Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.

Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója

Ezúttal az NGC 1309 jelű galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képződményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelő csillagközi felhők jól megfigyelhetők a spirálkarokban.

Nagyobb a Plútónál az új égitest

Egy új mérés révén sikerült a Plútón túl felfedezett, eddigi legnagyobb Kuiper-objektum átmérőjét megállapítani, amely 3000 km-es méretével biztosan nagyobb a Plútónál.

A legrészletesebb felvétel az Orion-ködről - a hét asztrofotója

Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-űrtávcső összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és először figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.

Veszélyessé válhat az űrszemét

Becslések szerint - s ezt egyesek a legoptimistább forgatókönyvnek tartják - a világűrben száguldó roncsok száma 50 év múlva meghaladja majd a bolygónk légkörébe visszatérő és ott elégő hulladék mennyiségét. S mivel a Föld körüli űreszközök száma folyamatosan nő, az ütközéseknek is egyre nagyobb a kockázata.

Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegű objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegű csillag körül kering.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Kisbolygó-katasztrófa nyomai a Földön

Egy 8,5 millió éve szétrobbant kisbolygóból a Földre hullott törmeléket azonosítottak az Indiai- és az Atlanti-óceán fenekén. Az égitest széttöredezése az elmúlt 80 millió év legnagyobb meteorzáporát okozhatta.

Szarkofágban őrzik majd a világ vetőmagmintáit

Norvégia biztonságos helyen szeretné összegyűjteni a Föld vetőmagjait arra az esetre, ha egy globális katasztrófa miatt kipusztulnának a bolygónk élelemforrását adó termesztett növények.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

Lassan gyógyul az ózonlyuk

Az Antarktisz feletti ózonlyuk beforradása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, mint azt korábban gondolták. A legújabb számítások szerint az előrejelzett időpontnál 15 évvel később fog bolygónk védőpajzsa újra teljes védelmet nyújtani az ultraibolya sugárzás ellen.

Új gyűrűk és holdak az Uránusz körül

A Hubble-űrtávcső két új holdat és két új gyűrűt örökített meg az Uránusz körül. A bolygó körül keringő objektumok igen összetett és változékony rendszert alkotnak.

Új adatok a Sirius B fehér törpéről

A Hubble-űrteleszkóp mérései révén sikerült pontosabban meghatározni a leghíresebb fehér törpe, a Sirius B jellemzőit. A közel Föld méretű égitest tömege majdnem pontosan megegyezik a Napunkéval.

Rejtélyes égitest a Plútón túl

A csillagászok a Plútón túl húzódó Kuiper-öv felderítése során, egy olyan égitestre akadtak, amelynek helyzete, pályája nem illeszthető be egyik jelenlegi modellbe sem.

Egy törpecsillag bolygója

Egy vörös törpecsillag körül egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak. A felfedezés megerősíti a korábbi feltételezést, hogy az ilyen apró csillagok is fontosak a Földön kívüli élet kutatásában.

Összekapcsolt óriástávcsövek

Napvilágot láttak a chilei VLT távcsőrendszerre nemrég felszerelt AMBER detektor első eredményei. A két, illetve három távcső fényét összehangoló berendezés a csillagászati megfigyelések új korszakának lehet előfutára.

Csillagszél fújta hegyek - a hét asztrofotója

A hét asztrofotóján ezúttal egy csillagközi felhőt láthatunk, amelyben egy újszülött égitest sugárzása nyomja össze a környezetében lévő gáz- és poranyagot, hegyekre emlékeztető képződményeket formálva.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Az első idei porviharok a Marson

A Marson október 4-én tört ki az idei szezon első nagy porvihara, amelyet 17-én egy jóval nagyobb követett. Elképzelhető, hogy romlik a bolygó felszínének láthatósága, és a kövektező időszakban nehezebb körülmények közé kerülnek a marsjárók.

Barna törpék körül is születhetnek bolygók

Első alkalommal sikerült bolygók keletkezéséhez szükséges anyagkristályokat kimutatni barna törpék körül. A normális csillagoknál megfigyelthez hasonló módon tehát, itt is megindulhat a bolygók keletkezése.

Új elmélet a Föld magjáról

A Föld szilárd magja gyorsabban forog, mint a körülötte elhelyezkedő maghéj, köpeny és földkéreg. Az eltérés minimális, felfedezése mégis fontos előrelépést jelenthet bolygónk szerkezetének és mágneses terének kutatásában.

