Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sörrel is hígítanák a népszavazás intézményét
Az elmúlt évekhez képest nem ugrott meg a népszavazási kezdeményezések száma, újdonság viszont, hogy a politikai pártok és nagyobb civil szervezetek között korábban nem volt akkora divat a népszavazás, mint az elmúlt hetekben - mondta az [origo]-nak az Alkotmánybíróság szóvivője. Ráadásul a komolytalan témákból is bőség van, két héten belül dönt a testület arról, hogy az ingyensörről meg lehet-e szavaztatni az országot.
Kitart a vizitdíjnál semmibe vett ombudsman
Alkotmánybírósághoz fordult a vizitdíj visszatérítésének módja miatt az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila azt kifogásolta, hogy ha valaki a huszadik orvoslátogatás után nem akar vizitdíjat fizetni, akkor a nyugtákat be kell mutatnia a jegyzőnek. Az ombudsman szerint a jegyzőnek azonban semmi köze ahhoz, hogy a beteg pszichiátrián járt vagy éppen nemibeteg-gondozóban volt. Az adatvédelmi biztos kétszer is szólt az Egészségügyi Minisztériumnak, javaslatait azonban nem vették figyelembe.
Teljes lett az Alkotmánybíróság létszáma
Kiegészült az Alkotmánybíróság, miután az Országgyűlés hétfőn alkotmánybíróvá választotta Lenkovics Barnabást és Lévay Miklóst. A testület létszáma ezzel egy időre teljessé vált.
Orbán szerint el lehet kergetni a kormányt
A Fidesz elnöke szerint, ha a népszavazás sikeres lesz, akkor a népnek joga lesz elkergetni a kormányt, amelynek nem marad más lehetősége, mint hogy fusson. Orbán Viktor az önkormányzati választásokhoz hasonló győzelemnek nevezte azt, hogy az Alkotmánybíróság jóváhagyta a Fidesz három népszavazási kérdését.
Alkotmánybíróság dönthet az új adóról is
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a cégeknek az év első két hónapjára sem kell megfizetniük az Alkotmánybíróság (AB) által február 28-ai hatállyal megsemmisített elvárt adót.
Nem adja fel a vizitdíjas népszavazást Orbán
A Fidesz új megfogalmazásban bocsátaná vizitdíjas kérdését népszavazásra. Külön kérdést tenne fel emellett a kórházi napidíjról is. A vizitdíj már a korábbi kérdések között is szerepelt, és az Alkotmánybíróság döntése után is függőben maradt. Az MSZP azt kéri, hogy Fidesz vonja vissza népszavazási kezdeményezését.
Örül a rendőrség a passzív ellenállós szabálynak
A rendőrség örül az új, szabálysértésről szóló jogszabálynak, amely szerint vasárnap óta ötvenezer forintra büntethető az, aki "passzív ellenállást" tanúsít, vagyis a rendőrség felszólítása ellenére nem hagyja el például egy tüntetés helyszínét. A rendőrök szerint az új szabály joghézagot pótol, míg jogvédők komoly alkotmányossági aggályokat jeleztek.
Függőben maradt két fideszes kérdés sorsa
A termőföldről, a gyógyszerárusításról és a kórházakról tarthat népszavazást a Fidesz, a vizitdíjas és a tandíjas kérdésről pedig újra döntenie kell az Országos Választási Bizottságnak. A kormánytagok felelősségéről és a nyugdíjasok munkavállalásáról viszont már biztosan nem lesz referendum - derült ki az Alkotmánybíróság döntéseiből. A Fidesz szerint négy kérdésben biztos lesz népszavazás - valamikor ősszel.
Ingyensörről is tárgyal az Alkotmánybíróság
Hétfőn és kedden a vizitdíjjal kapcsolatos népszavazásról, a lőfegyverekről szóló törvényről és az ingyensörről fog szólni az Alkotmánybíróság ülése. Egy magánszemély ugyanis szeretné, ha népszavazást tartanának arról, hogy a vendéglátóhelyeken ingyen adják a sört.
A táppénzen lévőket is ki kell fizetni felszámoláskor
A munkaerőkölcsönzés szabályai utoljára egy éve változtak, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy itt-ott pontosítani kell. Az Alkotmánybíróság döntése miatt pedig a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket kell módosítani, különben jövőre már nem vihető át szabadság. A tervezet már elkészült, a tavaszi ülésszakon tárgyalják. Milyen munkajogi változások várhatók?
