Százezredik látogatóját fogadja a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton

Most csütörtökön, délelőttre várják a százezredik látogatót a nagy múltú Nemzeti Botanikus Kertbe, Vácrátótra.

Több mint ezer pálmafajt fenyeget a kihalás

A pálmaféléknek rendkívül fontos az ökológiai és gazdasági jelentősége, ezért is  kell mindent megtenni e fontos növényi család veszélyeztetett fajainak megmentéséért - állípította meg egy friss kutatás.

Először nyílt ki természetes élőhelyén kívül a Föld legbüdösebb virága

Két évszázaddal a felfedezése óta először nyílt ki természetes élőhelyén kívül a Föld legnagyobb ismert virága, amely orrfacsaró bűzzel csalogatja magához a dögevő rovarokat a megporzáshoz.

Miért esznek húst egyes növények?

A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ATK kutatói

AZ ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének Móricz Ágnes vezette kutatócsoportja a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. - írja az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapján.

Mérgező inváziós növényfaj terjed országszerte

Egyre gyakrabban találkozhatunk Zalában és a Balaton-felvidéken a júniustól augusztusig virágzó idegenhonos, inváziós közönséges selyemkóróval, mely az ország egyes részein hatalmas területeken terjedt el. hívja fel a figyelmet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon honlapján Bíró Éva.

Kaktuszok a természetben – bárki segítheti a kutatók munkáját

Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben" címmel (https://www.facebook.com/groups/326575746042541), melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Az ELTE örökségéből: hévízi tündérrózsa

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022 folyamán ízelítőt ad az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből. Májusban a hónap műtárgya a növény nyolcvanéves, a nagyváradi Püspökfürdőből származó herbáriumi példánya, mely még sokáig felhasználható kutatási célokra.

Nyílik a Kiskunsági Nemzeti Park gyepein a sárga vagy lila színű apró nőszirom

A hazai kertekben májusban pompázó, nagytermetű nemesített nőszirmokat mindenki jól ismeri. Hazánkban nyolc vadon élő nősziromfaj fordul elő, közülük hat a Kiskunságban is él. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Tavasz lilában

A tavasz minden érzékszervünkre hatással van; madárdaltól hangos a természet, ezer színben pompáznak a virágok, és a medvehagyma jellegzetes illatát is érezhetjük már. - írja a Schulz Andrea a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

Majdnem egy évszázada kihaltnak hitt orchideát fedeztek fel újra

A rezedahagyma orchideát, amelyet 1933-ban dokumentáltak utoljára, újra felfedezték Ausztráliában a 2019-2020-as "fekete nyár" bozóttüzek után vezetett vizsgálatok során.

Hagyjuk virágozni a leánykökörcsint!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon

Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.

A tojvajló mézelő méhek bepillantást nyújtanak a virágok evolúciós eredetébe

Bár értékes beporzó szerepükről ismertek, a mézelő méhek időnként pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a pollent képző növényt.

A hónap újonnan felfedezett faja egy ragadozó növény

Sok ragadozó növényt ismerünk a növényvilágban, de ez első vad dohány, amiről felfedezték, hogy rovarokat pusztít. A Nicotiana insecticida névre keresztelt dohányra egy Ausztrália szerte történő dohány kereső projekt során leltek a Royal Botanic Gardens Kew kutatói.

Csodát láthat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben

Korábban nem tapasztalt mértékű lótuszvirágzás várható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, a szakemberek tavaly új helyre, a Nagy-tóba telepítették a gyökértörzseket, amely ideálisnak bizonyult a vízinövény számára - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Növényritkaság a Szekszárdi dombságban

Május végén a védett és ritka majomkosbor (Orchis simia) 18 tövét fedezték fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai a Szekszárdi-dombsághoz tartozó Sötétvölgyben. Tolna megyéből ez az egyetlen ismert előfordulási helye a fajnak.

Visszatértek a Kiskunságba a színpompás gyomnövények

Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).

Kedvez az időjárás a védett gombáknak

Az utóbbi hetek időjárása kifejezetten kedvez a Körös-Maros Nemzeti Parkban élő védett gombafajoknak. A pusztákon, nedves réteken és árterekben szépen szaporodnak az őzlábgalócák, a csoportos csiperkék, a lemezes tinóruk és a tüskegombák.

Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben

Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.

Különlegesség Baja határában

Talán kevesen tudják, hogy a növényvilág legfajgazdagabb családja, az orchideák nem csak a trópusokon fordulnak elő. Körülbelül 25 ezer fajuk él a Földön, és Európában is több száz faj fordul elő. Hazánkban közel 70 él belőlük, melyek közül néhány Baja környékén is megtalálható.

