A megállíthatatlan retriever pillanatok alatt az internet sztárja lett

Egy angol férfi filmre vette a folyóban úszkáló delfint

A megszólalásig gorillabébire hasonlító robot beépült vadon élő társai közé

Fantasztikus szellemi képességről tettek tanúbizonyságot a varjak

A varjak már sok-sok kísérletben bizonyították, hogy nem lehet őket „tyúkeszűeknek" nevezni. Egy új kísérlet azonban azt igazolja, hogy még annál is okosabbak, mint amilyennek eddig gondolták őket.

Emberhez hasonlóan táncol a híres kakadu - videó

Hógolyó, a táncoló kakadu pár éve felrobbantotta az internetet, és a tudósok érdeklődését is felkeltette. Változatos és egyedi mozdulatai azt sugallják, hogy a zenére táncolás képessége nem egyedien emberi.

Leáll a szíve a békának, mégis feltámad

Néhány békafaj úgy vészeli át a leghidegebb hónapokat, hogy szinte csonttá fagy, még a szíve is leáll.

Már hiányolják a szarvast, ami a szentendrei kerteket dézsmálta

Horror: megette mumifikálódott gyerekét az elkeseredett anya

Felkavaró cikk jelent meg a közelmúltban egy olasz kutató tollából. A cikk annak a történetét írja le, hogyan őrizgette, majd ette meg halott kölykét egy nőstény makákó egy olasz természetvédelmi rezervátumban, olvasható az IFLScience ismeretterjesztő portálon.

Unja már a tengerimalacot? Tartson törpemalacot!

Minnesotai törpemalacokat befogadó gazdák jelentkezését várják az ELTE Etológia Tanszékén induló új projektbe. Minden malac neveléséhez 50 000 Ft-tal járulnak hozzá. Ezen felül igyekeznek megszervezni egy malacovi jellegű segítséget is.

Darwin tévedhetett: mégsem a nőstény választ

Megkérdőjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére. 

Teknősök könnyét szívogatják a pillangók

Az Amazonas őserdeiben élő pillangók nem elégednek meg azzal, hogy csak megpihennek vagy utaznak a teknősök hátán. Igazából a hüllők könnyéből táplálkoznak.

Elégedett-e a hörcsöge? Megtudhatja a brit kutatók tanulmányából

A hörcsögök nem sok látható jelét adják annak, hogy elégedettek-e a környezetükkel. Brit kutatók azonban úgy vélik, megtalálták a módját, hogyan mérjék a hörcsögök boldogságszintjét.

Nem érdemes fára menekülni a krokodilok elől

Ha krokodilokról esik szó, sok ember lelki szemei előtt vízben leselkedő vagy a parton lustán sütkérező állatok jelennek meg. Kevesen gondolnák, hogy ezek a termetes hüllők képesek fára mászni, akár egész a koronáig is.

Feltérképezték a macskák titkos életét

A macskák mozgását az időjárás, az etetési idő és a gazda időbeosztása is befolyásolja.

Szamárnak nem érdemes hátat fordítani

A szamarak sem agresszív állatok, de nagyobb egyéniségek a lovaknál, és a kedélyállapotuk is hullámzó. Ha rossz napjuk van, vagy éppen szaporodási időszakban vannak, brutális dolgokra képesek.

Aragorn szeret fenékbe harapni

A világon egyedülálló farkaskutató központ működik Bécs közelében, ahol például azt vizsgálják, mennyire képesek a farkasok az embertől, kutyától vagy más farkastól tanulni, és mennyire értik az emberi gesztusokat. Az állatok közé be is lehet menni. Kipróbáltuk, milyen érzés, amikor elkezdi a zsebünket fúrni egy farkas.

Alattomos cuki állatok

Egy plüsspanda cuki, de az igazi már nem biztos, hogy örül neki, ha elkezdik babusgatni. A simogatnivaló külső nem minden állatnál egyenlő a barátságos természettel.

Honnan tudja a kakas, mikor kell kukorékolni?

Vidéken megszokott dolog, hogy az emberek kakasszóra ébrednek. A kakasoknak viszont a pontos belső órájuk mondja meg, mikor kukorékoljanak hajnalban.

A széncinege sötét oldala

Az utóbbi években egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a cinegemadár kedves, szerény külseje mögött kegyetlen gyilkos rejtőzik.

Csak magukra gondolnak a csimpánzok, ha élelem a tét

Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemről van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek - derítették ki brit kutatók, akik a Biology Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.

