Bokros Lajos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Járai Zsigmond
- magyar gazdaság
- Magyarország
- MDF
- bank
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Financial Times Járait is okolja
Nem vár jelentõs változást az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor kinevezésétõl a Financial Times (FT) címû brit gazdasági lap, amely összeállításában kiemeli, hogy László Csaba mellett a másik "fõbûnös", a jegybankelnök Járai Zsigmond továbbra is helyén marad - írja a Népszabadság.
Felére csökkentené a képviselõk számát Bokros Lajos
A Világbank igazgatója, volt pénzügyminiszter Bokros Lajos 130 pontban megfogalmazott egy gazdaságpolitikai fordulatot, amelyet nélkülözhetetlennek tart az ország európai felzárkóztatásához. Az új program több radikális lépést sürget, többek között a szlovákokéhoz hasonló egykulcsos adórendszer bevezetését, és a parlamenti képviselõk számának megfelezését.
Bokros módosítaná a költségvetést
A valutaválság miatt szükséges volna a 2004-es költségvetés végszavazás elõtti módosítása - jelentette ki Bokros Lajos csütörtökön. A volt pénzügyminiszter fontos lépésnek nevezte a lakáshitelezés szigorítását, ám - mint mondta - ez nem elegendõ és a költségvetési politika további szigorítására van szükség.
Példátlan jegybanki kamatemelés
A Monetáris Tanács pénteki rendkívüli ülésén azonnali hatállyal, 9,50 százalékról 300 bázisponttal, 12,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat - közölte a Magyar Nemzeti Bank. Járai Zsigmond csak átmeneti jelenségnek tartja a forint gyengeségét, ezért "nem túl ideges", és Medgyessy Péter miniszterelnök is nyugtatja a piacokat. Az [origo] által megkérdezett szakértõk szerint a kamatemelés vélhetõen stabilizálja a forint árfolyamát, de hosszabb távon akár súlyos károkat is okozhat.
Bokros idején volt hasonló leépítés a közszférában
A közszférában tervezett létszámleépítések kapcsán egyelõre csak puhatolózó telefonokat kap a Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálat. A csökkentés által érintettek pontos köre még nem ismert - írja a Világgazdaság.
Bokros szerint hiba a minimálbér növelése
A magyar államháztartásnak reformra lenne szüksége, amelynek a munkaerõ versenyképességének javítását kellene szolgálnia - mondta Bokros Lajos egy szerdai konferencián. Bokros szerint a büdzsé hiányát nem a bevételek emelésével, hanem a kiadások lefaragásával kellene csökkenteni. A volt pénzügyminiszter szerint elhibázott lépés a minimálbér további növelése.
Bokros bevezetné az egyházi adót
Az állam és az egyház elválasztásának fontosságát és a vallásszabadság biztosítását emeli ki az a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) készített dokumentum, amely az állam és az egyházak kapcsolatának irányelveit foglalja össze. Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az egyházak finanszírozásának megreformálása. Bokros Lajos egy konferencián az egyházi adó bevezetésének lehetõségérõl beszélt - írja a Magyar Hírlap.
Bizalmas EKB-MNB tárgyalások
Magyarország bizalmas tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Központi Bankkal (EKB), hogy milyen feltételekkel lehet a forint az eurózóna "elõszobájának" számító ERM-II. árfolyam-mechanizmus tagja. A lengyel hírügynökségi értesülést a Világgazdaságnak Járai Zsigmond MNB-elnök is megerõsítette. Más visegrádi ország lengyel jegybanki források szerint nem tárgyal e témáról az EKB-vel.
Surányi nem kapkodna a valutauniós csatlakozással
Magyarországnak nem feltétlenül érdeke, hogy mihamarabb csatlakozzon az eurózónához, mert a gyors és kiegyensúlyozott növekedéshez 4-5 százalékos infláció szükséges a következõ években - mondta Surányi György. A volt jegybankelnök szerint bérreformra van szükség, vagyis változtatni kell a jövedelmek és az árak arányán.