Ha orchideákat szeretne látni, most érdemes Páhira látogatni

A Páhi-rétek jellegzetes természeti értékekkel bíró, mozaikos láp- és mocsárrétek, idős, magányos vadkörtefákkal és magyar kőris facsoportokkal. Igazi kincseket rejt a természetkedvelők és kirándulni vágyók számára, melyeket a Kolon-tavi Orchideák tanösvény mutat be, amely nyolc kilométeren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén.

A Hármas-Körös és a Tisza hullámterében is virágzik a nyári tőzike

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Hármas-Körös és a Tisza hullámtéri erdőiben is javában virágzik a nyári tőzike. Az állományokat a közelmúltban mérték fel Igazgatóság munkatársai.

Virágba borultak a padkás szikesek a dél-alföldi pusztákon

A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáit május elején színesre festették a sótűrő növények, amilyen például a kamilla, a sziki varjúháj vagy az erdélyi útifű.

A Kiskunságban ritka kosbort találtak

Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata) egy példányára bukkantak a Kiskunságban a felső-kiskunsági Zab-széken. A faj alföldi megjelenései meglehetősen szokatlanok.

Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás

Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás - állapította meg Kolumbiából származó fosszíliák vizsgálata során egy nemzetközi kutatócsoport. A becsapódás előtt az esőerdőket nyitott lombkorona jellemezte.

A zajszennyezés hosszú távon kockázatos a fák számára

A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat - derül ki egy amerikai kutatásból.

Ezért számítanak ritkának a kék színű virágok

A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.

Légszennyezést felfogó szupernövényeket találtak

A madárbirsfélék cserjéi fogják fel a legjobban a légszennyezést a nagy közúti forgalmú térségekben, míg más növények jelentős szerepet játszhatnak az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében - állapították meg brit botanikusok.

Az angol botanikusok nem győznek virrasztani

Kihalás fenyegeti a dögszagot árasztó büdös óriásnövényt

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Különleges élő kövület borult színpompába Vácrátóton

Sok minden változik mostanában körülöttünk, de van, ami állandó: a fák őszi lombszíneződése idén sem marad el. De vajon miért színeződnek el a levelek, és végül miért hullanak le? A vácrátóti botanikus kert egyik büszkesége, a virginai mocsárciprus is megkezdte az élményszerű elszíneződését. A földtörténeti középkorban a mamutfenyők rokonaként ismert virginiai mocsárciprus kiterjedt erdőségeket alkotott a Földön, aminek a barnaszéntelepek keletkezésében volt szerepe.

Botanikai könyvritkaságot mutatnak be a Természettudományi Múzeumban

A múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságát, Johann Simon von Kerner botanikus Hortus Sempervirens című könyvsorozatának nyolc óriáskötetét tekintheti meg a nagyközönség péntektől a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás anyagában a különleges, kézzel festett növényábrázolásokkal teli kötetek mellett eredeti növényritkaságok is láthatóak.

Százhatvanmillió éves növénykövületeket találtak Kínában

Egy 160 millió éves növény fosszíliáira bukkantak kínai és amerikai kutatók Kínában, a Belső-Mongólia Autonóm Területen.

Nagy öröm a saját palánta, de nem mindegy honnan való a mag

Akkor lehetünk száz százalékig biztosak benne, hogy a kívánt fajtát ültetjük ki, ha a palántát magunk is neveljük.

A természetes élőhelyek egyik legveszélyesebb tényezői az inváziós fajok

Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisátt ...

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Virágzik a buckákon a homoki báránypirosító

A Duna–Tisza köze homokbuckáin jellemző növény a homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria). Tavasszal előbb tőlevelei, majd április-májusban kék virágai jelennek meg.

Nem öregszik a több mint ezer évig is elélő páfrányfenyő

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a kórokozók, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.

Kinyílt a világ legnagyobb virágja Indonéziában

Kinyílt a világ legnagyobb virágja, egy raflézia (Rafflesia tuan-mudae) Szumátra szigetén, indonéz környezetvédők szerint az idei virág a legnagyobb, amelyet valaha láttak.

