Mekkora üzlet az élelmiszer-pocsékolás megállítása?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz, akár évente 4,4 gigatonna széndioxid kibocsátással egyenértékű és 2 ezer milliárdos pluszköltséget jelent – összegzi a CNBC.

Egy nap alatt 220 millió fát ültettek Indiában

Több mint egymillió indiai 22 millió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát.

Ennyivel van most melegebb nálunk, mint 100 éve

1900 óta több fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a földön. Budapesten is ez a helyzet.

Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdőtüzeket

Az elmúlt két évben soha nem látott méretű erdőtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tűzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tűz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdőtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.

Tokió borús időjárása rekordot döntött

Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen

Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsőséges időjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelőtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hőmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsőséges időszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hőmérsékletet.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária

A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hőmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlődik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.

A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén

Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.

Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása

A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövőjét prognosztizálják elő, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebből származó vízkészlettől.

Pusztító szárazság és hatalmas árvizek jönnek Afrikában

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás a korábbiaknál jóval súlyosabb aszályokat eredményezhet, valamint a korábban előrejelzettnél nagyobb és pusztítóbb árvizeket okozhat Afrikában a kutatók figyelmeztetése szerint.

A szén-dioxid-kibocsátás akár 86 százalékkal is csökkenthető

A Párizsi Megállapodás aláírása óta jelentős lendületet kapott, hogy a világ összefogjon egy tiszta és fenntartható jövőért. Ennek végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén, míg a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége. Fontos azonban, hogy a megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban. Ennek a megvalósítását tűzte ki célul a bukaresti SET& Plan ENVE konferenciája, ahol több mint 120 helyi és regionális vezető gondolkodott együttt ...

Egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt

Ausztrál kutatók kidolgozták az emberi civilizáció legrosszabb forgatókönyvét, amely szerint az éghajlatváltozás három évtizeden belül drasztikusan megváltoztatja a bolygó mindennapjait. A riportban nem kisebb, mint „háborús" válaszra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az „ítélet napját". Bár tudják, hogy a véleményünk kemény, de a „szükséges igazságról" számol be.

Kertészkedés a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében

A kertünkben lévő növényekkel anélkül csökkentjük a levegő szén-dioxid-tartalmát és egyben növeljük az oxigénszintjét, hogy lényegi dolgot nem is tettünk. Ám némi odafigyeléssel és tenni akarással ennél sokkal többre vagyunk képesek. Kerted gondozása legyen környezetvédelmi hobbi is egyben. A fenntartható jövő megalapozása és a globális éghajlatváltozás megállítása kicsiben kezdődik, légy te is ennek részese! Mit tehetsz? Mutatjuk!

Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat

Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.

Percenként két futballpályányi esőerdő tűnik el a Föld színéről

A brazíliai amazonasi esőerdők területén az erdőirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miután Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezőgazdaságnak és bányászatnak. A világ legnagyobb esőerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elő. Az Amazonas medencéje azonban májusban mindössze 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a műholdas megfigyelő rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékű.

India hőmérséklete elérte a döbbenetes ötven Celsius-fokot

India északi részén hőséghullám pusztít és a hőmérséklet Rajasthan városában a hétvégén elérte az döbbenetes 50,6 Celsius fokot. A rendkívüli időjárás miatt vízhiány alakult ki és megnőtt a hőguta esélye is. Az éghajlatváltozás kíméletlen fordulata több halálesetet okozott a félszigeten.

Az éghajlatváltozás miatt tűnhet el a kenyér a boltok polcairól

A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben. Az új kutatási eredmények szerint ugyanis az éghajlatváltozás hatással van a legalapvetőbb mezőgazdasági terményekre. A Zürichi Egyetem kutatói szerint egyes régiók még egész jól teljesítenek, összességében azonban jelentősen csökken annak a kalóriának a mennyisége, amit a világ tíz legfontosabb mezőgazdasági terményéből nyerhetünk.

Az éghajlatváltozás lehet a lundák és más tengeri madarak végzete

Évente több ezer kongyos lunda hal éhen a Bering-tengeren, miután lassan eltűnnek a táplálkozásának elsődleges forrását jelentő halak a területről. A kutatók szerint harsogóan színes, fehér kontyot viselő madarak pusztulásáért nagy részben a klímaváltozás okolható.

Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.

Még soha nem volt ilyen erős az El Nino az elmúlt négyszáz évben

Hatalmas természeti katasztrófák, többek között áradások, viharok, máshol pedig pont ellenkezőleg, szárazság és erdőtüzek pusztítanak az El Niño nyomában, különösen Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Amerikában. A természetes éghajlati jelenség a tengervíz áramlásával van összefüggésben, amelyet a szokatlanul meleg óceáni vízhőmérsékletek váltanak ki és ciklikusan jelentkezik Dél-Amerika csendes-óceáni partjainál. Bár az nem újdonság, hogy az El Niño intenzitása növekszik, ám a kutatók eddig nem tudták biztosan, hogyan tudják összehasonlítani a múltban történt eseményekkel, mivel a műszeres vizsgálatokkal kapott adatok túl rövidek ...

Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren

Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az időjárás is egyre szélsőségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.

Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Magyar egyetemisták, akik a Parlament előtt a klímaváltozás ellen tüntetnek

Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához kapcsolódva egy lelkes csapat február óta Magyarországon is minden pénteken tüntet a Parlament előtt, hogy a klímaváltozás lassítása érdekében azonnali cselekvésre szólítsák fel a döntéshozókat. Ismerd meg a magyar szervezet elhivatott, lelkes egyetemistáit.

A visszaszámlálás elindult: csatlakozz te is a Föld órájához!

2007-ben az ausztrál Sydney-ben szimbolikus lámpalekapcsolással indult a Föld órája elnevezésű mozgalom, amely az utóbbi években világméretű eseménnyé nőtte ki magát. Időközben emberek millióit inspirálta arra, hogy vállaljanak szerepet bolygónk megmentésében. Összeállításunkból kiderül, miért is kell szombat este lekapcsolnod a világítást.

Új kutatások szerint az északi-sarki felmelegedés aszályhoz vezethet

Amikor a sarkvidék 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után felmelegedésnek indult, tökéletes feltételeket teremtett az aszályhoz. A Wyomingi Egyetem vezetésével végzett új kutatás szerint hasonló változások történhetnek ma is, mert az éghajlatváltozás gyengíti a pólusok közötti hőmérsékleti különbségeket. Ez viszont kevesebb csapadékot, gyengébb ciklonokat és gyengébb középtávú nyugati széláramlást eredményez, ami a hosszú ideig tartó szárazság legjobb receptje.

Nobel-béke-díjra jelölték a 16 éves környezetvédelmi aktivistát

Greta Thunberg nem csupán beszél, hanem saját lehetőségeit kiszélesítve mindent meg is tesz azért, hogy a fejünk felett sötét felhőként tornyosuló éghajlatváltozást megállítsa. Felszólal jelentős konferenciákon, diákszerveződéseket inspirál, tüntetéseken vesz részt, mindezt pedig hihetetlen felkészültséggel, érveket felsorakoztatva teszi. Azt gondolod, hogy egy gyerek nem képes megváltoztatni a jövőt? Hidd el, hogy hat perc múlva másként fogod gondolni.

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

Megfigyeltek valamit, ami izzó pokollá változtathatja a Földet

Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk, azt azonban egyetlen kutató se gondolta volna, hogy ezzel olyan felhő-visszacsatolási hatást válthatunk ki, ami további 8 Celsius-fokkal megdobná az átlaghőmérsékletet. Amennyiben ez bekövetkezik, 14 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint az ipari forradalom kezdetekor. E forgatókönyv apokaliptikus lenne: a trópusi, szubtrópusi régiók túlságosan forróvá válnának a melegvérű élőlények – köztük az ember – számára a fennmaradáshoz.

Hamarabb térnek vissza Európába a költözőmadarak

A klímaváltozás miatt hamarabb térnek vissza Európába és Kanadába a költözőmadarak egy finn tanulmány szerint.

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a klímaváltozás mögött

Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a globális felmelegedés mögött, a bizonyítékok elérték a tudományos valószínűség legmagasabb fokát - állapította meg egy hétfőn közzétett tanulmány.

A Föld óceánjai egy nap talán elérhetik a forráspontot

Előrejelzési eredményeik még a tudósokat is megdöbbentették. Földünk óceánjainak hőmérséklete a valaha mért legmagasabb szintre emelkedett. A pontos mérések a 20. század közepén kezdődtek meg, ám a kutatók szerint ha az ember által okozott éghajlatváltozásnak köszönhetően a tendencia folytatódik, akkor a dolgok a következő években drasztikus mértékben romlanak tovább.

Az üvegangolna túlélése drámai veszélybe került

Az európai vizek angolnáit a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. A legfrissebb tanulmányok szerint a súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszú nyurga halak száma több mint 90 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben.

Egyél, igyál úgy, hogy közben a környezetre, az éghajlatváltozásra is figyelsz

Az éghajlatváltozás és az élő környezetünk lemészárolása már nem a jövő, benne élünk. Sokan úgy vélik, ha csak ők változtatnak a hozzáállásukon, azzal az emberiség már semmire sem megy. Ám sok kicsi sokra megy, ha te most megfogadod a következő pár tanácsot, igenis részévé válsz annak az ellenállásnak, amely szeretne egy élhetőbb bolygót.

