biológia

címke rss

Fejlettebb a csimpánz keze, mint a miénk

Tudomány2015.07.15, 14:14

Bár szeretjük azt gondolni, hogy mindenben sokkal fejlettebbek vagyunk távoli rokonainknál, egy friss kutatás kiderítette: a csimpánzok keze többet fejlõdött a közös õstöl történt szétválás óta, mint a miénk.

Felfedezték a világ legrégibb spermiumát

Tudomány2015.07.15, 11:08

Felfedezték a világ legrégibb, 50 millió éves spermiumát egy nyeregképzõ féreg megkövesedett gubójában az Antarktiszon.

Trükköznek a szerelemben a fekete özvegy hímpókok

Tudomány2015.07.14, 08:51

A fekete özvegy hímpókok megsemmisítik a nõstények által szõtt hálót, hogy távol tartsák a vetélytársakat - erre a következtetésre jutottak a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói, akik az Animal Behaviour folyóirat legújabb számában ismertetik eredményeiket.

Rejtély, miért lustábbak egyes hangyák

Tudomány2015.07.06, 15:22

A közvélekedéssel ellentétben nem minden hangya szorgos, vannak lustább tagjai is az ízeltlábúak eme túlbuzgó csoportjának – állapította meg az Arizona Egyetem kutatása.

Napi 30 kilométert is mennek a pókok a vízen

Tudomány2015.07.03, 20:38

Nagy távolságokat, akár napi 30 kilométert is képesek megtenni a pókok a vízfelszín felett utazva, tudatosan alakított, úgynevezett "léghajózó" mozgásuk segítségével - olvasható egy brit tanulmányban.

Cukiságáról nevezhetik el az új polipfajt

Tudomány2015.06.22, 20:38

Alig akkora, mint az öklünk, és pici füleivel irányítja magát – az apró narancssárga polipfajt akár cukiságáról is elnevezhetik, ha végül tényleg az Opisthoteuthis adorabilis nevet kapja.

Bizarr delfintetem miatt nyomoznak a tengerbiológusok

Tudomány2015.06.22, 16:25

Egy partra vetett delfintetem tartja izgalomban New Jersey tengerbiológusait, akik valóságos nyomozást indítottak a csonkítást elkövetõ állat megtalálása érdekében.

Balkezes a kenguruk többsége ausztrál kutatók szerint

Tudomány2015.06.19, 10:30

"Balkezes" a kenguruk többsége - fedezték fel ausztrál kutatók, akik ezzel megcáfolták azt a feltételezést, hogy a jobb- vagy balkezesség kizárólag az emberre lenne jellemzõ.

Színváltó polipbõrt állítanak elõ mesterségesen

Tudomány2015.06.12, 16:15

Elektromos álcaruhákat készíthetnének a most felfedezett, polipok színváltó képességét utánozó anyag segítségével.

Állatian érdekes: Nem hódítani akarnak a tengerek divatdiktátorai

Tudomány2015.06.12, 14:23

Mindannyian szeretünk divatosan öltözködni, hasonlóan vannak ezzel bizonyos rákfajok is, igaz õket velünk ellentétben nem mások tetszésének elnyerése, hanem a potenciális ragadozók elriasztása vezérli.

Majmokkal bandáznak az etióp farkasok

Tudomány2015.06.08, 16:29

A kelet-afrikai magasföldi füves szavannákon élõ dzseládapáviánok és etióp farkasok furcsa együttélését figyelték meg amerikai kutatók.

Rejtélyes zöld lényt találtak Tajvan partjainál

Tudomány2015.06.08, 12:25

Egy titokzatos zöld lényrõl készült videó tartja lázban az interneten szörfözõket. Az állat a betonon csúszva – vélhetõen táplálékot keresve – öltögeti hosszú, rózsaszín, bizarr küllemû ormányát. Egyelõre csak találgatnak, hogy az állat milyen fajba tartozhat.

Napi cuki: így költözik kókuszhéjaival a polip

Tudomány2015.06.04, 11:32

Otthonául használja és cipeli magával mindenhova kókuszhéjait a videóban szereplõ polip – a különös párosítás nem meglepõ, gyakori jelenség ugyanis, hogy a polipfélék kókuszdiók kemény héjait veszik magukhoz.