Egy amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét

A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Döbbenet: a virágok is "hallják" a hangokat

Izraeli kutatók bebizonyították, hogy a virágoknak is van "füle" és ily módon kommunikálnak a méhekkel. A kutatók úgy vélték, hogy a hang mindenütt jelenlévő energiaforrás, ezért pazarlás lennek, ha a növények nem hasznosítanák. A tudósok teoretikai modellekkel és kísérletekkel kutatják tovább a különböző növényi és beporzó interakciókat.

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne.

Növénymatuzsálemre bukkantak a kutatók az Egyesült Államokban

Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája - közölték kutatók az Environmental Research Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidősebb, ivaros módon szaporodó fáinak.

A Pilisi Parkerdő fajmegőrző programja folytatódik

Folytatódik a Pilisi Parkerdő ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő programja, amelynek során a szakemberek a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. Az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

Több mint egymillió botanikai kincset állítanak ki Nagy-Britanniában

Több mint egymillió botanikai kincset, köztük Charles Darwin egy utazásán gyűjtött burgonyanövényét is megtekinthetik majd a brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) két éven belül elkészülő új központjának látogatói a Londontól délre fekvő Wisleyben - számolt be róla a BBC News.

Több mint egymillió botanikai kincset állítanak ki Nagy-Britanniában

Több mint egymillió botanikai kincset, köztük Charles Darwin egy utazásán gyűjtött burgonyanövényét is megtekinthetik majd a brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) két éven belül elkészülő új központjának látogatói a Londontól délre fekvő Wisley-ben.

David Goodall eutanáziáért utazik Svájcba, 104 évesen már nem boldog

Nem szeretne tovább élni David Goodall 104 éves tudós. Azt mondja, ebben a korban már nem boldog. Hazájában, Ausztráliába azonban tilos az eutanázia, így Svájcba kell utaznia. 

Tudja, hogy melyik a földkerekség legnagyobb és legbüdösebb virága?

Aligha lehetne nőnapi csokrot kötni a nevében sem éppen a szebbik nem iránti figyelmességet szimbolizáló óriás bűzvirágból.

Nyilvános Alexander von Humboldt páratlan hagyatéka

Digitalizálták és mindenki számára hozzáférhetővé tették a híres német természettudós és felfedező, Alexander von Humboldt hagyatékát.

Tudja-e, hogy miért unikum a Mátra az egész világon?

A Mátrát zömében olyan vulkanikus eredetű kőzetek építik fel, amelyek  több mint 15 millió éve, a miocén időszak derekán forró lávaként lövelltek fel a Kárpát-medencét elborító tenger északi partvidékén húzódó szigetív vulkánjaiból. A geológusok körében középső riolitszórásként ismert esemény kőzetté vált vulkáni porában megőrződtek a korabeli szubtrópusi ősnövényzet maradványai. Köztük egy olyan ősi juharfáé is, amelynek a Mátrán kívül napjainkban sehol sem található eleven példánya.

Botanikus könyv őrzi Shakespeare első portréját

Egy négyszáz éves növénytani könyvben bukkant rá egy brit tudós Shakespeare mindeddig egyetlen olyan portréjára, amely még életében készült.

Orchideák végveszélyben

Kiássák, tapossák, felégetik, leszaggatják. Élőhelyük bozótosodik, erdősül. A hazai orchideafajokat számos kisebb-nagyobb veszély fenyegeti.

Súlyos ökológiai gondokat okoz az akác

Felelőtlenül riogatnak azok, akik azt mondják, teljesen ki kellene irtani Magyarországról a fehér akácot – mondják a botanikusok. Jó lenne viszont mihamarabb visszaszorítani ezt a fát olyan területekre, ahol nem okoz károkat.

Most akkor ez zöldség vagy gyümölcs?

Zöldség vagy gyümölcs a paradicsom? És a dinnye? És az uborkaízű dinnye, amiben egy gramm cukor sincs? A kérdés egy fokkal bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, nem véletlen, hogy Amerikában a legfelsőbb bíróság is foglalkozott a kérdéssel.

A Bikavérről és a Marsról is szó lesz Egerben, az országos növénynapokon

2010. május 17-21. között Eger nemcsak a papok és a bor, hanem a növények városa is lesz: a TermészetTudás Főiskolája rendezvénysorozat részeként ekkor kerül sor a Botanika Hetére az Eszterházy Károly Főiskolán. A gazdag programkínálat a gyerekeknek szervezett növényrajzolástól a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő előadásokon keresztül a tudományos konferenciáig terjed.

Fogadj örökbe egy ginkófát!

Kaktuszparádé a Pál utcai fiúk találkozóhelyén

A kaktuszimádók találkozóhelye lesz a hét végén a Füvészkert.