Járai: Év elején 7 százalékos infláció is lehet
A kormány által összeállított költségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésére - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybankelnök szerint azonban a következõ évi büdzsében a kiadásokat kellene csökkenteni, nem a bevételeket növelni, mert így a költségvetés bizonyos tekintetben növeli az inflációt.
Járai: 6,5 százalékos lesz az infláció jövõre
Az áfaemeléssel kapcsolatban bejelentett kormányzati szándék 1-1,5 százalékponttal emeli meg jövõre az infláció mértékét, ezért a jegybank 5-rõl 6,5 százalékra emelte jövõ évi inflációs várakozását - mondta Járai Zsigmond, a Hír Tv adásában csütörtökön.
Bokros: 2008-ban még nem lesz magyar euró
Az elmúlt öt év érdemi reformlépések nélkül telt el, emiatt folyamatosan csökken Magyarország versenyképessége - mondta Bokros Lajos a távirati irodának nyilatkozva. A volt pénzügyminiszter egészségügyi és oktatási reformot sürget, elhibázottnak tartja a kórháztörvényt és irreálisnak Magyarország 2008-as valutauniós tagságát. Bokros szerint a gazdaságpolitika eredményessége 50 százalékban a kommunikáción múlik.
Járai: Nem pesszimista az MNB inflációs prognózisa
A 2004-es 6,5 százalékos átlagos és az 5,5 százalékos decemberi inflációs prognózis nem pesszimista - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Pénzügyminisztérium egy pénteki közleményére reagálva. A jegybank elnöke az elmúlt hetek brókerbotrányával kapcsolatban úgy vélte, hogy a PSZÁF kiváló munkát végzett a K&H Bankban.
MNB: nagyobb infláció, kisebb növekedés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a december végi inflációs prognózisát 5,2 százalékra emelte a korábban közölt 4,6 százalékról, közölte a pénzintézet hétfõn. Ezzel együtt a jegybank a GDP idei várható bõvülését a korábbi 3,4 százalékról 3,2 százalékra mérsékelte.
Zuhant a forint Járai nyilatkozata után
Csütörtökön jelentõsen gyengült a forint, emelkedtek a kamatok és az állampapír-piaci hozamok. Kereskedõk szerint a jegybankelnök reggeli, a sáveltolásról szóló nyilatkozata indította el a folyamatot. László Csaba pénzügyminiszter szerint közös döntések részleteirõl "nem ízléses" nyilatkozni.
Forint elleni spekulációt gyanítanak
Szerdán Járai Zsigmond jegybankelnök szóbeli intervenciójáig gyengült a forint az euróhoz képest; a kereskedés végén egy euróért 264,60/90 forintot adtak, 1,10 forinttal többet az egy nappal korábbinál. Kereskedõk szerint elképzelhetõ, hogy az alacsony forgalmú piacon spekulánsok újabb jegybanki kamatemelést akarnak kikényszeríteni.
Ismét a Monetáris Tanács tagja lehet Oblath Gábor
Oblath Gábort,a Kopint-Datorg tudományos tanácsadóját a Monetáris Tanács tagjának jelöli Járai Zsigmond. Korábban több jelöltrõl egyeztetett a jegybankelnök a miniszterelnökkel.
A kormány a sávközép eltolásáról döntött
A kormány és a Monetáris Tanács közösen úgy döntött, hogy a forint euróhoz igazított ingadozási sávjának közepét 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán, a kormányülést követõen. A döntés meglepetésként érte a piacot.
Az évtized végéig tolódhat az euró bevezetése
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Járai Zsigmond szerint reálisan csak az évtized végén válthatja fel a forintot az euró. A jegybankelnök szerint a késedelem jórészt a vártnál lazább fiskális politikának köszönhetõ. Az elsõ négy hónapban már csaknem az éves elõirányzat felére tehetõ az államháztartás hiánya.
Újabb ellentét a jegybank és a kormány között
Tévesnek és szakmailag komoly félreértésnek nevezte László Csaba pénzügyminiszter a jegybankelnök keddi nyilatkozatát, melyben Járai Zsigmond úgy vélte, hogy Magyarország csak az évtized végén csatlakozhat a valutaunióhoz. A kabinet úgy döntött, hogy a Postabankot állami garanciavállalás mellett még az idén magánosítja.
