Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nyolc jelölt az alkotmánybírói posztokra
Az eredetileg tizenegy tagú Alkotmánybíróságnak jelenleg kilenc tagja van, ez a szám azonban tovább csökken, mert Strausz János alkotmánybíró decemberben betölti hetvenedik életévét. A frakciók még nem tudtak konszenzusra jutni a jelöltekről. A Népszabadság úgy tudja, a kormánypártok Halmai Gábort, az ellenzékiek Pokol Bélát jelölnék, de további nevek is felmerültek.
Alkotmányellenes helyzet az Országgyűlés mulasztása miatt
Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg idejében a külföldi szavazásról szóló rendelkezéseket. A választási eljárásról szóló törvény záróvitára vár. Novemberben ugyanakkor két választókörzetben is időközi választás lesz, amikor a törvény szerint szintén lehetne külföldön szavazni.
Szeptember után dönt az AB a harminc napról
Alkotmánybírósági szakértők szerint nincs esély arra, hogy a testület szeptember végéig döntsön Medgyessy Péter plusz harminc napjáról. Ezt a szabályozást már két beadványban is kifogásolják - tudta meg a Népszabadság alkotmánybírósági forrásoktól, de még nem volt rá példa, hogy a testület 3 héten belül határozott volna.
Torgyán volt bizalmasa sietett Medgyessy segítségére
Alkotmánybírósághoz fordult Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa, aki jelenleg az Európai Bíróság munkatársa. Beadványában azt kérte, semmisítsék meg a kormány tagjai jogállásáról szóló törvény egyik mondatát, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Béres szerint a rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, amely a miniszterelnök belátására bízza lemondásának időpontját.
GYISM: Börtön járna a doppingterjesztőknek
A sporttárca tervei szerint a doppingterjesztőket és csempészeket szabadságvesztéssel sújtanák, a doppingoló versenyző egyesületétől és szövetségétől pedig megvonnák az állami támogatásokat. Néhány évvel ezelőtt egy rövid ideig már fenyegette börtön a doppingolókat és a doppingolásban közreműködőket, azonban négy évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a rendelkezést.
Alkotmányjogászok egy része vitatja az államfő döntését
Téves Mádl Ferenc köztársasági elnök és az Igazságügyi Minisztérium kormányfői lemondással kapcsolatos jogértelmezése - mondta Bragyova András alkotmányjogász. A szakember más alkotmányjogászokhoz hasonlóan a napokban már többször is kifejtette, hogy álláspontja szerint a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint nem kell várni 30 napot a miniszterelnök lemondásának hatályosulásához, illetve az új miniszterelnök-jelölt parlament elé terjesztéséhez.
Polthoz és az AB-hez fordul a Britton-vezér védője
Törvénysértőnek tartja a brókerügy egyik gyanúsítottjának, a Britton Kft. vezetőjének ügyvédje azt a bírósági döntést, amellyel védencét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyvéd ezért a legfőbb ügyészhez fordult. A védő megerősítette azt a sajtóhírt, hogy védence nem fogad el ételt fogva tartóitól, és csak a családtól kapott csomagokon él. Az ügyvéd ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy az ügyészség és a rendőrség párhuzamosan nyomoz.
Kegyetlensége miatt eltöröltetnék a tényleges életfogytiglant
A legsúlyosabb, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés megsemmisítését kérte két jogász az Alkotmánybíróságtól, mivel szerintük ez a büntetés alkotmányellenes. A magyar jogrendszerben a tényleges életfogytiglan öt éve jelent meg, amikor szigorították a Btk.-t. A többi európai országban megadják az életfogytiglanra ítélteknek a szabadlábra kerülés lehetőségét.
Nem végezhetnek házkutatást a revizorok
Az Alkotmánybíróság 2004. december 31-i hatállyal megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a passzusát, amely lehetővé tette volna, hogy az adóhatóság szolgálati igazolványával és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, gépjárművet, vagy magánlakást átvizsgáljon.
Szigorúbban szabályozzák a csomagok átvizsgálását
Késik a csomagok átvizsgálására vonatkozó új jogszabály koncepciója, a tervezetet a Belügyminisztériumnak még áprilisban kellett volna a kormány elé vinnie. Ha év végéig nem születik új szabályozás, a vagyonőrök januártól nem vizsgálhatják át a táskákat az üzletek pénztárainál és az állami intézményekben sem - írja a Népszabadság.
A megállapodás miatt nem nőhetnek a gyógyszerárak
A gyógyszercégek túlnyomó többsége a határidő előtt aláírta a kormány és a gyógyszergyártók közötti megállapodást szabályozó szerződést, ezért az július 1-jén hatályba léphet. Ennek alapján nem nőhetnek a lakossági terhek a gyógyszervásárlások terén, noha az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően visszaáll a gyógyszerár-befagyasztás előtti állapot. Ezért a kormány további 12, a gyógyszergyártók pedig 9 milliárd forintot fizetnek be a gyógyszerkasszába. Csütörtökön jórészt megszűnt a pár nappal korábban hirtelen támadt gyógyszerhiány is.
