Ismerd meg a cinket, az immunrendszer egyik legfontosabb eleme!

A cink az egyik legfontosabb elem, ami biztosítja az immunrendszerünk működését. Milyen folyamatokban vesz részt? Kiknek kell fokozottan figyelnie a cinkbevitelre? Mi történik, ha cinkhiányosak vagyunk?

Soha ilyen kevés DNS alapján nem találtak meg gyilkost

Rekordkevés, mindössze 15 emberi sejtben lévő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát - írta a BBC hírportálja pénteken.

Így kísérelik gyógyítani a gyógyíthatatlant

A szeptikus sokkra, a keringési rendszerre és a gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák szintézisét és részletes vizsgálatát tűzték ki célul a pécsi kutatók. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) biokémikus, orvos és kémikus a sejt energiatermelésének központját, a mitokondriumot a Pannon Egyetem szakembereivel együtt vizsgálták. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a mitokondrium számos akut és krónikus betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet.

Periódusos rendszerbe rendezik a sejtmagokat

A sejtmagok periódusos rendszerét építi fel biológusok egy nemzetközi kutatócsoportja.

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat.

Chipre épített mesterséges tüdőt hoztak létre

Chipre épített mesterséges tüdőt fejlesztettek svájci és német kutatók. A modell segíthet a gyógyszerteszteléshez használt állatkísérletek számának csökkenésében és a tüdőbetegségek kutatásában.

A világon először engedélyezték mesterséges csirkehús árusítását

Sikerült visszafordítani az öregedést

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

Így veszi át az irányítást a megtámadott sejt felett a koronavírus

Svájci kutatók megfejtették, hogyan veszi át az irányítást a SARS-CoV-2 nevű új koronavírus a megfertőzött sejt fölött.

Már tudjuk, mit vesz először célba a koronavírus, ez segíti a védekezést

Az orrnyálkahártya kehelysejtjei és csillószőrei nagy számban tartalmazzák azokat a fehérjéket, amiket a SARS-CoV-2 a sejtbe lépéshez használ – derült ki egy új, nagyszabású vizsgálatból. Az ismeretek birtokában a kutatók választ kaphatnak arra, miért ennyire fertőző az új koronavírus, és egyúttal hatékony terápiás lehetőségek válhatnak kifejleszthetővé.

Megcáfolódhat mindaz, amit a félelem kialakulásáról tudunk

Sokkal nagyobb szerepet tölt be a talamusz a félelmi tanulásban, mint azt korábban gondoltuk – derítették ki a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai, akik szerint a felfedezéssel új utak nyílhatnak meg a szorongásos és depressziós zavarok kezelésében.

Ezek a legfontosabb tények a koronavírusokról

A COVID-19- járvány miatt napjainkban világszerte az új koronavírusról szólnak a vezető hírek. De valójában mik is ezek a globális problémát okozó, még optikai mikroszkóppal sem látható parányi kórokozók? Élőlények-e vagy sem? Mitől képesek járványokat okozni, és hogyan lehet védekezni ellenük? Az alábbiakban összefoglaltuk a vírusokkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, befejezéseként pedig kitérünk arra, amit COVID-19-ről tudunk, ám felhívjuk az olvasó figyelmét: ha átugorja a szöveg nagyját, nem biztos, hogy a végét érteni fogja. Vírus kislexikon, a tudomány legújabb ismeretei alapján.

A koplalás a hosszú élet titka

A kalóriamegvonás életmeghosszabbító hatása régóta ismeretes, de a sejtszintű történéseket csak most tisztázták a kaliforniai Salk Institute kutatói.

Speciális hordozókkal képesek a sejten belülre juttatni a hatóanyagokat

Bizonyos daganatos és autoimmun betegségekben már eddig is megoldást nyújtottak a modern biológiai terápiás kezelések, azonban ezek a hatóanyagok csak a sejteken kívüli célpontokat tudják támadni. Új irányt jelenthet a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak friss eredménye: egy olyan speciális hordozó molekulát fejlesztettek, ami képes a sejtbe juttatni a biológiai terápiás hatóanyagokat, például a kóros folyamatok megállítására képes antitesteket. A kutatást címlapján közli az egyik vezető tudományos folyóirat, az Advanced Science.

Élő sejtekből építettek robotot amerikai kutatók - videó

Megépítették ez első, élő sejtekből álló robotot, úgynevezett xenobotot amerikai kutatók. A robot képes haladni egy célpont felé és meggyógyítani magát, ha sérülés érte.

