biológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állatok
- fizika
- fehérje
- evolúció
- Závodszky Péter
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tényleg szemeket utánoz a lepkék szárnymintája?
Egy friss kutatás szerint mégsem hatalmas ragadozószemeket láthatnak a pillangók természetes ellenségei, ha a rovarok szárnyának mintázatára néznek.
- címkék:
- állatok
- mimikri
- biológia
- lepke
- Címkefelhõ »
Miért hosszú a Pinokkió-gyík orra?
Hosszú orra alapján a gyíkok Pinokkiója lehetne az a hüllõ, amelyet egészen 2005-ig kihaltnak hittek. Most a furcsa kinézet okát keresték a kutatók.
- címkék:
- állatok
- biológia
- furcsa
- Címkefelhõ »
Alakváltó béka tréfálta meg a kutatókat
Percek alatt képes bõrének textúráját megváltoztatni egy egzotikus béka. A kétéltûek között egyedülálló „alakváltó tulajdonság” a környezetbe olvadást szolgálhatja.
- címkék:
- állatok
- faj
- biológia
- természet
- érdekesség
- Címkefelhõ »
Megoldották az emlõsök evolúciójának egy nagy rejtélyét
Õsi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai "fura" patásainak evolúciós rejtélyét.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- biológia
- állat
- Címkefelhõ »
A patkányéval lehet egyenlõ a csimpánz memóriája
Megvan az oka annak, ha a kutya nem fogad szót a gazdájának: négylábú kedvenceink két perc leforgása alatt elfelejtkeznek konkrét eseményekrõl. Még meglepõbb, hogy legközelebbi rokonaink, a csimpánzok még ennél is feledékenyebbek, és húsz másodperc alatt képesek elfelejtkezni a velük történt dolgokról. Ha azonban az állatok túlélésérõl van szó, már nem ilyen rövid eszûek.
- címkék:
- állatok
- memória
- biológia
- Címkefelhõ »
Életmentõ lehet a kéregpóknak az orális szex
A párzás nem életbiztosítás a hím pókok számára, a nõstény gyakran felfalja õket. A darwin kéregpók (Caerostris darwini) viszont egy egészen egyedi formáját választotta a túlélésnek: közösülés során a hímek orálisan benedvesítik a nõstény ivarszerveit.
- címkék:
- etológia
- biológia
- pók
- orális szex
- Címkefelhõ »
Ez a rovar nem rajong a Valentin-napért
Egyes sáskafajok nõstényei a szingliséget választják a „boldog párkapcsolatok” helyett, és inkább klónozzák magukat. A kéretlen udvarlókat lelohasztó illatanyagokkal, vagy egy jól irányzott rúgással tartják távol maguktól. Az elutasító magatartásnak megvan az oka: a párosodás túlságosan veszélyes és fárasztó – áll az Animal Behaviour szaklapban megjelent kutatásban.
- címkék:
- biológia
- rovar
- Valentin-nap 2015
- Címkefelhõ »
Táncszerû kecsességgel zajlik a tintahalszex
A tintahalak aktusa egy külsõ szemlélõ számára olyan gyengédnek tûnhet, mint egy érzéki tánc. A valóság persze sokkal nyersebb, mint várnánk: a felek szembehelyezkednek egymással, a hím megragadja a nõstényt, majd spermáját az erre a célra kifejlõdött karral a nõstény szájába fecskendezi.
- címkék:
- biológia
- párzás
- tintahal
- Címkefelhõ »
A csimpánzok is képesek idegen nyelvet tanulni
Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal - derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek.
- címkék:
- állatok
- kutatás
- biológia
- Címkefelhõ »
Légykeltetõnek használta magát a rovarász
Vannak olyan emberek, akiknek a munkájuk az életük, és bármit megtesznek annak érdekében, hogy kihozzák magukból a maximumot. Valószínûleg így lehet ezzel Piotr Naskrecki is, aki entomológusként dolgozik a Harvard Egyetem Összehasonlító Állattani Múzeumában. A férfi õrült vállalkozásba fogott: rovarkeltetõnek használta saját testét.
- címkék:
- horror
- biológia
- lárva
- Címkefelhõ »
Páratlanul szép félig hím, félig nõstény pillangót találtak
Ritka, félig hím, félig nõstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.