Ötvenöt milliárdos hiányt okoz az eltörölt adó
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az elvárt társasági jövedelmet adóztató törvényi szabályozást, de londoni elemzők szerint ez nem ad okot aggodalomra a magyar költségvetési cél teljesítése szempontjából. Egyes vélemények szerint azonban ez a fejlemény a jelenleginél is erősebb kiadáscsökkentési elkötelezettséget fog megkövetelni a következő egy évben.
Az Ab megsemmisítette az elvárt adót
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az "elvárt adó" adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést. Szakértő szerint az állam máshonnan pótolja majd a bevételkiesést. A kormány idén több mint 50 milliárd forint bevétellel számolt az adófajtából.
Tovább lehet közvélemény-kutatást közölni
Ezután a választások előtti pénteken is lehet majd tudni, hogy a többség kire akar szavazni. Az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette azt a törvényt, ami szerint közvélemény-kutatási adatokat csak a választások előtt 8 nappal lehet közölni.
Két alkotmánybírót választott a parlament
Kiegészült hétfőn az Alkotmánybíróság, miután a parlament kétharmados többsége támogatta Kiss László és Trócsányi László megválasztását. A testület létszáma azonban így sem teljes, a pártoknak még márciusban meg kellene egyezniük két újabb jelöltről.
Visszadobták Demszky hangosítási rendeletét
Visszadobták az alkotmánybírák a fővárosi önkormányzatnak azt a rendeletét, amely szerint az önkormányzat külön engedélye kell ahhoz, hogy egy rendezvényen kihangosító berendezéseket vagy színpadot állítsanak fel. A testület szerint ezek nélkülözhetetlenek egyes rendezvényeknél, így az új szabály az emberek gyülekezési jogát korlátozta volna.
Eldőlt: közszereplők az egyházi vezetők
Közszereplőnek minősülnek az egyházi vezetők, így megismerhetők a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratok - mondta ki a bíróság a perben, amelyet az [origo] indított. A döntés nem jogerős, az alperesek együtt döntenek arról, hogy fellebbeznek-e.
Megint kereshetnek új alkotmánybírókat
Egy új alkotmánybíró személyéről és a testület egyik tagjának újraválasztásáról tudtak megegyezni a parlamenti pártok kedden. Az Alkotmánybíróság létszáma még akkor sem lesz teljes, ha őket megválasztják, ezért a pártoknak márciusban újra meg kell próbálniuk mindkét oldal számára elfogadható jelölteket állítani.
Idei szabadságunkat nem vehetjük ki jövőre
Az idei szabadságunkkal úgy kell gazdálkodnunk, hogy ne maradjon belőle, 2008-ban ugyanis már nem biztos, hogy kivehetjük. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatában alkotmányellenesnek minősítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely lehetővé teszi szabadság átvitelét a következő évre.
Az egyházban is alig bíznak a magyarok
Nem bíznak a magyarok olyan intézményekben, mint a parlament, a bíróság, az önkormányzat vagy az egyház - derül ki a TÁRKI friss felméréséből. A magyarok harmada kicsit sem bízik a pártokban vagy a kormányban.
Korainak tartják az életfogytiglan eltörlését
Az új büntető törvénykönyvben is szerepelni fog a büntetések között az életfogytig tartó szabadságvesztés az igazságügyi tárca szerint. Vannak olyan civil szervezetek, amelyek ezt ellenzik, mert szerintük az embertelen bánásmód kategóriájába tartozik. A minisztérium államtitkára szerint azonban a magyar társadalom egyelőre nem fogadná el a szankció megszüntetését.
Túl könnyen bonthat levelet a rendőrség
Sérti az emberi méltóságot, a magántitkok és az egyes személyes adatok védelméhez való jogot - egyebek mellett ezekkel az indokokkal semmisítette meg az Alkotmánybíróság titkos információgyűjtésről szóló rendelkezéseket. A testület szerint ugyanis túl bizonytalanul határozták meg, milyen körülmények között lehet telefont lehallgatni vagy éppen levelet bontani.