Mádl aláírta a gyógyszerár-törvényt
A köztársasági elnök aláírta a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló törvényt, amit a parlament egy héttel ezelőtt, ellenszavazat nélkül fogadott el. A törvénymódosítás szerint a gyógyszerár befagyasztására legfeljebb kilenc hónapon át van lehetősége a kormánynak. Mádlhoz a gyógyszergyártók fordultak, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól mielőtt aláírja a törvényt. Mivel az államfő ezt most megtagadta, a gyógyszergyártók maguk fordulnak az Alkotmánybírósághoz.
Törvénysértő a parkolóóra az üres kerületekben
Sok olyan hely van a fővárosban, ahol annak ellenére fizetni kell a parkolásért, hogy nincs zsúfoltság. Márpedig az Alkotmánybíróság döntésének értelmében az önkormányzatok csak forgalomszervezési okokból alakíthatnak ki fizetős övezetet, pusztán a pénzszerzésért nem. Az Autóklub jogásza szerint viszont az ügy megoldását nehezíti, hogy nem könnyű olyan bizonyítékokat beszerezni, amelyekkel érdemes lenne a bírósághoz fordulni.
Normakontrollt kérnek az árbefagyasztásról a gyógyszergyártók
A gyógyszergyártók levélben fordultak Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, hogy a gyógyszerárak befagyasztását lehetővé tevő törvény kihirdetése előtt kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
A kormány ígéri, idén nem lesz drágább a gyógyszer
Megállapodás született a kormány és a gyógyszergyártók képviselői között arról, hogy idén már nem emelkednek a gyógyszerek fogyasztási árai. A két oldal képviselői azt követően ültek tárgyalóasztalhoz, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyógyszerárak átlagosan 15 százalékos befagyasztásáról szóló kormányrendeletet.
Parlament előtt a gyógyszerár szabályozása
A parlament a gyógyszerek árának szabályozásáról hétfőn rendkívüli ülést tart. Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint előbb az alkotmányos helyzetet állítják helyre, melyet átfogó szabályozásnak, majd egy összeurópai normának kellene követnie - írja a Népszabadság.
A mobilposta miatt perelne Komlóska
Az alig 400 fős Zemplén megyei település, Komlóska a mobilposta kiszámíthatatlanságát kifogásolja. Emellett diszkriminatívnak tartja azt a kormányrendeletet, mely szerint a 600 fő alatti településeken nem kell fix postahivatalt működtetnie a Magyar Posta Rt.-nek, míg a 600 és 2000 fő közötti településeken a postának az önkormányzattal közösen kell döntenie. Ezért a település amellett, hogy pert indít, kész az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz is fordulni. A Magyar Posta Rt. nem kommentálja az ügyet.
Alkotmánybíróság dönt a privatizációs népszavazásról
Soron kívül dönt az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás jogszerűségéről az Alkotmánybíróság, amelyet két magánszemély keresett meg az ügyben. Kolláth György alkotmányjogász egy korábbi alkotmánybírósági határozatra hivatkozva úgy véli, hogy a testület várhatóan nem fogja megakadályozni a népszavazás megtartását.
Alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztása
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes, hogy az egészségügyi tárca korábbi döntésével befagyasztotta a gyógyszerárakat. A kormány azért döntött a gyógyszerárak átlagosan 10 százalékos befagyasztásáról március közepén, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt. Az Ab döntése értelmében a rendelet június 30. után veszti hatáját, így a gyógyszerárak akkor ismét az év eleji szintre emelkedhetnek. A kormány azt ígéri: megtalálják a megoldást, hogy ne kelljen majd többet fizetni az orvosságokért.
Nem lesz bűntény a cigányozás
Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.
Hétfőn hirdeti ki határozatát a gyűlöletbeszédről az Ab
Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.
Népszavazás: Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a kórház-privatizációs népszavazás kérdésének értelmezése érdekében. A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. Arra a kérdésre kell majd válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?".
Szavazunk a kórházprivatizációról
Az Országgyűlés hétfőn 294 igen szavazattal, három tartózkodás mellett szinte egyhangúan elfogadta az országos népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslatot. Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint ugyanakkor a népszavazás eredményét akár előzetesen, akár utólag, értelmeznie kellene például az Alkotmánybíróságnak, mert nem egyértelmű, milyen törvényre vonatkozik a kérdés.
A letelepedésnél hátrány éri a melegeket
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy meleg férfi, mert a törvények nem teszik lehetővé, hogy azonos nemű lengyel állampolgárságú élettársa egyszerűsített módon kapjon letelepedési engedélyt. Az egyszerűsített letelepedés lehetőségével jelenleg csak a házasok élhetnek "családegyesítés" címén.