A NASA barna törpéket fedezett föl

A NASA Spitzer nevű űrteleszkópjával olyan, a bolygó és a csillag közti kezdeményeket - barna törpéket - fedezett fel, amelyek közelebb vihetnek a bolygók kialakulásának megértéséhez.

Lemeztektonika nyoma a Marson

A Mars felszíni kőzeteinek mágneses mérései alapján valószínű, hogy a bolygón kezdetekben a kőzetburok globálisan mozgott - bár nem teljesen úgy, mint jelenleg a Földön tapasztaljuk.

Holdat fedeztek fel a 10. bolygó körül

A nemrég felfedezett, helytelenül tizedik bolygónak nevezett 2003 UB313 jelű objektum körül egy apró kísérőt találtak. Úgy tűnik a Plútó-Charon rendszerhez hasonlóan, sok Kuiper-objektum körül keringhet hold.

Új küllők a Szaturnusz gyűrűjében

A Szaturnusz gyűrűrendszerében sikerült a 25 évvel ezelőtt megfigyelthez hasonló, küllőknek nevezett szerkezeteket azonosítani. A küllők keletkezése kapcsolatban áll a bolygó mágneses terével, így a kutatások fontos célpontjai.

A Plútó új térképe - a hét asztrofotója

A Naptól távoli, apró Plútó térképezése nehéz feladat. Bár a most elkészített, eddigi legrészletesebb térkép is csak homályos foltokat mutat, csillagászati kuriózumnak számít.

Új célpont az élet utáni kutatásban

A Cassini-űrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetőségét kutató szakemberek új célpontja lehet.

Új célpont az élet utáni kutatásában

A Cassini-űrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetőségét kutató szakemberek új célpontja lehet.

Animáció a Neptunusz légköréről

A Hubble-űrtávcső felvételeiből látványos animáció készült a Neptunuszról, amelyen a forgó bolygó felhősávjai és a körülötte keringő holdak tökéletesen láthatók.

Fiatal anyagok idős meteoritokban

Idős meteoritokban talált ásványok alapján a születőfélben lévő Naprendszer sokáig lehetett ellenséges, vad környezet.

Ismeretlen makik Madagaszkáron

Két eddig ismeretlen makifajt azonosítottak Madagaszkár szigetén, ezzel 47-ről 49-re nőtt a bolygónkon ismert makifajok száma.

Meleg foltok egy jégholdon

A Cassini-űrszonda a környezetüknél melegebb területeket fedezett fel a Szaturnusz Enceladus holdján. Ezekről a meleg területekről származhat a hold légkörét alkotó gáz, és innen pótlódik a bolygó E-gyűrűjének anyaga is.

Bekövetkezett a Plútó trónfosztása

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.

Ütköző planéták

Egy távoli csillag körül két összeütközött bolygó törmelékét sikerült kimutatniuk a szakembereknek.

Lassan születő bolygók

Megtalálták a legidősebb csillagkörüli porkorongot, amelyben elméletileg már régóta bolygóknak kellett volna keletkezniük.

Magyarok a Naprendszerben

A Naprendszer számos pontján találunk magyar felfedezésű égitesteket és magyar neveket, amelyeket kráterek, hegyek, völgyek elvileg az idők végezetéig viselnek.

Tatooine: a legújabb Naprendszeren kívüli bolygó

Megtalálták az első olyan Naprendszeren kívüli bolygót, amely három, egymáshoz közeli csillagot tartalmazó rendszerben kering. Az új planétát a Csillagok háborújában szereplő ikercsillag bolygója nyomán Tatooine-nak nevezték el.

Kétmilliárd embert sújthat az elsivatagosodás

Az utóbbi évtizedekben felgyorsult bolygónk elsivatagosodása, melynek következtében sok százmillió ember lakóhelye és megélhetése került veszélybe. Az elsivatagosodás okainak jó része ismert, a folyamat komplex vizsgálata és a probléma lehetséges kezelésének kidolgozása mégis várat magára.

Bolygó torzította porgyűrű

Újabb Naprendszeren kívüli bolygóra utaló jelet figyeltek meg a szakemberek. A Fomalhaut nevű csillag körüli porgyűrű térbeli helyzete leplezte le a hozzá közeli és észrevehetetlen exobolygót.

Sarki fény a Marson

A Mars Express segítségével először sikerült "sarki fényt" megfigyelni a vörös bolygón. A halvány derengést a bolygó kérgének maradvány mágneses tere idézi elő - ez a jelenség egyedülálló a Naprendszerben.

Zavarbaejtő eredmények a Marson

A Mars légkörében felfedezett metánnal kapcsolatos egyik nagy kérdés, hogy élőlények avagy élettelen kémiai folyamatok hozzák-e létre. Egy új megfigyelés alapján bőségesen van olivin nevű ásvány a bolygón, amely vízzel kölcsönhatásba lépve könnyen létrehozhatja a megfigyelt metánmennyiséget.

Felfedezték a Föld nagytestvérét

Újabb óriási lépés a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása terén: amerikai csillagászok egy olyan égitestet fedeztek fel, amely az első, "normális" csillag körül keringő kőzetbolygó lehet.

Meteor a Mars egén

A Spirit által a Mars egén megfigyelt fénycsík feltehetőleg nem a bolygó körül keringő űrszonda, hanem egy meteor nyoma. A szonda így "felzárkózott" az Opportunity mögé. Míg utóbbi az első meteoritot találta meg a bolygón, a Spirit elsőként örökített meg meteort az egén.

Gyermeknap az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban

Történelmi felvételek a Mars körül

Először fordult elő az űrkutatás történetében, hogy egy másik bolygó körül keringő űreszköz megörökítette társait.

Az első közvetlenül megfigyelt idegen bolygó

Megerősítést nyert az a korábbi megfigyelés, mely szerint a TW Hydrae csillagcsoportosulás egyik tagja körül valóban egy Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) sikerült lencsevégre kapni. Ez az első, direkt módon megfigyelt ilyen objektum.

Az ember tízszer hatékonyabb az eróziónál

A mind nagyobb területekre kiterjedő földművelés, az akadálytalanul elterpeszkedő emberi települések, a mély sebeket ejtő bányászat és a terjeszkedő közlekedési infrastruktúra nagyobb mértékben és jóval gyorsabban formálja át bolygónk felszínét, mint a folyók vagy a jég munkája.

Kék sivatag a Csendes-óceánban

A Húsvét-sziget körül található bolygónk legkékebb és életben legszegényebb tengervize. A Földközi-tenger nagyságú területről a növényi plankton, melyek a tengeri tápláléklánc alapját képezik, szinte teljesen hiányoznak. A közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport arra vállalkozott, hogy - felhasználva az óceán felszínét pásztázó műholdak adatait - megpróbál tudományos magyarázatot találni a rendkívüli jelenségre.

Műholdkép a St. Helens új lávadómjáról

Áttörés az idegen bolygók észlelésében

Először sikerült közvetlenül észlelni Naprendszeren kívüli bolygók sugárzását. A szenzációs eredmény új lehetőségeket nyit a csillagászok előtt: direkt módon vizsgálhatják e távoli planéták különféle jellemzőit.

A Merkúr idei legjobb láthatósága

Ha Ön szeretné megfigyelni a Naphoz legközelebbi bolygót, akkor erre ez a hétvége a legjobb alkalom az év során.  

Bolygóméretű csillagok

Az eddigi legkisebb méretű csillagot fedezték fel földi óriástávcsövek segítségével. Az eredmény alapján számos ismert objektumról kiderülhet, hogy valójában nem is bolygó, hanem parányi, bolygóméretű csillag.

Az első kráterek és vulkanizmus a Titánon

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda harmadszor közelítette meg a bolygó óriásholdját, a Titánt. A képeken az első ismert kráterek, továbbá jégvulkanizmusra utaló alakzatok láthatók.

Szárazság az Egyenlítőnél, özönvíz Kaliforniában

Miközben Európában a február végi havazás okoz közlekedési nehézségeket, bolygónk melegebb éghajlatú részein sajátos szerepcsere figyelhető meg: a szárazabb vidékeket eső áztatja, a csapadékos területeket aszály sújtja.

Klímaváltozás: 2015-től nincs visszaút

A nemzetközi klímaváltozási munkacsoport legutóbbi előrejelzése szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés.

Titokzatos sötét anyag a Naprendszer közelében

Svájci kutatók a számunkra láthatatlan, sötét anyag fejlődését modellezték egy szuperszámítógéppel. A hónapokig tartó számítások meglepő eredményt hoztak.

Újabb kép egy szenzációs bolygójelöltről

A Hubble-űrtávcsővel is sikerült megörökíteni azt az égitestet, amely az elsőként lefényképezett Naprendszeren kívüli bolygó lehet.

Az indonéziai földrengés hatása a bolygóra

A december 26-ai indonéziai földrengés hatására gyorsult a Föld forgása és megváltozott a bolygó alakja is - állítják a NASA kutatói.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Új adatok a legveszélyesebb kisbolygóról

Az újabb eredmények fényében mégsem ütközik bolygónk a 2004 MN4 jelű aszteroidával, amely a veszélyességi skálán minden korábbinál nagyobb fokozatot ért el.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Élet az üvegházban

Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon. Összeállításunkban az alapvető fogalmakkal és összefüggésekkel ismerkedhetnek meg Olvasóink.

Egy jégvilág rejtélyes melegsége

A jégkristályok szerkezete alapján melegebb és talán jelentősebb belső aktivitású múltra tekinthet vissza a Naprendszer távoli vidékein bolyongó, Quaoar névre keresztelt égitest.

John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig

Északi-sarkvidék: a katasztrófa megkezdődött

Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható. A változás drámai következményekkel jár az itt élő emberek és számos sarkvidéki állatfaj számára.

Utazás a Marsra rekordidő alatt

Új rakétahajtóművet fejlesztenek a washington egyetemen, amely drámaian lerövidítheti a Mars-utazás időtartamát, sőt kulcsfontosságú lépés lehet ahhoz, hogy az emberiség megvesse lábát a Naprendszer távoli vidékein is.

Szupernóva-törmelék hullott bolygónkra

Egy közeli szupernóva-robbanás megváltoztathatta a földi klímát 2,8 millió évvel ezelőtt, sőt lehetséges, hogy ez a kozmikus esemény is hozzájárult az ember evolúciójához.

Kép egy hármas napfogyatkozásról

Cassini: sikeres manőver a Titánnál

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda kedden este minden korábbinál jobban megközelítette a bolygó legnagyobb holdját, a sűrű felhőréteg mögött rejtőzködő Titánt.

Sötét üstökösök fenyegető becsapódásai

A Naprendszerben hemzseghetnek a nehezen észlelhető, "sötét" üstökösök, ami jelentősen növelheti a Földbe történő nagy becsapódások kockázatát.

Város méretű kisbolygó közeledik a Föld felé

Nincs tudomásunk arról, hogy a Toutatis-kisbolygónál nagyobb égitest valaha is közelebb merészkedett volna a Földhöz. A rémhírek ellenére azonban a becsapódás teljesen valószínűtlen.

Kulcsfontosságú felfedezés a Marson

A vörös bolygó körül keringő Mars Express adatai szerint a metán és a vízgőz eloszlása jelentős egybeesést mutat a bolygó légkörében. Ez kulcsfontosságú felfedezés lehet a feltételezett marsi élet kutatása szempontjából.

Használhatók a becsapódott Genesis-minták

El tudják végezni a korábban tervezett kísérleteket a Genesis-űrszonda által a Földre juttatott napszélmintákon, nyilatkozták a NASA szakemberei.

NASA-kudarc: földbe csapódott a napszél-vadász

A NASA közel hároméves napkutató programjának eredményei semmisülhettek meg, amikor az ejtőernyőrendszer meghibásodása miatt lassítás nélkül, 310 km/h sebességgel csapódott a földbe a NASA Genesis-űrszondájának visszatérő tartálya. Egyelőre nem tudható, hogy a napszél-minták megmenthetőek lesznek-e.

Földünk népessége - megdöbbentő adatok

A Föld népessége a tizenkilencedik század küszöbén elérte az egymilliárd főt. Százharminc évre volt szükség ahhoz, hogy ez a szám megkétszereződjék, míg a huszadik század végén bolygónk lakossága túllépett a hatmilliárdos határon. Hogyan változik a Föld népessége az ezredfordulón, és mire számíthatunk a következő évtizedekben?

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Idegen bolygók: nagy bejelentésre készül a NASA

Augusztus 31-én közép-európai idő szerint 19 órakor a NASA sajtótájékoztatót tart, amelyen a Naprendszeren kívüli bolygókkal (exobolygókkal) kapcsolatban jelent be komoly felfedezést - írja a SpaceflightNow.com.

Új bolygó a Massive Assult Networkhez

Egy új bolygót készítettek el a Wargaming tervezői népszerű stratégiai játékuk, a Massive Assult online változatához, a Massive Assault Networkhez. A leginkább lepkére emlékeztető megjelenésű planétán a számos nyitott térség egyértelműen a támadó felfogású hadvezéreknek kedvez.

Szaturnusz: három gyönyörű kép

A NASA három új színes képet közölt a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszondától, amelyeken a bolygó, a gyűrűk és néhány hold látható.

Augusztusi csillaghullás

Az augusztusi csillaghullás az átlagosnál is nagyobb élményt nyújthat 11-én éjjel, mert a számítások szerint bolygónk a Perseida-meteorraj egy sűrűbb porsávját keresztezi. A meteorok 11-e után is jó pár napig észlelhetők.

30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Képgalériáink

Először észleltek villámokat a Szaturnuszon

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda első ízben detektálta közvetlen módon villámlások rádiónyomait a bolygó légkörében.

Buszméretű műhold állt pályára

A NASA csütörtökön felbocsátotta hatalmas méretű, Aura nevű műholdját, amely az eddigi legkomplexebb légkörkutató űreszközként folyamatosan monitorozza bolygónk atmoszféráját.

Tízezer fordulat a Mars körül

Az amerikai Mars Odyssey űrszonda, amely 2001. október 24-én állt pályára a Mars körül, megtette tízezredik fordulatát, amelyek során a Vörös bolygó térképezése volt a feladata.

Száz új bolygójelölt

Nem kevesebb, mint 100 új Naprendszeren kívüli bolygó lehetséges felfedezését jelentették be amerikai csillagászok.

C3PO is halhatatlan lesz

A Carnegie Mellon Egytemen ezúttal nem díszdoktorokat, hanem  csúcsrobotokat  tüntetnek ki, amiért hozzájárultak a robotika tudományának fejlődéséhez. Idén is öt gépcsoda kerül a robotika hírességeinek csarnokába.

Péntek este új világ tárul fel a Naprendszerben

Június 11-én 23 órakor a Cassini-Huygens-űrszonda elrepül a Szaturnusz Phoebe nevű holdja mellett. Ez lesz az első alkalom, hogy részletes felvételeket készíthetünk erről a nem mindennapi égitestről.

Globális tél 65 millió évvel ezelőtt

Újabb bizonyítékot találtak arra az elméletre, mely szerint egy kozmikus test becsapódása következtében globális tél köszöntött be bolygónkon 65 millió évvel ezelőtt - az akkori élővilág nagy részének kihalását okozva.

Újabb történelmi felvétel a Hubble-űrtávcsőtől

A csillagászat történetében mérföldkő lehet az a felvétel, amelyet most hozott nyilvánosságra a NASA. A kutatók szerint lehetséges, hogy a képen egy Naprendszeren kívüli bolygó látható.

Különleges Naprendszeren kívüli bolygókat találtak

Európai csillagászok két igen magas hőmérsékletű Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, két megfigyelési módszer gyümölcsöző kombinációja révén.

Új bolygó a Massive Assaulthoz

Egy új planétát tölthetnek le a Massive Assault című stratégiai program rajongói. A bolygó neve Crateus, mely elnevezés igencsak találó, hisz az égitest felszínén egy hatalmas kráter található, mely többek közt egy meglehetősen gazdag, és technológiailag fejlett országnak ad otthont.

Újabb rejtély a tizedik bolygó körül

Az új megfigyelések tovább fokozzák a nemrégiben felfedezett Sedna körüli bizonytalanságot.

Új felfedezések a Szaturnusz óriásholdján

Földi távcsövekkel figyelték meg a Naprendszer egyetlen sűrű légkörrel rendelkező holdját, a Titánt, amelyre 2005-ben az európai fejlesztésű Huygens-űrszonda fog leszállni.

Új mozgókép a Szaturnuszról

A Szaturnuszhoz közeledő Cassini-űrszonda újabb látványos képeket továbbított a Földre, amelyekből a NASA szakemberei egy animációt állítottak össze. A felvételsorozaton a bolygó felső légkörének soha nem látott részletei pillanthatók meg.

Indul a Föld-típusú bolygók utáni vadászat

Több nagy teleszkóp hálózatba kapcsolt működésével nagyszabású kutatás kezdődik a Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygók után.

Az élet lehetséges jele a Marson

Miközben a talajon mozgó marsjárók megtalálták a víz nyomait, más műszerek metángázt fedeztek fel a bolygó légkörében. A gáz eredete nem tisztázott, de akár élő baktériumok anyagcsereterméke is lehet.

Pillantás a Naprendszer legnagyobb hegyébe

Miközben a felszínen működő marsjárók minden korábbinál egyértelműbb bizonyítékokat szolgáltatnak az egykori folyékony víz létezésére, az Európai Űrügynökség (ESA) keringőegysége, a Mars Express sorozatban készíti a szebbnél szebb felvételeket.

Rekordtávolságú égitest a Naprendszerben

A NASA hivatalosan is bejelentette, hogy megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Az inuit tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 130 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, s lehetséges, hogy az Oort-felhő első megfigyelt objektuma.