Párosodás nélkül szaporodott a fûrészhal

Tudomány2015.06.02, 13:17

A kutatóknak elõször sikerült dokumentálniuk egy sor szûznemzést, vagyis párosodás nélküli szaporodást a túlhalászat és élõhelyük elvesztése miatt a kihalás szélére sodródott fûrészhalaknál Floridában.

Nagyon furcsa élõlényeket fedeztek fel a mélytengeri aljzaton

Tudomány2015.06.02, 07:46

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökség távvezérlésû robotja az Atlanti-óceán fenekén járt, és videóra vette az ott élõ furcsa, gyakran aranyos, sokszor félelmetes élõlényeket – a felvételeket több száz kutató elemezhette élõben.

Így nézhettek ki a legelsõ kígyók

Tudomány2015.05.20, 21:14

A kígyók õse egy éjszakai életmódot folytató, lesbõl vadászó ragadozó lehetett, aminek apró hátsó végtagjai voltak bokákkal és lábujjakkal – állítja a BMC Evolutionary Biology címû szaklapban megjelent tanulmány.

Autókerék nagyságú az elsõ ismert meleg vérû hal

Tudomány2015.05.15, 13:49

Az elsõ ismert teljesen meleg vérû halat fedezték fel amerikai tengerbiológusok.

Rekordméretû lehet egy Délnyugat-Kínában talált lepke

Tudomány2015.05.11, 15:56

Fajának valaha talált legnagyobb egyede lehet az a szenderféle, melyet Délnyugat-Kínában találtak - közölték helyi szakértõk hétfõn.

Megvan a komplex élet evolúciójának egy hiányzó láncszeme

Tudomány2015.05.07, 14:49

Új mikrobát fedezett fel az Atlanti-óceán mélyén egy nemzetközi kutatócsoport, az õsbaktériumok csoportjába sorolt mikroorganizmus a sejtes életformák evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.

Furcsa hernyót vettek filmre Peruban

Archívum2015.05.04, 13:52

Hanghatásra fenyegetõen nyújtogatja hosszú csápjait az a hernyó, amelyet egy entomológusokból álló csapat vett videóra a perui õserdõben.

Emberforma gombát fedeztek fel

Tudomány2015.05.04, 13:54

Jonathan Revett 15 éve furcsa alakú gombákra lett figyelmes egy angol út szélén, de elõször nem tulajdonított neki túl nagy jelentõséget – most azonban kiderült, hogy az emberalakú gombák valójában új, külön fajhoz tartoznak.

Tökéletes állapotban a százmillió éves õscsótány

Tudomány2015.05.01, 12:38

Borostyánba ragadt, így õrzõdött meg annak az imádkozó sáskára hasonlító õscsótánynak a maradványa, amely 100 millió évvel ezelõtt, a dinoszauruszok korában tengette mindennapjait. Az éjszaka vadászó ízeltlábú egy mára kihalt, ragadozó életmódot folytató csótányokat magába foglaló család tagja volt.

A költözõ madarak védelmében sötétül el New York

Archívum2015.04.29, 16:06

A költözõ madarak tájékozódását akarja segíteni New York állam azzal, hogy a vándorlási idõszakban, tavasszal és õsszel lekapcsolja éjszakára az állami épületek megvilágítását.

Univerzálisabb lehet a majomnyelv, mint hittük

Tudomány2015.04.29, 15:37

A Campbell-cerkófmajmok hímjei legalább hat fõ hanggal kommunikálnak: „bum-bum, krak, krak-u, hok, hok-u, és wak-u. Ezek variálásával valóságos párbeszédet képesek folytatni egymással. A különbözõ majomfajok ráadásul megérthetik egymás kommunikációját – derült ki egy új kutatásból.

Csak a denevérek használják agyuk mindkét felét a halláshoz

Archívum2015.04.28, 16:50

Az állatok közül egyedül a denevérek használják agyuk jobb és bal felét is ahhoz, hogy a hangok különbözõ jellemzõit feldolgozzák - állapította meg egy amerikai kutatás.