Alkotm�nyos a kamatad�
Nem tal�lta alkotm�nys�rt�nek az Alkotm�nyb�r�s�g (Ab) h�tf�n a szem�lyi j�vedelemad�r�l sz�l� t�rv�nynek a biztos�t�si ad�kedvezm�nyek ig�nybev�teli felt�teleit szab�lyoz� rendelkez�seit �s a kamatad� megv�ltozott szab�lyait az �gynevezett Gyurcs�ny-csomaggal �sszef�gg�sben.
Most érdemes csökkenteni a házipénztárt
A házipénztár-adóról szóló jogszabályt megsemmisítette az Alkotmánybíróság, a pénztárban lévő pénz kezelését azonban a decemberi adócsomagban szigorították. Februárig még kedvezményes adókulccsal lehet legálisan csökkenteni a pénztár tartalmát.
- címkék:
- adókulcs
- adó
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Az Alkotmánybíróság előtt a kamatadó
A biztosítások adókedvezményének szabályozásával és a kamatadó kérdésével folytatja jövő hét elején a Gyurcsány-csomag elemeinek tárgyalását az Alkotmánybíróság. A testület folyamatosan, soron kívül tárgyalja a megszorításokkal kapcsolatos 50 beadványt. A testület eddig nyolc határozatot hozott a csomaggal kapcsolatban.
Hat törvény nem tetszett idén Sólyomnak
A korábbi államfőknél aktívabb szerepet vállal Sólyom László köztársasági elnök, aki 2006-ban több törvényt is az Alkotmánybírósághoz utalt, vagy visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő rostáján fennakadt az esélyegyenlőségi, a felsőoktatási és a légi utasok adatainak átadásáról szóló törvény is, de a Gyurcsány-csomag megszorításait aláírta.
Megtámadja a kórháztörvényt a Fidesz
Az Alkotmánybíróságon támadja meg a Fidesz a nemrég elfogadott kórháztörvényt, mert az úgy rendelkezik, hogy az intézmények pontos ágyszámait regionális szinten kell megállapítani. Régiók pedig hivatalosan nem léteznek, csak megyék.
Megnehezítette a lakásmaffia dolgát az AB
Három év után is visszaperelhetik majd a lakásmaffia által kijátszott ingatlanjaikat a jogos tulajdonosok az Alkotmánybíróság döntése értelmében. Eddig három éven belül kellett pert indítani az elvesztett ingatlanért, jövő júliustól azonban megszűnik az időkorlát.
Magánszemélyek támadják a Fidesz kérdéseit
Megtámadták az Alkotmánybíróságon a Fidesz-KDNP népszavazási kezdeményezésének azt a három pontját, amelyek esetében az Országos Választási Bizottság (OVB) már zöld utat adott az aláírásgyűjtésre - írja a Népszabadság.
Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz
A négy korábban elutasított népszavazási kérdés ügyében - ezek a tandíjjal, a vizitdíjjal, a nyugdíjasok munkavállalásával és a kormánytagok költségvetési hiányért viselt felelősségével kapcsolatosak - Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz és a KDNP. A beadványok mellett arra kérték az AB elnökét, hogy a testület lehetőség szerint egyszerre hozza meg a döntéseket a kérdésekről, hogy egyszerre lehessen népszavazást tartani.
A Gyurcsány-csomag újabb elemei kaptak zöld utat
A megszorításokat tartalmazó Gyurcsány-csomag újabb elemeiről döntött az Alkotmánybíróság, és néhány részletkérdést kivéve rendben találta azokat. A testület kimondta, az alaptörvénnyel összeegyeztethető a 15 százalékos áfakulcs megszüntetése és a pedagógusok óraszámemelése. Ugyanakkor a rendvédelmi dolgozókat nem lehet akaratuk ellenére nyugdíjba küldeni.
Fizetése felét is elbukhatná a lógós képviselő
A fizetése felét is elveszthetné az a képviselő, aki igazolatlanul hiányzik a parlamenti ülések negyedéről - derül ki abból a törvénytervezetből, amely a jövőben az Országgyűlés működését szabályozná. A készülő törvény a házszabálynál is szigorúbb szankciókat tartalmaz, valamint orvosolna több, az Alkotmánybíróság által is kifogásolt hiányosságot.
Alkotm�nyos a banki k�l�nad�
Az Alkotm�nyb�r�s�g (Ab) szerint alkotm�nyos a banki j�rad�kad� bevezet�se, s nem s�rti a jogbiztons�got a kamat- �s �rfolyamnyeres�g ad� hat�lyba l�p�s�nek el�rehozatala sem.