Már a túlélés kérdése a klímaváltozás elleni harc

Egyre sürgetőbb feladat a bolygó megmentése, és ezt a világ legtöbb vezetője is elfogadta. Szombaton este lezárultak az ENSZ klímacsúcsának katowicei tárgyalásai és a felek megalkották a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet. Már csak 12 évünk maradt a világ megmentésére.

A svéd Uppsala nyerte a WWF globális kihívását

Egy svéd kisváros, Uppsala nyerte el a Vadvédelmi Világalap (WWF) Egy bolygó városi kihívását (One Planet City Challenge). A győztes a lengyelországi ENSZ klímacsúcson (COP24) mutatkozott be a WWF pavilonjában. Az innovatív megoldásokat és a fenntarthatóságot leginkább reprezentáló városok kihívására idén 132 ország 23 országa nevezett.

Divatmárkák is ringbe szálltak a klímaváltozás ellen

Óriási lendülettel vetette bele magát a világ divatágazata az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. Az ENSZ klímacsúcsán hétfőn vezető divatmárkák, kiskereskedők, beszállítók megállapodtak arról, hogy az egész értékláncot bevonva, együttesen veszik fel a harcot a divatipar környezetszennyező hatásai ellen.

Kutatók az élelmiszeripar zöldítését sürgetik

Úgy tűnik, hogy az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából nem túl jó ötlet a hús és tejtermékek fogyasztása. Egy új tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat önmagában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csaknem a feléért felelős, ezért a kutatók arra ösztönöznek, hogy vizsgáljuk felül a húst és a tejfogyasztásunkat.

Beindíthatja a kihalás dominóeffektusát a klímaváltozás

A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási dominóeffektus, amely végső soron a földi élet megsemmisüléséhez vezet - állítják kutatók a Scientific Reports című folyóiratban kedden publikált tanulmányukban.

Már volt globális felmelegedés, akkor sem volt benne sok köszönet

56 millió évvel ezelőtt egy gyors globális felmelegedési epizód extrém áradásokat okozott, és teljesen átalakította a tájat. Lehet, hogy a mostani klímaváltozással kapcsolatos apokaliptikus víziók még mindig túl derűlátók.

Hírességek veszik fel a harcot az éghajlatváltozás hatásaival

Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Kristalina Georgieva, a Világbank igazgatója lesznek a vezetői annak a jövő hónaptól tevékenykedő globális bizottságnak, amely anyagi eszközökkel és gyakorlati megoldásokkal fogja segíteni az éghajlatváltozás hatásaival küzdő országokat világszerte

A globális felmelegedést kevesebb gyermek születésével lehetne megakadályozni

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben sok minden felmerül, amivel könnyíthetnénk a Földre nehezedő terheken. Van azonban egy, amely bár logikus, mégis, csupán a felvetése megbotránkoztatja az emberek többségét. Ez pedig nem más, mint a kevesebb gyermek vállalása, mely hasznosságát egyébiránt egy friss tanulmány is alátámasztja.

A felmelegedés miatt már a sarkvidék is lángra kap

Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, a NASA két műholdja mintegy 10 ezer "forró pontot" mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig.

Mutatjuk, hol adja a klímaváltozás a legnagyobb pofont a gazdaságnak

Az éghajlatváltozás hatásai a bolygó valamennyi kontinensén, régiójában jelentkeznek, és komoly kihívást jelentenek a természeti és az épített környezet védelme kapcsán is. A Quartz most arról ír, hogy egy új kutatás révén az is megjósolható, a Föld melyik pontján fogja a legnagyobb hatást gyakorolni a gazdasági teljesítményre.

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon

Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a feljegyzések 19. század végi kezdete óta, ezen belül 2017 a harmadik legmelegebb esztendő volt – közölte a NOAA amerikai klímahatóság az elmúlt év globális éghajlati trendjeit összefoglaló, szerdán közzétett jelentésében.

A világ 13 ezer városának szénlábnyomát számították ki

A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.

Lassan elolvadnak Új-Zéland gleccserei

Lassan teljesen elolvadnak Új-Zéland gleccserei: az elmúlt négy évtizedben jegük 30 százalékát elveszítették egy pénteken megjelent tanulmány szerint.

Világszerte kihunytak a fények a Föld órájában

A sydney-i operaház, a hongkongi felhőkarcolók, a moszkvai Kreml és a párizsi Eiffel-torony után az amerikai kontinensen is kihunytak a fények a 11. Föld órája eseményen, amellyel az általános éghajlatváltozás ellen és a természet védelme mellett kívánnak mozgósítani.

Itt a bizonyíték: gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata - derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből, amely egy 2013-as tanulmány frissített kiadása.