Nemzeti gyásznap: Az 56-os forradalom áldozataira emlékezünk

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága

Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...

Harrach Péter: 1956 üzenete a nemzet szabadságáról szól

1956 üzenete szól a fiatalokról, a szabadságról és a nemzet szabadságáról, amelyet kivívni és védeni kell - mondta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott koszorúzáson szombaton Budapesten.

Láng Zsolt: A szabadság a legnagyobb dolog, amit soha nem homályosíthat el a múló idő

A szabadság a legnagyobb dolog, amit soha nem homályosíthat el a múló idő és nem halványulhat azok példája, emléke sem, akik életüket adták érte - jelentette ki Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz elnöke, országgyűlési képviselő szombaton, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésen.

Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei

1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.

Szánthó Miklós: Csak egy érdek, egy szenvedély van, és ezt úgy hívják, Magyarország

A szentesi '56-os megemlékezésen mondott beszédet az Alapjogokért Központ főigazgatója, az alábbiakban olvashatják.

Demeter Szilárd: Legelőből hazát

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának beszéde.

Orbán Viktor ünnepi beszéde élőben az Origón

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Mindszentyneum épületének átadóján.

Orbán Viktor: A baloldal nem érti, hogy az ország nem azonos Budapesttel

1956 nem egy város, hanem az egész nemzet forradalma volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján. A kormányfő szerint a forradalmárok hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és 1956-ban valódi esély volt a függetlenségre, de a Nyugat árulása miatt a szabadságharcot a szovjet tankok eltiporták.