Orvosi diagnózis és szintetikus anyagok az állatok mintázatának segítségével

Az állatok bőrén lévő mintázat, mint például a zabra csíkok és a mérges béka színfoltjai, különböző biológiai funkciókat szolgál, például hőmérséklet szabályozás, álcázás, és figyelmeztető jelzések. A kutatók ebben a tanulmányban egy olyan potenciális mechanizmust vetnek fel, ami megmagyarázza, hogy ezek a megkülönböztető mintázatok hogy jönnek létre, és ami potenciálisan alkalmazható lehet az orvosi diagnózishoz és szintetikus anyagok tervezéséhez.. - írja a The Conversation.

Egy kuatócsapat szuper hidrofób felületet hozott létre, ami hónapokig száraz marad a víz alatt

Egy pókfaj, az Argyroneta aquatica teljes életét a víz alatt tölti, annak ellenére hogy olyan tüdeje van, ami csak atmoszferikus oxigént képes lélegezni. Több millió durva, víztaszító szőrszála van, amik csapdába ejtik a levegőt a teste körül oxigén tartályt hozva létre, ami gátat képez a pók tüdeje és a víz között. Egy kutatócsapat ennek mintájára létrehozott egy szuper hidrofób felületet, ami hónapokig megmarad a víz alatt. - írja a Harvard Egyetem Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolája honlapján.

Hogy lehet, hogy az ókori római és maja épületek még mindig állnak?

Az ókori építők világszerte olyan épületeket hoztak létre, amik még ma is állnak, több ezer évvel később; például a római mérnökök akik vastag, tömör tengeri gátakat öntöttek, vagy a maja kőművesek, akik gipszvakolat szobrokat alkottak isteneik számára, vagy a kínai építők, akik falakat emeltek a betolakodók ellen. A modern világunk nagy részét alkotó beton élettartama körülbelül 50-100 év - írja a phys.org.

Alapvető fontosságú megfigyelést tettek az anyagtudományban

Sok embernek az üvegről valószínűleg a pohár, vagy a szemüveg jut az eszébe és nem a fém. De a fémüvegek, vagy amorf fémek egyre fontosabb szerepet játszanak a tudományos kutatásban és a technológiában. Sok területen számára, mint például a félvezető ipar, vagy a kompozit anyag szektor alapvető jelentőségű felfedezést tett egy nemzetközi kutatócsapat az üvegesedés folyamatában, melyet a Nature Communication magazinban publikálták. - írja a Saar-vidéki Egyetem a phys.org-on.

Kutatók páratlan keménységű parakristályosított aluminium-szilikát üveget hoztak létre

A Bayreuthi Egyetem kutatói kínai és amerikai partnerekkel együtt létrehoztak egy oxid üveget példanélküli keménységgel. Nagy nyomás és hőmérséklet alatt, sikeresen parakristályosítottak egy alumínium-szilikát üveget: Az eredményezett kristályszerű szerkezet egy nagyon sérüléstűrő anyagot hoz létre. A kutatók munkájkat a Nature Materials magazinban publikálták. - írja a Bayreuthi Egyetem a  phys.org-on.

Önjavító vegán bőrt készítettek - Az ebből készült kabát szakadás esetén megjavítja magát

Képzeljük el, hogy egy elszakadt kabát megjavítja magát és nem kellene kicserélni. Ez egy nap valósággá válhat, ha a kabátot gombából készítik, erről számoltak be a kutatók április 11-én az Advanced Functional Materials magazinban. - írja a ScienceNews honlapján.

Egy termál köpeny megakadályozza, hogy a terek túl forróvá vagy túl hideggé váljanak

Egy nyári napon az autó belseje nagyon át tud forrósodni. De egy új szövet egy nap segíthet segíteni, hogy az autók és más objektumok nyáron hidegek, télen melegek maradjanak. A kutatók tanulmányukat július 11-én a Device magazinban publikálták. - írja a ScienceNews honlapján.

Egy holland egyetem kutatói egy új anyagfajtát hoztak létre

Általában, egy anyag két jellemzése kölcsönösen kizárólagos: valami vagy merev, vagy jól elnyeli a rezgéseket - de ritkán mindkettő. Az Amszterdami Egyetem egy kutatócsapata most talált egy eljárást, hogy olyan anyagokat hozzanak létre, amik egyszerre kemények, de mégis jól elnyelik a rezgéseket. Tanulmányukat a Advanced Materials magazinban publikálták. - írja a phys.org.

