genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rejtélyes mikrobát fedeztek fel, ami DNS-replikáció nélkül képes a túlélésre
A kutatók felfedeztek egy mikrobát, ami valahogy túlél annak ellenére, hogy híján van a DNS replikációhoz szükséges proteinnek.
A világ legrégebbi DNS-ét vonták ki szibériai mamutokból
A világ eddigi legrégebbi DNS-ét nyerték ki és szekvenálták tudósok olyan mamutok fogaiból, amelyek bõ egymillió éve barangoltak Szibéria északkeleti részén.
- címkék:
- Szibéria
- mamut
- DNS
- genetika
- Címkefelhõ »
Íme az ember legközelebbi élõ halrokona
Német biológusok feltérképezték az "élõ kövület, vagyis az ausztráliai tüdõshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.
- címkék:
- genetika
- genom
- hal
- gén
- Címkefelhõ »
A Trónok harca óriásfarkasai csupán távoli rokonai a mai farkasoknak
Óriásfarkasok megkövesedett maradványain végzett DNS-vizsgálatok szerint a Trónok harca címû népszerû sorozattal "ismertté vált" õsi ragadozók csupán távoli rokonai a modern farkasoknak - derült ki a témában készített eddigi elsõ tanulmányból.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- Trónok harca
- farkas
- Címkefelhõ »
Az egypetéjû ikrek sem tökéletes klónok
Az egypetéjû ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.
- címkék:
- genetika
- ikrek
- gének
- mutáció
- Címkefelhõ »
Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsõrû emlõsök
Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsõrû emlõsök - állapította meg a Bécsi Egyetem idegtudományi és fejlõdésbiológiai tanszékének kutatócsapata.
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak kutatók
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megõrzõdött maradványai alapján a szakértõk ismereteket szerezhetnek az akkor élõ farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról - közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.
Ötszáz évig a tengerfenéken pihentek, most mesélnek az elefántagyarak
A 16. századi portugál kereskedelmi kapcsolatokról és az afrikai elefántok múltbeli ökológiájáról tárt fel izgalmas részleteket egy elsüllyedt hajórakomány elefántagyarainak genomikai elemzése.
Meglepõ, mibõl fejlõdött ki a rovarszárny
Hogyan lett a rovaroknak szárnya? Ez nem egy mesecím, hanem komoly tudományos kérdés. A válasz ráadásul nem magától értetõdõ: az evolúciós viszonyok és az embrionális fejlõdés tanúságai egyértelmûen ezt mutatják, hogy a rovarszárny hajdanvolt tengeri rákok lábnyúlványaiból származik.
Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon
A koronavírus-fertõzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának elõrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttmûködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közremûködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektõl független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...
A daganatba van kódolva a túlélés esélye
Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan elõrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tûnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.
Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók
Az öngyilkosság kockázatát növelõ 22 gént azonosítottak amerikai kutatók.
Meglepõ dologra akadtak, mikor egy majomfaj székletmintáit vizsgálták
A tudósok nemrég jelentették be a Popa langur, egy közepes méretû levélevõ majom felfedezését, ám az állatra nem a dzsungelben találtak rá. Az elsõ, óvatos becslések szerint mindössze 200–250 ilyen majom élhet a világon, ami valószínûleg azt is jelenti, hogy „az új faj kritikusan veszélyeztetettnek" számít. A felfedezést körülbelül egy héttel azután jelentették be, hogy Ausztráliában két új óriás repülõerszényes fajt azonosítottak. De mit értenek a kutatók az „új emlõsfajok" kifejezés alatt? Valóban ismeretlenek voltak ezek az állatok eddig a tudomány számára? Mindjárt mutatjuk!
17 évesen 6 nyelven beszél - Interjú Józsa Krisztával
A több nyelven beszélõ, kutatónak készülõ fiatal lány szerint az epigenetika a jövõben még több etikai kérdést vet majd fel. A diákképviseletben jártas tehetség azt mondja: „Azért dolgozunk, hogy a diákoknak jobb legyen és valóban azt kapják az iskolában, amit megérdemelnek". Az interjút Pintér Lívia készítette 2019 márciusában a Figyelõ hetilap Cappuccino rovatába.