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel, amely hozzájárul a fehérjék védelméhez oxigén által kiváltott maradandó károsodással szemben - közölte az pénteken az intézmény az MTI-vel.

Kéttonnás mágneses robotot vetnek be a rákos sejtek ellen

Kéttonnás mágneses robotot vetnek be a rákos sejtek ellen a világon elsőként az Erlangeni Egyetemi Klinikán.

Élő mohával a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek ellen

Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az alvás-ébrenléti ritmus zavara gyorsítja a daganat növekedését

A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet biológiai órájának zavara a daganat gyorsabb növekedését okozhatja egy új tanulmány szerint, amely a PLoS Biology folyóiratban jelent meg.

Órákkal a halál után élesztették újjá sertések agyát

A Yale Egyetem kutatóinak sikerült újjáéleszteni alapvető sejtaktivitást órákkal korábban levágott sertések agyában. A sikeres kísérlet reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, de egyúttal a halál eddigi definíciójáról is kérdéseket vet fel.

Idegen szervvé kezdett fejlődni a bizarr tüdődaganat

Biológusok miniatűr gyomrot, patkó- és vékonybelet szúrtak ki tüdődaganatból nyert sejtek mintái között.

Felébresztették egy huszonnyolcezer éve halott mamut sejtjeit

Kutatóknak sikerült egerek petesejtjébe ültetve aktiválni egy 28 ezer éve fagyott mamut sejtjeit, de aligha várható, hogy sikerül az ősi állatot újjáéleszteni.

Áttörés: ártalmatlan zsírrá programozták át a veszélyes tumort

Egy kombinált terápia segítségével sikerült ráksejteket zsírsejtekké alakítani egerekben a Bázeli Egyetem kutatóinak.

Nanocsipesszel fognak turkálni a sejtjeinkben

Elektromos impulzusokkal kinyerhetővé válhatnak a sejtek DNS-ei, fehérjéi és szervecskéi anélkül, hogy maguk a sejtek megsemmisülnének – világított rá egy új kutatás.

A teszt, ami percek alatt megmondja, ki rákos

Gyors és egyszerű teszt hozhatja el a rákdiagnosztika forradalmát. A technika egyszerű vérmintából vagy szövetbiopsziából mindössze 10 perc leforgása alatt mutatja ki, vannak-e rákos sejtek szervezetünkben vagy sem. A módszerről az azt kidolgozó kutatócsoport egyik tagját kérdeztük.

Terroristaként térítik el a sejteket, így szállják meg a testünket

A poxvírusok vagy közismertebb nevükön himlővírusok közé tartozó vaccinia vírusok igen trükkös módját választották a szervezet megszállásának: a fertőzött sejteket átverik, így szerzik meg az uralmat mozgásuk fölött. Az eltérített sejtekkel aztán a test számos pontjára eljutva segítik önnön szaporodásukat.

Az átlagnál magasabbra nőtt? Rettegett betegség fenyegetheti

Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy szervezetét valamely ráktípus megtámadja. Mi a helyzet azokkal, akiknek az átlagnál több sejtjük van? Például a magas emberekkel? Veszélyeztetettebb csoportba tartoznak, mint alacsonyabb társaik? A riverside-i Kaliforniai Egyetem evolúcióbiológusának tanulmánya szerint sajnos a válasz: igen.

Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.

Áttörés a rákgyógyításban: kezesbárányt csináltak a legyőzhetetlennek hitt farkasból

A ráksejtek többsége akkor válik igazán veszélyessé, amikor elhagyják kialakulásuk helyét és olyan távolabbi szövetekben „vetik meg lábukat", mint a tüdő, az agy vagy a csont. Az áttétek (metasztázisok) képződése ellen most a Coloradói Egyetem kutatói találtak egy új, trükkös receptet. A módszerrel az utazó daganatsejtek még az előtt legyilkolhatóvá válhatnak, hogy elérnék céljukat.

Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Megmérték, milyen gyors a halál, meg fog lepődni

Először sikerült megmérni a „halál sebességét”, vagyis azt, hogy egy sejt milyen gyorsan pusztul el. Kiderült, hogy a folyamat hullámszerűen terjed 30 mikrométer per perces sebességgel.

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

Az anyaság akár 11 évvel öregíthet, de fiatalíthat is

Az Egyesült Államokban vizsgálták az édesanyákat, és kiderült: az anyaság akár 11 évvel is öregítette sejtjeiket. Más országokban épp az ellenkezője derült ki. 

Mi történne a testünkkel, ha csak vizet innánk?