Lépni készül a főváros a türelmi zónák ügyében
A főváros hamarosan újra napirendre veszi a prostitúció ügyét, mivel az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalása szerint a kérdés a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik - írja a Népszabadság. Eddig, hiába az ezt előíró törvény, nem jelöltek ki türelmi zónákat. A lap szerint egy piros lámpás negyed kialakításának a kérdéseivel is foglalkoznak majd.
Az alkotmánybírák miatt összevesztek a pártok
Kampánytéma lett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, a Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagot válasszanak a testületbe. Arról pedig még nem is egyeztettek, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. A kétharmados többséget igénylő szavazást a Fidesz csak szeptemberben tartaná időszerűnek, mert akkor már három új bíróról lehetne dönteni. A kormánypártok viszont még a tavaszi ülésszakban megválasztanának két bírát. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint veszélybe kerülhet a testület működése, ha nem választanak új tagokat.
Alkotmányellenesen lazák voltak a bíróságok
Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, melyek viszonylag könnyedén megengedték a bíróságoknak, hogy a terhelt távollétében is megtartsanak tárgyalásokat. Ezentúl is lehet gyanúsított nélkül tárgyalni büntetőügyeket, de az eddiginél több kört kell futnia a hatóságoknak a terhelt megjelenéséért.
Nem vár tovább a politikusokra az OVB
Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Választási Bizottság (OVB), mert a törvényhozás többszöri kérésük ellenére nem rendezte még a testület közjogi státusát. Többek között saját apparátust, székházat, önálló költségvetést, az országgyűlési képviselőkéhez viszonyított, törvényben rögzített fizetést és mentelmi jogot akarnak maguknak. Az MDF frakcióvezetője állítja: a házbizottság ülésén egyetértés volt arról, hogy az európai parlamenti választás után nekilátnak az OVB jogi helyzetének rendezéséhez. Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor nem tartja jogosnak a követelést.
Az ombudsman is a fizetős orvosválasztás ellen
Takács Albert helyettes ombudsman szerint akadályozná a szabad orvosválasztás jogát az az elképzelés, miszerint a jövőben a betegnek kellene fizetni az ellátás 10 százalékát, ha nem abban az intézményben kezelteti magát, amelyet háziorvosa - az úgynevezett ellátásszervezőn keresztül - ajánl neki. Az egészségügyi minisztérium elképzelése ellen foglalt állást az orvosi kamara és egy jogvédő szervezet is.
Elköltözne a miniszterelnök hivatala a Parlamentből
A jelképbizottság azt javasolja, hogy a miniszterelnök és hivatala költözzön el a Parlamentből, és hivatala a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületében vagy a Magyar Televízió Szabadság téri székházában, a volt Tőzsdepalotában legyen - írja a Népszabadság. A Legfelsőbb Bíróság foglalná el a Néprajzi Múzeum épületét, az Alkotmánybíróság székhelye pedig a budai Várban lenne.
Mádl előzetes normakontrollt kér egy agrártörvényről
Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos törvénnyel összefüggésben - jelentette be közleményben az államfő sajtóirodája.
Ab: Tucatnyi ügyben mulasztott a parlament
Az Alkotmánybíróság szerdai ülésén összesen 12 esetben állapította meg az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését. Így például kifogásolnivalót találtak az adatvédelmi törvényben, a házszabályban, valamint a testület azt is kimondta, hogy alkotmányellenesen járt el az állam, mert még mindig nem kártalanította azokat a magyar állampolgárokat, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak a párizsi békeszerződés alapján lefoglalták.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a gyógyszergyártók
Alkotmánybírósághoz fordul az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a gyógyszerárak befagyasztása miatt. Az egyesület szerint a kormány döntése - melynek értelmében április 1. óta hatósági áron lehet csak értékesíteni a gyógyszereket - sérti az ártörvényt. Az árbefagyasztás miatt korábban az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Gyógyszerész Kamara is.
Ma szavaznak a PSZÁF-törvényről
Támogatta a parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn azt a kormányjavaslatot, amely a köztársasági elnök által kifogásolt és az Alkotmánybíróságot is megjárt, úgynevezett PSZÁF-törvény módosítására irányul. A javaslatról várhatóan délután szavaz a parlament. Az új verzió szerint Szász Károly, a PSZÁF elnöke addig marad posztján, míg fel nem áll az új vezető testület.
Elfogadták a PSZÁF-törvényt
Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az országgyűlés a lex Szászként elhíresült, a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosításokat, amelynek korábbi változatának egyes részeit az Alkotmánybíróság is aggályosnak talált. A módosítás révén a kormány megszabadulhat a sokat bírált elnöktől, akinek helyét egy kollektív irányító testület veszi át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élén.