Több száz madárfaj örökítõanyagát tárták fel kutatók
A Földön több mint 10 ezer madárfaj él az apró kolibriktõl a fácánokon át a sirályokig. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 150 tagja feltárta 363 madárfaj örökítõanyagát és átfogó genetikai atlaszt hozott létre, amelyben szinte minden létezõ madárcsalád képviselteti magát.
Így mûködik a koronavírus elleni vakcina, amelybõl már decemberben érkezhet Magyarországra
Az elõzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védõoltása – jelentette be a két vállalat hétfõn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tûnik, a Pfizer készítménye lesz az elsõ. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerzõdést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védõoltást?
Ez állhat a testsúlyunk hátterében
Alapvetõen a testsúlyt sok minden befolyásolja: az életmód, a táplálkozás, mozgás, a stressz jelenléte és nem utolsósorban a genetika is. Kutatók azonban most meglepõ eredményre jutottak a testsúly és a genetikát illetõen.
Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán
Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelõtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.
- címkék:
- evolúció
- Jégkorszak
- genetika
- kutya
- Címkefelhõ »
Nobel-díjat ért, de egyelõre veszélyes a molekuláris olló használata
Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.
Ez a T. rex fájdalmas fogfertõzéstõl szenvedhetett
Sue, a hatalmas Tyrannosaurus rex csontváza az egyik legteljesebb, amivel valaha találkoztak a kutatók. Az egykori óriás valószínûleg három, apró és furcsa kinézetû fog miatt folyamatos fájdalomtól szenvedhetett. A kanadai Winnipegi Manitoba Egyetem kutatói online mutatták be ehhez kapcsolódó tanulmányukat a Gerinces Paleontológiai Társaság éves konferenciáján.
Génszerkesztett szuperkecskékkel javítanák a hústermelést
A brit és amerikai kutatók újabb kísérleteinek eredményeképpen jött létre az új genetikai csoda: a szuperkecske. Az élelmiszerellátással kapcsolatos globális kihívásokban is szerepet kaphat a nem mindennapi újdonság.
Chris Hemsworth anyukája annyira dögös, hogy sokan azt hiszik, a nõvére - Fotó
A Thort játszó dögös, ausztrál filmsztár nem véletlenül rendelkezik bámulatos külsõvel. Chris anyukája rendkívül dögös, de édesapja is remek formában van.
- címkék:
- Chris Hemsworth
- genetika
- család
- dögös
- Címkefelhõ »
Félig hím, félig nõstény madarat találtak
A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nõstény jellegzetességeket mutat.
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertõzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata
Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
- címkék:
- genetika
- gén
- származás
- vikingek
- Címkefelhõ »
Klónozott Przsevalszkij-csikó született Texasban
Klónozott Przsevalszkij-csikó született egy texasi állategészségügyi létesítményben - számolt be róla a CNN online kiadása hétfõn.
- címkék:
- természetvédelem
- klónozás
- genetika
- ló
- Címkefelhõ »
Kerülték a tejet a bronzkori emberek Közép-Európában
Nem ittak tejet a bronzkori emberek Közép-Európában. Örökítõanyagon végzett elemzések szerint a fehérjetartalmú ital a legtöbb embernél hasi fájdalmakat okozott ebben az idõszakban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- tej
- laktózérzékenység
- bronzkor
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat
Azok a nõk, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítõként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.
Megjelentek a földönkívüli-szerû, többfarkú gyíkok
A gyíkok gyakran elveszítik, majd könnyedén visszanövesztik a farkukat, ám a regeneráció során akár egynél több farok is kialakulhat. A tudósok nemrégiben felfedezték, hogy a többszörös farok sokkal gyakrabban jelenik meg, mint azt korábban sejtették. A rendkívüli esetrõl a Biological Reviews címû, tudományos folyóiratban számoltak be.
- címkék:
- genetika
- gyík
- sokfarkú
- Címkefelhõ »
Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az õshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésrõl beszámoló hétfõi közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegõrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentõségû felfedezésnek számítanak.
Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?
Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.
Nyolcszáz éve keveredhettek Polinézia és Dél-Amerika õslakosai
Egy új genetikai kutatás szerint Polinézia és Dél-Amerika õslakos népei keveredhettek egymással mintegy 800 éve, egy óceánon átívelõ utazás eredményeként.
- címkék:
- Dél-Amerika
- Polinézia
- DNS
- genetika
- õslakosok
- gén
- Címkefelhõ »
Nem kívánatos szõrszálak? Hormonzavar is okozhatja
A fokozott szõrnövekedés okozta kellemetlenség sajnos csak átmenetileg orvosolható a szõrtelenítési eljárásokkal, ugyanis a probléma mögött hormonális okok állnak. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus a hirzutizmus okairól, kezelési lehetõségeirõl beszélt.
Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája
A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hûséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi õket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.
Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övezõ rejtélyt
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítõanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Huszadik születésnapját ünnepelte a világ legidõsebb golden retrievere
Répatortával és más finomságokkal ünnepelte a huszadik születésnapját a közelmúltban Augie, a golden retriever, amivel õ lett a fajtájának a legidõsebb tagja. És bár a kutya teste reggelente, ébredés után egy picit remeg, még ma is igen aktív életet és: minden nap élvezi az udvaron tett sétákat és az úszást a medencében.
Nem idegesek, mégis kétszázas a vérnyomásuk
Egy török családban egy sajátos génmutáció folytán nemzedékek óta öröklõdik az extrém magas vérnyomás. A gén mûködésének befolyásolása a szokványos magasvérnyomás-betegség kezelésében is hasznos lehet.
Megfejthették, miért tûnt el a neandervölgyi ember
Genetikai sokszínûségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.
Emberek, akik mintha csak felmenõik klónjai lennének - Galéria
- címkék:
- genetika
- Hasonmás
- család
- Címkefelhõ »
Kiderült, mitõl függ, hogy merre csavarodik a csigaház
Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerû, ha egy éticsiga háza a megszokott jobb helyett bal felé csavarodik.
- címkék:
- genetika
- csiga
- éticsiga
- csigaház
- csavarodás
- Címkefelhõ »
Ezért a növények a legügyesebb zöld vadászok a bolygón
Körülbelül 70 millió évvel ezelõtt, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, egyes növények egyfajta genetikai rendellenesség miatt rovarevõvé váltak. Egy most publikált tanulmány szerint a húsfogyasztás mögött egy evolúciós hajtóerõ állhat, amely során a növény „újratervezte" a leveleket és a gyökérzetét – írja a LiveScience.
Megvizsgálták a titokzatos nép DNS-ét, érdekes dolgok derültek ki
Évszázadokon át folyamatosan érkeztek a kánaániták az ókori Közel-Keletrõl Levante déli részére - derül ki egy új DNS-elemzésbõl.
Meglepõ kutatás: kiderült, hogy ettõl lesz valakibõl alkoholista
Egy genomvizsgálat kiderítette, hogy az alkoholizmusért 29 génállomány a felelõs. Tehát úgy tûnik, háromszor több genetikai tényezõ van, mint ahogy eddig tudták, ami közrejátszhat a függõség kialakulásáért.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- alkoholizmus
- Címkefelhõ »
Ez a 29 gén teheti alkoholistává az embert
Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint.
- címkék:
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- gén
- Címkefelhõ »
Több gyermeket szülnek azok a nõk, akikben ez a gén benne van
Azok a nõk, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.
Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk
A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.
- címkék:
- alkohol
- genetika
- gének
- alkoholizmus
- gén
- Címkefelhõ »
Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok
Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethetõ emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.
Izmos szuperegereket hoztak létre egy génterápia segítségével
Rövid idõ alatt jelentõs izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta õket az elhízástól.
- címkék:
- genetika
- génterápia
- izom
- gén
- egér
- Címkefelhõ »
Gombagénektõl kezdtek világítani a növények
Egy gombából származó gén segítségével világító növényeket hoztak létre, amelyek egész életükben fényt bocsátanak ki. Utcákat most még nem lehet velük megvilágítani, de a jövõben ez is valóra válhat; addig meg marad a tudományos érték és az esztétikai élmény.
- címkék:
- genetika
- világítás
- gén
- növény
- Címkefelhõ »
Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz
Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elõ átlagos élethosszú kutyákban.
- címkék:
- etológia
- genetika
- gének
- kutya
- életkor
- hosszú élet
- ELTE
- Címkefelhõ »
Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztõ portál.
Sikerült becsapni a koronavírust, ígéretes lehet egy gyógyszer
Egy új módszerrel sikeresen megtévesztették az új koronavírust a svéd Karloinska Intézet és a kanadai Brit Kolumbia Egyetem kutatói. A módszerrel a tüdõbe, illetve a többi szervbe jutó vírusok számát csökkentenék le drasztikusan, így olyan emberek esetében lenne alkalmazható, akik még a betegség korai fázisában vannak. A kezelést egyelõre sejtkultúrákon és miniszerveken – organoidokon – próbálták ki, az eredményeket a Cell címû tudományos folyóiratban közölték.
Ezek a génváltozatok befolyásolják a D-vitamin termelését
A bõrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszûrõt képesek elõállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.
- címkék:
- genetika
- D-vitamin
- gén
- Címkefelhõ »
Feltérképezték a német juhászkutya teljes genomját
Feltérképezték a világ egyik legnépszerûbb kutyafajtájának, a németjuhásznak a teljes genomját.
Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól
Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsõsorban a 65 év feletti idõsekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, õk vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különbözõ embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dõlnek tõle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...
- címkék:
- betegség
- genetika
- gének
- gén
- koronavírus
- COVID-19
- Címkefelhõ »
Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria
Nézzétek meg a valaha született legérdekesebb külsõvel rendelkezõ embereket.
- címkék:
- genetika
- galéria
- különleges
- Címkefelhõ »
Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria
Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír
A különbözõ országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt idõszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.
- címkék:
- genetika
- mutáció
- védõoltás
- gén
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Féregszerû lény lehetett az állatvilág nagy részének õse
Féregszerû lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós õse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelõtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élõ legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elõdje lehet.
Szuperidõs sejteket programoztak át õssejtekké
Tudósok elõször programozták át egy szuperidõs sejtjeit indukált pluripotens õssejtették; a tudományos elõrelépés lehetõvé teszi, hogy tanulmányozzák, miért élnek ilyen hosszú ideig egészségesen a 110 év fölötti emberek.
Két különbözõ vírus egyesülése teremthette az új koronavírust
Két különbözõ vírus egyesíthette a genetikai anyagát, így jöhetett létre az egész világot letaroló új koronavírus – írja a The Conversation magazin cikkében Alexandre Hassanin biológus.
- címkék:
- genetika
- járvány
- vírus
- gén
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust
Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretû járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.
Majdnem megállt a szíve attól, amit a dínókoponyában látott
DNS-re emlékeztetõ struktúrákat találtak egy 75 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott koponyájában.
A vörös pandák valójában nem egy, hanem két fajba tartoznak
Genetikai vizsgálattal kínai kutatók bebizonyították, hogy a veszélyeztetett vörös pandák valójában nem egy, hanem két külön fajt alkotnak.
Az utolsó mamutok szaglása és szaporodása is károsodott
Genetikai hibáktól szenvedtek az utolsó gyapjas mamutok a jeges-tengeri Vrangel-szigeten egy új kutatás szerint.
- címkék:
- genetika
- gyapjas mamut
- kihalás
- mutációk
- Címkefelhõ »
Nem a szülõk génjein múlik, milyen nemû lesz a gyerek
Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülõi géneken múlik, vagyis örökölhetõ, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.
Ismeretlen emberelõd génjei rejtõznek a nyugat-afrikaiakban
Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelõdtõl származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.
- címkék:
- Afrika
- genetika
- gén
- emberelõd
- Címkefelhõ »
Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére
Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.
Feltûnt egy vírus, amihez nincs fogható a Földön
A Yara-vírus genetikai állománya annyira egyedülálló, hogy az a kutatókat is meglepte.
