krími háború

címke rss
A konfliktus, ami több mint félmillió áldozatot követelt

A konfliktus, ami több mint félmillió áldozatot követelt

Százhetven éve, 1853. október 16-án kezdődött meg a krími háború, amelyben a közel-keleti és kelet-európai befolyását a gyengülő Oszmán Birodalom rovására kiterjeszteni akaró Oroszország csapott össze a törökökkel, akiket az európai erőegyensúly megőrzésében érdekelt Franciaország, Nagy-Britannia és a Szárd királyság támogatott. A rendkívül véres, 650 ezer áldozatot követelő konfliktus az oroszok vereségével ért véget, a meggyengült birodalom csak évtizedek alatt nyerte vissza erejét. Az összeállítása:

Az igazi Senki Alfonz és társai: 190 éves a Francia Idegenlégió

Tudomány2021.03.11, 06:12

A világtörténelem leghíresebb elitalakulatához, a csaknem kétszáz éves Francia Idegenlégióhoz rengeteg romantikus színezetű legenda kapcsolódik. A színes légiós történetek számos regényírót, köztük a magyar szatirikus prózairodalom legnagyobb alakját, Rejtő Jenőt is megihlették. Ezért sem tekinthetjük véletlennek, hogy a légió a magyar nagyközönség számára elsősorban Rejtő klasszikussá vált ponyvaregény-hőseinek kalandjai nyomán vált ismertté. A két évszázados múltra visszatekintő világhíres francia egység, a Légion étrangére története azonban valóban olyan izgalmas, mint egy érdekfeszítő kalandregény.

Az orosz medve karmai a Boszporusz felett

Archívum2015.12.13, 21:22

Komoly diplomáciai feszültség, éles szóváltások jellemzik Moszkva és Ankara kihűlőben lévő kapcsolatát, a november végén lelőtt orosz vadászbombázó, és a gép egyik pilótájának elvesztése óta. Ankarából kiszivárgott hírek szerint a helyzet eszkalálódása esetére a törökök kilátásba helyezték, hogy lezárják az orosz hajók előtt a Boszporuszt. A burkolt fenyegetést Moszkva hasonlóan fenyegető hangnemű válasza követte. A közel-keleti térséget már a 19. század második felétől fogva kitüntetett figyelemben részesítette az orosz, majd később a szovjet külpolitika is.

Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok

Tudomány2013.06.16, 20:32

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Előző
  • 1
Következő