gén

címke rss

Tudtátok, hogy génjeinkbe vésték az ébresztõnk idõpontját?

Archívum2016.03.23, 20:28

Ki korán kel, aranyat lel. Ha kiráz a hideg ettõl a mondattól, akkor valószínûleg a bagoly típusba tartozol, ha lelkesen bólogatsz, akkor pedig a pacsirtákhoz. Legalábbis ezt állítja egy nemrég megjelent tanulmány, miszerint belsõ ritmusunkat génjeink határozzák meg.

Több õsi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk

Archívum2016.03.22, 23:26

Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.

Elõször sikerült dinólábat növeszteni csirkeembrión

Archívum2016.03.16, 23:17

Chilei kutatóknak a világon elsõként sikerült a dinoszauruszokéhoz hasonló lábat növeszteniük csirkeembrión.

Lemûttette melleit, most pedig világot jár a BBC mûsorvezetõje

Archívum2016.03.10, 15:04

Claira Hermet is hordozza azt a bizonyos gént, amely a mellrák kialakulásával kapcsolatba hozható. A BBC mûsorvezetõje ezért döntött a mûtét és az élet mellett.

Génmódosított baktériumokkal termeltetnek fájdalomcsillapítót

Archívum2016.02.25, 17:17

Hamarosan egy közönséges bélbaktériumot ajánlanak majd fájdalomcsillapítóként. Japán biomérnököknek sikerült úgy módosítaniuk az Escherichia coli génjeit, hogy a morfin egyik elõanyagát pumpálja ki, amelyet azután fájdalomcsillapítóvá lehet alakítani.

Furcsa tüneteket produkál a tested futás után? Lehet, hogy allergiás vagy rá!

Archívum2016.02.17, 11:39

Elsõre akár egy jó kifogásnak is tûnhet, de egy vizsgálat alapján tényleg létezik olyan ember, aki allergiás a futásra. Kutatók azonosítottak egy olyan génmutációt, amely miatt a bõrön kiütések jelentkeznek a test rezgésének hatására.

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók

Archívum2016.02.01, 14:20

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelsõ napjait kutatja - számolt be róla a BBC hírportálja.

Mi a közös az alvásban és a szívbetegségben? Ez a gén!

Archívum2015.12.13, 19:20

A Stanford University School of Medicine kutatói azonosítottak egy olyan gént, amelyik ha jól mûködik, csökkenti a szívbetegség kialakulásának valószínûségét, elõsegíti a kezelés eredményességét, és így kiemelt célpontja lehet az új gyógyszerek fejlesztésének.

Alzheimer-kór veszélyezteti Angelina Jolie-t?

Archívum2015.12.01, 09:03

Az a „hibás" gén, amely miatt a színésznõ-rendezõ dupla masztektómián és méheltávolító-mûtéten esett át, nem csupán a rákkal, hanem az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésben van.

Egy új géntérkép megmutatta a rák Achilles-sarkát

Archívum2015.11.26, 14:54

Kanadai kutatók feltérképezték azokat a géneket, amelyek életben tartják a sejtjeinket. Ezzel megalkottak egy régen várt támpontot ahhoz, hogy megérthessük, hogyan mûködik a genetikai állományunk és mely gének alapvetõ fontosságúak olyan betegségekben, amilyen a rák.

A hidra képes módosítani a genetikai programját a regenerációhoz

Archívum2015.11.23, 19:42

A regeneráció bajnoka, a csalánozók közé tartozó, polipszerû édesvízi hidra testének bármely darabkájából képes regenerálni az egész testét. Még akkor is életben marad, ha az összes idegsejtje eltûnik. Svájci kutatók most megfejtették e kivételes képesség hátterét. Az állat bizonyos sejtjei úgy módosítják genetikai programjukat, hogy átveszik a hiányzó idegsejtek funkcióját. A felfedezésnek nagy jelentõsége lehet a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór gyógyításában.