Ab: nem lőhetnek a rendőrök a szökevényekre
Az Alkotmánybíróság az élethez való jog és a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte, és ezért megsemmisítette a rendőrségről szóló törvénynek a rendőri lőfegyverhasználatra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Így nem tüzelhetnek a rendőrök a fogságból megszököttekre, tűzfegyver használata nélkül kell elfogniuk az állam- és emberiség ellenes bűntettel gyanúsíthatókat.
- címkék:
- rendőr
- rendőrség
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Kijavítja a PSZÁF-törvényt a kormány
A kormány elkészítette az úgynevezett PSZÁF-törvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatát. A változtatásra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmazó részét. Az új javaslat szerint Szász Károly, a PSZÁF elnöke addig marad posztján, míg fel nem áll az új vezető testület.
Az Alkotmánybírósághoz fordulnának a gyógyszerészek
Gyógyszerellátási zavaroktól tart a fővárosi gyógyszerészkamara a gyógyszerár-csökkentés miatt, ami sértené a betegek alkotmányos jogait. A testület ezért azt javasolja az országos elnökségnek, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz az ügyben, egyben az állampolgári jogok biztosát is felkérték, hogy indítson vizsgálatot a gyógyszerárak állami befagyasztása miatt.
Rossz a PSZÁF-törvény, de Szászt elküldhetik
Az Alkotmánybíróság mai döntése szerint ugyan elmozdítható posztjáról Szász Károly PSZÁF-elnök, de a szervezetről szóló jogszabályban meghatározott eljárás az alaptörvénybe ütközik. Az indoklás szerint az átalakítás menete jogbizonytalanságot eredményezne, mert a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné tenné a törvény. Maga az átszervezés viszont nem alkotmányellenes - állapította meg a testület.
Csökken a közös szavazás esélye
Határozati javaslatról tárgyalt szerdán a kormány, amely a parlament létszámának csökkentéséhez, illetve a köztársasági elnök közvetlen választásához szükséges törvény előkészítéséről rendelkezik - tudta meg a Népszabadság. Az SZDSZ ugyanakkor közölte: valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordul az egyidejű népszavazás miatt, amit ellenez.
Bárándy: Nincs jogi akadálya a közös szavazásnak
Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint - más tekintélyes jogászokkal ellentétben - nincs közjogi akadálya annak, hogy az európai parlamenti (EP) választás napján népszavazást tartsanak a köztársasági elnök közvetlen választásáról és a kisebb parlamentről. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Sólyom László szerint viszont etikátlan, az alaptörvény szellemével ellentétes lenne a közös szavazás.
Alkotmányjogászok szerint etikátlan lenne a közös szavazás
A választási törvényekben lévő joghézag miatt nincs kialakult álláspont arról, összeköthető-e a júniusi európai parlamenti voksolás a kormányfő által felvetett népszavazással - írja a Magyar Hírlap. Alkotmányjogászok szerint ugyanakkor a kabinet visszaélne az alaptörvény szellemével, ha egyszerre tartaná a kétféle voksolást.
Gyűjthetik az aláírásokat a kettős állampolgárságért
A Magyarok Világszövetsége megkezdheti az aláírások gyűjtését a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásához - közölte hétfőn az Alkotmánybíróság. A testület szerint ugyanis a szavazólapon szereplő kérdés - Kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket megfelelő módon igazolják? - nem sérti sem az alkotmányt, sem a népszavazásról szóló törvényt.
Kovács László: A parlament nem dönthet a kettős állampolgárságról
Sem a magyar kormány, sem a magyar parlament nem dönthet a kettős állampolgárságról, csak a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról - nyilatkozta hétfőn a Kovács László külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megkezdheti az aláírásgyűjtést a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért.
Alkotmánybírósághoz fordul az orvosi kamara
Alkotmányos szempontból aggályosnak tartja a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi megszorító intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletet, ezért a napokban az Alkotmánybírósághoz fordul. Az egészségügyi miniszter csodálkozik, hogy a kamara feltételezi: a tárca és a kormány az állampolgárok jogait akarja sérteni.
Alkotmánybíróság: Polt nem tartozik felelősséggel a parlamentnek
Az Alkotmánybíróság szerint hiába nem fogadja el a parlament a legfőbb ügyész interpellációkra adott válaszait, ez nem érinti közjogi helyzetét, és ezért nem vonható felelősségre. Polt Péter maga kérte az Alkotmánybíróságot, hogy értelmezze az alkotmánynak a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról szóló paragrafusát. Polt Pétert korábban sorozatosan interpellálták kormánypárti képviselők, mert szerintük politikai okokból szüntette meg több, az előző kormányhoz köthető büntetőügyben az eljárást. Polt ezt tagadta.