Nem mert írni a nekrofil pingvinekről a sarkkutató

Borzalmas, "aljas" szexuális aktusokat figyelt meg száz évvel ezelőtt az Adélie-pingvinekkel szinte együtt élő George Levick, a legendás Scott kapitány sarkkutató expedíciójában résztvevő, madártannal is foglalkozó orvos.

Miért ragadós az ásítás?

Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények szerint ráadásul még emberről kutyára is ragadós.

A nőstények miatt gyilkolnak a csimpánzok

Noha a csimpánzok általában békés állatok, néha megölik fajtársaikat. A szakemberek régóta próbálják megfejteni e különös jelenség okát. Számos elképzelés látott már napvilágot, de egy amerikai kutatók által most közzétett tanulmány új fényt vet legközelebbi rokonaink viselkedésének sötét oldalára.

A madarak és a halak rámozdultak a barokk muzsikára

A zoomuzikológia nevű fiatal tudományág azzal foglalkozik, mit hallanak az állatok a zenéből. A barokk muzsikára rápörgött néhány faj, Mozartot már rágcsálóváltozatban is feldolgozták.

Bátor bogarak, gyáva bogarak

A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.

Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?

Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal együtt kidolgozott új elképzeléseiket, amely magyarázatot kínál a kooperatív viselkedés létrejöttére.

Optikai trükköt is bevetnek az állatvilág legnagyobb csábítói

Az udvarlásukról híres lugasépítő madarak néhány faja nem elégszik meg azzal, hogy pompás lugassal csábítsa el a párját, hanem optikai trükköt is bevet a siker érdekében, állítják ausztrál kutatók.

Táncolva kerüli el az akadályokat a ganéjtúró bogár

Amikor a ganéjtúró bogár összegyúrta ürülékgombócát, felmászik a tetejére és többször körbetáncol rajta. A kutatóknak most sikerült megfejteniük a tánc értelmét: így tájolja be a bogár, merre görgesse a galacsinját.

Leharapta a lajhármaki fejét a húsevő orangután

Lelökött egy lajhármakit a fáról, leharapta a fejét, majd komótosan elfogyasztotta a többi részét az egyébként vegetáriánus szumátrai orangután.

Magyarországon is folynak nagy hangyaháborúk

Az állatok közül egyedül a hangyák vívnak emberekéhez hasonló, szervezett háborúkat. A harcok céljai is sokban hasonlítanak: a hangyák is általában az erőforrásokért, a területért, illetve a munkaerőért folytatnak életre-halálra menő küzdelmeket. Magyarországon két-három igazán harcias hangyafaj él.

Sikeresen elcsábította egy nőstény a homoszexuális pingvint

Több mint egyéves együttélés után szétválasztották a torontói állatkert homoszexuális pingvinpárját. Az egyik hím, Buddy már sikeresen párzott is egy nősténnyel.

Milyen problémákat jelezhet a kutyák farokkergetése?

Egy brit kutatónő több száz videó alapján elemezte a kutyák farokkergető viselkedését. Tanulmányában úgy véli, hogy a szokás hátterében sokszor valamilyen klinikai probléma áll.

Hasonlóan játszanak a csimpánzkölykök és az embergyerekek

Az emlősök kölykei között elterjedt a játékos viselkedés. Egy új kutatás szerint az ember- és a csimpánzcsemeték nagyon hasonló módon játszanak.

A halak számára is megnyugtató a masszázs

Nemcsak az embereknél, hanem a halaknál is segít a kikapcsolódásban a masszázs: ha tisztogatóhalak simogatják úszóikkal a doktorhalakat, vérükben jelentősen csökken a stresszhormonok mennyisége.

Elválás fenyegeti a homoszexuális pingvineket

A torontói állatkert két hím pápaszemes pingvinje határozott szexuális vonzalmat mutat egymás iránt. A szakemberek azonban el akarják választani egymástól a madarakat, mert egy tenyészprogramban szeretnék felhasználni őket.

Kamera buktatta le a tolvaj pingvint

Kőtolvaj Adélie-pingvint kapott lencsevégre a BBC forgatócsoportja az Antarktiszon. Az alig félméteres pingvinek hímjei kövekből építik fészküket, s a legjobb fészket építők találnak a legkönnyebben párt a hatalmas kolóniában.

A fejlettebb gerincesekhez hasonló intelligenciájuk van a polipoknak

A lassú mozgású puhatestűeket általában nem tartjuk intelligenciabajnokoknak, és egy csiga vagy kagyló valóban nemigen tündököl az eszével. Akad azonban a puhatestűeknek egy csoportja, ahová olyan állatok tartoznak, amelyek értelmi képességei egyes kutatók szerint megközelítik a csimpánzokét.