Járai: Jelenleg nincs szükség jegybanki beavatkozásra
Az árfolyam, a kamatszint, az infláció és a növekedés most összhangban van Magyarországon, ezért jelenleg nincs szükség jegybanki beavatkozásra - mondta Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a távirati irodának.
Itthon legkorábban 2007-ben vezethetik be az eurót
A magyar gazdaság elsõrendû érdeke az euró mihamarabbi bevezetése - mondta László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy keddi sajtótájékoztatón. Az eseményen elhangzott, hogy a hétvégi referendum várhatóan nem erõsíti a forintot, mert az már beépült az árfolyamba. A két szakember szerint az euró bevezetése - amely véleményük szerint legkorábban 2007-ben lehetséges - nem növeli majd az inflációt.
László Csaba: Megnyugodtak a pénzpiacok
Folytatni kell a kormány és az MNB együttmûködését a gazdaságpolitika céljainak teljesülése érdekében - nyilatkozta László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök a miniszterelnökkel folytatott hétfõi megbeszélést követõen. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a pénzpiacok megnyugodtak, a monetáris politika tekintetében normalizálódott a helyzet.
Princz nem ment el a kihallgatásra
Princz Gábor, a Postabank volt elnöke családi okokra hivatkozva nem jelent meg a rendõrségi idézésre. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a rendõrségnek a szerdai meghallgatásán azt mondta: bár a növékedési stratégiáról szóló elképzelése elhibázott volt a Postabanknak, ez még önmagában nem bûncselekmény.
Tanúként meghallgatják Járait a Postabank-ügyben
Öt újabb tanút, köztük Járai Zsigmond jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert hallgat meg a rendõrség a Postabank-ügyben - írja a Népszabadság. A Princz Gábor és társai ügyében nyomozó rendõrök úgy vélik, az ügyészség már nem a kisebb súlyú ügyek bizonyítására koncentrál. Princzet ma kihallgatják egy a Budapesti Hengermalom Rt.-nek évekkel ezelõtt nyújtott hitelügylet kapcsán is.
Járai szerint nem nõ az infláció az olajárak miatt
Az olajárak emelkedése nem veszélyezteti az inflációs célokat, azok a jelenlegi árfolyamok mellett is tarthatók, mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Járai 2008-ra teszi a valutauniós tagságot
Az Európai Központi Bank nem fogja arra szorítani az unió új tagjait, hogy gyorsan lépjenek be a monetáris unióba is: az elhamarkodott belépés meghaladná egyes országok pénzügyi szektorának kapacitását - közölte egy frankfurti tanácskozáson Ernst Welteke német jegybankelnök. A tanácskozáson Járai Zsigmond 2008-ra tette a magyar valutauniós csatlakozás idejét.
Járai: Nincs szükség monetáris szigorításra
Monetáris Tanács változatlanul kitart amellett, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül el kell érni az árstabilitást Magyarországon, és a dezinflációhoz minden monetáris eszközt fel kell használni - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök hétfõn. Járai szerint nincs szükség monetáris szigorításra, a sáveltolás pedig jelenleg nem kérdés.
A jegybank félti az inflációs célt
A Magyar Nemzeti Bank keddi euró-aukciója során 200-300 millió eurónyi forintot vont ki a magyar pénzügyi rendszerbõl, a Napi Gazdaság információi szerint. Számítások szerint ezzel a spekulánsok akár 2,6 milliárd forintot is veszthettek. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az idei inflációs cél veszélybe kerülhet a magas olajárak és a versenyszektor béremelése körüli bizonytalanság miatt.
Bokros: Gazdaságpolitikai fordulat szükséges
A magas költségvetési hiány lefaragásában látja a gazdaságpolitika alakítói elõtt álló legnagyobb kihívást Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank alelnöke. Az Élet és Irodalom január 24-i számában megjelent elemzése szerint a jegybank a jelen helyzetben keveset tehet a gazdaságpolitika sikeréért, és függetlenségét csorbítani történelmi hiba volna.