Unos-untalan ismételgetik az orvosok, a dietetikusok, és a táplálkozástudományi terület szakemberei, hogy igyunk meg naponta legalább 2-3 liter vizet. Igazuk is van, de azt kevésbé tudjuk, hogy mit érünk el azzal, ha elhagyjuk a cukros üdítőket, és csak vizet iszunk napközben. Érdemes kipróbálni és megfigyelni, milyen pozitív változások történnek a testünkben 1-2 hónap leforgása után. Mi eláruljuk, mire lehet számítani.

Véget érhet a gyötrelmes szurkálás

A cukorbetegek régi álma válik most valóra a szájon át bevehető inzulinkapszulával, hiszen az új formulázás szükségtelenné teszi a napi egy-két alkalommal beadandó injekciót.

Valami egészen szörnyű dolog történik az aggyal, ha nem alszunk eleget

Az alvás nem csupán arra való, hogy energiaraktárainkat feltöltsük, segít eltávolítani az idegrendszer napi működése nyomán keletkező toxikus anyagokat is. Amennyiben huzamosabb ideig nem alszunk eleget, ez a takarító funkció túlpörög, ami maradandó károsodásokat idéz elő az agyban – írja egy nemrég megjelent tanulmány.

Először valósítottak meg emlékátültetést

Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba az RNS, a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.

A halhatatlanság létezik – Fordítsuk vissza az öregedést!

A halhatatlanság vizsgálatához fontos tisztázni, hogy pontosan mit is értünk ez alatt: sebezhetetlenség, örök fiatalság, betegségekkel szembeni immunitás, a lélek autonomitása? A következőkben egyaránt szó lesz a sejt, a DNS felelősségéről és az emberi halhatatlanság véges mértékéről. Ráadásul pedig mutatunk még olyan „halhatatlan” állatokat, amelyek talán előbb pusztulnak el, mint hinnéd.

Sejtjeink ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei

Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította" a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.

Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel

Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel: kínai tudósok az egér sejtjeit térképezték fel sejtenként végzett DNS-elemzéssel.

Sejtszinten romboló hatású a közlekedési zaj

Sejtszinten van romboló hatással az ember szervezetére a vonatok, repülőgépek és autók zaja, növelve a szívbetegséghez vezető tényezők kockázatát.

Sejtmérleget fejlesztettek ki svájci kutatók

A sejtek súlyának mérésére sejtmérleget fejlesztettek ki a zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói.

Ki akarták utasítani az országból a terrorsejt radikalizálásával vádolt imámot

Büntetett előéletű volt a barcelonai és cambrilsi merényleteket elkövető terrorsejt radikalizálásával vádolt Abdelbak esz-Szatti imám, ki is akarták utasítani az országból, de egy bíróság ezt meghiúsította - írta szerdán az El Mundo című spanyol napilap.

Okostextillel a sejtek védelméért

Egy okostextileket fejlesztő nemzetközi vállalkozás kidolgozott egy olyan technológiát, amely a ruházat viselésekor felveszi a harcot a sejtkárosodást előidéző szabadgyökök ellen.

Meglepő dologra használják fel a Zika-vírust

Brit kutatók megpróbálják a Zika-vírust úgy módosítani, hogy képes legyen laboratóriumi kísérletekben elpusztítani az agydaganatos sejteket.

Tudja-e, miért hatszögletűek a méhsejtek?

A méhek közismerten nagyon szorgos kis rovarok. Buzgón gyűjtik a virágport, hogy mézet készítsenek belőle, amelyet a szabályos mértani hatszög formájú sejtekben tárolnak. De vajon miért hatszögletűre építik az apró „mézesbödönöket"?

Magyar szer kergeti a halálba a daganatos sejteket

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, amelynek sikeréről a tekintélyes Nature tudományos lap számolt be – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat

A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlő biológiai folyamatot, csodálatos lehetőség nyílik az emberiség előtt.

Önevő sejtekért járt a Nobel-díj

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Sejtsebészet lézeres nanopengével

Kaliforniai tudósok olyan eszközt fejlesztettek ki, amely a másodperc törtrészére parányi lyukat nyit a sejtek burkolatán. A nyíláson át bármit bejuttathatnak, ami a kutatás vagy orvoslás szempontjából érdekes – például módosított sejtszervecskéket, amelyek súlyos öröklött betegségeket gyógyítanak.

Egereket klónoztak a vizeletükből nyert sejtekkel

Egereket klónoztak a rágcsálók saját vizeletéből nyert sejtek felhasználásával japán tudósok, akik a Scientific Reports című brit tudományos folyóiratban számoltak be eredményeikről.

Megtalálták a gyógymódot az öregedésre?

A tudósok állítják, hogy megvan a lehetséges megoldás az öregedő sejtek megfiatalítására!

Megvan a komplex élet evolúciójának egy hiányzó láncszeme

Új mikrobát fedezett fel az Atlanti-óceán mélyén egy nemzetközi kutatócsoport, az ősbaktériumok csoportjába sorolt mikroorganizmus a sejtes életformák evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.

Rákos sejtek a báli ruhákon - nem mindennapi ruhaköltemények

Nem mindennapi ruhakölteményeket tervezett egy egyetemi adjunktus. Rákos sejtek adták az inspirációt.

Kiderült, mi volt a világ legidősebb asszonyának vérében

Elemezték a 115 éves korában elhunyt nő vérsejtjeit, és meglepő dolgokat találtak: mindössze két őssejtet, és csak ártalmatlan mutációkat.

Ezért nem érti meg soha egymást nő és férfi

A kutatók kimutatták, máshogy működik a női és a férfiagy. Végre megvan a bizonyíték, miért nem tudunk egymás agyával gondolkodni.

Ilyen gyorsan öregszik a mellünk

A legtöbb nő eddig is gyanította, hogy melle hajlamosabb gyorsabban öregedni, mint az kívánatos lenne, most azonban mindez tudományosan is bebizonyosodott, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem szakemberei ugyanis kimutatták, hogy a női mell szövetei valóban gyorsabb tempóban öregednek, mint a szervezet többi része.

Ők az idei Nobel-díjasok

A sejt szállítórendszerének kutatásáért három tudós kapta idén az orvosi Nobel-díjat.

Dr. Czeizel Endre: Emiatt lesz különleges, kétféle színű szeme a gyereknek

Láttatok már olyan embert, akinek az egyik szeme barna, a másik pedig kék vagy zöld volt? Ennek a titkát meséli el dr. Czeizel Endre genetikus a Videoklinika adásában.

Az eddigi legszebb program a Világegyetem méreteiről

Mennyivel kisebb egy X-kromoszóma egy rizsszemnél, egy bolygónál, egy galaxisnál? Ha az egész Univerzum betöltődött a gépébe, kezdődhet a játék!

Mikor lehet újraéleszteni a "halottat"?

A fiatal svéd nő közel négy órán keresztül volt a klinikai halál állapotában: nem vert a szíve, leállt a légzése, testhőmérséklete pedig 13 Celsius-fokra süllyedt. A több mint egy évtizede történt balesetet követően a nő szinte teljesen felépült. Minek köszönhette a felépülését, és mi történt a szervezetében sejtszinten, amíg nem vert a szíve?

Cukorbetegek ereit védheti meg a mocsárszagú gáz: magyar kutató felfedezése az USA-ban

A nagy koncentrációban mérgező kénhidrogén segíthet kivédeni a magas vércukorszint érkárosító hatását. Az eredményt - amely fontos előrelépés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében - a Texasi Egyetemen dolgozó magyar biológus, Szabó Csaba kutatócsoportja közölte az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában.

Lenyűgöző képek a sejtosztódás utolsó fázisáról

Egy különleges eljárással sikerült lefényképezni a sejtosztódás legutolsó szakaszát, amikor a keletkezett leánysejtek szétválnak egymástól. A kutatók spirális fonalakat fedeztek föl, amelyek valószínűleg főszerepet játszanak az utódsejtek fizikai elkülönülésében.

Zöld jelzés Amerikában a szívinfarktust gyógyító őssejteknek

Az ausztrál Mesoblast Limited nevű cég bejelentette, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) zöld utat adott új, a szívinfarktus kezelésére alkalmas őssejtkészítményének. A cég amerikai leányvállalata (Angioblast Systems Inc.) így megkezdheti az allogén (idegen eredetű) sejteken alapuló terápia második klinikai fázisban történő kipróbálását.

Rajnavölgyi Éva válaszol a fel nem tett kérdésekre

Ráksejteket normális sejtekké változtattak vissza

Embrionális őssejtek közé helyezett rákos sejtek esetében sikerült kimutatni, hogy azok egy az embrionális őssejtekre jellemző anyagot termelnek. Ennek gátlásával emberi eredetű, áttétképző melanómasejteket normális bőrsejtekké változtattak vissza.

Sikeresen kezeltek őssejtekkel daganatos áttéteket kísérleti állatokon

A remények szerint az idegi őssejtekkel számos idegrendszeri betegséget lehet kezelni a jövőben: pótolhatják a betegség vagy sérülés miatt kiesett sejteket, illetve javíthatják a szervezet saját regenerációs folyamatait. Lehet azonban egy másféle felhasználási módjuk is: rákellenes hatóanyagok bejuttatása tumorsejtekbe.

