forradalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- 1956
- szabadságharc
- Ukrajna
- március 15.
- megemlékezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom
230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.
Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért
Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.
A forradalommal a mai demokrácia alapelveinek szereztek érvényt
A reformkor maga nem volt nagyszerű, de a reform gondolata igen - mondta Katona Csaba történész az M1-nek adott interjújában.
Trócsányi László: Ma is érvényes a 12 pont
Az 1848-49-es események 12 pontja ma is érvényes - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, tárcájának a forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén.
Fekete-Győr: 16-17 évesen nem biztos, hogy elbírtam volna egy utcakövet
A Nem Izmos Emberek Pártjának vezetője a forradalomról anekdotázgatott egy lapinterjúban, amiből kiderült, 16-17 évesen nem biztos, hogy megbirkózott volna egy párkilós macskakő felemelésével és elhajításával. Nem minden az izom és az erő!
Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás
Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.
Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be
Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, Budapesten mutatták be ünnepélyes keretek között.
Korábban még sohasem próbáltak meg acélt előállítani szén nélkül
Globálisan is egyedülálló kísérleti acélgyártó üzemet építenek Svédországban, melyben az acél előállításához nem használnak majd szenet. Az előzetes tanulmányok szerint, a sikerre minden esély megvan. Ha a tervezett üzem a gyakorlatban is az elvárásoknak megfelelően teljesít, akkor nem túlzás a kijelentés: történelmi jelentőségű technológiai fordulat mehet végbe az acélgyártásban. S nem utolsó sorban, a klímaváltozás elleni harcban is.
Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu
Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.
- címkék:
- Gheorghe Gheorghiu-Dej
- Grósz Károly
- Tőkés László
- Ion Iliescu
- Nicolae Ceausescu
- illegalitás
- prágai tavasz
- kommunista diktatúra
- Elena Ceausescu
- rögtönítélő bíróság
- rendszerváltás
- második világháború
- személyi kultusz
- forradalom
- Románia
- nacionalizmus
- hidegháború
- Varsói Szerződés
- Vasgárda
- Nemzeti Megmentési Front
- Securitate
- Címkefelhő »
Szakértő: Nem a Majdan népe jutott hatalomra Ukrajnában
Nem a Majdan népének jutott az új politikai hatalom, a választások utáni politikai garnitúra nem a Kijev főterén tüntetők közül került ki – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán kedden.
- címkék:
- Ukrajna
- forradalom
- Majdan
- Címkefelhő »
Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast
Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt
Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.
- címkék:
- október 23.
- forradalom
- 1956
- KSH
- Címkefelhő »
Egyetlen választásom volt: túlélni
Szablya Ilona önéletrajzi könyvét olvasva úgy éreztem, találkoznom kell ezzel az asszonnyal. Nemcsak átélte a 20. század minden borzalmát, hanem át is adta annak minden tanulságát az utókornak. De úgy, hogy az csontig hatol.
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
Az aszályos időszak is hozzájárult a forradalomhoz
Aszályos időszak, élelmiszer-ellátási gondok voltak az 1848 előtti három évben Európában, ami általában előmozdítja a mozgalmakat, a forradalmat - mondta Pelyach István történész.
- címkék:
- március 15.
- aszály
- forradalom
- Címkefelhő »
Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat
Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.
Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság
A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.
Október 23. – a nap eseményei képekben
Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!
A rádió előtt lőttek meg
„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét.
Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban
Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...
Tank állt ott, most Burger King
Ez a honlap garantáltan közel hozza az 1956-os forradalmat.
- címkék:
- évforduló
- forradalom
- 1956
- Címkefelhő »
A magyar újságírót lenyűgözte a kanadai automata mosógép
A Brumi-mesekönyvek írója, Bodó Béla egészen Kétegyházáig utazhatott, hogy riportot írjon az Elek felé tartó vonatról. Bajor Nagy Ernő távolabbi célpontot választott – a neves újságíró hetekig kalandozott a Szovjetunióban, majd hazatérése után útinaplóban mesélte el élményeit. Osvát Katalin még náluk is sokkal szerencsésebb volt, mert háromrészes írásában mutathatta be a magyar olvasóközönségnek az osztrák fővárost, Bécset. Mindez hatvan éve, 1956-ban történt. Az akkori magyar sajtótermékek közül a Nők Lapja volt az az újság, amelyben rendszeresen megjelenhettek útleírások. Az olvasóközönség pedig imádta ezeket a beszámolókat, amelyyeket ...
