csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták az eddig ismert leggömbölyûbb égitestet
Az univerzum eddig mért leggömbölyûbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet munkatársai.
Közeleg az évszázad leglátványosabb szuperholdja
Az év leglátványosabbnak ígérkezõ csillagászati eseménye következik be november 14-én. 1948 januárja óta nem volt ilyen közel a Hold a Földhöz.
- címkék:
- szuperhold
- csillagászat
- Hold
- jelenség
- Címkefelhõ »
Világelsõk lehetünk a földet veszélyeztetõ meteorok megfigyelésében
A GINOP-pályázaton elnyert csaknem egymilliárd forintos támogatással a magyar kutatói hálózat várhatóan úttörõ szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában.
Meghalt a Rosetta ûrszonda üstökösének egyik felfedezõje
Meghalt Klim Csurjumov szovjet-ukrán csillagász, a Rosetta ûrszonda üstökösének egyik felfedezõje.
Sokkal több galaxis létezhet, mint eddig hittük
Tízszer több galaxis létezhet, mint korábban hitték, derült ki a Hubble ûrteleszkóp adataiból.
Tudod, mi van ma? Hivatalosan is elkezdõdött a csillagászati õsz
Szomorú nap ez a mai, fõleg azoknak, akik imádják a "hosszú" nappalokat. Mától kezdve rövidülnek a nappalok, egyre korábban sötétedik be és egyre késõbb kel fel a nap.
Tudja-e, hogy ki mérte meg elõször a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételezõ, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következõ évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedõbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Mérõrúd a csillagok között
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhõk között, és ezrével fedeznek fel keletkezõ csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével - írja közleményében az ELTE.
- címkék:
- mérés
- távolság
- csillagászat
- MTA
- ELTE
- Címkefelhõ »
Újabb objektumokra leltek a Naprendszer külsõ vidékén
Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külsõ vidékén amerikai csillagászok.
Közelrõl figyelik a "Naprendszer királyát"
Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno ûrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait.
Ez lehet az elsõ Naprendszeren kívüli bolygó, amire eljuthat az ember
Egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül.
Bemutatták a kínai marsjárót
Egy kétmázsás, hatkereken gördülõ marsjárót küldenek a kínaiak a vörös bolygóra 2020 nyarán. Most mutatták be a szerkezetet Pekingben.
- címkék:
- Kína
- marsjáró
- csillagászat
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Pénteken és szombaton éjjel több száz hullócsillag teljesíti a kívánságaidat
Pénteken este ismét látható lesz a Perseidák néven ismert, jól látható meteorraj, amit mi egyszerûen hullócsillagoknak hívunk.
Az õ szemével látjuk az univerzumot
1990-ben állt szolgálatba a Hubble ûrtávcsõ, amely hamarosan a csillagászok egyik elsõ számú megfigyelési eszközévé vált, hiszen segítségével a világegyetem múltjába pillanthatnak bele. Az már a kezdetektõl fontos törekvés volt, hogy a Hubble ne csak a tudományos világ, hanem a nagyközönség számára is érdekes legyen - annál is inkább, hiszen megépítése, üzemeltetése és fejlesztése rengeteg pénzébe kerül az adófizetõknek. Zoltan Levay is azon dolgozik, hogy a Hubble segítségével elért felfedezéseket mindenki számára elérhetõ közelségbe hozzák. A magyar származású amerikai csillagász azért felel, hogy az ûrtávcsõrõl érkezõ felvételekbbõl ...
Kiválasztották a Földhöz legjobban hasonlító bolygókat
Csillagászok nyilvánosságra hozták annak a 20 Naprendszeren kívüli világnak a listáját, melyek leginkább hasonlíthatnak Földünkhöz.
Mi lesz a Nemzetközi Ûrállomás jövõje?
Az OzoneNetwork tévécsatorna OzoneUniverzum ûrkutatási hírmûsora harmadik adásával jelentkezett, melyben többek között a Juno ûrszonda történelmi küldetésérõl, a Nemzetközi Ûrállomás jövõjérõl, illetve egy hazai, ROSETTA tudományos konferenciáról is beszélgettünk. Ûrtörténelmi érdekességképpen pedig az elsõ, hazatérõ ûrhajósokat elevenítettük fel, Bjelka és Sztrelka kutyákat!
Három napja van a különleges bolygónak
Három nap kel fel és nyugszik le mindennap a röppálya egyik részén, másik részén pedig örökös nappal uralkodik egy újonnan felfedezett, különleges bolygón a Kentaur csillagképben. Korábban nem találtak még a kutatók háromcsillagos rendszerben ilyen nagy pályán mozgó planétát.
A Naprendszeren kívül is találtak vízfelhõket
A Naprendszeren kívüli leghidegebb objektumon sikerült vízfelhõket felfedezni. Az égitest egyébként nincs túl messze tõlünk, viszont annyira halvány fénye van, hogy alig tudjuk megfigyelni.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az OzoneNetwork TV elindította az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Csecsemõvilágok fedhetik fel a bolygókeletkezés titkait
A valaha felfedezett legfiatalabb bolygók közé tartozik az a két égitest, amiknek a felfedezését június 20-án jelentették be a szakemberek. A két különbözõ csillag körül keringõ újszülött planéta új betekintést nyújthat a bolygókeletkezés folyamatába.
Fény derült a Föld rejtõzködõ kísérõjére
A Föld körül keringõ, 40–100 méter átmérõjû aszteroidát fedeztek fel amerikai kutatók.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévõ bolygót
Lehetséges, hogy sikerült lefényképezni egy tõlünk 1200 fényévre található bolygót, írja a Space.com csillagászati portál.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az Ozone Network tévécsatorna szombaton délután indította el az elsõ adással az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka
Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklõdõknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno ûrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhõrétegén, hogy megtudja, mi rejtõzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai idõszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.
A világûr mélyérõl érkezõ zenét rögzítettek
Kíváncsi arra, milyen zenét produkál néhány 13 milliárd éves csillag? Most meghallgathatja!
Megpillantották, mi rejtõzik a Jupiter felhõtakarója mögött
Közzétették az eddigi legrészletesebb rádiótérképet a Jupiter légkörérõl, így a kutatók bepillantást nyerhettek a felhõtakaró alatt zajló eseményekbe. Az eredményekbõl látszik, hogy az óriásbolygó felszíni jellegzetességei (foltjai, örvényei) és a mélyben kavargó gázok mozgása között kapcsolat van.
A végén szétszakadhat az egész univerzum
Gyorsabban tágul az univerzum, mint korábban gondolták, állítja egy új kutatás.
120,7 millió kilométerre haladt el a Mars a Földtõl
A Mars 120,7 millió kilométerre haladt el a Földtõl hétfõrõl keddre virradóra, több mint tíz év után ez volt a legkisebb távolság a két bolygó között - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA).
Megbecsülték, mekkora a galaxisunk tömege
A Tejútrendszer tömegének megbecslése igazi galaktikus feladat. Most egy kanadai kutató állt elõ egy értékkel, ami szerinte az eddigi legpontosabb.
A Naprendszeren kívülrõl származhat a kilencedik bolygó
Számítógépes szimulációk alapján svéd és francia csillagászok szerint nagyon valószínû, hogy exobolygó - azaz Naprendszerünkön kívüli - az úgynevezett kilencedik bolygó.
Lakható lehet egy távoli földszerû bolygó
Egy tõlünk 1200 fényévre találtható földszerû bolygó alkalmas lehet az élet hordozására – állítja egy új tanulmány egy számítógépes modellre hivatkozva.
Szokatlanul nagy bolygót találtak egy fiatal csillag körül
A nagyobb bolygók kialakulásához több idõ kell – az állítás már hosszú ideje tartja magát, de egy új kutatás most megcáfolhatja. Amerikai csillagászok ugyanis hatalmas bolygót fedeztek fel egy rendkívül fiatal csillag körül.
A becsültnél kisebb lehet a lakható bolygók száma
A potenciálisan élhetõ planéták száma alacsonyabb lehet, mint azt eddig becsülték a szakemberek, mivel sûrû légkörük miatt az érintett bolygók nagy része túlságosan forró - derült ki egy frissen közzétett tanulmányból.
Óriási csírákból születhetnek a szupernagy fekete lyukak
A nagyon nagy tömegû (szupermasszív) fekete lyukak már életük kezdetén óriási képzõdmények és nem „törpébõl válnak hirtelen óriássá”, írja egy újonnan megjelent kutatás.
Szabad szemmel is látható a Mars, olyan közel halad el a Föld mellett
Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a Mars május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.
- címkék:
- Föld
- teleszkóp
- csillagászat
- Mars
- Címkefelhõ »
Szokatlanul nagy folt látható a Napon
A Nap délnyugati körnegyedében szokatlanul nagy, a Földénél kétszer nagyobb, 25 ezer kilométeres átmérõjû napfoltot fotóztak le svájci tudósok.
11 éve nem volt ilyen! Akár szabad szemmel is megfigyelhetõ lesz a Mars
A kövektkezõ néhány hétben különleges égi jelenségnek lehetünk tanúi - és még profi távcsõ sem szükséges hozzá!
Korszakalkotó égi mechanikai eredmény született az ELTE-n
Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professzor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – Newton és Lagrange kétszáz esztendõnél is régebbi eredményei után elõször találtak explicit, egzakt analitikus megoldást a csillagászat és az ûrkutatás egy központi jelentõségû kérdése, az égi mechanikai n-test probléma egy alosztályára.
