II. Vilmos császár

címke rss
Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast

Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast

Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.

Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó magyar királyné

Tudomány2017.05.09, 21:50

Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége. Az erős egyéniségű királyné férje legbizalmasabb tanácsadójaként, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban aktívan részt vett a Duna-menti soknemzetiségű birodalom megmentéséért folytatott titkos diplomáciai tárgyalások előkészítésében. Nem ő rajta múlott a Monarchia bukása. Magas kort élt meg, kilencvenhét éves korában hunyt el, száműzetésben.

Fekete füstbe és vérbe borult az Északi-tenger

Tudomány2016.06.01, 09:01

Száz éve, 1916. május 31-én a délutáni órákban vette kezdetét a haditengerészet történetének nehéz felszíni egységek között lezajlott legnagyobb ütközete, a jütlandi csata. A német császári Nyílt tengeri flotta főparancsnoka, Von Scheer tengernagy a brit partvidék bombázására futott ki flottakötelékével, és így keveredett bele a csatahajók között valaha lezajlott legnagyobb tengeri csatába. Nem sejthette, hogy a brit titkosszolgálat feltörte a haditengerészet kódját, csakúgy, mint negyedszázaddal később, a második világháború idején az Enigmát.

A legértelmetlenebb háború legvéresebb ütközete

Tudomány2016.02.21, 23:31

Száz éve, 1916. február 21-én vette kezdetét az első világégés, a „Nagy háború” leghosszabb és a somme-i összecsapás után legtöbb áldozatot követelő ütközete, a francia haderő és a német császári hadsereg alakulatai között zajló verduni csata. A december 18-ig elhúzódó csatározás negyedmillió halottat, valamint félmillió sebesültet követelt, és nem oldott meg semmit sem.

Előző
  • 1
Következő