- címkék:
- állatok
- pillangók
- biológia
- lepke
- Címkefelhõ »
Hangyaszinten is zajlik a trónok harca
Egy laikus megfigyelõ számára a szociális rovarok – hangyák, méhek – társadalma olyan harmonikus közösségnek tûnik, amelyben az egyének a nagyobb jó érdekében szorosan együttmûködnek egymással. A valóság azonban az, hogy az önzõ érdekek itt is felülkerekedhetnek.
Megmutatja bájait a madárpók
Felgyorsítva akár egy tudományos-fantasztikus film ûrlényének is hihetnénk azt a madárpókot, amely a videóban éppen kinõtt kültakaróját dobja le a kíváncsi biológusok kamerája elõtt.
- címkék:
- állatok
- biológia
- madárpók
- vedlés
- Címkefelhõ »
Feltárul az elektromos angolna fegyverzetének titka
Nem csak lebénítani, hanem bábként is képesek irányítani áldozataik izmait az elektromos angolnák – derítette ki egy új tanulmány.
- címkék:
- állatok
- támadás
- biológia
- Címkefelhõ »
Nyolcvanmillió baktériumot vihetünk át egyetlen heves csókkal
Egyetlen rövid csókkal akár nyolcvanmillió baktérium is gazdát cserélhet – állapította meg egy holland tanulmány. A kutatásból az is kiderül, hogy azok a párok, akik naponta legalább kilencszer csókolóznak, nagyon hasonló szájüregi baktériumközösséggel rendelkeznek.
A medencecsonton múlik a jó bálnaszex
A cetek medencecsontját a kutatók sokáig csak evolúciós csökevénynek hitték, amelyet az állatok szárazföldön élt õseiktõl örököltek. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a csontok meghatározott funkcióval rendelkeznek, amely az állatok párzási sikerét befolyásolja.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- biológia
- Címkefelhõ »
Hasfelmetszõ Jack: a szenzációs nyomozás részletei
Talán egyetlen történelmi személyt sem övezett akkora kultusz, mint azt a sorozatgyilkost, aki Hasfelmetszõ Jack néven vált ismertté. Személyazonosságát sosem sikerült felfedni, egy üzletember és egy molekuláris biológus azonban most azt állítja, a modern tudományos technológiát felhasználva sikerült megfejteni a rejtélyt.
Furcsán tekergõ õsmaradványt találtak
A híres Ediacara faunához tartozó Plexus ricei a modern galandféreghez vagy a laposféreghez hasonlíthatott bolygónk korai élõvilágában.
Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét
Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektõl eltérõen mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.
A kísérleti egerek jobban szeretik a nõket
Egy új tanulmány szerint az egerek stresszesebbek, ha férfiakkal találkoznak. Az eredmény miatt a jövõben jobban oda kell figyelni a kutatók nemére az állatkísérletek során.
- címkék:
- állatok
- stressz
- viselkedés
- biológia
- hormon
- egér
- Címkefelhõ »
Melyik a világ leghûségesebb állata?
Akadnak madárfajok, amelyeknél jóval alacsonyabb a válási ráta, mint az embernél. A vadkacsáknál a párok 9, a hattyúknál a párok 5 százaléka bomlik fel azelõtt, hogy az egyik egyed elpusztulna. Még hûségesebbek az albatroszok: náluk a válási ráta nulla.
- címkék:
- biológia
- párválasztás
- madár
- hûség
- Címkefelhõ »
Kirágta magát a kígyóból
Igencsak pórul járt az a nõstény kígyó, amelyre biológusok találtak Macedóniában. Az elfogyasztott áldozat ugyanis szó szerint kirágta magát a ragadozó gyomrából.
Zavarba ejtõ nemi életet él egy apró rovarfaj
Bizarr szexuális élettel rendelkezõ élõlényeket talált japán kutatók egy csoportja Brazíliában. Az apró rovarok hím és nõstény egyedeinek nemi szervei fel vannak cserélve, és a párosodás legalább negyven óra.