További kamatcsökkentés várható
Csupán spekulációs nyomásra csökkentette alapkamatát egy százalékponttal a Magyar Nemzeti Bank szerdán - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. A jegybank Bloomberg hírügynökség értesülése szerint 2 milliárd eurót vásárolt az egyik magyar kereskedelmi banktól. Járai ennek nyomán újabb kamatcsökkentést is elképzelhetõnek tart. Az újabb intervenció hatására érezhetõen gyengült a forint a hazai devizapiacon.
Beavatkozott a jegybank a devizapiacon
A Magyar Nemzeti Bank szerdán több alkalommal is interveniált a bankközi devizapiacon a forint ingadozási sávon belül tartása érdekében. Járai Zsigmond jegybankelnök a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az MNB nem lát lehetõséget a kamatcsökkentésre.
Járai szerint majdnem csoda az alacsony infláció
Majdnem csoda, hogy a romló egyensúlyi mutatók mellett tavaly jelentõsen csökkent az infláció - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. László Csaba pénzügyminiszter szerint a kormány és az MNB közös gazdaságpolitikája fenntartható növekedési pályára állíthatja idén Magyarországot. A gazdaságpolitika alakítói a növekedés kockázatairól is szóltak év végi nyilatkozatukban.
A gyáriparosok lemondatnák Járait
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) munkaadói oldalának további négy szervezete arra kéri Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy mondjon le posztjáról - jelentették be az MGYOSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Járai: Nem magas a reálkamat
Elérhetõ a jegybank idei és jövõ évi inflációs célja, és a magyarországi reálkamatok nem tekinthetõk magasnak a térségben - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Cégvezetõk Klubjának csütörtöki konferenciáján. Vértes András, a GKI elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy erõltetett ütemû az infláció csökkentése és magas a reálkamat.
Surányi: Lassabban kell csatlakozni a valutaunióhoz
Óvatosan kellene csatlakoznia Magyarországnak a monetáris unióhoz - mondta Surányi György a GKI szerdai konferenciáján. A volt jegybankelnök szerint a monetáris unió szigorú szabályai egyelõre hátrányt jelentenének Magyarország számára, és a csatlakozási szándék korai nyilvánosságra hozatala pedig taktikai hiba.
Járai szerint nem lesz sáveltolás
A forint erõs ugyan, de nincs szükség a sáv eltolására, a sávon belüli árfolyammal is kényelmesen el lehet érni, hogy az éves infláció jövõ év végére 4,3-4,4 százalék legyen - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyarország átalakulása és a nemzetközi pénzvilág címmel rendezett konferenciát megelõzõen pénteken. Járai megerõsítette, hogy semmilyen korülmények között nem tolják el a forint sávját.
Nem enyhül a monetáris politika
Az Országgyûlési Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága csütörtökön 20 igen szavazattal két tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2001-es tevékenységérõl szóló beszámolót és az ahhoz kapcsolódó országgyûlési határozati javaslatot. Az ülésen Járai Zsigmond jegybankelnök közölte: a laza költségvetési politika miatt nem enyhíthet a monetáris feltételeken az MNB.
Idén 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít az MNB
A pénzügyi tárca és a Magyar Nemzeti Bank közös bizottságot állít fel az európai uniós csatlakozást követõen a közös árfolyamrendszerhez, az eurózónához való csatlakozás elõkészítésére - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybank-elnök szerdán Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a jegybank idén 3,2, jövõre pedig 4 százalékos GDP-növekedésre, illetve idén 5,5, 2003-ban pedig 4,5 százalékos inflációra számít.
Az erõs forint nem rontotta a versenyképességet
Az erõs forint nem rontotta a magyar export versenyképességét - közölte hétfõn Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A központi bank vezetõje azt is elmondta, hogy a költségvetési politika sarokszámai lehetõvé teszik a 2003-as inflációs cél betartását.