Magáncélra használják az alkotmánybírósági faxot
Magáncélra használja az Alkotmánybíróság (AB) infrastruktúráját, faxát, telefonját és fejléces levélpapírját a testület két tanácsadója - mondta a Magyar Hírlapnak egy neve elhallgatását kérő jogász. A kijelentést az illető dokumentumokkal tudja igazolni. Az ügyet a Köztársasági Etikai Tanács mellett Keller László közpénzügyi államtitkár is elítélendőnek tartja.
Ott felejtették az MSZMP-t az alkotmányban
Az alkotmány szerint az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai "a pártnak" - vagyis az MSZMP-nek. Mécs Imre szabad demokrata képviselő törvénymódosítást kezdeményez, hogy az évek óta az alkotmányban felejtett névelőt töröljék a szövegből. Nem teljesen aktuális az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.törvény sem, amely szerint "az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja".
Tovább pereskedhetnek a kismamák
Újabb kereseteket indíthatnak a pótlékaikért perelő kismamák - írja a Magyar Hírlap. Ügyvédjük meglepőnek nevezte az Alkotmánybíróság hétfői döntését, miszerint nem alkotmánysértő, ha öt helyett csak három évre visszamenőleg és kamatmentesen kapják meg elmaradt jövedelempótlékukat a kismamák. Az ügyvédnő úgy véli, más jogcímen is van mód keresetek indítására.
Nem jár a kamat a kismamáknak
Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes, hogy a kismamák nem kapják meg a késedelmi kamatot a visszamenőlegesen megállapított családi támogatásért. Az ügyben a kismamákat képviselő ügyvédek fordultak a testülethez.
Esélyesek a kismamák jövedelempótlékuk kamataira
Jó esélyük van a kismamáknak, hogy öt évre visszamenőleg kamatostul kapják meg elmaradt jövedelempótlékaikat - írja a Magyar Nemzet. Az ügyben márciusban hirdet határozatot az Alkotmánybíróság. A testülethez azért fordult két ügyvéd, mivel szerintük a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenes jogszabály alapján döntött nyáron az ügyben.
Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordult
A köztársasági elnök gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv-módosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék, nincs szükség a hatályos törvény módosítására.
Április 1-ig van lehetőség banki adategyeztetésre
A köztársasági elnök alkotmánysértőnek találta a PSZÁF-törvényt, ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult és nem írta alá a jogszabályt. Az Ab soron kívül foglalkozik az üggyel, de még így is egy-két hónap kell a testületnek ahhoz, hogy állást foglaljon. A döntés miatt a parlament a házszabálytól eltérve tárgyalt a törvénynek egy másik részéről, hogy azoknak a banki magánügyfeleknek, akik bankjuk felszólítása ellenére nem egészítették ki személyes adataikat, ne fagyasszák be a számláikat január 1-jén. Az Országgyűlés döntő többsége elfogadta az április 1-jei határidőt.
Mádl nem írja alá a PSZÁF-törvényt
A köztársasági elnök - a Népszabadság és a Magyar Nemzet egybehangzó információja szerint - minden valószínűség szerint nem írja alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF)kapcsolatos törvénymódosítást. Hétfőn Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. E törvény hatálybalépésével megszűnne a kormány által sokat támadott PSZÁF-elnök, Szász Károly megbízatása.
Mádl hétfőn dönt a PSZÁF-törvényről
Az államfő még gondolkozik azon, hogy mit tegyen a PSZÁF-törvény ügyében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. Szombati lapértesülések szerint Mádl Ferenc nem írja alá a törvényt, és előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzék hevesen támadta a kormányoldal által elfogadott jogszabályt, amelynek következtében megszűnne Szász Károly jelenlegi elnök megbízatása.
Orbán: Megsértették a köztársasági elnököt
A Fidesz elnöke hétfőn egy rádióinterjúban úgy értékelte, hogy a köztársaságot sértették meg azok, akik nem foglalkoztak érdemben a köztársasági elnöknek a kórháztörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott ellenvetéseivel.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a lakáshitel-szigorítás miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordul a lakáshitelezést megszigorító kormányrendelet miatt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. "A méltánytalanul gyors változtatás ellentétes az alkotmány jogállamisági kritériumával és a jogalkotási törvényben előírt kötelező felkészülési idő követelményével" - indokolta a szervezet.
Nem állítható elő az eltűnt személy
Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette a rendőrségről szóló törvény egyes részeit, például azt, mely szerint az eltűntként körözött személy a hatóság elé állítható. A határozathoz a tízfős testületből öten különvéleményt fűztek, így a kórháztörvény után másodszor, ismét az elnök szavazata döntött.
PSZÁF-törvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a parlament által elfogadott úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében. A hétfőn megszavazott törvény szerint átalakítják a PSZÁF vezetését, és ezzel Szász Károly elnököt hivatali ideje lejárta előtt leválthatja a kormány. Megszűnik ugyanis a felügyelet egyszemélyi irányítása, elnök helyett öttagú tanács irányítja majd a bankfelügyeletet. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot. A pénzügyi kormányzat még nem döntötte el, kit látna szívesen a főigazgatói székben, 6-8 bankvezető is esélyes a posztra.