Génmódosított sejtek mentették meg egy kislány életét

Archívum2015.11.06, 13:45

Elõször mentettek emberi életet a génszerkesztés módszerével. Egy egyéves kislánynál a leukémia egy igen agresszív formáját diagnosztizálták és látszólag semmi esélye nem volt a túlélésre. A szülõk és az orvosok egy kísérleti stádiumban lévõ terápiás módszer alkalmazása mellett döntöttek.

Még azt is a génjeink döntik el, hogy kibe szeretünk bele?

Archívum2015.10.06, 20:00

Ki a számunkra legvonzóbb az ellenkezõ nembõl? Erre a kérdésre mindannyian mást válaszolunk, hiszen nem ugyanazok a prioritások. Egy kutatás eredményei alapján azonban nem teljesen az elménk irányítja azt, hogy kiért leszünk oda meg vissza.

Csupán egy génre van szükségünk a fogyáshoz

Archívum2015.10.02, 20:32

Sok módja van annak, hogy megszabaduljunk a fölösleges zsírtól, a legtöbbjük diétával és edzéssel jár. Ám a tudósok azonosítottak egy olyan gént, amelyik erõfeszítés nélkül oldja meg mindezt.

Harmincezer éves óriásvírus feltámasztására készülnek

Archívum2015.09.09, 12:40

Egy harmincezer éve a szibériai jégmezõbe fagyott óriásvírus feltámasztására készül kutatók egy csoportja. A szakemberek egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás miatt veszélyes kórokozók éledhetnek fel a közeljövõben.

Brooklyn Beckham keményen edzi hátizmait – Fotó!

Archívum2015.09.08, 15:36

Azt már tudjuk egy ideje a legnagyobb Beckham-fiúról, hogy egyre szexibb, de most azt is megmutatta, hogy nemcsak a gének miatt néz ki így, hanem meg is dolgozik érte.

Vírusok elleni univerzális gyógyszert fejlesztenek a kutatók

Archívum2015.09.08, 14:47

Egy újonnan felfedezett gén, amely az influenza ellen védi a szervezetet, elvezetheti a kutatókat az elsõ vírusok elleni „antibiotikum” kifejlesztéséhez.

A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták

Archívum2015.09.02, 16:55

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.

A GMO-vonat elhúz Magyarország mellett

Archívum2015.08.06, 14:58

A fejlett világban a modern biológia és orvostudomány számos vívmánya ellen zajlik össztársadalmi szintû támadás. A géntechnológia, a klónozás, az embrionális õssejtek, a génterápia, a védõoltások, a hagyományos gyógyszerek és maga nyugati gyógyászat állnak a heves viták kereszttûzében. 

Géneké és elektromos kütyüké a jövõ az orvoslásban

Archívum2015.07.27, 12:25

A modern biológia elképesztõen gyors fejlõdése olyan – egyelõre még a sci-fi világát idézõ – perspektívákat nyit az orvoslás jövõjében, ami teljesen meg fogja változtatni a ma ismert gyógyítás rendszerét. Ezt az izgalmas jövõképet vázolja fel Boldogkõi Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezetõ egyetemi tanára az Origónak írt összeállításában.

Micsoda hasonlóság! Gisele Bündchen anyukája is meseszép

Archívum2015.07.24, 08:50

Talán nem is véletlen, hogy Gisele Bündchen lett a világ legjobban keresõ szupermodellje. Az legalábbis biztos, hogy kiváló géneket örökölt anyukájától.

Ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás

Archívum2015.07.06, 12:46

Az idegsejteknek el kell tördelniük a DNS-üket ahhoz, hogy tanulni tudjunk – állapították meg amerikai tudósok. Igen ám, csakhogy az idõsödõ agy már nem javítja ki megfelelõen a töréseket, ami az idegsejtek károsodásához vezet. Az elmélet szerint ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás.

PKU, az alattomosság három betûje: minden ötvenedik ember hordozza magában a hibás gént

Archívum2015.07.06, 17:52

Aceton-szagú lehelet és bõr, hiperaktivitás, mozgászavarok, érzelmi kitörések, epilepsziaszerû görcsök – ezek a fenilketonuria (PKU) tünetei. A betegség gyors lefolyású idegrendszeri és agyi károsodást, akár fogyatékosságot is okozhat.

Így vált veszélyes gyilkossá a pestisbaktérium

Archívum2015.07.01, 17:26

Apró genetikai módosulások révén vált a Yersinia pestis viszonylag enyhe lefolyású gyomorbélfertõzést kiváltó baktériumból a dögvész gyilkos kórokozójává, amely az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett - erre a következtetésre jutottak a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.

Egyes korallok már alkalmazkodtak a globális felmelegedéshez

Archívum2015.06.26, 14:48

Egyes korallpopulációk már rendelkeznek olyan genetikai variánsokkal, amelyek a melegebb tengervízben való élethez szükségesek. A szakértõk szerint ezeknek a géneknek a terjedése segíthet a koralloknak a globális felmelegedés túlélésében.

Genetikai kapcsolat van a kreativitás és a mentális zavarok között

Archívum2015.06.09, 14:26

Legalább részben közös genetikai gyökerei lehetnek a kreativitásnak és a mentális betegségeknek, többek között a skizofréniának és a bipoláris zavarnak - állapította meg egy izlandi kutatás.

A gén, amely miatt hûtlenek a nõk

Archívum2015.05.28, 08:57

A hûtlenséget a férfiak legtöbbször az evolúciós késztetéssel magyarázzák – a kutatók a jelenséget egereken vizsgálják. Egy új kutatás szerint a nõkben is fellelhetõ a hûtlenséggel összefüggésbe hozható gén.

Félreértésen alapszik a paleolit étrend

Archívum2015.05.18, 15:02

A vitatott paleolit étrend, azaz a „paleó diéta” az evolúcióval kapcsolatos tévhiteken alapszik, és alaptalan feltételezéseken az õsemberek táplálkozásáról – állítja Marlene Zuk professzor, a Minnesotai Egyetem szakértõje.

Bizonyítottan hatnak ránk az évszakok

Archívum2015.05.13, 16:16

Az emberi gének „aktivitása” és az immunrendszerünk is egyaránt az évszakokkal együtt változnak. Egy új tanulmány során a kutatók több ezer alanyt vizsgáltak meg állításaik alátámasztásához.

Egy gén mutációja adhat magyarázatot a skizofréniára

Archívum2015.05.07, 09:30

Amerikai kutatók rábukkantak egy olyan génre, amely kapcsolatot teremt a skizofrénia kialakulásáért felelõs három, korábban egymástól függetlennek tartott biológiai változás között. Ez az eddigi legígéretesebb nyom a betegség okának felderítésében, és jó célpontja lehet a jövõbeni kezeléseknek.

A depresszió nyomot hagy a génállományunkban

Archívum2015.04.28, 15:25

A depresszió nem csupán mentálisan változtat meg minket, hanem DNS-ünkön is nyomot hagy – legalábbis ezt állítják az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) kutatói.

Állandó éhségérzetet okozó génmutációt fedeztek fel

Archívum2015.01.15, 16:33

Új, csillapíthatatlan étvágyat és elhízást okozó génmutációt fedeztek fel a véletlen segítségével német kutatók – írták közleményükben.

Hegylakóként küzd a túlélésért a kolerabaktérium

Archívum2015.01.03, 11:00

Akár a Hegylakó, a kolerabaktérium is elpusztítja riválisait, hogy DNS-üket, és ezzel „szuperképességeiket” megszerezze. Kutatók elsõ alkalommal tanulmányozhatták részletesebben a VI. típusú szekréciós rendszer mûködését.