Rokonsági alapon szervezõdhetett az avar kori elit a kutatók szerint
Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezetõ réteg rokonsági alapon szervezõdhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.
Ijesztõen hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra
A Kínában fertõzõ koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettõ denevérekbõl ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.
Minden mai embernek van neandervölgyi örökítõanyag a DNS-ében
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók elõtt.
Több mint száz génhez köti az autizmust az eddigi legnagyobb kutatás
Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthetõ eddigi legnagyobb génkutatás.
Egy féreg lehet az „örök élet” kulcsa
Elsõ ránézésre nem sok hasonlóságot látunk a Caenorhabditis elegans és az emberek között. Ez a fonálféreg nagyjából 1 milliméteresre nõ, és a talajban, fõként rothadó növények közt él. De ha a genetikai jellemzõit tekintjük, akkor ez a parányi féreg segíthet a tudósoknak az emberiség egyik legnagyobb kihívásának, az öregedésnek a legyõzésében.
Hosszabb életet ígér az alacsonyabb zsírtartalmú tej
A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnõttek szervezetének biológiai életkora lassabban nõ, mint a 2 százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké - derült ki egy új tanulmányból.
Hõforrásokban dõlhetett el a földi élet sorsa
Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élõvilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkezõ fejlett élõlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- genetika
- élet
- MTA
- ELTE
- Címkefelhõ »
Magyar tõkével jött létre Skandinávia egyik leginnovatívabb genetikai laboratóriuma
A 2019-es párizsi COGI (Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility ) világkonferencián önálló tudományos szekcióban számoltak be az Reprocare Genetics Scandinavia (RGS) szakemberei az innovatív technológiákról és lehetõségekrõl, amelyek a genetikai laboratórium mûködésében rejlenek.
- címkék:
- Vereczkey Attila
- genetika
- Címkefelhõ »
Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülõdtõl mit örökölsz
Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktõl, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned?
Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik
Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kõzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élõlény. Bármilyen más soksejtû létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.
- címkék:
- állatok
- genetika
- gének
- állat
- gén
- alkalmazkodás
- féreg
- Címkefelhõ »
Így segíthetnek a téli álmot alvó állatok az elhízás leküzdésében
A Utah Egészségügyi Egyetem munkatársai most publikált tanulmányukban összesen 364 olyan genetikai elemrõl számoltak be, amelyek részt vehetnek az elhízás szabályozásában. Utóbbi ugyanis milliókat sújt világszerte. Új kutatásukban a téli álmot alvó állatokat vizsgálták, hogy új alternatívákat találjanak az elhízás- és anyagcsere-rendellenességek kezelésére.
Karbon idõszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülõ, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínûségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Ha csapatban támadnak, nincs sok esély a gyógyulásra
A húsevõ baktériumok néha csapatban támadnak, és ilyenkor veszedelmesebbek, mint egyedül. A többféle törzs által okozott kevert fertõzések gyors lefolyásúak és ellenállnak a kezelésnek.
Genetikai változások segítik az alkalmazkodást a melegedõ éghajlathoz
Genetikai változások révén alkalmazkodnak a vadállatok a melegedõ éghajlathoz - állapították meg skót, angol és ausztrál kutatók, akik a skóciai Rum-sziget gímszarvasait tanulmányozták.
- címkék:
- klímaváltozás
- állatok
- genetika
- állat
- Címkefelhõ »
Ostromolják a genetikai adatbázisokat a rendõrségek
Korlátlan hozzáférést kaptak az egyikhez az orlandói nyomozók.
- címkék:
- rendõrség
- DNS
- genetika
- nyomozás
- Címkefelhõ »
Genetikai ollóval kezelnek daganatos betegeken az Egyesült Államokban
Elõször alkalmazták a CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban, a genetikai olló biztonságosnak tûnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket - közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje
Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevõknek és változékony idõjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.
Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni
Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.
