Halott civilizációkkal lehet tele a Tejútrendszer

Senki sem tudhatja biztosan, létezik-e intelligens élet a Földön kívül is. Egy kutatócsoport szerint nem vagyunk egyedül, sőt, nem is kell messzire menni ahhoz, hogy idegen civilizációkat találjunk. Egyetlen probléma van csupán: valószínűleg mostanra mindannyian elpusztultak, és csupán romok maradtak utánuk.

Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre

Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerű képződményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.

Történelmi sikerként ünnepli a holdkőzetek Földre érkezését Kína

Űrprogramja történelmi sikereként ünnepli Kína, hogy a Csang'o-5 űrszonda visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival. Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön köszönetet mondott a misszióban részt vevő tudósoknak.

Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról

Első alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkező rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját.

A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 űrszonda kapszulája

A Hajabusza-2 űrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfőn a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).

Egy hatalmas kannibál az otthonunk

Öt galaxist is felfalt a Tejútrendszer a távoli múltban – derítette ki egy új kutatás, amelyről a Sky and Telescope csillagászati portál adott hírt.

Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetővé egy új kisműhold

November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködés keretein belül elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklődik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez

A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást - számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.

Tényleg alkalmas egy szuperföld az életre?

A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhető az élet jelenléte. A szuperföldekből egyre többet fedeznek fel, már a lakható zónában is találtak ilyen bolygókat.

800 éve nem ragyogott ilyen szépen a karácsonyi csillag

Izgalmas vállalkozásra adják a fejüket a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagászai

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.

43 év után kiderülhet, honnan jött a leghíresebb földönkívüli üzenet

Egy amatőr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelőtt észlelt legendás „Hűha!" jel forrását.

Több millió galaxist térképezett fel az ASKAP teleszkóphálózat

Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek - közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2 japán űrszonda, az általa gyűjtött talajminták és adatok fontos információt nyújthatnak a Naprendszer eredetéről - közölte pénteken a japán űrkutatási hatóság (JAXA).

Stresszt okoz a súlytalanság az asztronautáknál

A súlytalanságban való hosszabb tartózkodás hatására megnő az űrhajósok stresszszintje a vérvizsgálatok szerint. Vérükben egy bizonyos DNS-részecske, a cfDNS koncentrációja megemelkedik - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Csodálatos dolgot fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Fosszilis galaxist fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Rejtélyes baleset tette tönkre a földönkívülieket kereső teleszkópot

Bezárják a Puerto Rico-i híres Arecibo obszervatórium nagy rádióteleszkópját - jelentette be az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF). A döntés nagy csapás a világ tudósai számára, akik a teleszkóp segítségével kutatnak bolygók, aszteroidák és a földönkívüli élet nyomai után.

A NASA egy nappal elhalasztotta a Crew Dragon amerikai űrhajó startját

A rossz időjárási körülmények miatt egy nappal elhalasztja a SpaceX űrkutatási magánvállalat Crew Dragon űrhajójának startját a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az amerikai űrhivatal, a NASA.

Egymásnak estek a tudósok: vitatják a nebrai csillagkorong korát

Vitatja egy nagy létszámú tudóscsoport, hogy a korábban feltételezettnél 1000 évvel fiatalabb lenne a híres nebrai csillagkorong, amelynek 3600 évesre becsült korát két német őstörténész kétségbe vonta.

Újabb aszteroida közelíti meg a Földet a jövő héten

Biztonságos távolságban repül el a Föld mellett egy kínai kutatók által újonnan felfedezett aszteroida a következő héten - közölte csütörtökön a Kínai Tudományos Akadémia egyik csillagvizsgálója.

Szokatlanul erős rádiójeleket fogtak a Tejútrendszerből

Különös és hihetetlenül erős rádiójeleket fogtak a Tejútrendszerből, ehhez hasonlót csupán 2007-ben tapasztaltak.

Kiderült, mi küldi a rejtélyes rádiójeleket a Földre

Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült azonosítania a Föld felé érkező gyors rádiókitörések egyik forrását. A jeleket egy magnetár – vagyis egy rendkívül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillag - küldi.