Egyre közelebb vagyunk a mamut feltámasztásához

Archívum2014.12.20, 10:57

Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park címû regénye óta az embereket aktívan foglalkoztatja a kihalt állatok feltámasztásának ötlete. Ezek csupán vágyálmok voltak, hiszen akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány egy vírusé volt. Azóta a tudomány hatalmasat lépett elõre, és ma már a gyapjas mamut örökítõanyagának bázissorrendjét is ismerjük. A tudással felvértezve már csak egy jó állapotban megmaradt mamuttetemre lenne szükség, amit, úgy tûnik, tavaly meg is találtak orosz szakemberek. Az állat testének több része nemcsak kiváló állapotban maradt meg, de jelentõs mennyiségû vért is tartalmaz. Vajon létre tuudnak ...

Megtalálták a legfontosabb szívrohamgéneket

Archívum2014.12.11, 16:28

Megtalálták azt a két gént, amelyek hibás mûködése alapvetõen megnöveli a korai szívroham kockázatát – állapítja meg egy új tanulmány. A rendellenes mûködés miatt kórosan nõ a vérzsírok mennyisége, ami vérrögök kialakulásához vezethet.

Egy gén dönti el, ki lesz sikeresebb a szerelemben

Archívum2014.11.21, 15:31

Kínai kutatók úgy vélik, megtalálták azt a génvariánst, amely befolyásolhatja a szerelemben való sikerességünket.

Ez a gén lehet a hosszú élet egyik kulcsa

Archívum2014.09.05, 12:00

Spanyol kutatók százéves kort megélt emberek vizsgálatakor egy olyan ritka génmutációt fedeztek fel, amely kordában tarthatja a szívinfarktusért felelõs rossz koleszterint.

A matek utálata a géneken múlhat

Archívum2014.09.02, 20:32

Miért van az, hogy egyesek alig várják, hogy megoldhassanak egy érdekes matek példát, mások pedig már pusztán a számok említésére is idegesek lesznek? A válasz a kutatók szerint a génjeinkben keresendõ.

Fehér gyermeke született egy afro-amerikai nõnek

Archívum2014.09.02, 12:10

Egy a millióhoz az esélye annak, hogy egy afro-amerikai nõnek fehér kisbabája születik. Catherine Howarttal ez történt.

Anyai vérbõl szûrhetõk a magzat betegségei

Archívum2014.08.07, 12:26

Egy új eljárásnak köszönhetõen ma már megoldható, hogy az anya egyszerû vérmintájából a méhben fejlõdõ magzat teljes genetikai állományát feltérképezzék. A módszer várhatóan forradalmasítja az egygénes öröklésû betegségek magzati diagnosztikáját.

Gyilkos gén hozhatja el a szúnyogok végzetét

Archívum2014.08.01, 13:16

A WHO adatai szerint a szúnyogok évente egymillió embert ölnek meg az általuk terjesztett betegségekkel. Egy angliai cég most új módszerrel próbál véget vetni a csonttörõ lázat terjesztõ faj rémuralmának: elõször engednek szabadon nagy mennyiségben genetikailag módosított szúnyogokat, hogy elpusztítsák a természetes állományt.

Nem evolúciós visszafejlõdés a négykézláb közlekedõ család esete

Archívum2014.07.30, 16:19

Egy török család öt tagja ritka rendellenességben szenved: kizárólag négykézláb tudnak járni. Amikor közel tíz évvel ezelõtt a világ egy dokumentumfilmbõl megismerhette a családot, szakemberek azonnal evolúciós visszafejlõdésrõl kezdtek beszélni. Azóta kiderült, nincs igazuk.

Csak a sós ízt érzik a bálnák

Archívum2014.05.19, 13:12

Az ízek érzékelése nem pusztán élvezeti célokat szolgál, ugyanis megvédheti az állatokat a kellemetlen ízû mérgezõ anyagoktól. Egy új tanulmány szerint azonban a cetek – bálnák és delfinek – nem rendelkeznek az ízérzékelés képességével. Ez a hiányosság egyedivé teszi õket az emlõsök között.  

Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét

Archívum2014.05.09, 15:18

Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektõl eltérõen mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.

Így tépik le egy skorpió fejét

Archívum2014.04.29, 16:30

Brutális módon tépi le egy skorpió fejét a déli prériegér egy új, látványos felvételen. A hörcsög nagyságú rágcsálók már régóta a figyelem középpontjában állnak egy ritka képesség miatt: képesek a skorpió mérgét fájdalomcsillapítóvá változtatni.

Kiközösítés és halál vár az albínókra

Archívum2014.02.01, 14:30

Az albinizmus nem fáj, nem fertõz, nincs benne semmi félelmetes, a környezet mégis elítélõen, sõt ellenségesen közelít az albínó emberek felé. Minimum csodabogaraknak tartják õket, de vannak olyan területek, ahol mágikus tulajdonságokat tételeznek fel róluk, és vadásznak rájuk. A halott albínó minden egyes porcikája érték, brutális, mágikus szertartások során használják fel azokat.

Jack Nicholson 40 éve ugyanúgy néz ki

Archívum2013.10.28, 17:50

A színészóriás szinte alig változott valamit az eltelt négy évtized alatt.

Rákra hajlamosító génekre szûrhetnek 5-10 év múlva

Archívum2014.08.07, 12:25

A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelõ számos új génvariációt fedeztek fel egy a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új vizsgálatban, ami új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szûréséhez és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez.

Már Európában is elérhetõ a korszakalkotó gyógymód

Archívum2012.11.05, 12:00

Elsõ alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság egy génterápiás eljárás forgalomba hozatalát, ami korszakalkotó pillanatot jelent az új gyógyászati területen.

Akár 200 évig is élhetünk - Egy csúnya rágcsáló segít megfejteni a titkot?

Archívum2012.09.13, 13:12

A szépnek még erõs jóindulattal sem nevezhetõ csupasz földikutya géntérképe 93 százalékban egyezik az emberével, mégis közel tízszer tovább él, mint a hasonló patkányfélék. Ha sikerülne megfejteni a földikutyák génjeinek titkát, akkor az emberek akár kétszáz évig is élhetnének, vélik a kutatók.

Új, AIDS-szerû betegséget fedeztek fel ázsiaiak körében

Archívum2012.08.24, 17:11

Rejtélyes, új betegséget azonosítottak kutatók, amely az AIDS-hez hasonló szerzett immunhiányos állapotot idéz elõ, ugyanakkor nem fertõzõ.

Háromszülõs embriók készülnek Angliában

Archívum2012.06.12, 12:00

Etikusnak nyilvánították Nagy-Britanniában azt a mesterséges megtermékenyítési eljárást, amely az életet fenyegetõ rendellenességek elkerülésére az embrió létrehozásához három személy, két nõ és egy férfi sejtjeit használja fel.

Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett

Archívum2012.06.07, 13:05

A már áttétektõl is szenvedõ 58 éves rákbeteg férfi lánya az interneten keresgélve fedezte fel, hogy itthon is elérhetõ egy személyre szabott kezelés. A férfi ma már daganatmentes, évente több száz emberen lehetne így segíteni.

Mikrohullámoktól a mobiltelefonig: csak legenda vagy tényleg rákkeltõek?

Archívum2011.11.22, 08:59

A brit Macmillan Cancer Support szervezet szerint emelkedõben a rák elõfordulása, a brit népesség közel 40 százalékát érinti a betegség élete során. Alig tíz éve ez az arány még csak 30 százalék körül volt. Mi állhat a növekedés hátterében?

Megvizsgálták az eddigi legidõsebb ember génjeit

Archívum2011.10.17, 10:53

A W115 kódjelû, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlõrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.

Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról

Archívum2011.10.13, 07:48

Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.

Prosztatarák-vérteszt készülhet új genetikai eredmények alapján

Archívum2011.08.18, 19:00

A prosztatarák legagresszívabb fajtáival kapcsolatos öt genetikai variáns felfedezése lehetõvé teszi olyan vérteszt kidolgozását, amely segítségével könnyebben megkülönböztethetõk a veszélyes daganatok a lassú kifejlõdésûektõl, és így elkerülhetõk a felesleges kezelések.

Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban

Archívum2011.02.06, 11:55

Tíz éve ismerjük az emberi örökítõanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS mûködésérõl. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetõen normális mûködésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentõsen befolyásolja a mûködésüket, sõt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.

Egyes növényvédõ-szerek növelhetik a Parkinson-kór kockázatát

Archívum2010.06.16, 10:45

Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõ-szereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek - közölték francia kutatók.

Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben

Archívum2010.04.20, 11:02

Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elõ a sejt egy adott fehérjét.

Új lehetséges fegyvere bukkantak a szuperbaktériumok ellen

Archívum2010.04.09, 14:51

Egy talajlakó baktérium genetikai elemzése során eddig ismeretlen antibakteriális hatású anyagra bukkantak. Az új molekula a forgalomban lévõ antibiotikumoknak ellenálló kórokozókkal szemben is hatékonynak bizonyult.

Génjeink negyedét manipulálja a nátha vírusa

Archívum2008.10.29, 04:35

A nátha tüneteit jelentõs részben az emberi rhinovírus (HRV) okozza. Az orrfolyásért, tüsszögésért és egyéb tünetekért azonban valójában nem is önmagában a vírus, hanem a vírusnak az a kellemetlen képessége tehetõ felelõssé, hogy manipulálni tudja génjeinket.

Elõször mûködött egy kihalt állat génje egy ma élõ állatban

Archívum2008.05.21, 10:45

Elsõ ízben keltettek életre egy kihalt élõlénybõl származó DNS-t egy eleven állatban - a kihalt erszényes farkasból kivont genetikai anyag mûködõképesnek bizonyult egy egérben.

A kacsacsõrû emlõs genomja éppoly különleges, mint maga az állat

Archívum2008.05.09, 09:52

Egy amerikai vezetésû nemzetközi tudóscsoportnak sikerült dekódolnia a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsõrû emlõsnek a genomját, azaz a teljes örökítõ állományát. A kacsacsõrû emlõs részben madár, részben hüllõ, részben emlõs küllemû, és a genomjában is föllelhetõk az ezekre az állatokra jellemzõ sajátosságok.

Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006

Archívum2007.10.08, 07:37

Két amerikai tudós egy olyan génszabályozó mechanizmus felfedezéséért részesült a legnagyobb tudományos elismerésben, amely új utakat nyitott a gyógyászatban.

Munkamegosztás a "rákgének" között

Archívum2007.09.10, 10:31

Amerikai és spanyol kutatók négy gént találtak, amelyek együttmûködve serkentik az emlõrák kialakulását és a tüdõben képzõdõ áttétek fejlõdését. A kutatócsoportnak mindkét kóros folyamatot sikerült visszaszorítani a négy gén egyidejû gátlásával.

Elsõbõl lesz az utolsó

Archívum2006.08.07, 09:21

Az ember 1-es kromoszómája nem csupán a legnagyobb, de génekben az egyik leggazdagabb kromoszóma is. Génjeinek rendellenes megváltozásához több mint 350 különbözõ betegség köthetõ. Ezek közé tartozik számos daganatos elváltozás, idegrendszeri betegség és fejlõdési rendellenesség, melyek legtöbbjénél a hibásan mûködõ gént is sikerült azonosítani. A kromoszóma részletes megismerése tehát új célpontokat nyújt a gyógyszerkutatásoknak is.

Új eredmény az erõszak génjérõl

Archívum2006.05.11, 08:31

Jelenlegi tudásunk szerint az erõszakos természet kialakulását egy gén hatása is segíti. Amerikai kutatók erre találtak újabb bizonyítékot.