- címkék:
- alvászavarok
- genetika
- öröklõdés
- gének
- alvás
- Címkefelhõ »
Pápai Joci szerint csak a genetikának köszönheti izmos testét
Pápai Joci elárulta, izmait nem a rendszeres edzésnek, hanem a genetikának köszönheti.
- címkék:
- Pápai Joci
- edzés
- genetika
- izom
- izmos
- Címkefelhõ »
Cukormentes kólától esett kómába egy kétgyermekes anya
Egy brit nõ kis híján meghalt, miután cukormentes kólát ivott egy bárban – írja a Medical Daily egészségügyi portál. A problémát az okozta, hogy az ital egyik összetevõje allergiás reakciót váltott ki az asszony szervezetébõl.
Érzékeny információkat árul el rólunk a szennyvíz
Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyûjtési területen élõ lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.
Óriáspanda kutatóintézetet hoztak létre Szecsuán tartományban
Óriáspanda kutatóintézetet hoztak létre a délnyugat-kínai Szecsuán tartomány központjában, Csengtuban.
Ezúttal Burkina Fasóban engedtek szabadon génmódosított szúnyogokat
Új fegyvert vetettek be tudósok a nyugat-afrikai Burkina Fasóban a malária ellen: genetikailag módosított, sterilizált szúnyogok ezreit eresztették szabadon.
- címkék:
- szúnyog
- genetika
- génmódosítás
- gén
- Címkefelhõ »
Félrement a kísérlet, mutáns szúnyogok szabadultak el
Egy brit vállalat, az Oxitec azért engedett szabadon 2013 és 2015 között több millió génmódosított szúnyogot Brazíliában, hogy ezzel visszaszorítsák a sárgalázat, a dengue-lázat és a zikát terjesztõ egyiptomi csípõszúnyogot. A kísérlet azonban egy új kutatás szerint balul sült el, és az életképtelennek hitt utódok elkezdtek keveredni a természetes populációkkal, még erõsebb mutánsokat hozva így létre.
Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen
Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amirõl az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelõre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerõsítsék az eredményeket.
Elõször azonosították a balkezesség genetikai utasításait
Elõször azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentõsen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és mûködését - írta a BBC hírportálja.
- címkék:
- agykutatás
- DNS
- genetika
- balkezesség
- mutáció
- Címkefelhõ »
Alig négy órát alszanak, mégis kipihentek, íme a titkuk
A legtöbb embernek 8 óra alvásra van szüksége, akadnak azonban olyanok, akik 4 óra szunyókálástól is teljesen kipihentek lesznek. Kutatók egy ilyen családot tanulmányoztak, és meglepõ felfedezést tettek.
- címkék:
- genetika
- álmatlanság
- alvás
- gén
- ébrenlét
- álmosság
- Címkefelhõ »
Az álmatlanság jó eséllyel növeli a szívbetegségek kockázatát
A legfrissebb kutatások már szoros összefüggéseket találtak genetikai kódunk és az alvás minõsége, mennyisége, az alvással töltött idõ és annak egyes fázisai között. Az álmatlanságra genetikailag hajlamos embereknél ráadásul nagyobb a szívelégtelenség, a szívkoszorúér betegség és a stroke esélye.
Kétszer jobban növeli a rák kockázatát az elhízás, mint gondoltuk
A véltnél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint.
Japánban már emberi szerveket növeszthetnek az állatokban
Engedélyt kaptak a tudományos minisztérium illetékes bizottságától japán kutatók arra, hogy emberi szerveket növesszenek állatokban. Kutatásukban az emberi õssejteket állati embriókba ültetik be, amelyeket kihordanak az állatok - közölte Maeszava Ajako, a tokiói minisztérium igazgatója. Az engedély azonban csak a Tokiói Egyetem egyik kutatási projektjére vonatkozik.
- címkék:
- Japán
- állatok
- genetika
- állat
- szerv
- szervdonor
- Címkefelhõ »
Elveszett gén miatt sújt minket a szívroham
Õseink úgy 2-3 millió évvel ezelõtt elvesztettek egy gént, és ez magyarázhatja, miért sújtanak minden állat közül pont csak minket a szívkoszorúér-problémák. Cserébe talán védettebbek lettünk a maláriával szemben.