- címkék:
- evolúció
- szex
- szaporodás
- nem
- biológia
- állat
- Címkefelhõ »
A selyemmajmok is törõdnek haldokló társukkal
Egy elpusztult párját gyászoló selyemmajomról készített egyedülálló felvételeket brazil és brit kutatók. Az eredmény azért is rendkívüli, mert gyászra utaló jeleket az emberen kívül eddig kizárólag csimpánzokon figyeltek meg.
Egyedi néven hívják egymást a papagájok
Elõször sikerült kísérlettel bizonyítani, hogy papagájok neveket adnak fiókáik számára. Az egyedülálló hangjelzéseket az utódok életük végéig megjegyzik.
Most próbálnak feltámasztani egy kihalt élõlényt
Nem elõször merül fel egy kipusztult faj feltámasztásának terve, de most minden eddiginél közelebb jutottak hozzá: a spanyol kõszáli kecske egyik kihalt alfaját klónozták.
- címkék:
- állatok
- klónozás
- biológia
- kecske
- kihalt faj
- Címkefelhõ »
A növényeknek is van agyuk?
Növényekkel kapcsolatos, évezredes biológiai állításokat kérdõjelez meg egy olasz botanikus professzor, Stefano Mancuso, aki meghökkentõ gondolatokkal állt elõ. A Life.hu ennek járt utána.
Te is cukivadász vagy?
Miért posztolunk elõszeretettel kutyás és cicás fotókat a Facebookra? A Life.hu ennek járt utána. A válasz még téged is meglephet!
Nagy siker a világító fák ötlete
A remélt összeg nyolcszorosát gyûjtötték össze a Kickstarter közösségi oldalon azok a kutatók, akik világító fákkal szeretnék kiváltani a jövõben a közvilágítást.
Bionikus ruhák: szuperhõs lesz belõlünk is?
Míg évtizedekkel ezelõtt csodálkozva néztük Superman emberfeletti képességeit, addig a következõ években mi magunk teremtjük meg a szuperhõsöket. A bionikus testrészek adta elképesztõ képességekkel egyelõre csak a sérültek élhetnek, de elkészült már az elsõ Vasember is.
Magyar kutatók vették észre Da Vinci hibáját
Az õsemberek helyesebben ábrázolták a négylábú állatok járását, mint a modern kori mûvészek, állapították meg magyar kutatók. A természettudósként és mûvészként is világhírû Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását.
Valóban létrehoznak egy új, szuperképességû emberi fajt a jövõben?
Idén júliusban nagy szenzációt keltett, mikor bejelentették, hogy megszülettek az elsõ génmódosított csecsemõk a világon. A harminc baba az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot egy nagyszabású kísérlet eredményeképpen, de közülük tizenöt már az elmúlt három év során megszületett. A tesztek szerint egészségesek, csupán egy furcsaságuk van: génkészletüket nem két, hanem három embertõl kapták.
Kronobiológia, avagy a személyiség percmutatója
Születésünk pillanatában magunkkal hozunk egy sor olyan személyiségjegyet, amit felmenõink hosszú sora csiszolt különlegessé és egyedivé. Neveltetésünk tovább finomítja jellemünket, ám egy viszonylag fiatal elmélet, a kronobiológia szerint születésünk idõpontja teszi igazán színessé személyiségünket.
GPS-szel vizsgálták a menekülõ birkákat
Ahelyett, hogy egyenként szétszaladnának, és összevissza menekülnének, a juhok összetömörülnek, ha ragadozó támadja meg õket.
- címkék:
- etológia
- viselkedés
- biológia
- juh
- nyáj
- birkanyáj
- Címkefelhõ »
Egyenlítõ: Dinoszaurusz
Õsi Attila, paleontológus Iharkúti dinoszaurusz-felfedezése egy olyan idõintervallumot reprezentál a Kréta-korszakon belül, ami gyakorlatilag eddig ismeretlen volt Európa területén belül. Magyarországon hat különbözõ dinoszaurusz fajt azonosítottak a leletek alapján. Ezek közül a legérdekesebb a bakonyi moszaszaurusz, egy édesvízi körülményekhez alkalmazkodott, tengeri ragadozó hüllõ. A felfedezés azért különösen fontos, mivel itthon korábban csak szórványleleteket találtak.