A hosszú élet génje

Archívum2006.04.20, 11:00

Tudósok állítása szerint mindössze néhány gén tehetõ felelõssé a szervezetet ért stresszhatások (például magas hõmérséklet, élelemhiány stb.) által kiváltott védekezõ mechanizmusok szabályozásáért, és egy ezek közül is kiemelkedik. E gének hatását különbözõ élõ szervezetekben módosítva a kutatók megdöbbentõ mértékû javulást tapasztaltak azok egészségi állapotában, valamint jelentõsen megnövekedett élettartamot figyeltek meg minden egyes, a kísérletnek alávetett élõlény esetén. Ha sikerülne megérteni az említett gének mûködését, megnyílna a lehetõség elõttünk arra, hogy legyõzzük az emberi öregedéssel járó betegségeket, s ezáltal kittoljuk ...

Megtalálták a kurázsiért felelõs gént?

Archívum2006.02.07, 22:08

Amerikai kutatók felfedeztek egy olyan gént, mely az egereknél meghatározza, hogy az egyed milyen bátor lesz. Lehet, hogy a gén hasonlóan fontos szerepet játszik az emberek esetében is, de ezt csak a további vizsgálatok döntik el.

Fogj ki a géneken!

Archívum2005.12.23, 09:58

Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát! - figyelmeztet a régi mondás. Bár nem valószínû, hogy idõsebb korában ugyanúgy fog festeni, mint õ, nagyjából mégis képet kaphatsz arról, hogy mit hoz a jövõ. Az ok: génjeinek felét tõle örökölte, azonos nemûek, hasonló hormonokkal, és minden valószínûség szerint hasonló az életmódjuk is.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

Archívum2005.11.28, 21:50

A gének átrendezõdése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlõ-, a prosztata- vagy a tüdõrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.

Génjeink alapján választunk parfümöt

Archívum2005.08.16, 14:02

Hiába mondják a reklámok, hogy az egyik, vagy a másik a parfüm a legjobb, egy nemrégiben publikált kutatás kimutatta, hogy jórészt genetikai beállítottságunk alapján választjuk ki azt az illatot, amely leginkább nekünk való.

Kék agy, Kék gén, Kék anyag

Archívum2005.06.10, 12:36

A sakkszámítógépének sikere után az IBM megmarad a sötétkék színnél, és a svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne-nel együttmûködve útjára indítja a "Kék agy" projektet, mely a "Kék anyag" projekttel együtt a "Kék gén" névre keresztelt szuperszámítógép erõforrásait fogja használni.

Az alkohol hatása a központi idegrendszer génjeire

Archívum2005.03.09, 13:00

Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research nevû folyóirat februári száma összefoglalta azoknak az állatkísérleteknek a kutatási eredményeit, amelyek az alkoholnak a gének kifejezõdésére (génexpresszióra) gyakorolt hatását vizsgálják a központi idegrendszerben.

Génekkel orvvadászok ellen

Archívum2004.10.22, 08:36

Az elefántok agyarából vett DNS-minta segíthet az elefántcsont-kereskedelem visszaszorításában.

Orvosi Nobel-díj: ezer gén, tízezer illat

Archívum2004.10.04, 13:59

A 2004-es év élettani-orvosi Nobel-díját megosztva az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapták, a szaglórendszer felépítésének és mûködésének feltárásában elért úttörõ eredményeikért.

Az autizmus újabb génjét azonosították

Archívum2004.04.08, 12:09

Az American Journal of Psychiatry szaklap áprilisi számában megjelent közlemény szerint a Mount Sinai School of Medicine kutatói megtalálták azon gének egyikét, amelyek szerepet játszanak az autizmus kialakításában.

Közel a csontritkulás génjéhez

Archívum2004.01.12, 16:30

Sikerült azonosítani azt a gént, amely a kutatók véleménye szerint kulcsszerepet játszhat annak meghatározásában, kiket veszélyeztet az osteoporosis, azaz a csontritkulás.

A gén, amitõl szeretünk enni

Archívum2003.11.05, 10:51

Londoni kutatók olyan gént fedeztek fel, amely az emberi szervezetet folyamatosan táplálkozásra sarkallva komolyan hozzájárulhat az elhízás veszélyéhez.

Génemben van a futás

Archívum2003.09.29, 13:35

Futógénre bukkantak ausztrál kutatók. Felfedezésük erõsen valószínûsíti, hogy a kitartó edzéseken és az egészséges táplálkozáson kívül megfelelõ génállományra is szükség van ahhoz, hogy valakibõl világbajnoki címre is esélyes rövidtávfutó váljék.

Fontos daganatelnyomó gén felfedezése

Archívum2003.08.11, 14:04

Egy újonnan azonosított daganatelnyomó gén a jól ismert p53-génnel együttmûködve gátolja a tumorsejtek képzõdését. Ez az elsõ eset, hogy egy ún. hisztonfehérjérõl daganatelnyomó hatás derült ki.

Közel a magas vérnyomás génjeihez

Archívum2003.06.20, 12:47

Behatárolták a világszerte emberek tízmillióit sújtó magas vérnyomás "génjeinek" helyzetét.

A koránkelés génje

Archívum2003.06.18, 09:31

Brit kutatók szerint annak is genetikai alapjai vannak, hogy közülünk egyesek éjszakai baglyok, míg mások az elsõ kakaskukorékolással ébrednek.

A mániás depresszió génje

Archívum2003.06.16, 13:20

Amerikai kutatók olyan mutációt azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat a mániás depressziós esetek egy részének kialakulásában.

Gén jelzi a prosztatarák leghalálosabb formáját

Archívum2002.10.11, 12:03

Amerikai kutatók olyan gént azonosítottak, amely remekül jelzi az áttétképzésre leginkább hajlamos tumorsejtek jelenlétét a prosztatarák esetében.

A környezet mozgósítja az "agresszív géneket"

Archívum2002.08.09, 15:43

Elsõ alkalommal sikerült génjeinknek és társadalmi környezetünknek az emberi viselkedésre gyakorolt hatását kimutatni.

Gének háborúja: 12 hetes kor elõtt eldõl a csecsemõ súlya

Archívum2002.07.03, 09:30

Már a magzati kor elõtt eldõl, hogy a csecsemõ milyen testsúllyal születik. A háttérben a szülõk génjeinek háborúja áll, melyek a méhlepény genetikai csataterén vívják harcukat.

Az elsõ hererák-gén felfedezése

Archívum2002.06.06, 15:58

Az elsõ gén, amelyet közvetlenül összekapcsolnak a betegség kialakulásával.

Azonosítottak egy epilepszia-gént

Archívum2002.05.09, 10:31

Kanadai tudósok azonosítottak egy gént, amely nagy szerepet játszhat a fiatalkori epilepszia kialakulásában.

Gének triumvirátusa a tüdõrák ellen

Archívum2002.05.02, 12:31

Amerikai kutatók tízéves munkájának eredménye három igen hatékony daganatelnyomó gén felfedezése. A nagyszerû kísérleti eredmények után a klinikai próbák egy éven belül megkezdõdnek.

Az intelligencia öröklõdik

Archívum2001.11.07, 15:14

Génjeink döntõ szerepet játszanak agyunk egyes részeinek fejlõdésében - erõsítették meg amerikai és finn kutatók. Mi több, épp a kognitív képességeket irányító agyi régiókra gyakorolják a legközvetlenebb hatást. Röviden: az IQ örökölhetõ.

Többféle támadás ellen is véd az "FBI-szupergén"

Archívum2001.09.17, 14:00

A legismertebb daganatelnyomó gén véd az éhezés és az alacsony oxigénszint ellen is, így alapvetõ szerepe lehet az élettartam meghosszabbításában.

Alábecsülték az emberi gének számát

Archívum2001.08.27, 16:01

A gének számát tekintve egy kicsit "kihúzhatjuk" magunkat: mégis jelentõsen több génünk lehet, mint egy ecetmuslicának vagy fonálféregnek.

Elõzõ
Következõ