Medgyessy: a kormány megõrzi az MNB önállóságát
A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani, ez az önállóság a jól mûködõ gazdaság fontos feltétele - válaszolta újságírói kérdésre Medgyessy Péter miniszterelnök a szakszervezeti vezetõkkel megtartott szerdai tárgyalást követõ sajtótájékoztatón a parlamentben.
Nyilatkozatháború a jegybank és a kormány között
Nincs szükség változtatásra a monetáris politikában, ha a kormány képes lesz a tervezett és az Európai Uniónak bejelentett mértékre csökkenteni az államháztartás hiányát és a termelékenység növekedésének megfelelõ mederben tartani a bérkiáramlást - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök pénteken. Csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök úgy vélte, hogy túl magas a jelenlegi kamatszint.
Mécsék a hibák ellenére nem adják fel
A Mécs-bizottság eddigi mûködése során olyan nevek is nyilvánosságra kerültek, akikrõl utóbb kiderült, hogy nem érintettek. Két érintettet - Járai Zsigmondot és Szalay Gábort -, akik maguk ismerték be az együttmûködést, viszont továbbra sem vett fel listájára a bizottság. Mécsék ennek ellenére nem változtatnak módszerükön, és továbbra is hisznek abban, hogy eredményes munkát végeznek.
Szalay Gábor együttmûködött az állambiztonsággal
Egy évtizeden keresztül együttmûködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Kuncze: Szalay továbbra is élvezi bizalmamat
Egy évtizeden keresztül együttmûködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Bokros tovább privatizálna
Magyarországon olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely erõteljesen ösztönzi a beruházásokat - mondta Bokros Lajos, a Világbank igazgatója, volt pénzügyminiszter pénteken a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén. Bokros sürgette a magánosítás befejezését.
A magyarok négyötöde nem sajnálná a forint elvesztését
Felmérések szerint a magyarok 70-80 százaléka támogatná az ország csatlakozását a valutaunióhoz - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyûlésén. A nemzeti bank vezetõje nem sajnálja az önálló monetáris politika elveszítését, mert a csatlakozás elõnyei jelentõsen meghaladják a tagság okozta hátrányokat. A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter szerint is 2007-re Magyarországon az eurózóna tagja lehet.
Bokros megszüntetné a Széchenyi tervet és a lakástámogatás rendszerét
A magyar gazdaság és társadalom versenyképességét növelõ, ésszerû és minõségi programra tesz javaslatot az Élet és Irodalom legfrissebb számában megjelent írásában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A Világbank alelnöke többek között befejezné a magánosítást, megszüntetné az általa etatistának és igazságtalannak tartott Széchenyi tervet és a lakástámogatás jelenlegi rendszerét.
Négyszázan távoztak a jegybanktól
Alig több mint egy év alatt négyszáz munkatárs távozott a Magyar Nemzeti Banktól. A saját eltávolításának lehetõségérõl a közelmúltban többször is nyilatkozó Járai Zsigmond tavaly év eleji beiktatása óta egy kivétellel lecserélte a jegybank összes csúcsvezetõjét, és teljes egészében átalakította a fõosztály-vezetõi gárdát is.
Martonyi János is érintett az ügynökügyben
A Mécs-bizottság által érintettnek találtak listáját közli a Magyar Hírlap. Eszerint a rendszerváltás elõtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal az Orbán-kormányból Martonyi János, Nógrádi László, Járai Zsigmond, Boros Imre és Bogár László, a Horn-kormányból Medgyessy Péter és Fazakas Szabolcs, az Antall-kormányból pedig Kádár Béla, Raffay Ernõ, Rabár Ferenc és Sárossy László. A névsor azonban még bõvülhet.
- címkék:
- Bokros Lajos
- Járai Zsigmond
- Medgyessy Péter
- Nógrádi László
- Martonyi János (politikus)
- Fazakas Szabolcs
- Kádár Béla
- Boros Imre
- Rabár Ferenc
- Sárossy László
- Bogár László
- titkosszolgálat
- rendszerváltás
- ügynöklista
- Orbán-kormány
- Antall-kormány
- Horn-kormány
- Király Júlia
- Simor András (közgazdász)
- Surányi György
- Magyar Hírlap
- Címkefelhõ »
Iratok a D-8-ról: viták a valódiságukról
Az egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D8-asról megjelentetett dokumentumok, Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-minisztere szerint viszont hamisítványok a Népszabadságban közölt iratok, ezért pert fontolgat a lap ellen. Eddig három érintett személy neve került nyilvánosságra: Medgyessy Péter kormányfõé és az Orbán-kormány két miniszteréé, Boros Imre Phare-miniszteré és Járai Zsigmondé.