Szabadságvágyó fiataloknak állít emléket az 56 csepp vér című musical
A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház közös bemutatóra készül: Mihály Tamás, Horváth Péter és Pintér Tamás 56 csepp vér című forradalmi musicaljének október 23-án lesz a premierje az Erkel Színházban. A musical tíz évvel ezelőtt, a Sportarénában debütált nagy sikerrel. Most, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján az alkotók annak szeretnének emléket állítani, hogy a forradalmat szabadságra vágyó, fiatal emberek robbantották ki.
Sztálin kezétől Chagall békegalambjáig
A Magyar Nemzeti Múzeum ma, június 23-án nyitotta meg Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete címmel az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező, új kiállítását. A hivatalos megnyitó előtti sajtóbejáráson a különleges kiállítással kapcsolatos legizgalmasabb tudnivalókat árulták el a kurátorok.
Forradalomról énekel a Quimby
Új dallal rukkolt elő a Quimby. Kiss Tibiék nem fogták vissza magukat, inkább egyenesen beletenyereltek a társadalmi elégedetlenség kellős közepébe. Van itt minden, aminek egy forradalomban lennie kell: lángoló kukáktól elkezdve a saját vérükben horkoló részegekig.
- címkék:
- Quimby
- forradalom
- dal
- Címkefelhő »
Romániában nem nyitják újra az 1989-es forradalom dossziéját
Bíróságon sem sikerült elérnie az 1989-es román forradalom újbóli kivizsgálását a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21-e Egyesületnek, miután a katonai ügyészség tavaly októberben megszüntette az újranyitással összefüggő nyomozást, pénteken a legfelső bíróság elutasította a dosszié lezárása ellen emelt óvást.
Valóban II. Miklóst rejtette a sír
Az orosz ortodox egyház kérésére elvégzett újabb DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy valóban II. Miklós maradványait exhumálták a közelmúltban Szentpéterváron - közölte szerdán az orosz vizsgálóbizottság közleményében.
Bokáig gázoltunk a véres vízben
Az épületen belül élte át a rádió 1956-os ostromát Dudás Ferenc. Az egykori zenei szerkesztőben az maradt meg leginkább, ahogy másnap reggel a véres vízben bokáig gázolva hagyták el az épületet. November 4-én az orosz tankokat látva, tudta, elveszett a remény.
- címkék:
- rádió
- forradalom
- ostrom
- 1956
- Címkefelhő »
Visszarepíti az '56-os Budapestre ez az app
Miközben végigjárjuk a forradalom legfontosabb helyszíneit Budapesten, visszarepülünk az időben. A Sighter egy '56-os tematikájú történelmi játék és kincskereső egyben.
Okosak és szépek a notebookgyilkos kütyük
Apple, Google, Microsoft. Három óriáscég, amik úgy gondolták, ideje megváltoztatni a számítástechnika és a mobilpiac felépítését. Hosszú évek stagnálása után teljesen új irányba terelik az ipart. Így végre arra is választ kapunk, mire jó egy táblagép, és miért érdemes csúcsmobilt venni. Buktatók még jöhetnek: évekbe telik, mire a felhasználók reagálnak az új felállásra.
Az Ipatyev-ház sötét titkai
1918. július 17-re virradó hajnalán véres bűntény helyszíne volt Jekatyerinburgban az Ipatyev-ház pincéje. A felcsattanó lövésekkel nemcsak a Romanov-család tagjait gyilkolták meg, hanem ezzel a cárizmus is végleg sírba szállt Oroszország történelmében.
Festékszóróval támadta meg saját művét
Az Anarchia. Utópia. Forradalom. című kiállítás egyik művésze, SI-LA-GI illegálisan átfestette saját művét, hogy párbeszédet generáljon művészet és forradalom kapcsolatáról. A múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora, Fabényi Júlia szerint az akció nem más, mint infantilis vandalizmus, a módosított mű mégis fent maradt a múzeum falán, és jelenleg is megtekinthető, egészen a kiállítás január 11-i zárásáig.