Ingyenszüret a New York-i háztetõkön
Egyetlen mag elvetése nélkül jönnek létre zöld kertek a New York-i épületek tetején. A madarak és a szél ehetõ növények, például a köles magvait is elpotyogtatják, és azok kisarjadnak a kihelyezett termõföldön. Nem az amerikai nagyváros az egyetlen, ahol a "tetõkertészet" zöldövezeteket hozott létre.
Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák
Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkezõ egypetéjû ikreknek is eltérõek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik õket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.
Godzilla elbukott a tudományos vizsgálatokon
A biológusok és a paleontológusok is szeretik a Godzilla filmeket, de nem a szakmai megalapozottságuk miatt. Ezért talán meglepõ, de annál tanulságosabb áttekinteni, hogy komoly szakemberek milyen félig komoly tanulmányokat végeztek (és néha publikáltak is) Godzillával kapcsolatban.
30 ok, amiért nem a majmoktól származunk
A brit Noah's Ark Zoo Farm (Noé Bárkája Állatfarm) elõadása 30 olyan okot sorol fel, amiért az ember nem származhat a majmoktól. Mivel a szervezet a kreacionizmusban hisz, az elõadás nem meglepõ. Az azonban, hogy iskolás gyerekek látogatják a létesítményt, egyes oktatókat aggodalommal tölt el. A Bristol közelében mûködõ Noah's Ark Zoo Farm nemrég elnyerte az Iskolán Kívüli Oktatás Tanácsának minõségdíját.
- címkék:
- evolúció
- biológia
- Címkefelhõ »
Újabb lépések az élet kialakulásának megértéséhez
A biológia egyik legösszetettebb kérdése: hogyan álltak össze az õsi szerves molekulák ahhoz, hogy kialakítsák az élet alapjait? Valószínûnek tûnik, hogy a kémiai evolúció során az RNS-molekulák jelentek meg elõször, s ezek továbbfejlõdése vezethetett a sokkal stabilabb DNS-molekulák kialakulásához. Az elsõ sejtekben tehát az információtárolás szerepét az RNS tölthette be, és az enzimmûködést is RNS-molekulák biztosították. Ennek az RNS-világnak lehetett a tagja a legújabb eredmények alapján LUCA, minden mai élõlény "anyja" is.
Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete
Az evolúciós fejlõdésbiológia (az egyedfejlõdési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésbõl) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlõdõ területe. Az evo-devo összehasonlítja a különbözõ élõlények fejlõdési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös õsöket és a fejlõdési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgõ 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tûnõ ágát.
Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció
Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve mûködik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévõ géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önzõ gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élõlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvezõ irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételezõ csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...
A tatuk túl mélyre ásnak - kiosztották a bolond Nobel-díjakat
A 2008-as Nobel-díjazottak kihirdetése elõtti héten a Harvard Egyetemen idén is kiosztották a bolond Nobelként is ismert IgNobel-díjakat. Békedíjat kapott Svájc a növények méltóságának alkotmányba foglalásáért, a biológiai-díj azoknak a francia kutatóknak járt, akik rámutattak, hogy a kutyák bolhái magasabbra ugranak a macskákénál, a régészeti elismeréshez pedig a tatuk segítették az archeológusokat. A díjazottak között, három év után újra magyar kutató is szerepel.
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.
Folytatódik a Mindentudás Egyeteme - elõadások a 21. század biológiájáról
Legyen hallgatója és nézõje a Mindentudás Egyetemén április 12-én egy immunológiával, , bioinformatikával és rendszerbiológiával kapcsolatos elõadássorozatnak!
Alkímia a biológiában: bõrsejtbõl õssejtet
Japán és amerikai kutatóknak elsõként sikerült felnõtt emberi bõrsejteket genetikailag átprogramozniuk embrionális õssejtekhez hasonló képességû sejtekké. A bõrsejtbõl lett "õssejteket" ezután - megfelelõ molekuláris impulzusok segítségével - rá tudták bírni, hogy idegsejtekké vagy szívizomsejtekké alakuljanak.
- címkék:
- Münz Márton
- Nobel-díj
- biológia
- Cell
- Címkefelhõ »
Az erotikus járás biológiája
Kutatásokkal bebizonyították, attól, hogy egy nõ erotikusan jár, még nem biztos, hogy termékeny is.
- címkék:
- kutatás
- járás
- biológia
- Címkefelhõ »
A kardnyelést se vigyük túlzásba - kiosztották az idei anti-Nobel-díjakat
A kardnyelés mellékhatásai, a feneketlen levesestál titkai, az angol névelõ zavaró hatása és egy harctéri homoerotikát gerjesztõ csodafegyver - idén efféle témakörökben avattak Bolond-Nobel-díjasokat a Harvard Egyetemen.
Öröklõdés nem hétköznapi módon
A genetikusok a géneket kutatják, nem létezik azonban olyasmi, hogy "epigén", ami az epigenetikusok munkájának tárgya lehetne. Ennek ellenére az elmúlt egyetlen évben több mint 2500 tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott az úgynevezett epigenetikával, sõt egy új szaklap is indult a témában. A szakterület a modern biológia legérdekesebb aktuális kérdéseit érinti, a népszerûsítõ sajtó pedig úgy tekint a területre, mint ami forradalmasítja a tudományt, megcáfolva az elképzelést, mely szerint génjeink egyértelmûen meghatároznak bennünket. Mi is valójában az epigenetika?
- címkék:
- tudomány
- biológia
- Címkefelhõ »
Veszélyes nagyra nõni
Az evolúció könyörtelenül kiküszöböli az egy tonna feletti ragadozókat - állítja egy londoni zoológus kutatócsoport. Számításaik azt mutatják, hogy az ilyen nagy tömegû húsevõ emlõsöknél a zsákmányszerzésre fordított energia már meghaladja a zsákmány elfogyasztásából nyerhetõ energiát. Továbbá arra is rávilágítanak, miért fenyegeti különösképpen a nagyragadozókat a kihalás veszélye.
A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövõjét
Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hõvé, ezért egyelõre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetõségekrõl az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.
A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövõjét
Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hõvé, ezért egyelõre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetõségekrõl az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.
Gének, anyagcsere, öregedés
Új eredmények alapján is feltételezhetõ a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megõrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.
- címkék:
- Markó Károly
- biológia
- Nature
- Címkefelhõ »
A fény szerepe a mikrovilágban
A Mindentudás Egyeteme Szeged legutóbbi eloadását Ormos Pál, az Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének professzora tartotta "A fény meglepo képességei a mikrovilágban" címmel. Valóban meglepo, hogy a 21. századi technika és tudomány milyen új ismereteket rejt magában.
Yoda kontra Darth Vader: sci-fi és orvostudomány
Egyes tudósok szerint a következõ nemzedékek akár Yoda mesterhez hasonló szép kort érhetnek meg, és ma már Vader nagyúr implantátumai sem teljesen a fantázia birodalmába tartoznak.
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter portréja
- címkék:
- Závodszky Péter
- elõadás
- biológia
- arckép
- Címkefelhõ »
Az élõ világ, a szervezet mindenesei
Mindennapjainkban ritkán gondolunk az élõ anyagot felépítõ, molekulákra, melyeknek rendkívül finom összehangolt mûködése nélkül nem létezne élet. Szervezetünk építõkövei, egészségünk õrei, energiaellátásunk, anyagcserénk mozgatói a fehérjemolekulák. Ezek állnak mindennapi tevékenységeink hátterében. Závodszky Péterrel a fehérjék csodálatos világáról beszélgetünk.
Mesterségesen elõállított hepatitis C-vírus
Most elõször sikerült kutatóknak hepatitis C-vírust (HCV) sokszorosítani laboratóriumi körülmények között. A szövettenyészetben "gyártott" vírusok révén lehetõség nyílt arra, hogy vírus életciklusának és biológiájának eddig ismeretlen részleteit figyeljék meg.
- címkék:
- Júlia
- biológia
- RNS
- Címkefelhõ »
Újabb fontos génszabályozó mechanizmus
Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekrõl ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtmûködésének szabályozásában: a korai fejlõdéstõl kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.