Eltűnt egy bolygó a Naprendszerből

Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerből - írja a Futurism tudományos portál.

Kísérteties halálfej lebeg a világűrben

Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világűr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyűgözően részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.

Gravitációs vöröseltolódást észleltek a csillagászok egy kettős csillagrendszerben

A NASA Chandra űrteleszkópja nem csak felfedezett egy naprendszeren kívüli kettős csillagrendszert, hanem abban az Albert Einstein által előre jelzett jelenséget, a gravitációs vöröseltolódást is észlelte.

Szép magyar siker a nemzetközi csillagászati olimpián

Eddigi legjobb összesített helyezését érte el a magyar csapat a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián - közölte a Tudományos Olimpikonok főszerkesztője, Békés Gáspár pénteken az MTI-vel.

Óriási bejelentésre készül a NASA a Holddal kapcsolatban

Titokzatos, a Holddal kapcsolatos bejegyzést tett közzé Twitter-oldalán a NASA.

Hatalmas aszteroida halad el nagyon közel a Föld mellett ezen a héten

Október 22-én halad a legközelebb a Földhöz a 2020 TGI jelű aszteroida. 11 millió kilométerre lesz tőlünk, ami csillagászati szempontból igen kicsi távolságnak számít.

Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól

Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hőképe leginkább a hűvösebbnél is hűvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentős felfedezésről szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetőjének írása.

Ezek a valaha készült legszebb asztrofotók - galéria

A NASA égisze alatt több évtizede készülnek a káprázatos asztrofotók univerzumunk égitestjeiről, jelenségeiről. Ezek számos díjat nyertek a különféle pályázatokon, szavazásokon. Galériánkban egy tucatot válogattunk ki az ismertebb és a kevésbé ismert képek közül.

Nem kell félnünk a legközelebbi óriáscsillagtól

Kisebb és közelebb van hozzánk a Betelgeuse óriáscsillag, mint azt korábban gondoltuk, de így is biztonságban vagyunk, mert még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban - állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport.

Spagettizálódott egy csillag - az ESO távcsöve örökítette meg a halálát

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és világszerte több más szervezet távcsöveit használva csillagászok egy szupernagy tömegű fekete lyuk által szétszaggatott csillag ritka felvillanását örökítették meg. Jelenleg a 215 millió fényév távolságban bekövetkezett, ún. árapály-katasztrófa (tidal disruption event, TDE) a legközelebbi ilyen jellegű felvillanás, amelyet minden eddiginél részletesebben sikerült tanulmányozni. A kutatás eredményeit bemutató szakcikk ma jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban.

Pillantson az égre, különleges látványban lesz része

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

Túszokat ejtett egy fekete lyuk

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) felvételén a csillagászok hat galaxist számláltak össze egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében - írja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közleménye. A rendkívül távoli felvételen a világegyetem kevesebb mint egymilliárd éves korában látható. Ennyire szoros csoportosulást ezelőtt még nem figyeltek meg a csillagászok az ősrobbanás utáni ilyen korai időszakból. Ez a megfigyelés segíthet megérteni a szupernagy tömegű fekete lyukak keletkezését és gyors növekedésüket – ilyen objektum található a mi Tejútrendszerünk középpontjában is. A felvétel alátámasztja azt az elkképzelést, ...

Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése

A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.

Bolygókra és csillagképekre is vadászhatnak nemzeti parkunk égboltján

Furcsa ragyogást észleltek egy üstökösön

Ultraibolya fényben világít a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös.

Az ember a kozmosz közepén érezheti magát Olaszország egyik legsötétebb völgyében

Tízmillió csillagrendszerben keresték az idegeneket, itt az eredmény

Több mint tízmillió csillagrendszer átfésülése után ausztrál csillagászok arra jutottak, hogy valószínűleg rajtunk kívül nincsen értelmes élet az univerzumban - vagy legalábbis abban a formában nem létezik, ahogyan mi elképzeljük.