Kibõvült az érintett kormánytagok listája
Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter elõbb megtiltotta a Mécs-bizottságnak, hogy a múltjáról szóló információkat nyilvánosságra hozza, majd elismerte, hogy korábban együttmûködött a titkosszolgálatokkal. Emiatt lett õ is érintett, mivel kiderült, hogy a bizottság róla csak egy beszervezési kartont talált, ami nem volt elegendõ az érintettségének megállapításához. Így 10-rõl 11-re nõtt az érintettek száma.
Már három név ismert az ügynöklistáról
A Mécs-bizottság kormánypárti tagjai által nyilvánosságra hozott adatok szerint tíz volt és jelenlegi kormánytag állt kapcsolatban az elmúlt rendszer titkosszolgálataival. Közülük Medgyessy Péter miniszterelnök, egykori pénzügyminiszter neve már a bizottság felállítása elõtt ismert volt. A számok nyilvánosságra kerülése után elsõként Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, majd Boros Imre volt PHARE-pénzekért felelõs tárca nélküli miniszter ismerte el, hogy együttmûködött a titkosszolgálatokkal. Mindketten az Orbán-kormány tagjai voltak.
Járai szerint vállalható III/II-es múltja
Az Orbán-kormány tagjai közül elsõként számol be Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter a Kádár-rendszer titkosszolgálatával való kapcsolatáról. A jegybankelnök külföldi útjai során szerzett tapasztalatairól küldött jelentést a Belügyminisztériumnak.
Járai és Várhegyi tiltakozik az eljárás ellen
A Medgyessy-kormány miniszterei és a Horn-kormány SZDSZ-es tagjai után egyre több egykori kormánytag és államtitkár adott ki közleményt, amelyben felhatalmazza a Mécs-bizottságot esetleges adataik kiadására. Eddig összesen 47-en vállalták múltjukat. Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Magyar Nemzeti Bank elnöke viszont közleményben tiltakozott az ellen, hogy bárki adatokat szerezzen róla, illetve közzétegye azokat, ugyanezt fogalmazta meg Várhegyi Attila is.
Bokros távozott Zágrábból
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter három hónap után megválik Ivica Racan horvát miniszterelnök mellett betöltött tanácsadói posztjától, miután személyes ellentétbe került Goran Granic kormányalelnökkel - írja a Nacional címû lap értesülésére hivatkozva a Népszabadság csütörtökön.
Új lakásépítés: megéri támogatni
Nemcsak magyar közgazdászok - legutóbb éppen Bokros Lajos az Élet és Irodalom hasábjain -, hanem külföldiek is jelezték: nálunk gazdagabb ország is beleroppanna a miénkhez hasonló állami lakástámogatási rendszerbe. A hazai lakásfinanszírozási rendszer két eleme vitatott: a hitelek kamatainak támogatása, valamint a teljes törlesztõrészlet (tehát a tõke és a kamat) után igénybe vehetõ személyi jövedelemadó-kedvezmény. A Magyar Hírlap számításai szerint az új lakások építését megéri támogatni, mert több állami bevétel származik, mint kiadás. Más a helyzet a használt lakásoknál, ahol a mobilitás az egyetlen nyereség.
Bokros már a horvátoknál sem népszerû
Valamennyi horvát szakszervezet keményen elítélte Bokros Lajosnak, jelenleg Ivica Racan horvát miniszterelnök tanácsadójának a minapi sajtónyilatkozatát, melyben felhívta a figyelmet a foglalkoztatottak jogait szabályozó törvények módosításának szükségességére. Bokros szerint erre a horvát gazdaság versenyképességének növelése érdekében van szükség.