Megbüntetik a mohó nőstényeket a hím tisztogatóhalak

Fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában a tisztogatóhalak: feladatuk, hogy megszabadítsák a nagyobb halakat az élősködőktől. A nőstények azonban néha túl mohóvá válnak, és az ügyfélből is kiharapnak egy-egy darabot. Ilyenkor azonban számolniuk kell a hímek rendreutasításával.

Csukott szárnnyal kerülik el a lepkék a szexuális zaklatást

Rövid életében csak egyszer párzik egy Magyarországon is honos lepkefaj nősténye. A lepke úgy kerüli el a hímek további zaklatását, hogy összecsukja a szárnyát, amelynek belső fele sokkal tompább színű, mint a külső, így kevésbé csábítja a hímeket.

Magyarországra is átkóborolnak az elszaporodott szlovák medvék

Szlovákiában egyre több problémát okoznak az elkényelmesedett barna medvék, amelyek ahelyett, hogy vadásznának, kukákat fosztogatnak. A garázdálkodó állatok kilövése ellen a természetvédők hevesen tiltakoztak, ezért most minél több példányt próbálnak nyomkövető nyakörvvel ellátni, hogy tanulmányozzák az életmódjukat, és az eredmények alapján tegyenek javaslatot a megoldásra.

Emberről delfinre és fordítva: készül az ember-delfin fordítógép

Olyan számítógépes eszköz fejlesztésén dolgoznak amerikai delfinkutatók, ami képes felismerni a delfinek által kibocsátott hangokat és megfelelő választ is tud generálni rá. A hordozható fordítógép segítségével a búvárok kommunikálhatnának a tengeri emlősökkel.

Miért szeretnek dagonyázni a disznók?

A kutatók szerint a disznók nem csupán a hűsölés kedvéért vagy az élősködők elleni védekezésként dagonyáznak. Az iszapban hentergés egyszerűen örömet okoz az állatoknak.

Honnan tudja az elefánt, hogy cunami lesz?

Bár beszélni nem tudnak, az állatok sokféle más jelzést küldenek nekünk, hogy elmondják, mit szeretnének, hogyan érzik magukat. Ám jó lenne nem csak akkor figyelni rájuk, amikor egy kis simogatásra vágynak vagy sétálni szeretnének menni, mert ennél sokkal többre is képesek!

Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó

A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.

VV4: Állati ösztönök a villában

Anikó ismét hadjáratba kezdett, Gombi megnézhette saját maga paródiáját, Alek és Olivér pedig furfangos ötletet eszeltek ki. Éva és Ildi kortesbeszédet mondtak a nézőknek és lakótársaiknak, mely az online szavazás alapján Évának egy picivel jobban sikerült.  

A csimpánzlányok is babáznak

A kutatók első ízben találtak bizonyítékot arra, hogy a vadon élő csimpánzkölykök nemüktől függően más-más játékokat játszanak, éppúgy mint az embergyerekek. Noha a fiatal hím és nőstény csimpánzok is játszanak botokkal, a nőstényeknél gyakoribb ez a viselkedés, és a csimpánzlányok időnként úgy babusgatják a botokat, mint a csimpánzanyák a kölykeiket.

Halálra marta gazdáját egy mangalica Zalában

Belehalt súlyos sérüléseibe egy férfi vasárnap dél körül, amikor a házánál tartott sertés rátámadt a Zala megyei Kerkakutason. A támadás színhelyére, egy családi házhoz mentőhelikopter is érkezett, de a mentők hiába próbálkoztak, nem tudták megmenteni a férfi életét.

Szinkronban érdemes villogni a párzáshoz - új film szentjánosbogarakról

Amerikai kutatók legújabb vizsgálatából kiderült, hogy a szaporodási időszakban miért villognak egymással összhangban a hím szentjánosbogarak. A kutatás LED-ek segítségével igazolta, hogy a nőstényeknek segít a megfelelő pár kiválasztásban az, ha a hímek egymáshoz igazítják fényjelzéseiket - mindez csökkenti a hím bogarak villogásból eredő zűrzavart.

"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall

Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.

Már tíz éve gyilkol a csimpánzkommandó

A csimpánzokról már régóta tudják, hogy időnként halálos harcokba keverednek a szomszédban élő fajtársaikkal, ennek okára azonban eddig nem találtak magyarázatot. A legújabb kutatások szerint az állatok, különösen a hímekből álló, kisebb őrjáratozó csapatok azért ölik meg a szomszédos csapatok tagjait, hogy növeljék a saját területüket.

Kamerák leplezték le a félrelépő tücsköket

Miniatűr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élőhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nőstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is ők lesznek a sikeresek. Ezt követően a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nősténnyel, míg azok nem túl hűségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.

Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál

A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.