Újpesten télen is kitennék a nem fizetőket
Megtámadja az Alkotmánybíróságnál a téli kilakoltatási moratóriumot Derce Tamás újpesti polgármester, akinek bántja az igazságérzetét, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal nem teheti azt a kerület vezetése, amit akar. Az ombudsman szerint az élethez való jog sokkal erősebb a tulajdonjognál, ezért az [origo] megkeresése után Lenkovics Barnabás levelet ír Dercének.
A Fidesz elfogultsággal vádolja az OVB-t
A Fidesz szerint az OVB politikailag elfogult döntést hozott, amikor négy kérdést elutasított a Fidesz hét népszavazási kezdeményezése közül. Áder János közölte: a döntések miatt az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzéki párt.
Hét fideszes kérdésből négy megbukott
Az OVB három kérdést hitelesített a Fidesz hét népszavazási kezdeményezése közül. A testület a tandíjfizetésről, a vizitdíjról, a nyugdíjasok munkavállalásáról, valamint a kormány tagjainak felelősségéről megfogalmazott kérdéseket utasította el. A Fidesz bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul.
A gyógyszergyártók Sólyom segítségét kérik
A gyógyszergyártók arra kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen előzetes normakontrollt a parlament által hétfőn elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény aláírása előtt.
Nem adja fel Fidesz a tandíjas népszavazást
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz, mert "jogi nonszensznek" tartja, hogy az Országos Választási Bizottság nem engedélyezte a tandíjról szóló népszavazást. A Fidesz hét kérdésben szeretne népszavazást tartani, eddig csak kettőről döntöttek.
Hétből három kérdést hitelesített az OVB
Az Országos Választási Bizottság (OVB) a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül hármat hitelesített hétfői, illetve kedd esti ülésén. Az OVB elutasította a tandíjfizetéssel, a vizitdíjfizetéssel, a nyugdíjasok munkavégzésével kapcsolatos és a kormány tagjainak a személyes felelősségéről megfogalmazott kérdések hitelesítését. Ugyanakkor hitelesítette a kórházprivatizációval, a gyógyszervásárlással és a termőföldvásárlással kapcsolatos népszavazási kérdést. Az OVB szerint az elutasított kérdések a büdzsét érintik, így az alkotmány értelmében ezeket nem lehet népszavazásra bocsátani. A Fidesz a nem hitelesített kérdésekk ...
Megszavazták az új gyógyszertörvényt
Az Országgyűlés elfogadta hétfőn az új gyógyszertörvényt, ez azt jelenti, hogy januártól több recept nélkül kapható gyógyszerhez a benzinkutaknál és a szupermarketekben is hozzá lehet majd férni. A gyógyszerész kamara azt tervezi, hogy a törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, a Fidesz pedig erről is megszavaztatná az országot.
Kivenné Petréteit a bírók közül a Fidesz
Az Alkotmánybírósághoz fordult Balsai István fideszes képviselő, mert álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a rendőrséget is felügyelő igazságügyi és rendészeti miniszter tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak.
Megsemmisítette a házipénztáradót az Ab
Megsemmisítette a Gyurcsány-csomag részét képező házipénztár-adóról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A döntés szerint a jogszabály sérti az arányos adózás elvét. Ez az első Ab-döntés, amely a Gyurcsány-csomag miatt érkezett, tucatnyi beadvány ügyében született. Hétfőn a Gyurcsány-csomag egy további részéről is ítéletet mondott a testület, ezt helybenhagyták.
Alattomos liberálisoktól óv Mikola
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz, amint a parlament elfogadja az új egészségügyi törvényeket - jelentette be Mikola István fideszes képviselő, aki szerint alattomos liberális lopakodást látni, amely az egészségbiztosító privatizációjára irányul. Mikola úgy véli, kormányzati köröknek a biztosító több mint ezer milliárdos kasszájára "fáj a foga". Az MSZP szerint szó sincs erről.
Ismét hangfelvétel nélkül ülésezne a kormány
Visszatérne a kormány az Orbán-kabinet korábban sokat támadott gyakorlatához azáltal, hogy hangfelvételek helyett csak összefoglalók készülnének a kormányülésekről. A törvényi szabályozást az Alkotmánybíróság írta elő, épp egy, az Orbán-kormány gyakorlatát sérelmező beadvány nyomán. A kormánytagok egymásra mutogatnak.