Bokros-csomag: a tények a mítosz mögött
Hét évvel a magyar gazdaságpolitika egyik legmarkánsabb intézkedéssorozata, a Bokros-csomag után, sokan megkérdõjelezik a csomag szükségességét. A másik oldal szerint az 1995-ös stabilizációs program nélkül az ország szakadékba zuhant volna. Esély sem lett volna az 1997-ben megkezdõdött, fenntartható gazdasági növekedés folytatására, és az ország átélt volna egy, a mexikói gazdasági katasztrófához hasonlatos összeomlást. Tény, hogy Bokros Lajos 1995. március 12-én meghirdetett stabilizációs modellje tananyag a nyugati közgazdaság-tudományi egyetemeken, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is követendõ modellnek minõsítettte ...
Egyezség a jegybanktörvény módosításáról
Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövõre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.
Bokros óv a túlköltekezéstõl
A magyar gazdaság helyzete nagyon jó, fõleg a szomszédos országokkal összehasonlítva, ám a költségvetési deficit túl nagy - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Business Leaders Fórum közös rendezvényén. Bokros szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legjobb eleme a monetáris politika.
Konfliktus a jegybank és a kormány között
A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani; a központi bank függetlensége a jól mûködõ gazdaság fontos feltétele - mondta szerdán Medgyessy Péter. A miniszterelnök Járai Zsigmond közleményére reagált, melyben a jegybankelnök úgy vélte: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása sérti a jegybank függetlenségét.
László Csaba: nem csorbul hanem erõsödik a jegybank
László Csaba pénzügyminiszter - reagálva Járai Zsigmond szerdai közleményére - szükségesnek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerõsítõnek nevezte az Országgyûlésnek a költségvetési törvénymódosító csomagban benyújtott, a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt.
Járai: Az MNB nem változtat az inflációs célokon
A Magyar Nemzeti Bank nem változtatja meg inflációs céljait, azaz ez évben 5,5 százalék alatt várja az év végi inflációt, jövõre pedig 4,5 százalék alatti pénzromlást valószínûsít 2003 decemberében - mondta Járai Zsigmond kedden Budapesten egy szakmai rendezvényen.
Öt százalék alatti infláció Járai új célkitûzése
Hangsúlykülönbségek vannak a szocialisták és a jegybank által képviselt monetáris politikában, a nézeteltérések azonban áthidalhatóak - derült ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, valamint László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje Népszavának adott nyilatkozataiból. A leendõ kormány szakértõi a gazdasági növekedést részesítik elõnyben, s nem akarják mindenáron csökkenteni az inflációt. Eközben a jegybank törvényi kötelessége a fogyasztói árak növekedésének fékezése.
Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig
Idén mintegy 4 százalékos GDP-bõvülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerõsítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttmûködés alakult ki a jegybank és a kormány között.
Nem biztos, hogy hasznos a gyors eurótagság
Mérlegelni kell, hogy az uniós csatlakozást követõen a lehetõ legrövidebb idõn belül be kell-e vezetni az eurót Magyarországon - véli Surányi György. Ez csak akkor éri meg, ha több elõnnyel jár, mint hátránnyal. Az infláció mûvi leszorítása és az alacsony államháztartási hiány látszatfenntartása a gazdaság tévútra vezetését, a növekedés lelassulását eredményezheti - jelentette ki.
A jegybank 5,2 százalékos inflációra számít
Az idén az éves átlagos infláció 5-5,5 százalékos lesz - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden az Országgyûlés Gazdasági Bizottságában. Hozzátette: a jelenlegi információk alapján 5,2 százalékos éves pénzromlási ütemre lehet számítani, és decemberre az éves infláció 4,5 százalékra csökken.
A forintot 2006-ban válthatja az euro
Január elsejéig az MNB feltölti készleteit euróbankjegyekbõl, néhány közintézményt ugyanis innen látnak el euróval - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-nek. Az eurókészpénz-ellátás túlnyomó részét azonban a kereskedelmi bankok biztosítják, nagyrészt saját külföldi anyabankjaik közremûködésével. Január 1-jétõl az arra felhatalmazott hitelintézeteknél beszerezhetõ lesz az euró - húzta alá a jegybank elnöke.