Apró pont halad el a hatalmas Nap elõtt
Május 9-én a Merkúr látványosan áthaladt a Nap elõtt, az eseményrõl a NASA egy epikus zenével megfûszerezett látványos videót hozott össze. A Merkúr áthaladás viszonylag ritka csillagászati jelenség, egy évszázadban átlagosan nagyjából tucatszor megy el úgy a bolygó a Nap elõtt, hogy azt kisebb távcsõvel is meg lehet figyelni. Ilyen jelenség legközelebb 2019-ben, majd 2032-ben lesz.
- címkék:
- áthaladás
- csillagászat
- Merkúr
- videó
- Címkefelhõ »
Ritka égi jelenséget figyelhetünk meg délután
Ma, május 9-én dél környékén a Merkúr látványosan áthalad a Nap elõtt - a jelenséget a napfogyatkozások megfigyelésére kifejlesztett szemüvegekkel jól lehet majd látni, de szabad szemmel most sem érdemes belenézni a fényes napkorongba.
- címkék:
- ritka esemény
- csillagászat
- Nap
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg napfoltokat egy távoli csillag felszínén
Elsõ alkalommal sikerült egy foltos csillag felszínét közvetlenül, az interferometria módszerével "lefényképezni" - jelentette be egy magyar taggal is rendelkezõ nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos folyóiratban.
Hétfõn lesz megfigyelhetõ a Merkúr-átvonulás Magyarországon
Május 9-én, hétfõn lesz megfigyelhetõ a Merkúr-átvonulás, az év egyik legjobban várt csillagászati eseménye kora délutántól napnyugtáig Magyarországon.
Lemondtak a méregdrága japán mûholdról
A japán ûrkutatási ügynökség (JAXA) végleg elvesztette a reményt, hogy visszaszerezze több száz millió dollárba kerülõ ASTRO-H mûholdját. Az ûreszköz a galaxishalmazokat és a világûrben tapasztalható szélsõséges jelenségek fizikáját tanulmányozta volna, ám márciusban megszakadt vele a kapcsolat.
- címkék:
- Japán
- mûhold
- csillagászat
- ûrkutatás
- JAXA
- Címkefelhõ »
Lézersugárral lõttek mesterséges csillagot az égre
Meglehetõsen menõ kiegészítõket kapott az Európai Déli Obszervatórium chilei Paranal obszervatóriuma (ennek része a VLT, vagyis a Very Large Telescope): négy darab, 22 watt teljesítményû lézert, melyeket elsõ ízben április 26-án próbáltak ki. Az újonnan felszerelt rendszer (4LGSF) célja egy „mesterséges csillag” fellövése volt az égboltra. De mi szükségük van a csillagászoknak erre?
Rejtõzködõ holdat talált a Hubble
A Naprendszer külsõ, fagyos övében egy törpebolygó, a Makemake körül keringõ kicsi holdat fedeztek fel a Hubble ûrteleszkóppal - jelentették be amerikai csillagászok.
Gigantikus buborékot fotóztak az ûrben
Most vasárnap ünnepli 26. születésnapját a Hubble ûrteleszkóp, ennek örömére pedig új képet készített az egyik leglátványosabb, buborék alakú kozmikus ködrõl.
Lehet, hogy földszerû bolygó van a közelben
Számítógépes modellezés alapján könnyen elõfordulhat, hogy tõlünk „mindössze” 16 fényévre egy földszerû égitest kering.
Szokatlan jelek érkeztek a gravitációs hullámok forrásától
Kevesebb mint fél másodperccel a gravitációs hullámok 2015. szeptember 14-i közvetlen detektálása után a NASA Fermi gammasugár-ûrtávcsõje egy nagyon rövid, halovány jelet észlelt, amely a hullámok forrása felõl érkezett.
Sötét világok nyomában a Kepler-ûrtávcsõ
A Kepler-ûrtávcsõ segítségével számtalan exobolygójelöltet sikerült azonosítani, több mint ezer esetében nyert megerõsítést a felfedezés. Azonban a leggyakoribb exobolygó-kutatási módszerek fõként a csillagukhoz közeli égitesteket tudták azonosítani, míg a távolabbi pályákon keringõ vagy éppen csillag nélkül a galaxisban vándorló exobolygók rejtve maradtak elõlünk. Ezen sötét világok felfedezésére irányulna a Kepler-ûrtávcsõ következõ kutatási programja, amely a következõ hónapokban zajlana. Sajnos a legfrissebb hírek arról árulkodnak, hogy az ûrtávcsõn valamiféle meghibásodás történhetett, így kérdéses az új kutatási program elindulása is.