Ez történik, ha szélcsatornába engedünk egy kolibrit

Archívum2015.04.28, 13:58

Kutatók azt vizsgálták, hogy a Föld leggyorsabb állatai között számontartott kolibrik hogyan manõvereznek akár a legnagyobb szélviharban is – a madarakat cukros vízzel csábították be egy nagyteljesítményû szélcsatornába.

Téged is imádnak a szúnyogok? Eláruljuk miért!

Life.hu2015.04.15, 09:24

Még alig múlt el a tél, alig szikrázott fel a nap, a szúnyogok máris elõbújtak. Kellemetlenek, és bizony tud fájni és viszketni a szúnyogcsípés. De mitõl függ, kire csapnak le a szúnyogok?

Mély hangon gyilkolt a gyilokmadár

Tudomány2015.04.10, 15:17

Egy gyilokmadár 3,5 millió éves, csaknem teljes csontváza került napvilágra Argentínában, a lelet rekonstrukciója alapján a Córdobai Nemzeti Egyetem paleontológusai feltételezik, hogy a csúcsragadozónak mély hangja volt.

Újrarajzolták a hüllõk evolúciós családfáját

Tudomány2015.04.07, 17:06

A gyíkok és a kígyók nagy csoportjainak egymáshoz való viszonyát rajzolták meg újra amerikai kutatók, akik az evolúciós családfán elhelyezték a kréta idõszak gigantikus tengeri csúcsragadozóit, a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve kihalt moszaszauruszokat is.

Vérfarkasként várja a teliholdat a furcsa növény

Tudomány2015.04.07, 12:12

A vérfarkas a horrorfilmek kedvelt motívuma: az elátkozott hõs telihold idején kivetkõzik emberi mivoltából és vérszomjas fenevaddá változik. A telihold szerepe jelen cikkünkben nem ilyen drasztikus, de egy növény szempontjából létfontossággal bír.

Tényleg szemeket utánoz a lepkék szárnymintája?

Tudomány2015.04.06, 08:18

Egy friss kutatás szerint mégsem hatalmas ragadozószemeket láthatnak a pillangók természetes ellenségei, ha a rovarok szárnyának mintázatára néznek.

Miért hosszú a Pinokkió-gyík orra?

Tudomány2015.04.05, 09:41

Hosszú orra alapján a gyíkok Pinokkiója lehetne az a hüllõ, amelyet egészen 2005-ig kihaltnak hittek. Most a furcsa kinézet okát keresték a kutatók.

Alakváltó béka tréfálta meg a kutatókat

Tudomány2015.03.25, 19:29

Percek alatt képes bõrének textúráját megváltoztatni egy egzotikus béka. A kétéltûek között egyedülálló „alakváltó tulajdonság” a környezetbe olvadást szolgálhatja.

Megoldották az emlõsök evolúciójának egy nagy rejtélyét

Tudomány2015.03.20, 09:16

Õsi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai "fura" patásainak evolúciós rejtélyét.

A patkányéval lehet egyenlõ a csimpánz memóriája

Tudomány2015.02.27, 15:33

Megvan az oka annak, ha a kutya nem fogad szót a gazdájának: négylábú kedvenceink két perc leforgása alatt elfelejtkeznek konkrét eseményekrõl. Még meglepõbb, hogy legközelebbi rokonaink, a csimpánzok még ennél is feledékenyebbek, és húsz másodperc alatt képesek elfelejtkezni a velük történt dolgokról. Ha azonban az állatok túlélésérõl van szó, már nem ilyen rövid eszûek.

Életmentõ lehet a kéregpóknak az orális szex

Tudomány2015.02.20, 15:06

A párzás nem életbiztosítás a hím pókok számára, a nõstény gyakran felfalja õket. A darwin kéregpók (Caerostris darwini) viszont egy egészen egyedi formáját választotta a túlélésnek: közösülés során a hímek orálisan benedvesítik a nõstény ivarszerveit.

Ez a rovar nem rajong a Valentin-napért

Tudomány2015.02.14, 11:51

Egyes sáskafajok nõstényei a szingliséget választják a „boldog párkapcsolatok” helyett, és inkább klónozzák magukat. A kéretlen udvarlókat lelohasztó illatanyagokkal, vagy egy jól irányzott rúgással tartják távol maguktól. Az elutasító magatartásnak megvan az oka: a párosodás túlságosan veszélyes és fárasztó – áll az Animal Behaviour szaklapban megjelent kutatásban. 