Bokros kis lengyel csomagja
Enyhén bokrosi ihletésû megszorítócsomagot fogadott el minapi ülésén a lengyel alsóház (szejm), amelyben némi szerepe volt magának Bokros Lajos magyar expénzügyminiszternek is. A szejm által jóváhagyott program keretében a kormány 3 milliárd zlotyval nyesi meg a jövõ évi büdzsét; elsõsorban szociális területen. A lépéstõl a vészesen elszabadult költségvetési hiány normális mederbe terelõdését várja a kabinet.
- címkék:
- Bokros Lajos
- Magyarország
- büdzsé
- csomag
- szejm
- GDP
- Címkefelhõ »
Jövõre nem változik a monetáris politika
A monetáris politika alapvetõen változatlan marad 2002 végéig - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán az Országgyûlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén, amelyen a képviselõk egyhangúlag támogatták a Magyar Nemzeti Bank 2000. évi tevékenységérõl szóló beszámoló általános vitára bocsátását. Járai Zsigmond közölte: jövõre enyhén felértékelõdõ forintra és az inflációval arányosan csökkenõ kamatokra számít.
Járai: 4,5 százalékos infláció jövõre
A jegybanki irányadó kamat csökkentésére jelenleg nincs lehetõség - mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke, aki szerint a fizetési mérleg ez évi hiánya 2 milliárd euró körül lesz.
Több kormány érdeklõdik Bokros Lajos iránt
Lehetséges, hogy Bokros Lajos volt magyar pénzügyminiszter hamarosan a horvát kormány állandó tanácsadója lesz - írta pénteki számában a Vecernji list címû zágrábi napilap. A legnagyobb példányszámú horvát újság szerint Bokros iránt a lengyel kormány is érdeklõdik.
A horvát kormány Bokrost szeretné tanácsadónak
A Vecerniji list zágrábi napilap szerint Bokros Lajos volt pénzügyminiszter hamarosan Zágrábba költözhet, ugyanis a horvát kormány õt szeretné felkérni pénzügyi tanácsadójának. Bokros iránt, aki már korábban is szolgált a horvátok esetenkénti tanácsadójaként, állítólag a lengyel kormány is érdeklõdik.
Franciaország bevezetné a Tobin-adót
A nagy ipari országok közül elsõként Franciaországban a nemzetközi pénzügyi tranzakciók után fizetendõ Tobin-adó bevezetését fontolgatják. Magyarországon korábban az akkor még pénzügyminiszter Járai Zsigmond vetette fel a Tobin-adó bevezetését.
A jegybank nem változtatja a kamatokat
Sem kamatemelést, sem kamatcsökkentést nem tervez a mostani folyamatok tükrében a jegybank legfelsõbb monetáris döntéshozó szerve - tájékoztatta az újságírókat Járai Zsigmond MNB-elnök kedden, a monetáris tanács ülését követõen. Az új jegybanktörvény alapján felállított monetáris tanács hétfõn tartotta meg elsõ ülését, amelyen áttekintette az elmúlt hetek árfolyam alakulását, valamint véleményt formált az inflációs folyamatokról is.
Inflációs célt követõ monetáris rendszert vezet be a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célt követõ rendszerrel váltja fel az eddigi árfolyamkövetõ monetáris politikáját - jelentette be Járai Zsigmond jegybankelnök a Jegybanktanács keddi ülését követõ sajtótájékoztatón. Az új rendszertõl a központi bank azt várja, hogy decemberben az éves infláció 7 százalékos lesz.
Március 2-án foglalja el Járai Zsigmond a jegybank elnöki székét
Két-három éven belül az országban 4-5 százalékos lehet az infláció - mondta Járai Zsigmond csütörtökön Budapesten, miután átvette az MNB-elnöki kinevezésérõl szóló okmányt Mádl Ferenc köztársasági elnöktõl, a Parlamentben. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke március 2-án foglalja el posztját.