A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

A kerti zöldhulladék veszélyes a természetes élőhelyekre nézve!

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldhulladéktól megszabadulhatnak az erdő-mező szélén, hiszen azok úgyis csak növényi maradványok, lebomlik, komposztálódik, nem okozhat bajt. Holott ez egyáltalán nem így van, ráadásul a zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása.

Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

Tilos a fák, bokrok kivágása költési időszakban

A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Új békafajt fedeztek fel Madagaszkáron

Új békafajt fedezett fel Madagaszkáron egy nemzetközi kutatócsoport.

Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízhőmérséklete

Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.

Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.

A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó

Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója: A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyamja, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció. A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.

Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Elpusztult nyolcvanhat delfin Namíbia partjainál

Nyolcvanhat sötét delfin, köztük két néhány napos borjú pusztult el Namíbia délnyugati partjainál.

Az állatkert szerepe a biológiai sokféleség védelmében

Március 3-a a vadvilág napja. Ebből az alkalomból a Fővárosi Állat- és Növénykertben egész nap élményekkel, látnivalókkal, ismeretterjesztő programokkal várták a nagyközönséget, bemutatva egyrészt azt, hogy miért fontos az élővilág sokféleségének megőrzése, és azt is, hogy mi mindent tesz a városligeti intézmény a veszélyeztetett élővilág, illetve a biodiverzitás védelme érdekében.

Kevéssé ismert állatok lehetnek a természetvédelem ikonikus alakjai

Tudósok szerint kevéssé ismert állatokkal, például a pápaszemes medvével vagy a kígyászkeselyűvel is kampányolni kell a jövőben ahhoz, hogy a lehető legtöbb pénz gyűljön össze a kihalás fenyegette fajok védelmére.

India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott

India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben egy kormányjelentés szerint.

A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás

Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.

Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül

Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül egy új tanulmány szerint.

Soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi és kevesebb bocsuk születik

Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest - állapította meg egy amerikai tanulmány.

Már a negyedik borja született a keskenyszájú orrszarvú párnak

Már a negyedik borja született a Dvur Králové-i állatkertből 2009-ben Tanzániába telepített keskenyszájú orrszarvúnak - közölte a cseh intézmény kedden.

Antibiotikum-rezisztensek lettek a keskenyszájú orrszarvúk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint tavaly

Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonasz-vidéken.

A belváros mellé építenének egy vidéki falut Koppenhágában

Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét

Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetővé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.

Kenya megduplázza nemzeti parkjai erdőterületét

Megduplázzák a kenyai nemzeti parkok és természetvédelmi területek erőinek területét - jelentette be szerdán a kelet-afrikai ország vadvédelmi szolgálata.

Biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók

A fajok és élőhelyeik sokszínűségének Ausztriában tapasztalható drámai mértékű a csökkenése miatt biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók.

Bizonyos fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében

Bizonyos kisméretű fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében és előnyben részesítik ezeket a környező mezőgazdasági területekkel szemben - derült ki a Cseh Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó intézetének kutatásából

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

A halászat miatt nagyon megfogyatkoztak a tigriscápák

Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál - derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.

Egyre fogynak a populációk, csökken a biodiverzitás

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Hotelként is funkcionáló “függőleges erdő” épül Egyiptomban

Egyiptom sivatagban épülő új fővárosában három hétemeletes kockaház készül, amelyeknek teljes felületét egyenként egy hektárnyi fa fogja borítani.

Hanyatlik a természet, növekszik a veszélyeztetett fajok száma

A túlhalászat nagyon sok hegedűrája-faj számára jelent veszélyt: a veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös lista frissítésével 15 új faj került közülük a kihalással fenyegetettek közé - közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) csütörtökön a svájci Glandban.

Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában

Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában - erősítette meg a hírt csütörtökön az ICNF portugál természetvédelmi intézet.

WWF: az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik

Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Riadó: drasztikusan csökken a Föld biológiai sokfélesége

Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés - figyelmeztetett hétfőn a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésének nyitónapján.

Biodiverzitás- és génmegőrzési központot hoz létre az agrártárca

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ második magbörzéjén szombaton Budapesten az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

Yoda és Obelix után is neveztek el frissen felfedezett rovarfajokat

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé.

Itt a bizonyíték a tengeri fajvédelem eredményességére

Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) - állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya.

Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ

Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élőhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.

Rendkívül magas a Föld mélyének biodiverzitása

A föld mélyében rejtőző bakteriális és más, ismeretlen életformák, más néven a földalatti mikrobiális "sötét anyag" tömege sok százszorosa a felszínen élő teljes emberiség tömegének - állapította meg egy nagyszabású új tanulmány.

A biológiai sokféleség csökkenése fenyegetést jelent az emberiségre

A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre - figyelmeztet hétfőn kiadott jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A termőföldek menthetik meg a méheket

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Új labortechnológia segíthet az élővilág sokféleségének megmentésében

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában.

Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek

Globális éghajlatváltozás, vízhiány, környezetszennyezés, fajkihalás – az elmúlt évtizedek során időről időre, egyre fokozódó rendszerességgel előkerülnek ezek a szavak. Sokan valószínűleg már fel sem kapják a fejüket egy-egy csúszómászó rovar vagy fákon himbálódzó emlős eltűnésére. Közönyösségünk odáig terjed, hogy észre sem vesszük, míg ma rajtuk van a sor, holnap már a mi torkunkhoz szorítja a kést felelőtlen viselkedésünk gyászos produktuma. A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. ...

Méhekkel vizsgálják Róma légszennyezettségét

Az olasz főváros biodiverzitását és légszennyezettségét tanulmányozzák méhek segítségével olasz méhészek, akik Róma központjában 15 méhkaptárt helyeztek ki épületek tetejére.

Gyorsuló ütemben tűnnek el a Föld őserdei

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Megmentené a fajok többségét, ha mindenki tartaná magát az egyezményhez

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

A természetvédelmi területek egyharmadát veszélyezteti az ember

A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját - állapította meg egy a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány.