Budapest ostroma
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Vörös Hadsereg
- Waffen-SS
- Szálasi Ferenc
- Sztálin
Senki sem önként csinálta ezt végig
Egyik oldalról hősök, másikról áldozatok voltak azok a magyar és német katonák, akik Budapest ostromának legvégén, 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. A halottak száma háromszor nagyobb volt, mint a normandiai partraszálláskor. A katonák mellett sok gyerek is meghalt a Hitlerjugend tagjai és a leventék közül. Ungváry Krisztián történész idegenvezetőként kalauzolt az események helyszínén.
- legfrissebb
- legrégebbi
Embervadászatba torkollott a budapesti védők kitörése
1945. február 11-én, este 8 órakor kezdődött a német–magyar csapatok kitörése a Budapestet körülzáró szovjet gyűrűből. Az eredmény katasztrofális volt: 43 ezer emberből 700 ért célba. Másnapra lényegében véget értek a harcok a város belső kerületeiben.
Fasori végjáték
Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz. Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon hangos gépfegyverropogás közben rajzottak ki a szűk utcákból az első támadóhullám katonái. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb városostromának utolsó felvonása, a kitörési kísérlet.
Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig
A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel.
Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!
1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.
Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!
Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Horthy Miklós kormányzó
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Herbert Otto Gille
- Adolf Hitler
- Sztálin
- ostrom
- kitörés
- nyilasok
- ostromgyűrű
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- 4. ukrán front
- IV. SS-páncéloshadtest
- második világháború
- hadművelet
- Waffen-SS
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.
Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Adolf Hitler
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- felszabadulás
- állami ünnep
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- kommunista rendszer
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Fjodor Tolbuhin marsall
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- Dunántúl
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
75 éve ért véget Budapest ostroma
Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Hans Friessner vezérezredes
- Sztálin
- nehéztüzérség
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- második világháború
- Horthy
- Waffen-SS
- kitörés
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Kozák lovasok vadásztak a 30 magyar túlélőre
Babos Tamás rendezte az első egész estés dokumentumfilmet Budapest 1944-45-ös ostromáról. Az alkotók szándéka az volt, hogy a 105 napos budapesti csata és a szorosan vett ostrom 52 napjának történetét méltóképpen dolgozzák fel. A munkáról annak apropóján beszélgettünk, hogy 77 éve ezen a napon ért véget Budapest ostroma, a filmet hét évig készítették és hét éve mutatták be.