A többség elutasítja a Fidesz népszavazását
Az emberek többsége nem ért egyet a Fidesz népszavazási kezdeményezésével - írja a Népszabadság a Szonda Ipsos felmérése alapján. A kutatás szerint a többség úgy véli, a Fidesz saját politikai érdekében kezdeményezte a népszavazást. A referendumról szóló végleges döntés akár hónapokig húzódhat.
18 évesen is lehetne sterilizációt kérni
Bővül azoknak a személyeknek a köre, akik műtéti úton sterilizáltathatják magukat, ha az Országgyűlés elfogadja az egészségügyi minisztérium - az Alkotmánybíróság döntése nyomán előterjesztett - törvényjavaslatát. E szerint ugyanis minden nagykorú, vagyis 18 életévét betöltött állampolgár végleg lemondhat a későbbi gyerekvállalásról. A meddővé tételt korábban több szakmai szervezet élesen támadta, mert szerintük például egy alig 19 éves fiatal nem tud felelősen dönteni erről a kérdésről.
A keveset szereplő államfőt kedvelik a magyarok
A tavaszi választások óta tovább csökkent a demokratikus intézményrendszerek iránti közbizalom - derül ki a Medián felméréséből. A legnépszerűbb a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság, a legkevesebb bizalmat a szakszervezetek, a pártok, a kormány, a parlament és az egyházak bírják. A kutatatásból az is kiderül, hogy minden tizedik magyar rendpárti gyanakvónak számít.
Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
Alkotmányosan aggályosnak lát hat pontot a Fidesz a kormány által beterjesztett egészségügyi törvényjavaslatokban, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Az ellenzéki párt egyelőre nem közölte, konkréten melyik pontokat kifogásolja.
Nyugtatgat és a tandíj ellen lép a Fidesz
Meg akarjuk akadályoznia a tandíj bevezetését - jelentette be a fideszes gyűléssorozat szombati szónoka, Pokorni Zoltán, mert az ellenzéki párt szerint a kormány intézkedése nyomán csak a gazdagok gyerekei tanulhatnának. Ezért a Fidesz hétfőn az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Az ellenzéki párt alelnöke arról is beszélt: a jelenlegi helyzet megoldása, ha a politikusok hátralépnek egy lépést, és egy szakértői kormány veszi át a kormányzást.
Már biztosan lesz tandíj
Elfogadta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelyre az Alkotmánybíróság kifogása miatt volt szükség. Így elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy bevezessék a tandíjat.
Alkotmánybírósági döntés a mobiltornyokról
Megsemmisített az Alkotmánybíróság a hírközlési törvény több passzusát: a jövőben már nem lehet a telektulajdonos beleegyezése nélkül adótornyot telepíteni.
Nevet az álom-kormányon több jelölt
A Fideszhez közel álló intézet által összeállított szakértői kormány névsorát nevetségesnek tartja több, a listán szereplő politikus. Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke már hétfőn elhatárolódott attól, hogy miniszterelnöknek jelöljék. Bod Péter Ákos közgazdász szerint pedig az egész felvetés operettszerű, és akár honvédelmi miniszternek is jelölhették volna.
Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény
Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a felsőoktatási törvény módosítását. A testület szerint a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az MSZP szerint az alkotmányossági vétó nem érinti a tandíj bevezetését.
Alkotmánybírósághoz fordul a VOSZ
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul az Új egyensúly program keretében alkotott törvénycsomag miatt - közölte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kedden, az elnökség döntését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
Tízezer tanár veszítheti el állását
A konvergenciaprogramban szereplő óraszám-növekedés miatt mintegy 10 ezer pedagógus veszítheti el állását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének becslései szerint az ingyenesen vállalt többletórák miatt évi 100 ezer forinttól eshetnek el a tanárok. A PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult - írja a Világgazdaság.
Elsőbbséget kaptak a Gyurcsány-csomagot kifogásolók
Már szeptemberben elkészülhetnek az Alkotmánybíróság első határozattervezetei a Gyurcsány-csomagot támadó indítványok kapcsán. A megszorító intézkedésekkel szembeni kifogásokat soron kívül tárgyalják az ügyek kiemelt társadalmi súlya miatt - döntött a testület hétfőn.
- címkék:
- kifogás
- súly
- indítvány
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot
A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.
Alkotmánybírósághoz fordultak a fuvarozók
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a főváros XI. és XII. kerületi önkormányzatok azon rendeleteit, amelyek a kamionosok helyi közútra behajtását július 1-jétől közútkezelői és útfenntartási hozzájárulási díj megfizetéséhez kötik.
Egy nap alatt bebiztosítaná a tandíjat az MSZP
Az MSZP szerint egy nap alatt kiküszöbölhető a csorba, ha alkotmányellenesnek találják a felsőoktatási törvénynek - többek között a tandíj bevezetését is tartalmazó - módosításait. A köztársasági elnök szerdán küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az államfő nem a tandíjat, hanem a gazdasági tanácsok túlzott vétójogát kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mégis abban bízik, hogy a kormány átgondolja a tandíjjal kapcsolatos terveit.
Az Alkotmánybíróság előtt a felsőoktatási törvény
A felsőoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordult szerdán az államfő. Sólyom László szerint a felsőoktatási intézményeken belül felálló gazdasági tanácsok jogköre korlátozhatja az egyetemek autonómiáját. A mentelmi jogról szóló szabályozást az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek.
Nem büntetik az önfeljelentő aktivistát
Megszüntették a nyomozást az önfeljelentő aktivista ellen, aki kábítószeres tűcsere-programokban vesz részt. Mivel a törvényhozók, az Alkotmánybíróság felhívása ellenére, a mai napig nem szabályozták a kábítószereseket segítő programokban résztvevők jogi helyzetét, ezért a tettük formailag bűncselekménynek számít.
Keddre dönt a megszorításokról Sólyom
Keddig dönt Sólyom László államfő arról, hogy kér-e előzetes normakontrollt a parlament által elfogadott megszorítási törvényekről az Alkotmánybíróságtól (AB). A Népszabadság korábban úgy írt, hogy ha a köztársasági elnök normakontrollt kér, az akár hónapokra is elodázhatja a megszorító rendelkezések alkalmazását.
A 26 éven felüliek kérhetnének meddővé téltelt
Várhatóan még júniusban elkészül a művi meddővé tételt szabályozó új törvény, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisítet régit váltja fel. Az új szabályozásban 26 évben húznák meg a korhatárt - írja a Népszabadság. Ha július 1-ig nem fogadják el az új törvényt, akkor 18 éven felül bárki kérheti a beavatkozást.
Az MDF-nek nem hagytak alelnöki helyet
Az MDF az Alkotmánybírósághoz fordult, miután a többi parlamenti párt megállapodása miatt nem jelölhetett senkit a parlamenti alelnöki posztra.
Megtagadná több orvos a meddővé tételt
Határozottan ellenezték az [origo] által megkérdezett orvosok, hogy júliustól -az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében - minden nagykorú személy kérheti meddővé tételét. Szerintük meg kell akadályozni, hogy fiatalos felelőtlenségből, kényszerből vagy egy átmeneti depresszió miatt szánja el magát valaki a sterilizációra, ami gyakorlatilag visszafordíthatatlan.
Szabályoztatná a képviselők hozzászólási idejét az AB
Az Alkotmánybíróság a képviselők felszólalási idejének szabályozását kéri az Országgyűléstől hétfői határozatában. A bírói testület szerint nincsenek megfelelő előírások és garanciák arra, hogy egy parlamenti képviselőnek elég ideje legyen kifejteni a véleményét a tisztelt ház előtt.
Az Alkotmánybírósághoz fordul három egyház
Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a katolikus, a református és az evangélikus egyház az ez évi költségvetési törvény elfogadása, illetve a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítása miatt, mert ezeket a jogszabályokat az egyházakra nézve hátrányosnak és alkotmányellenesnek tartják.
Tüntetők várják a lengyel elnököt
Egyenlőségért tüntető jogvédők várják a Magyarországra látogató lengyel elnököt péntek délelőtt a Sándor-palotánál. A civil szervezetek a Lengyelországban kialakult melegellenes légkör, a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetése és a gyülekezési szabadság megsértése ellen akarnak tiltakozni Sólyom László és Lech Kaczynski találkozója előtt.