Programozható DNS - szintetikus biológia
Biológia és számítástudomány kölcsönösen, egyre erõteljesebben hatnak egymásra. Sokáig mégis úgy tûnt, a hagyományos computer-architektúra változatlan marad: szilíciumalapú digitális processzorokon futnak a szoftverek. A két diszciplína fúziója, a legfrissebb kutatási eredmények viszont számítógéppé alakítható sejteket, programozható DNS-t, biokémiai memóriát vetítenek elõre.
- címkék:
- DNS
- biológia
- CPU
- számítástudomány
- Címkefelhõ »
Závodszky Péter
Fehérjék - a szerkezettõl a funkcióig, a fizikától a biológiáig
- címkék:
- Závodszky Péter
- fizika
- fehérje
- biológia
- Címkefelhõ »
Új távlatok az MI-kutatásban
Sokáig úgy tûnt, a mesterséges intelligencia kutatások nem váltják be a kezdeti, nagyratörõ elvárásokat. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a szaksajtó egyenesen "MI-télrõl" írt. Azóta kitavaszodott: a szerteágazó szakterület és a biológia, az agykutatás, valamint a neuropszichológia fúziójának új gyakorlati alkalmazásokat köszönhetünk.
- címkék:
- Kalifornia
- biológia
- Címkefelhõ »
Újabb vihar a legkisebb feltételezett életformák körül
Napjaink biológiájának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy valóban élõlények-e a nem egészen másfél évtizede felfedezett ún. nanobaktériumok. Amerikai kutatók most új és merész eredményekkel álltak elõ.
- címkék:
- biológia
- NASA
- RNS
- Címkefelhõ »
Biológia ihlette számítógépes rendszerek
A méhek és hangyák viselkedésmintáiból dolgozó algoritmusokra épülõ számítógépes rendszereket dolgozna ki egy amerikai kutatócsoport. A kutatók szerint az állatok viselkedésének elemzése a robotika számára is hasznos eredményeket szülhet.
- címkék:
- rendszer
- biológia
- Címkefelhõ »
Lehet-e élet a Marson?
Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt talán az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A hétfõn megkezdõdött európai Mars-küldetés közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet-e élet a Marson?
DNS-születésnap: elõadás-ajánló
Watson és Crick 1953-ban bejelentett felfedezése volt a molekuláris genetika kezdõrúgása. Fél évszázad alatt eljutottunk a teljes emberi genom feltérképezéséig, s új utak nyíltak meg a biológiában. Április 2-án, szerdán 18 órakor Venetianer Pál: Út a DNS-szerkezetig és onnan a teljes emberi géntérképig címmel tart elõadás a British Council szervezésében a Millenáris Parkban.
Ötven éve fedezték fel az élet titkát
1953 áprilisában olyan cikk jelent meg a Nature-ben, amely egycsapásra megváltoztatta a biológia tudományát. Watson és Crick - Wilkins és Franklin kutatásaira alapozva - felvázolta a DNS szerkezetét. Megkezdõdött a molekuláris genetika máig tartó aranykora.
Szenzációs eredmény az õssejt-biológiában
Elõször sikerült emberi embrionális õssejtekre is kiterjeszteni azokat a genetikai eljárásokat, amelyek hozzájárultak a modern biológia forradalmához. A nagyszerû eredmény új távlatokat nyit az orvosbiológia kutatásokban.
- címkék:
- õssejt-biológia
- biológia
- Címkefelhõ »
Biológiai támadástól tart Nagy-Britannia
A brit kormány terveket készít egy esetleges biológia fegyvertámadás esetére. Az elképzelések között szerepel, hogy akár az egész brit lakosságot beoltják himlõ ellen.
Tudomány és horogkereszt - Halálos kísérletek
Tavirózsa: hiányzó láncszem a virágos növények evolúciójában
Az evolúciós biológia egyik nagy rejtélye, hogyan váltak el a mai zárvatermõk (virágos növények) 150 millió évvel ezelõtt a legközelebbi rokonaiktól, a nyitvatermõktõl.
- címkék:
- biológia
- hiányzó láncszem
- Címkefelhõ »
Az új biológia együttmûködést követel
Ha nem egyesítjük kiváló kutatói kapacitásainkat, a magyar molekuláris biológia perifériára sodródhat és kimaradhat az EU kutatási keretprogramjából.