az erdőirtást?

A glasgow-i COP26 klímacsúcson a világ erdeinek 85 százalékát képviselő, több mint 100 országból álló csoport elkötelezte magát, hogy mindössze kilenc éven belül megfékezi az erdőirtást. A nyilatkozat több száz milliárd forintnak megfelelő, új költségvetési forrást is biztosít az erdők pusztulásának megfékezésére, amelyet fejlett országok és különböző vállalatok biztosítanak.

Húszéves mélypontra süllyedt szeptemberben az erdőirtás

Húszéves mélypontra süllyedt szeptemberben az erdőirtást célzó tüzek száma az Amazonas brazíliai térségében - derült ki a brazil országos űrkutatási intézet adataiból.

A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától

A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.

Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak

A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.

Évtizedek óta nem volt ekkora pusztítás az amazonasi esőerdőkben

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között. A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 négyzetkilométernyi esőerdő csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora, mint New York.

Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt

Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.

Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot

Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

Több mint tízezer fajt fenyeget a kihalás az Amazonas térségében

Több mint tízezer növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye az amazóniai esőerdő pusztulása miatt, amelynek 35 százalékát már kiirtották vagy rossz állapotba került - derült ki egy most közzétett, mérföldkőnek számító tudományos jelentés tervezetéből.

Őserdőirtás okozza a példátlan szénkibocsátást

Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint.

A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása

A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.

6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről

A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...

A koalák hamarosan veszélyeztetett fajjá válhatnak

A koalákra hamarosan veszélyeztetett fajként tekinthetünk az ausztráliai Queenslandben, Új-Dél-Walesben és az Ausztrál Fővárosi Területen, miután a bozóttüzek tovább rombolták az amúgy is küszködő populációkat és elpusztították az értékes élőhelyeket.

A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon

Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.

Több millió fát ültettek el az erdőirtások elleni küzdelem jegyében

Ghánában egyetlen nap alatt legalább ötmillió fa elültetésére tettek kísérletet az erdőirtások és a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében - közölte Nana Akufo-Addo államelnök pénteken, az idén első alkalommal megtartott Zöld Ghána Napon.

Súlyosbodott az erdőpusztítás az elmúlt hónapokban Brazíliában

Súlyosbodott az erdőpusztítás Brazíliában az elmúlt hónapokban - ismerte el az Amazonas védelméért felelős brazil kormánybiztos, Hamilton Mourao alelnök. Az ország azonban továbbra is elkötelezett amellett, hogy a júliusig tartó 12 hónapban 15 százalékkal csökkenti az erdők kitermelésének mértékét.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Hatvan év alatt átalakítottuk a Föld területének csaknem egyötödét

Legyen szó az erdők termőfölddé vagy a szavanna legelőkké alakításáról, az emberiség az elmúlt hatvan év során szinte minden afrikai és európai földterületét felhasználta. Újra és újra. Egy most publikált tanulmány szerint ha 1960 óta kiszámoljuk az összes ilyen átmenetet, akkor mindez körülbelül 43 millió négyzetkilométernyi területet tesz ki. Ami négyszer több, mint azt a korábbi becslések sejtették.

Bongóbébi született a varsói állatkertben

Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Gondozó nevel föl egy kengurukölyköt a Szegedi Vadasparkban

Gondozó nevel föl egy elárvult kölyök Bennett-kengurut (Macropus rufogriseus) a Szegedi Vadasparkban, a jövevény jó egészségnek örvend, nyáron csatlakozhat társaihoz - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton

Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.

Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere a klímaváltozás miatt

Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere, számuk pedig 30 százalékkal esett vissza a klímaváltozás miatt.

A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Patagónia erdőit fenyegetik a térségbe telepített hódok

A Tűzföld chilei részén elterülő Karukinka nemzeti park ősi tölgyerdőket rejt, amelyeket sikerült megmenteni a fakitermelők láncfűrészeitől, ám a Patagóniába 75 éve betelepített hódok új fenyegetést jelentenek a faóriásokra.

Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a termesztőket a klímaváltozás elleni küzdelemben

Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztőket.

Brazília vállalja, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek

Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek - jelentette a Folha de S. Paulo című lap helyi idő szerint szerdán.

Az erdők sápadt hölgye

Könnyen elképzelhető, hogy kirándulásaink során a turista ösvény mentén kísért minket, vagy többször is elénk került és mi mégsem vettük észre...

Eddig nem sikerült megfékezni az erdőirtást az Amazonas vidékén

Egymilliárd dolláros támogatást kér Brazília a külföldtől, többek között az Egyesült Államoktól, hogy 30-40 százalékos mértékben visszaszorítsa az erődirtást az Amazonas térségében - közölte a környezetvédelmi miniszter egy interjúban. Latin-Amerika legnagyobb országa két éve még elutasította a nemzetközi segítséget.

Több mint négymillió hektárnyi őserdő veszett oda tavaly a trópusokon

Mintegy 4,2 millió hektárnyi őserdő veszett oda 2020-ban a trópusokon, ami 12 százalékos növekedés az előző évhez képest - derült ki a Global Forest Watch (GFW) interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből, amely szerint Brazíliában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.

A világ trópusi esőerdőinek kétharmadát tönkretette az emberiség

A világ ősi trópusi esőerdőinek nagyjából kétharmadát elpusztította vagy tönkretette mostanra az emberiség - derült ki egy új elemzésből.

Műhold segít ellenőrzés alatt tartani az amazóniai erdőirtásokat

Az amazóniai erdőirtásokat is figyeli Brazília első saját fejlesztésű, tesztelésű és működtetésű műholdja, amelyet vasárnapra virradóra bocsátottak fel a Satish Dhawan indiai űrközpontból.

Ötször akkora területen pusztult el a trópusi őserdő négy év alatt, mint Ausztria területe

Ötször akkora területen pusztult el a trópusi őserdő 2004 és 2018 között, mint amekkora Ausztria területe. A pusztulás nagy részét az erdőirtások, a mezőgazdaság okozták. A műholdas felvételek szerint mostanra legalább 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággóc alakult ki, ahol az erőirtás már jelentős méreteket öltött.

Akár a negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra

A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra, jósolja egy frissen publikált tanulmány.

Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak

A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.

Ma van a lajhárok világnapja

Ma van a lajhárok világnapja, ezért itt az alkalom, hogy leszámoljunk a velük kapcsolatos téveszmékkel! A lajhárok ugyanis nem lusták, csak takarékoskodnak az energiával, és persze nem akarják, hogy a hárpiák megegyék őket.

Európai erdeiben is rendszeres a barnamedve illegális elejtése.

Az európai barnamedve-állomány több mint fele (Oroszországot leszámítva) a Kárpátok erdeiben él. A medvék jelenléte az egészséges és gazdag élővilág szimbóluma. A barnamedve nagyragadozóként többek között a növényevők állományát is képes szabályozni. A medvék – mintegy indikátorként – azt is megmutatják, hogy a táplálékpiramis alsóbb szintjei elfogadható állapotban vannak. A nagyragadozók hiánya természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzetet feltételez.

Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert

A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.