Választók átirányításától tart a Fidesz
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul egy, a választási eljárásról szóló törvényhez kapcsolódó belügyminiszteri rendelet miatt. A rendelet szerintük "tömeges választási visszaélést" tesz lehetővé - jelentette be Szijjártó Péter szóvivő sajtótájékoztatón. Az Országos Választási iroda vezetője szerint ugyanakkor a rendelet megfelel a választójogi törvénynek.
Három kitüntetést kifogásolt Sólyom
Három személy - Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője - kitüntetésével kapcsolatban voltak kifogásai Sólyom László köztársasági elnöknek. Az államfő végül is aláírta a listát, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kitüntetések odaítéléséről szóló hatáskör tisztázására. Fekete János az [origo]-nak azt mondta, nem érti, mi baja Sólyom Lászlónak az ő kitüntetésével.
Tizenegyszer sértett alkotmányt a parlament
Tizenegy esetben nem teljesítette határidőre az Alkotmánybíróság (Ab) határozatait a parlament. A legrégebbi, Ab által megállapított alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos: az Országgyűlés erről annak ellenére nem alkotott törvényt, hogy az Ab erre 1992. decemberig adott határidőt.
Nyártól szabad a meddővé tétel
Júliustól szabadon kérheti minden nagykorú nő művi meddővé tételét - írja a Népszabadság. A korábbi szabályt ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és a jogalkotók még nem módosították a törvényt.
Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa, mert továbbra is jogsértőnek tartja az új főigazgató, Makói Zita kinevezését - nyilatkozta Demeter Katalin, az intézet tanszékvezető tanára.
Gyurcsány újratárgyalná az ügynöktörvényt
Gyurcsány Ferenc szerint újra kell tárgyalni az ügynöktörvényt. A kormányfő szerint a tárgyalások alapja az a javaslat lehet, amelyet korábban elfogadott a parlament és amelyet adatvédelmi aggályok miatt alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság.
Alkotmánysértő a költségvetés salátázása
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a tavalyi költségvetési törvény azon szabályait, amelyek más törvények módosításáról rendelkeztek. Ezek "salátatörvénnyé" tették a jogszabályt, és ezt kifogásolva fordult az Alkotmánybírósághoz az MDF elnöke.
Jogellenes a kereskedelmi törvény tervezete
Februárban dől el, hogy megtámadja-e a szakma a kereskedelmi törvényt az Alkotmánybíróságon. A készülő végrehajtási rendeletekről megkezdődött az egyeztetés a szakma és a szaktárca között.
Jogsértő a 13. havi bér átalakítása
Az Alkotmánybíróság után a helyettes ombudsman is fogást talált azon a törvényen, amely szerint az év végi 13. havi illetményeket egy januárban kifizetendő nulladik havi bér váltotta fel. Takács Albert szerint ez sérti a jogbiztonságot.
A földtörvényt támadja a Magosz
Az Alkotmánybíróságtól remél jogorvoslatot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), mert megítélésük szerint a földtörvény módosítása sérti a gazdák alkotmányos jogait.
Elakadt a Fidesz aláírásgyűjtése
Elakadt az állami vagyonnal kapcsolatban indított fideszes aláírásgyűjtés, a párt kezdeményezését ugyanis több magánszemély megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az MSZP szintén aláírásgyűjtést hirdetett tavaly ősszel, az akcióval azonban a figyelemfelhíváson kívül nincs különösebb célja.
Késnek a hivatalok az adatközléssel
Akadozva indul a jogszabályok tervezeteinek közzététele: elvileg januártól már az előkészítés alatti jogszabályokat is - amelyeket véleményezhetünk is - nyilvánosságra kellene hoznia a minisztériumoknak. A gyakorlatban azonban a tárcák döntő részénél még nem készültek el ezzel a szolgáltatással, de még az adatvédelmi biztos sem tudja maradéktalanul betartani az előírásokat. A késlekedés egyik oka lehet, hogy csak december legvégén készültek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.
2005: a készülődés éve
Államfőválasztás, érettségi botrány, madárinfluenza-pánik, szécsényi gyerekgyilkosság és móri ítélet - az [origo] összefoglalója 2005-ről, amelyre alaposan rányomta a bélyegét a választási készülődés is.
Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre
Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.