Fókuszban a felnőtt őssejtek

Az amerikai Johns Hopkins egyetem orvosi intézetének kutatói emberi eredetű idegi őssejteket ültettek be kísérleti állatok mesterségesen megkárosított gerincvelőjébe. Az őssejtek életben maradtak, osztódtak, sőt egy részük kapcsolatot létesített az állatok saját sejtjeivel. Őssejt-sorozatunk további részeiben a felnőtt őssejtekkel foglalkozunk.

Preparátumszobor, passzázsbusó, pántlika

Hol vagyunk mi a teremtéstől? - Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs kutatóorvos

A közeljövő gyógyászatának egyik legnagyobb ígéretét az őssejtek jelentik. Az egyik végső cél az, hogy az őssejtekből "rendelésre" lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, aki az őssejtekkel kapcsolatos kutatásokról, klinikai próbákról, illetve az utóbbi időben sajnos megjelent visszaélésekről is beszélt.

Egy Playmate titkai - Kelemen Anna

Egy sejtben a jövő

A köldökzsinórvér őssejtátültetést jelenleg is számos betegségcsoport kezelésében alkalmazzák sikerrel, például daganatos, vérképzőszervi és immunológiai betegségek esetében.

Iraki katonákat ölt meg egy öngyilkos merénylő

Hat iraki katona vesztette életét pénteken egy öngyilkos merényletben Irakban, míg a hadsereg arról adott hírt, hogy letartóztatták az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik helyi sejtjének vezetőjét és két helyettesét.

Egyetlen sejt elegendő a gyógyításhoz

Minden egyes szervben, szövetben megtalálhatók a szöveti őssejtek, azok sejtjeink pótlásában, regenerálásában vesznek részt.

Őssejtekből neuronok: gerincvelő sérülés esetén gyógyír lehet az őssejtbeültetés

A szöveti őssejtek vagy más néven stem sejtek az egyes szervekben, szövetekben találhatók, sejtjeink pótlásában, regenerálásában vesznek részt.

Az őssejtek (h)őskora

Hosszú időn keresztül tartotta magát az a nézet, hogy az egyes szövetek kialakulása során a szövetet alkotó sejtek egyre veszítenek differenciálódási képességükből. Ha egy sejt egy bizonyos irányba differenciálódásnak indul, akkor nincs mód az átalakulásra, a sejt sorsa eldőlt. A szöveti őssejtek felfedezése és fejlődési képességeik feltárása azonban megdöntötte ezt a tézist.

Inzulintermelő sejtek embrionális őssejtekből

A szöveti őssejtek vagy más néven stem sejtek egyes szervekben, szövetekben találhatók, sejtjeink pótlásában, regenerálásában vesznek részt. Ha például mélyen megvágjuk magunkat, a bőrben található szöveti őssejtek osztódása révén regenerálódik a bőrszövet, míg az izomszövetben lévő őssejtekből az izomszövet.

Bepillantás a legősibb ismert embriókba

A jelenleg ismert legidősebb embriófosszíliákkal kapcsolatos új eredményekről számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. Az ősi embriókban olyan sejteket is találtak, amelyek éppen osztódni készültek. A ritka lelet elemzése segít a többsejtű állatok megjelenési körüli vita eldöntésében.

Embrionális áttörés

Amerikai kutatóknak sikerült az embriók károsítása nélkül kinyerniük és életben tartaniuk olyan emberi sejteket, amelyekből embrionális őssejtvonalakat hoztak létre. A Nature legutóbbi számában bemutatott eljárással megoldódhatnának az embrionális őssejtekkel kapcsolatos etikai problémák - ehhez azonban az ellenzők nagyobb kompromisszumkészsége is szükséges.

A sokoldalú sejt

Pósfai György szegedi biológus kutatócsoportja a közelmúltban a rangos Science-ben publikált tanulmányt.

Ján Slota magyar titkosügynököket sejt Szlovákiában

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota szerint a magyar titkosszolgálatok kétszáz embere tevékenykedik jelenleg Szlovákiában.

Iraki fegyveresek kirkuki kórházra támadtak

Mintegy húsz fegyveres rátámadt szerdán az észak-iraki Kirkuk kórházára, hogy kiszabadítson egy férfit, aki a Szaddám Huszein megbuktatott diktátor felett ítélkező törvényszék egyik bírájának meggyilkolását tervező terrorista sejt egyik tagja.

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk

Csermely Péter

Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk