Potápi Árpád: Szent István a szlovák történelemnek is része

Szent István nemcsak a magyar, hanem a szlovák történelemnek is része - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a szlovákiai Nagymegyeren, a Madách-kiállítás és a Szent István-nap rendezvénysorozatának megnyitóján pénteken. Potápi Árpád János a szeptember 30-i szlovákiai előrehozott választásokkal kapcsolatban összefogásra szólította fel a szlovákiai magyarságot.

Agrárminisztérium: továbbvisszük Szent István örökségét

Ma is Szent István gondolatát akarjuk a maga egyszerűségében és tökéletességében: keresztény hagyományokon nyugvó, független magyar nemzetet Európa szívében - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten, az államalapítás ünnepe alkalmából tartott állami kitüntetések és szakmai elismerések átadóján az Agrárminisztérium közleménye szerint.

Augusztus 20: ingyenesen látogatható a Nemzeti Múzeum

Augusztus 20-án ingyenes programokkal várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): idén egy különleges utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során saját múzeumi útlevéllel járhatják végig a 170 évre visszatekintő világkiállításokat, és ismerhetik meg a magyarok büszkeségeit - tájékoztotta az intézmény szerdán.

Halál és felemeltetés I. 985 éve hunyt el Szent István király

Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király. - írja Szabados György, Magyarságkutató Intézet a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója a Magyarságkutató ...

Hét érdekes tény Magyarország születésnapjáról

A Szent István-napi rendezvénysorozat minden évben több százezer látogatót vonz országszerte. Augusztus 20-a a legfőbb nemzeti ünnepünk, amelyen az államalapításról és államalapító királyunkról, Szent Istvánról emlékezünk meg. A magyar történelemben már a XI. század óta fontos szerepet játszik ez a dátum, azonban az évszázadok során számos új történeti elem, szimbólum és ünnepi érdekesség kapcsolódott hozzá.

Kövér László: Legfőbb korparancsunk megmaradni magyarként és keresztényként

A változó világban a legfőbb korparancsunk megmaradni magyarként és keresztényként - hangoztatta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap a XXVI. Szentkirály Szövetségi Találkozón, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szentistvánon.

Egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2023. április és május között került sor a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán található lelőhely régészeti feltárására az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében. A helyszínen talált szórványcsontok alapján megállapítható, hogy egykor népes temető helyezkedett el itt. Az erősen bolygatott környezetben végzett kutatás megmutatta, hogy a monostor építéstörténete még rengeteg ismeretlen részletet tartogat a szakemberek és az aktív bencés közösség számára. Ezek felderítésével tovább pontosítható ...

Egy szent lándzsa erősíthette meg Szent István király uralkodását

Augusztus 20-a 1083 óta Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe hazánkban. Az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király egyik szakrális jellegű királyi jelvénye egy zászlós lándzsa volt, ami többek között a szuverenitást szimbolizálta. A történészek azt valószínűsítik, hogy III. Ottó német-római császár adhatott egy lándzsahegyet Istvánnak vagy az apjának Gézának, egyfajta hatalmi jelképként. Ezt erősíti meg egy 1035 táján elhunyt francia szerzetes és krónikaíró, Adémar de Chabannes közlése is, ami az első és egyetlen írásos forrás István lándzsájával kapcsolatban. A hagyomány szerint ez annak a fegyveernek ...

Augusztus 20-án negyvenezer rakétát lőnek a magasba

Elkezdődött az augusztus 20-ai ünnepségsorozat. Mától négy napon át folyamatosan lesznek programok az egész országban. Több helyen tartanak gasztrofesztiválokat, a fővárosban például a Vörösmarty téren. Este pedig a Tabánnál ingyenes koncertekkel várják a szórakozni vágyókat. Kovács Zoltán államtitkár azt mondta: a legfontosabb az emberek biztonsága, ezért az operatív törzs folyamatosan ülésezik - számolt be a Ripost. 

Ma elkezdődtek a Szent István Napok

Több száz program közül válogathatnak az érdeklődők az idei Szent István-napi rendezvénysorozaton. Borbás Marcsi, a Szent István-nap egyik nagykövete elmondta: Budapesten augusztus 18. és 21. között több mint húsz helyszínen várják a látogatókat. Többek között a Magyar ízek utcáján megkóstolhatják a Kárpát-medence kézműves termelői által készített ételeket, továbbá családi és gyermekműsorokkal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint előadásokkal szórakoztatják a program résztvevőit a fővárosban.

Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: "A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (...) Ahogy a zsinat is tanítja, ő »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára« (Lumen gentium, 68.). - írja a Magyar Katolikus Egyház Püspöki Konferencia honlapján.

Kétszáz éve kezdődött az esztergomi bazilika építése

Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében. - írja Tóth Orsolya a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"

"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.  

Új arculattal, új kamarakiállítással és megújúlt kiállítóterekkel indítja a tavaszt a Magyar Nemzeti Múzeum

Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

Szent István öröksége címmel nyílt tárlat a Szent István-bazilika altemplomában

Budapesten, a Szent István-bazilika altemplomában a XV. Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódva, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) keretében nyílt Kárpát-medencei keresztény magyar alkotóművészeti kiállítás kedden, Szent István öröksége címmel.

1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg

Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

Hetvenöt éve adták át Budapest legrövidebb Duna-hídját

Hetvenöt éve, 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat, amelyet a második világháború végén, Budapest ostromakor robbantottak fel. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a háború után első állandó hídként adták át a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet.

A minden képzeletet felülmúló tűzijáték a partról, hídakról, a Dunáról és a Gellért-hegyről - képek

Minden eddiginél látványosabb tűzijáték jön idén, mutatjuk az előző évek legszebb pillanatait - videók

Minden eddiginél látványosabban ünnepli Magyarország az államalapítás ünnepét. Igaz, az elmúlt években sem szűkölködtünk az izgalmas pillanatokban - leszámítva a tavalyit, amikor a járványhelyzet nem engedte a rendezvények megtartását. Mutatjuk a legjobb pillanatokat!

KVÍZ: Mennyit tudsz Szent Istvánról?

Augusztus 20. az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, amely szorosan összefonódott egyik legfontosabb királyunk, I. (Szent) István nevével. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit tudsz István királyról, valamint az egyik legfontosabb ünnepünk történetéről.

Mi magyarok az önkény helyett mindig is a szabad akaratot választottuk

Jó döntésnek nevezte augusztus 20-ai ünnepi beszédében az igazságügyi miniszter, hogy Szent István király - elfogadva a római pápa fennhatóságát - népét a keresztény kultúrkör részévé tette.

Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet

Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...

Ma van az államalapítás ünnepe!

Ma van Magyarország állami ünnepsége, amikor többek között hazánk több mint ezer évvel ezelőtti megalapítására is emlékezünk. Na, de mire még?

Augusztus 20.: idén ezeken a programokon ünnepelheted Magyarország születésnapját

Augusztus 20-a, vagyis Szent István napja a magyarok egyik nemzeti ünnepe, amelynek során újra és újra az államalapításra és az 1803-ban szentté avatott, államalapító I. István királyra emlékezünk. Idén sem lesz ez másképpen. Jó hír, hogy évről-évre egyre színesebb a programkínálat az ország születésnapján.

Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában - képek

Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.

Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában

Mind a 346 magyar város jelen lesz a Szent István Napokon

Az államalapítás ünnepe alkalmából az utóbbi évtized legnagyobb volumenű rendezvénysorozata várja a fővárosba látogatókat, a Szent István Napokon Magyarország összes városának rövid történetét is megismerhetjük, az Alkotmány utca a Városok sétányává alakul a városok zászlóival.

Abasár feltárása tovább folytatódik

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.

Gyurcsány Ferenc LMBTQ-lobbistája nyíltan gyalázza Szent István királyt

Döbbenetes mélységekbe jutottak a nemzetközi LMBTQ-lobbi hazai követői. Hommonay Gergely, Gyurcsány Ferenc bloggere, a napokban párhuzamot vont az államalapítás ünnepe és a Pride között. Miközben nyíltan gyalázta Szent István királyt, mindenkit a Pride-ra invitált, ahol szerinte mások mellett "szoknyás férfiak" vonulnak fel jó zenére.

Karácsony száműzte a Szent István parkból a Szent István-szobrot

Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként  máshova helyeztette az államalapító újlipótvárosi Szent István parkba tervezett szobrát - írja a Magyar Nemzet. Gyurcsány Ferenc jelöltjét jól láthatóan zavarják a nemzeti szimbólumok.

Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata

997-ben meghalt Géza fejedelem. Halála után nemcsak a nyugati kereszténység és a sztyeppei nomád hit csapott össze, hanem két eszme is, a primogenitúra, amikor az elsőszülött fiú örököli a hatalmat és a szeniorátus, ahol a legidősebb férfi rokon örökli a trónt.

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

Szent István királyról bocsát kivételesen magas névértékű, arany emlékérmét az MNB

A Magyar Nemzeti Bank államalapító uralkodónk tiszteletére Szent István király elnevezéssel emlékérméket bocsát ki 2021. január 11-én. Kivételesen alacsony példányszámban, 500 ezer forint névértékű arany, illetve az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magasabb példányszámban, 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém változatok is megjelennek. A korhű forrásmotívumokon alapuló emlékérmék grafikai terveit Tóth Zoltán ötvösművész készítette.

Tudja, mikor volt a tinópénznek legalább akkora értéke, mint a magyar dénárnak?

Noha a pénz története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a pénzhasználat kialakulásával nem egy meglévő, érzékelhető szükségletre, hiányra született válasz, egyik pillanatról a másikra. Hanem a pénznek bizony fel kellett magát küzdenie a létrán a mai csúcsára, onnan kezdve, hogy emberek egy csoportja valahol valamikor megállapodott abban, hogy apró tárgyakat értékkel ruháznak fel és univerzális helyettesítő eszközként tekintik azokat. A pénz megjelenésével persze a cserekereskedelem nem tűnt el azonnal. Pontosan ez volt az oka annak, hogy hiába volt már "állami" pénz Magyarországon ezer éve is, az emberek sokkal többre értékeltek máás, ...

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt

1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...

Rétvári Bence: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója

Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.

Varga Mihály: István király veszélyes helyzetben is a nemzet önállósága mellett döntött

István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Karcagon.

A remény küszöbén – Orbán Viktor nemzetépítési törekvéseinek szerepe a Szent István-i örökség kiteljesítésében

A több mint ezer esztendős magyar állam megalapításának évfordulója alkalmából ezekben a vészterhes napokban is szerte e hazában, határainkon túl is első királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk – személyében a keresztény magyar állam megteremtőjét, az egyik első magyar katolikus szentet és nem utolsósorban a magyar történelem kiemelkedő, európai mércével is meghatározó alakját tisztelve.

Vajktól, az új kenyéren át, egészen az állami ünnepig – Ez augusztus 20-a története

Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tűzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?

Veres András püspök: Szent István nem stratégiai okból választotta a kereszténységet

Szent István király nem stratégiai okból választotta a kereszténységet, hanem mert hitből élő ember volt - mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Többször is eljátszotta alattvalói bizalmát Szent István örököse

Amikor 1038. augusztus 15-én I. (Szent) István, az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője meghalt, Orseolo Péter akadály nélkül vette át az ország irányítását. És bár a velencei származású uralkodó eleinte elődje szellemében kormányzott, később fokozatosan maga ellen hangolta a magyar előkelőket, köztük Aba Sámuelt és Gizella királynét. Amikor 1041-ben elűzték az országból, korábbi ellenfelénél, III. Henriknél keresett és talált támogatást Regensburgban. Hiába került azonban vissza a trónra, uralmát mindvégig ingatagnak érezte, ezért 1045. május 26-án hűbérbe adta Magyarországot. 

Az első magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük

Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvője 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerősítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlődés mellett.  De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország első királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.

Karácsonyék kevésbé frekventált helyre tennék az újlipótvárosi Szent István-szobrot

A korábbi városvezetés döntését megváltoztatva nem az újlipótvárosi Szent István park központi részén, hanem annál jóval kijjebb helyezné el az államalapító király szobrát a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat - derül ki a Budapest.hu-h közzétett felhívásból.

III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága

A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...

Lomnici Zoltán: Öt tematikus év során mutatják be Szent István életművét

Szent István 2025 címmel ötéves programsorozat indul; a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa közös rendezvénysorozatában 2020-tól tematikus évek során mutatják be az államalapító magyar király életművét - ismertette Lomnici Zoltán az EMT elnöke csütörtökön Budapesten, a programalkotó testület rendezvényén.

Vélhetően ősmagyar sírokat tártak fel Oroszországban

Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.