Ősöreg alkotmánysértések a parlamentben
A parlamenti képviselők nem sietik el az alkotmánysértő helyzetek megoldását. Jelenleg hét olyan ügy van, amelyről az Országgyűlés annak ellenére nem hozott jogszabályt, hogy az Alkotmánybíróság előírta számára a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetését. Igaz, a törvényhozók nyugodtan tehetik ezt, ugyanis semmilyen szankció nem fenyegeti őket. A legrégebbi elmaradásuk már 13 éves.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók
A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.
Lezárta a hatásköri vitát a két főbíró
Lezárta a hatásköri vitát az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait. Az LB elnöke ugyanakkor kérte, hogy a jövőben fontolják meg a jogegységi döntés kötelező jellegének megszüntetését. Ezen kívül azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság szabjon bővebb határidőt a megállapított alkotmányellenesség kiküszöbölésére.
Elfogadták az új felsőoktatási törvényt
Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.
Sólyom szerint túl zárt a bírói pálya
Túlságosan zárt a bírói pálya - jelentette ki Sólyom László államfő, amikor a legfelsőbb bíróval találkozott. Az államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke volt, kijelentette: a bírói függetlenség nem jelenti az alkotmánytól való függetlenséget. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait.
Hiába törvénysértő, a pártok fillérekért kapnak irodát
Ingyen vagy jóval a piaci ár alatt bérelnek irodákat a pártok több önkormányzattól. Annak ellenére, hogy a törvénysértő gyakorlatra az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet, több településen is meghagyták maguknak a kedvezményeket a pártok.
Nem lehet három gyerek a sterilizáció feltétele
Alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló törvény művi meddővé tételről szóló rendelkezését. A testület szerint ugyanis sérti az alaptörvényt az a szabály, amely szerint csak azok sterilizáltathatják magukat, akiknek legalább három vér szerinti gyerekük van.
Ismét teljes az Alkotmánybíróság
Megkapta a parlament igazságügyi bizottságának támogatását Balogh Elemér, a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje. A parlament is igent mondott a jelölésre, megkapta a kétharmados többséget a kormányoldal által jelölt Holló András is, így több mint három év után ismét teljes létszámú az Alkotmánybíróság.
Beiktatták az Alkotmánybíróság új elnökét
Beiktatták hivatalába Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság új elnökét. Az új elnök beszédében a testület hagyományaihoz való ragaszkodást emelte ki A leköszönő elnököt, Holló Andrást az Országgyűlés várhatóan ismét alkotmánybíróvá választja.
Szegedi professzort jelöl alkotmánybírónak a Fidesz
A Fidesz Balogh Elemér szegedi jogászprofesszort jelölte az Alkotmánybíróságba. Balogh a 2002-es önkormányzati választáson indult a szegedi polgármesteri székért egyebek mellett a Fidesz támogatásával.
Jövőre eltüntetik az apró szakokat
Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.
15 éve nem akaszthatnak fel senkit
Október 24-én van a halálbüntetés eltörlésének tizenötödik évfordulója. Noha a magyar lakosság nagyobb része, hasonlóan a kelet-európai országokéhoz, valószínűleg még ma is a visszaállítása mellett foglalna állást, Európában ma már egyetlen országban sem hajtanak végre halálos ítéletet.
A skizofrének járnak legrosszabbul a drága recepttel
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Pszichiátriai Társaság a magánorvosi receptírás korlátozása miatt. A magánorvosok októbertől ugyanis nem írhatnak fel gyógyszereket kiemelt támogatással. A pszichiáterek szerint a skizofrén betegek orvosváltásra kényszerülhetnek a korlátozás bevezetése miatt, ez pedig visszavetheti a kezelésüket, sőt az öngyilkosság kockázata is nőhet. Az ombudsman indokoltnak tartja, hogy a társaság az Alkotmánybírósághoz fordult.
Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke
Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.
Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság elnöke
Az Alkotmánybíróság (AB) titkos szavazáson korábbi előadónkat, Bihari Mihályt választotta meg a testület jövőbeli elnökének. A politológus professzor november 12-én veszi át a hivatalt Holló Andrástól, az AB jelenlegi vezetőjétől.
Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt
Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz. A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.
Kedden új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Új elnököt választ kedden az Alkotmánybíróság. Holló András jelenlegi elnök mandátuma ugyanis novemberben lejár.
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.