Nem ment el a kormány kedve a kórháztörvénytől
Az [origo] információi szerint az szinte bizonyos, hogy csupán presztízsszempontból nem adja be újra az Alkotmánybíróság által hétfőn megsemmisített kórháztörvényt a kormány. A célok azonban változatlanok maradtak, így a kormány újra megpróbálja ezeket érvényesíteni. Arról azonban még nincs döntés, hogy ezt új törvényjavaslat benyújtásával, vagy a meglévő jogszabályok módosításával kívánják-e elérni. A miniszter szerint a megsemmisített törvény helyett más jogszabály alkalmazásával is lehet folytatni a privatizációt.
Megsemmisítették a kórháztörvényt
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.
Jövő héten tárgyalja az Ab a kismamák jövedelempótlékát
Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő héten kedden kezdi meg a kismamák jövedelempótlékának visszamenőleges kifizetésével kapcsolatos, a családtámogatási törvényt érintő indítvány tárgyalását. Az indítványozók szerint a Legfelsőbb Bíróság egy alkotmányellenes jogszabály alapján döntött arról, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék.
Újpest és Óbuda sem tilthatja be a prostitúciót
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a III. és a IV. kerületi önkormányzat egy-egy rendeletét, melyben gyakorlatilag kitiltották a prostituáltakat a kerületből.
Az újpesti polgármester bírálja az Alkotmánybíróság döntését
Politikai motivációt vélt felfedezni szerdán az újpesti polgármester abban, hogy az Alkotmánybíróság alig másfél hónap alatt eljárt egy nyáron hozott kerületi határozat ellen benyújtott panasz kapcsán, amely a prostituáltak tevékenységét volt hivatott szabályozni a kerületben.
Mádl nem kötelezte el magát gyűlöletbeszéd-ügyben
Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden hivatalában fogadta Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét. Kuncze a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosítás miatt kérte a találkozót. Mádl közölte: a parlament által elfogadott törvény elolvasása után, amennyiben alkotmányossági aggályai merülnek fel, az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.
Levett talárral várja Holló a vendégeit
Levett talárral, azaz nem alkotmánybíróként várja Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant vitáik elsimítása érdekében. A két prominens jogász a szegedi bíróság által primitívnek kikiáltott és ezért csökkentett kártérítésre ítélt romák esetén vitázott a nyilvánosság előtt.
Az Alkotmánybírósághoz kerülhet a gyűlöletbeszéd-törvény
Szerdán egyeztet a két kormányzó párt a büntető törvénykönyv tervezett módosításáról. Az MSZP büntetné a gyűlöletbeszédet, az SZDSZ szerint viszont csak a társadalmi fellépés segít, nem a büntetés. A kisebbik kormánypárt szerdán azt javasolja: érjék el, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, alkotmányos-e a szólásszabadság ilyen szintű korlátozása.
Alkotmánybíróság előtt a kórháztörvény
Kedden folytatja az Alkotmánybíróság a kórháztörvény vizsgálatát. A kórháztörvénnyel kapcsolatos Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványa is, mely szintén szerepel az AB keddi ülésének napirendjén.
Ma dönt az Alkotmánybíróság a Mécs-bizottságról
Az Alkotmánybíróság (AB) ma nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében. Az indítványozók szerint alkotmánysértő a vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat.
Alkotmánysértő volt a titkosszolgálati múlt kutatása
Az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénybe ütközőnek tartja a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását és annak tevékenységét. Az AB kifogásolta többek között, hogy a testültet megállapításai ellen nem élhettek jogorvoslattal az érintettek. Az Országgyűlést felszólították arra, hogy jövő márciusig törvényben rögzítsék a vizsgálóbizottságok pontos jogkörét. Mécs Imre, a testület egykori elnöke szerint jóhiszeműen jártak el. Demeter Ervin, a bizottság korábbi alelnöke viszont úgy véli: a határozat figyelmezteti a kormánypártokat arra, hogy az alkotmányossági szabályokat bee ...
Hétfőn határozathirdetés a Mécs-bizottság ügyében
Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében - tudatta szerdán közleményben az AB.
A díjazottak életrajza
A Nagy Imre Érdemrendet az idén Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Kosáry Domokos akadémikus, történész, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János tábornok és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta meg.
Öten kaptak Nagy Imre Érdemrendet
Csütörtökön Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére öt személyt tüntetett ki a Nagy Imre Érdemrenddel. Köztük volt többek között Kosáry Domokos akadémikus, történész és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Mostantól tilos figyelni a szabadult rabokat
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével azonnali hatállyal megsemmisítette a rendőrségi törvény bűnmegelőzési ellenőrzésről szóló részét. Az 1999-ben hozott törvény eddig lehetőséget adott a rendőröknek arra, hogy akár titkosszolgálati eszközökkel is figyeljék a három év után szabadult, veszélyesnek tűnő rabokat. Az AB szerint az önkényes értelmezés veszélyével fenyegető szabályozás sérti a jogbiztonságot.