A pincebörtön rejtélye
Az ávósok titkos pincebörtöneiről már az 1956-os forradalom kitörése előtt is keringtek hírek, nem is alaptalanul, hiszen az Andrássy út 60. – az ÁVH székháza –, és a Belgrád rakpart 5. alatt tényleg voltak ilyenek. A 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án az a hír terjedt el, hogy a pártbizottság épülete alatt hatalmas kazamaták vannak, ahol foglyokat őriznek és kínoznak. A feldühödött felkelők megostromolták a Köztársaság téri MDP-székházat, amelynek védői közül többet agyonlőttek, meglincseltek. Az ostrom után napokon át tartó kutatás kezdődött a téren titkos föld alatti pincebörtön után. A kereséshez a közeli metróépíttkezésekről ...
- címkék:
- forradalom
- Címkefelhő »
Tank jön villamos helyett a budapesti megállóba
Egy gombnyomással visszarepülhetünk az időben a Sighter mobilalkalmazással: az '56-os tematikájú történelmi játékban Budapestet fedezhetjük fel újra. Egy séta közben élhetjük át ismét, mi történt a forradalom legfontosabb helyszínein.
Éljen a melltartó! Ünnepeljük meg legnőcisebb ruhadarabunkat!
Több mint egy évszázada kezdődött a melltartó forradalma, a ruhadarab 122 éve, 1892. szeptember 20-án szerzett szabadalmat. A megalkotó Marie Tucker, a név viszont a Vogue magazintól ered (brassiere – „mellemelő").
Foglaljanak le egy nyomdagépet!
1848. március 15. egyik fontos szereplője Landerer Lajos nyomdaipari vállalkozó volt, az ő nevéhez kötődik a szabad sajtó első termékeinek kinyomtatása. Saját korában is sokszor vádolták őt azzal, hogy a bécsi kormány besúgója, pedig a forradalomban még a Kossuth-bankók nyomtatását is rá bízták. A legjobban az üzlettársa, Heckenast Gusztáv járt, aki március 15-én nem ment be a nyomdába.
Bontják a barikádokat Kijevben
- címkék:
- Ukrajna
- Kijev
- forradalom
- barikád
- Címkefelhő »
Egy forradalom, négy temetés - 5. rész: Egy koponya, fekete hajfürtökkel
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 3. rész: Ön mióta ekkora magyar?
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot
Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek.
Batman és a proletárfelkelés
Bruce Wayne rendes kapitalizmust akar, Bane viszont esélyegyenlőséget és újraelosztást. A legújabb Batman szokás szerint legitimálja a kapitalizmust, mint keretrendszert, pedig azt is nyilánvalóvá teszi, hogy az emberek alig várják, hogy valami más jöjjön. De érdeke-e Hollywoodnak, hogy a társadalom saját magán segítsen?
Petőfinek ma nehezebb lenne
A közösségi médiával és a sok kütyüvel ma könnyebb lenne megszervezni a 48-as forradalmat, ugyanakkor nehezebb lenne meghallani Petőfiék mondanivalóját a kommunikációs zajban. A technológiai eszközök mindhárom magyar forradalomban fontos szerepet játszottak.
5 rendkívüli asszony a magyar szabadságharcban
A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet. Lehet, hogy a tankönyvek szerzői csak őket emelték ki, de mi pontosan tudjuk, hogy minden valamirevaló férfi mögött egy erős asszony áll.
Vérfürdő és tárgyalás
Miközben újabb és újabb áldozatai vannak a szír rezsim és a lázadók összecsapásainak, a nyugat nem követheti a Líbiában alkalmazott módszert. Milyen esélyei vannak a további vérontás elkerülésének Szíriában?
1956 emlékére
A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt 1956 október 23-a.
Líbia nem a mi forradalmunk
Tripoli főterére nem amerikai csapatok vonultak be, hanem líbiai forradalmárok. Szükség van-e a nyugati világ közreműködésére Líbia demokratikus átmenetében?