230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom

230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.

Mutatjuk az idei Sziget Fesztivál szombati napjának legjobb képeit

Folk-rock bomba robban a nagyszínpadon

Szombaton átveszik az uralmat a britek a Szigeten. A Nagyszínpadon fellép Lianne La Havas, a Bastille és a Mumford & Sons is. De két koncert között azért minden nemzet a magasba emelheti majd a saját zászlóját. 

A nemzet egységének napjára csaptak le a terroristák

1789. július 14-e a Bastille ostromának évfordulója és egyúttal a franciák legnagyobb nemzeti ünnepe. Országszerte tűzijátékkal, katonai felvonulásokkal és más tömegrendezvényekkel emlékeznek meg a jeles eseményről. A parádézás azonban nem jöhetett volna létre egy végzetes döntést hozó kormányzó, egy 1790-es nagyszabású fesztivál és a harmadik köztársaság nemzeti érzelmek által hajtott döntéshozói nélkül.

Újabb világsztárokkal bővült a Sziget fellépőlistája - Ott a helyed!

A szervezők karácsonyi meglepetésként újabb neveket jelentettek be a Sziget fellépői közül. 

Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille

Luxusbörtön volt a Bastille, amelynek kiváló főztjét mindössze hét rab - köztük négy hamisító - ette 1789. július 14-én. Hahner Péter történész szavaival: "a párizsi nép nem azért foglalta el, mert a zsarnokság börtöne volt, hanem (...) azért vált a zsarnokság börtönévé a kortársak és főleg az utókor szemében, mert a párizsi nép elfoglalta." Bontásához lényegében már másnap hozzáláttak, az ostrom egyéves évfordulóján már semmi nyoma nem volt.