Szenzáció: különleges anyagot fedeztek fel a tej felforralásakor

A felmelegített tejen képződő réteg – a föl vagy „bőr" – egy olyan okos kémiai reakciót hordoz magában, amelyet szilárdtest-akkumulátorokhoz, viselhető elektronikához, intelligens robotokhoz vagy mesterséges intelligenciához szükséges anyagok előállítására lehet alkalmazni - írja a Blikk.

Döbbenetes dolgot hozott létre egy fába csapódó villám

Korábban nem látott anyag jött létre egy villámcsapás hatására – írja az IFL Science.

Forradalmi geometriai ötleten alapuló megoldást javasolnak az egyrétegű anyagok szupramolekuláris mintázatának pontos feltérképezésére Nobel-díjas tudóssal közös tanulmányukban a BME és az ELKH kutatói

A BME és az ELKH kutatóinak vezetésével most jelent meg a világ egyik legtekintélyesebb folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) az a tanulmány, amelyben egy nemzetközi kutatócsoport új, geometriai ötleten alapuló megoldást javasol az egyrétegű anyagok szupramolekuláris mintázatának pontos feltérképezésére. Az elektronmikroszkópos képalkotás virtuális kiterjesztésének is tekinthető módszernek az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területén, az intelligens anyagok fejlesztésében juthat szerep, amelyektől nemcsak a rák gyógyításában, hanem mesterséges emberi sejtek és szövetek létrehozásában éss ...

Magyar anyagtudományi és anyagtechnológiai kompetencia-térkép készült

A Szegedi Tudományegyetem vezetésével, nemzetközi szakértőkkel kiegészülve elkészült a „Magyar anyagtudományi és anyagtechnológiai kompetencia-térkép", amely szinte elengedhetetlen eleme egy jól működő innovációs ökoszisztémának – tájékoztatta szerkesztőségünket a SZTE. Ahogy arra rámutattak, a projekt meghatározta többek között a hazai anyagtudománnyal kapcsolatos tevékenység erős és gyenge pontjait, felvázolta a jövő lehetőségeit és szükségleteit.

A jegesmedvék inspirálta téli gumiknak jobb lehet a tapadásuk

A megfelelő téli gumi készlet jelentheti a különbséget az egyenes vonalban történő utazás és az egész úton való csúszás között.

Bámulatos dolgot figyeltek meg a népszerű gyerekjátékban

Időkristályokra jellemző jeleket fedeztek fel a népszerű kristálynövesztős gyerekjátékokban – írja az IFL Science.

Mesterséges intelligencia segíti az anyagok mikroszerkezetének vizsgálatát

A röntgenvonalprofil analízis hagyományos módszerével ezer darabos minta estében egy hónapig is eltarthat a kristályos anyagok mikroszerkezetének vizsgálata, az ELTE fizikusainak új, gépi tanuláson alapuló eljárása ezt az időt néhány másodpercre rövidíti le. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium támogatásával zajlott kutatás eredményeit a Nanomaterials folyóiratban publikálták.

Lepkeszárnyból előállított nanoszerkezeteket vizsgáltak magyar kutatók

Bizonyos lepkefajok szárnyát cink-oxiddal bevonva környezetkímélő módon és olcsón állíthatók elő fotonikus nanoszerkezetek, amelyek lehetővé teszik a napenergia közvetlen hasznosítását kémiai folyamatok előidézésére - állapították meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi, valamint Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói.

Véletlenül egy új idődimenzióba nyitottak kaput a fizikusok

A fizikusok szerint az anyag egy új fázisát hozták létre, amely "extra" idődimenzióval rendelkezik - derül ki a Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmányból.

Öngyógyító műanyag megjavítja magát 10 másodperc alatt még a víz alatt is

Egy új műanyag típus képes gyorsan meggyógyítani magát a víz alatt, még kemény körülmények között is. Erejét megtartja az öngyógyítás után, tehát hasznos lehet tengeren történő vészhelyzetben.

A Stonehenge újabb titka derült ki

A Stonehenge 4500 éves kőoszlopainak első átfogó geológiai elemzése feltárta a páratlan őskori építmény néhány jellegzetességét, amelyek magyarázatot adnak arra, miként álltak ellen az időjárás hatásainak és maradtak fenn ezek a kőkolosszusok.

Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz

Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.

Új anyagot hoztak létre Miskolcon

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból.

Nincs magyarázat arra, amit az első atomrobbantás helyszínén találtak

Különös dolgokat hozott létre a világ első atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a tudósok, és a fizika törvényei szerint nem is volna szabad létezniük – idézi a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat cikkét az IFL Science tudományos portál.