Táncszerû kecsességgel zajlik a tintahalszex

Tudomány2015.02.13, 16:07

A tintahalak aktusa egy külsõ szemlélõ számára olyan gyengédnek tûnhet, mint egy érzéki tánc. A valóság persze sokkal nyersebb, mint várnánk: a felek szembehelyezkednek egymással, a hím megragadja a nõstényt, majd spermáját az erre a célra kifejlõdött karral a nõstény szájába fecskendezi.

A csimpánzok is képesek idegen nyelvet tanulni

Tudomány2015.02.06, 20:36

Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal - derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek.

Légykeltetõnek használta magát a rovarász

Tudomány2015.01.14, 21:20

Vannak olyan emberek, akiknek a munkájuk az életük, és bármit megtesznek annak érdekében, hogy kihozzák magukból a maximumot. Valószínûleg így lehet ezzel Piotr Naskrecki is, aki entomológusként dolgozik a Harvard Egyetem Összehasonlító Állattani Múzeumában. A férfi õrült vállalkozásba fogott: rovarkeltetõnek használta saját testét.

Páratlanul szép félig hím, félig nõstény pillangót találtak

Tudomány2015.01.12, 22:55

Ritka, félig hím, félig nõstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.

Hangyaszinten is zajlik a trónok harca

Tudomány2014.12.16, 15:42

Egy laikus megfigyelõ számára a szociális rovarok – hangyák, méhek – társadalma olyan harmonikus közösségnek tûnik, amelyben az egyének a nagyobb jó érdekében szorosan együttmûködnek egymással. A valóság azonban az, hogy az önzõ érdekek itt is felülkerekedhetnek.

Megmutatja bájait a madárpók

Tudomány2014.12.10, 11:47

Felgyorsítva akár egy tudományos-fantasztikus film ûrlényének is hihetnénk azt a madárpókot, amely a videóban éppen kinõtt kültakaróját dobja le a kíváncsi biológusok kamerája elõtt.

Feltárul az elektromos angolna fegyverzetének titka

Tudomány2014.12.05, 16:15

Nem csak lebénítani, hanem bábként is képesek irányítani áldozataik izmait az elektromos angolnák – derítette ki egy új tanulmány.

Nyolcvanmillió baktériumot vihetünk át egyetlen heves csókkal

Egészség2014.11.17, 16:02

Egyetlen rövid csókkal akár nyolcvanmillió baktérium is gazdát cserélhet – állapította meg egy holland tanulmány. A kutatásból az is kiderül, hogy azok a párok, akik naponta legalább kilencszer csókolóznak, nagyon hasonló szájüregi baktériumközösséggel rendelkeznek.

A medencecsonton múlik a jó bálnaszex

Tudomány2014.09.09, 15:49

A cetek medencecsontját a kutatók sokáig csak evolúciós csökevénynek hitték, amelyet az állatok szárazföldön élt õseiktõl örököltek. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a csontok meghatározott funkcióval rendelkeznek, amely az állatok párzási sikerét befolyásolja.

Hasfelmetszõ Jack: a szenzációs nyomozás részletei

Tudomány2014.09.08, 10:05

Talán egyetlen történelmi személyt sem övezett akkora kultusz, mint azt a sorozatgyilkost, aki Hasfelmetszõ Jack néven vált ismertté. Személyazonosságát sosem sikerült felfedni, egy üzletember és egy molekuláris biológus azonban most azt állítja, a modern tudományos technológiát felhasználva sikerült megfejteni a rejtélyt.

Furcsán tekergõ õsmaradványt találtak

Tudomány2014.05.12, 07:15

A híres Ediacara faunához tartozó Plexus ricei a modern galandféreghez vagy a laposféreghez hasonlíthatott bolygónk korai élõvilágában.

Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét

Tudomány2014.05.09, 15:18

Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektõl eltérõen mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.

A kísérleti egerek jobban szeretik a nõket

Tudomány2014.04.29, 14:31

Egy új tanulmány szerint az egerek stresszesebbek, ha férfiakkal találkoznak. Az eredmény miatt a jövõben jobban oda kell figyelni a kutatók nemére az állatkísérletek során.