Batthyány Lajos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Petőfi Sándor
- Kossuth Lajos
- 1848-49-es szabadságharc
- forradalom
- Deák Ferenc
Az aradi vértanúk napja az egész nemzet gyásznapja
A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Gróf Batthyány Lajos, aki a saját sógornőjével csalta meg a feleségét
1807. február 10-én, 216 éve született Pozsonyban gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Életéből hoztunk pár olyan érdekességet, melyet lehetséges, hogy tanultál, de nem biztos, hogy emlékszel is rá.
Orbán Viktor: Tisztelet a hősöknek!
Képet tett közzé hivatalos Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
3+1 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál az 1848-as forradalomról
Idén is eljött március 15., ismét megemlékezünk a magyar történelem egyik legnagyobb hatású eseményéről, az 1948-49-es forradalom- és szabadságharcról. Az ünnep kapcsán bemutatunk néhány meglepő érdekességet, amelyről nem biztos, hogy (így) tanultál az iskolában.
Ezt Aradért kapod! - A londoni munkások amint felismerték, jól megverték az osztrák hóhért
Az aradi tizenhármak október hatodikai mártírhalála az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbetiprásának szomorú szimbóluma. A szabadságharc bukása után a bosszúszomjas bécsi udvari körök, különösen Zsófiai Friderika főhercegné, az ifjú Ferenc József császár anyja kíméletlen megtorlását követeltek a „lázadó és rebellis" magyarokkal szemben. A vérgőzös megtorlás levezénylésre keresve sem találhattak volna alkalmasabb személyt a kíméletlenségéről hírhedt báró Julius von Haynau táborszernagynál, akit itáliai rémtettei miatt csak bresciai hiénaként emlegettek a Habsburg Birodalom határain túl. A korabeli Európa közvéleménye ...
Rétvári Bence: Nagy kockázatot vállal, aki a magyar függetlenséget védi
Aki azt a küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.
Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot
Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...
- címkék:
- Josip Jellasics
- Felix zu Schwarzenberg
- Zichy Antónia
- Széchenyi István
- Deák Ferenc
- Batthyány Lajos
- Haynau
- V. Ferdinánd
- pákozdi csata
- pozsonyi országgyűlés
- palotaforradalom
- Zsófia főhercegné
- 1848-as forradalom
- felelős kormány
- Széchenyi-Kossuth vita
- Batthyány-kormány
- kamarilla
- megtorlás
- reformkor
- 1848-49-es szabadságharc
- rendi országgyűlés
- Címkefelhő »
A várban jártunk, ahol titkos összeesküvést szőttek Mátyás király ellen
Közel a nyugati határszélhez áll egy pazar középkori erődítmény. Németújvár hosszú időn keresztül a Batthyány család birtoka volt, emellett ide kötődik annak a főúri összeesküvésnek az emléke is, amelynek az volt a célja, hogy Hunyadi Mátyást megfosszák a királyi tróntól. A Batthyányak ősi fészke Burgenland legrégebbi vára, története közel 900 évre nyúlik vissza. A síkságból meredeken kiugró vulkáni kúp tetején kialakult fennsíkot a helyiek szerint az isten is arra teremtette, hogy várat építsenek rá, hiszen keresve sem lehetne megfelelőbb helyszínt találni erre a célra.
Új megvilágításba kerül a magyar reformkor
Mind a hazai közép-, mind a felsőoktatásban óriás hiányt pótol az Országház Könyvkiadó legfrissebb munkája. Dobszay Tamás könyve a rendi országgyűlések történetét tekinti át 1790-1848 között. Az újkori magyar történelem egyik legpezsgőbb időszakáról kapunk egy olyan képet, amit eddig sajnos nem ismerhetett meg a széles nyilvánosság.
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
Sokáig gyötörték az osztrákok Batthyányt
1849. október 6-án Pesten végezték ki Magyarország első felelős miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Hogyan jutott az udvarhoz hű családba született, dúsgazdag magyar arisztokrata Haynau kivégzőosztaga elé?
Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot
Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek.
Kossuth nem beszélt forradalomról
Nem engedünk a negyvennyolcból! - az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején (1867-1918) ez volt a függetlenségi ellenzék jelszava. Pedig 1848-ban is lehetett tudni, hogy időnként irreális célokat követtek a forradalom és szabadságharc egyes résztvevői, és még a legradikálisabbak, Petőfiék is kénytelenek voltak engedni - már rögtön március 15-én. Kossuth amúgy ezt a napot nem is nevezte forradalomnak.
5 rendkívüli asszony a magyar szabadságharcban
A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet. Lehet, hogy a tankönyvek szerzői csak őket emelték ki, de mi pontosan tudjuk, hogy minden valamirevaló férfi mögött egy erős asszony áll.
- 1