Ezzel a fejlesztéssel bárkiből asztalos lehet

Japán mérnökök bárki által használható szoftverrel és a hozzá tartozó kivitelezőapparátussal álltak elő, amellyel mindenféle ragasztás és csavarozás nélkül össze- és szétszerelhető fa szerkezeteket lehet tervezni és építeni. A speciális 3D illesztőfelületeknek köszönhetően az elemek önmaguktól is stabilan rögzülnek egymáshoz.

Megfejtették az agyonnyomhatatlan bogár titkát

Ez a bogár nem adja könnyen az életét: az állatvilágban egyedülálló páncélzatának köszönhetően még azt is túléli, ha átmegy rajta egy autó. Mérnökök próbálják megfejteni, hogyan lehet egy szerkezet ilyen elképesztően ellenálló.

Küldetését túltejesítve megsemmisült a magyar ATL-1 műhold

Befejezte küldetését az első magyar magán műhold, az ATL-1, miután a légkörbe visszatérve elégett. A tervezett féléves működési idejénél jóval tovább, mintegy 10 hónapig keringett a Föld körül. Egy különleges anyagtudományi kísérletet illetve tesztet végzett, sikeresen.

Ha ez sikerül, nem lesz többé szükségünk elemekre és akkukra

Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag.

Létrehozták a legfényesebb anyagot, és ez forradalmat hozhat

A most először sikeresen előállított szilárd fluoreszcens kristályok a legfényesebb ismert anyagok, amelyek a napelemektől a 3D-kijelzőkig számos alkalmazásban hasznosak lehetnek.

Neumann professzori címet kapott a kvázikristályok Nobel-díjas felfedezője

Az idén Dan Shechtman, a kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott izraeli professzor tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa.

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

Bebizonyították: mégsem lehetetlen időkristályt alkotni

„Időkristály” – ez úgy hangzik, mint egy másodrangú sci-fiből vett handabanda. Pedig az időkristály létezik, és nagyon is komoly: egy Nobel-díjas fizikus évekkel ezelőtt megsejtette, sokan lehetetlennek ítélték, viszont amerikai kutatók most megvalósították.

Grafénnal turbózott mobilok Barcelonában

A mobiltechnológia régóta kacérkodik a jövő anyagának nevezett kétdimenziós, egyatomi vastagságú szénnel, a kiváló vezetőképességű, hőálló, rugalmas, könnyű és szuperszilárdságú grafénnal, s a legutóbbi barcelonai mobil világkiállítás egy egész sor ígéretes alkalmazási lehetőséget vonultatott fel. Az Európai Unió egymilliárd eurós kutatási projektje, a Graphene Flagship szervezésében bemutatott több mint húsz különböző termék és kísérleti modell jórészt vezető ipari cégek és kutatóintézetek együttműködésében készült el.

Szőrén-szálán eltűnt a forradalminak beharangozott felfedezés

Forradalmi felfedezésnek harangozták be, most nyoma veszett: nincs meg az a fémes hidrogénminta, amit néhány héttel ezelőtt állítottak elő egy amerikai laboratóriumban.

A gyémántnál is keményebb gyémántot állítottak elő

Ausztrál kutatóknak sikerült az ékszerészek által használt gyémántnál is keményebb gyémántot előállítaniuk. Ez a gyémánt hasznos lehet például, hogy áthatolhassanak a szuperkemény anyagokon a bányászati helyszíneken.

Bukósisak grafénerősítéssel

Elkészült az első, grafénnal erősített motoros bukósisak, mely a gyakorlatban igazolhatja a jövő anyagának kikiáltott kétdimenziós szén alkalmazhatóságát.

Levegővel bélelik a jövő kabátját

Megszilárdult füstnek is nevezik az aerogél nevű szuperkönnyű, rugalmas szigetelőanyagot. Az űrkutatásban fejlesztették ki, de a jövőben hűtőkben, sátrakban, hálózsákokban, ruhákban, kabátokban használhatják. Talpbetét formájában már járt a Mount Everesten.

A gyűrhető kütyüké a jövő

A készülékgyártók egyre vékonyabb és egyre könnyebb táblagépeket ígérnek, amelyeknek a teljesítéménye is generációról generációra nő. A szakértők szerint azonban a jövő ennél többet tartogat.

Akkumulátor lesz a jövő pólója

Mobil akkumulátorként is működhetnének a jövő ruhái. A Dél-karolinai Egyetem két kutatói olyan szövetet dolgozott ki, amelyek hatékonyan képesek energiát tárolni, bírják a többszöri újratöltést és pólót is lehet varrni belőle - adta hírül a BBC online híroldala.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

Telefonruhák