Tiltakoznak a melegek nyugdíjának elutasítása miatt
Nyílt levélben tiltakozik a Magyar Helsinki Bizottság az ellen, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - korábbi döntését visszavonva - mégis megtagadja az özvegyi nyugdíj kifizetését egy homoszexuális férfinak. A jogvédő szervezet szerint a hivatal döntése súlyosan diszkriminatív és alkotmánysértő. Az igazgatóság szerint a melegek csak 2006-tól jogosultak a tíz együtt töltött év után adható özvegyi nyugdíjra, mivel 1996-ban született törvény az azonos nemű párok együttéléséről. A jogvédők szerint azonban a törvény megszületésével egy időben fel kellett volna számolni a diszkriminatív helyzetet.
Felemás eredmény a paksi vizsgálóbizottságnál
Eltérő eredményre jutottak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők az áprilisi paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló országgyűlési bizottság szerdai ülésén a meghívottak által előadottak értékelésében.
Pokorni: alkotmányellenes a szülők előtt titkolózni
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője az Alkotmánybíróságtól kéri a tanári titoktartásról szóló törvény megsemmisítését. A volt miniszter szerint a józan ésszal, a morállal és az alkotmánnyal is ütközik, hogy a tanárok csak diákjaik írásos beleegyezésével mondhatják el a szülőknek, ha a gyerekkel valamilyen baj történik.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a májtranszplantáltak
Az Alkotmánybírósághoz fordul a szervátültetettek szervezete és a májtranszplantáltak egyesülete, ha az egészségügyi tárca nem juttat elég pénzt májátültetésre. A Magyar Szervátültetettek Szervezetének elnöke szerint ugyanis a jelenlegi 25 átültetéshez képest 70-80-ra lenne szükség, amire a minisztérium nem biztosítja a fedezetet.
Alkotmánybírósághoz fordultak a kismamapótlék miatt
Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróságtól a kismamák jövedelempótlékának ügyében két Somogy megyei ügyvéd. A két ügyvéd szerint alkotmányellenes, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék. A jogászok a családtámogatási törvényt is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, mert a szerint csak a kettős ikrek után jár dupla összegű gyermekgondozási segély, a hármas vagy többes ikrek születése esetén a juttatás összege már nem arányos a gyermekek számával.
Nem lehet népszavazást tartani a termőföldről
Az Alkotmánybíróság két, kedden elfogadott határozata értelmében nem lehet népszavazást tartani a termőfölddel kapcsolatban a Hajrá, Magyarország! mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) által ügydöntő országos népszavazásra bocsátani kívánt kérdések ügyében.
Az ombudsman szerint is kötelező a védőoltás
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa állásfoglalást adott ki a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban. Nemrég ugyanis egy házaspár megtagadta a kötelező védőoltás beadását gyermekének. Az ombudsman szerint a szülők nem szegülhetnek szembe a törvénnyel, kétség esetén ugyanakkor joguk van azt megtámadni az Alkotmánybíróságon.
Gyógyszerhiánnyal riogatnak a patikusok
Az Alkotmánybírósághoz és a legfőbb ügyészhez fordul a Magyar Gyógyszerész Kamara a szeptember 1-től induló gyógyszertámogatási rendszer miatt. A gyógyszerészek szerint a kormány nem segítette a patikákat az új rendszer bevezetésében, ezért gyógyszerellátási zavarok lehetnek.
Az AB dönthet a prostituáltakról
Újpest polgármestere az Alkotmánybíróságtól vár döntést a türelmi zónákról. Derce Tamás szerint a kijelölendő zónák intézménye ellentétes egy 1950-es nemzetközi egyezménnyel, amely tiltja a bármilyen formában államilag intézményesített prostitúciót.
A házelnök új alkotmányt javasol
Az Országgyűlés elnöke azt szeretné, ha a parlament még ebben a ciklusban új alkotmányt alkotna. Az új törvény megalkotását Szili a parlament elnökeként is kezdeményezhetné, de mint mondta, ezt csak a kormánnyal egyeztetve tenné. A Népszabadság úgy tudja, ilyen egyeztetésekre még nem került sor.
Mégsem lesz türelmi zóna Újpesten
Újpesti polgármestere kedden cáfolta, hogy a kerületi képviselőtestület türelmi zónát jelölt volna ki. Arról döntöttek, hogy Újpest belterületéről kitiltják a prostituáltakat, a külterületen dolgozhatnak, ha találnak megfelelő helyet. A prostituáltak egyesülete ebben az esetben viszont Alkotmánybírósághoz fordul, álláspontjuk szerint ugyanis a kerület nem tilthatja ki a teljes belterületről a prostitúciót.
Az Ab-hez fordul az oktatási törvény miatt a Fidesz
A szülők egyik alkotmányos alapjogának sérelme miatt fordul az Alkotmánybírósághoz a Fidesz a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzéki párt a pedagógusok szülőkkel szemben előírt titoktartási kötelezettségét találta aggályosnak. Pokorni Zoltán pártalelnök szerint nonszensz, hogy a szülő csak saját gyermekének írásbeli engedélyével tudhat meg róla dolgokat a tanártól. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is az Alkotmánybírósághoz fordult a Mádl Ferenc által kedden aláírt törvény miatt.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a közoktatási törvény miatt
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden aláírta a közoktatási törvényt. A törvénymódosítást június 23-án fogadta el a parlament, de azt mind az ellenzék, mind a szakszervezet kifogásolta. Az államfőnek keddig volt a törvény szerint ideje meghoznia döntését. A változtatások a tanévkezdéskor lépnek életbe.
Mádl ma dönt a közoktatási törvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnöknek ma kell döntenie arról, hogy a közoktatási törvény nemrég elfogadott módosítását aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ha Mádl visszaküldi a törvényt, akkor rendkívüli nyári ülést kell összehívni ahhoz, hogy a most következő tanévben életbe léphessenek a változások.
Az államfő keddig dönt a közoktatási törvényről
Kedden közli a köztársasági elnök, hogy aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja, vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek a közoktatási törvény módosítását. Mádl Ferenc pénteken hivatalában fogadta Pokorni Zoltánt, a Fidesz alelnökét a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban.
Az AB-hez fordulnak a vádlottak jogaiért
Az új büntetőeljárási szabályozás indokolatlanul korlátozza a vádlottak jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul egy budapesti ügyvéd - írja a Népszabadság.
Alkotmánybíróságon támadják a zengői NATO-radart
Az Alkotmánybírósághoz, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult a napokban a Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért mozgalom, mert törvénysértőnek tartja a Mecsek csúcsára tervezett NATO-lokátorbázis megépítését. Míg a Honvédelmi Minisztérium szerint a radarállomás javítja az ország biztonságát, addig a tiltakozók egészségüket és a környezetet féltik.
Kórháztörvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a kórháztörvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában.
A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke
Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.
Új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Hétfőn választ új elnököt az Alkotmánybíróság, mivel a testület jelenlegi vezetője, Németh János alkotmánybírói megbízatása július 31-én, 70. életévének betöltése miatt megszűnik. A Magyar Hírlap értesülései szerint a pozícióra ketten esélyesek leginkább a pozícióra: a korábbi főtitkár, ma helyettes, Holló András és Erdei Árpád.
Mádl élesen támadja a kormánypártiakat
Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta az Országgyűlésnek egyszer már visszaküldött kórháztörvényt, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánypártok eljárása miatt. Az MSZP és az SZDSZ frakciója ugyanis az ellenzék tiltakozó távolléte mellett, érdemi vita és módosítás nélkül már az elnöki vétó napján újra elfogadta a törvényt. Az államfő szerepének alkotmányos tisztázását kéri, a várható döntés nem érinti magát a kórháztörvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerintnincs hadiállapot az államfő és a kormányoldal között.
Új elnököt választ az AB
Betölti 70. életévét az Alkotmánybíróság elnöke, ezért július 31-én távozik posztjáról. Németh János utódjáról hétfői ülésén szavaz a testület.
Kórháztörvény: Még ma az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
Az [origo] információi szerint még szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a kórháztörvény elfogadásának körülményei miatt. A törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség még aznap változatlan formában újra megszavazta. A Fidesz szerint legalább csütörtökig várni kellett volna.
A vesebetegek miatt kellett sietni a kórháztörvénnyel
Veszélybe került volna a művesebetegek ellátása, ha nem fogadják el időben a kórháztörvényt - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány szerint az államfő is szándékosan azért küldte vissza a törvényt hétfő délelőtt, hogy a parlament még hétfőn szavazhasson róla.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja a plusz pártpénzeket
A Centrum és a Munkáspárt egymástól függetlenül az Alkotmánybírósághoz fordul, miután hétfőn elfogadta az Országgyűlés a pártalapítványokról szóló törvényt. A két kis párt szerint a törvény diszkriminatív, és plusz állami támogatáshoz juttat egyes pártokat.
Az államfő ma dönt a kórháztörvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnök ma délelőtt jelenti be, hogy aláírja-e a parlament által június 16-án elfogadott kórháztörvényt, vagy visszaküldi az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Mádlhoz az ellenzéki párok fordultak, mert véleményük szerint a törvény nem más, mint a nemzeti vagyon kiárusítása.