Osztrák-Magyar Monarchia

címke rss

Rekordnagyságú arany emlékérmével ünneplik a csehek a koronát

Színaranyból készült, 100 millió korona (1,26 milliárd forint) névértékű hatalmas érme a központi eleme a csehszlovák korona bevezetésének 100. évfordulója alkalmából Prágában megnyílt nagyszabású kiállításnak.

Ferenc József sírba vitte Mayerling sötét titkait

Tudomány2019.01.30, 23:06

130 éve, 1889. január 30-án kora hajnalban súlyos tragédia történt a Bécs közelében fekvő mayerlingi vadászkastélyban: Rudolf főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és 17 éves szeretője báró Maria von Vetsera máig tisztázatlan körülmények között életüket vesztették. Talán már sohasem fog kiderülni, hogy szerelmi öngyilkosság, részeg verekedés, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett-e trónörökössel, a bécsi udvar mohos konzervativizmusával szembeszálló, bohém természetű, és ragyogó intellektusú Rudolf főherceggel.

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Tudomány2019.01.29, 21:38

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Tudja-e, melyik volt a legtöbb halottat követelő magyar árvíz?

Tudomány2019.01.10, 20:15

A síkvidéki Kárpát-medence Európa második legnagyobb folyama a Duna, valamint az ugyancsak bő vízhozamú Tisza és mellékfolyóik vízgyűjtő területe. Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, mint amilyen legutóbb a 2013-as nagy árvíz volt, a múltban, a folyamszabályozás és a korszerű vízgazdálkodás előtti időszakban pedig nem egyszer okozott pusztító katasztrófát az áradó víz zabolázatlan ereje.

Száz év múltán is könnyezünk ezeken a csatatereken

Travelo2019.01.07, 13:28

Nemrég ünnepelte a világ, hogy 100 éve, 1918. november 11-én véget ért az első világháború. Persze  az „ünnepelni" szó nem fedi le azt a mélységes gyászt, amit érezni lehet azóta is, ha az 1914-ben kezdődött mészárszékre gondol az ember. A világháború végének századik évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk pár ikonikus csatateret, helyszínt, emlékművet és katonai temetőt, ahol elmerenghetünk a történelem kíméletlenségén, és hálát adhatunk azért, hogy sose kellett lövészárokban várni egy tűzhengert. A magyar érintettségű emlékekkel kezdjük, aztán nemzetközi irányba haladunk tovább.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

Tudomány2018.12.05, 22:36

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

Tudomány2018.11.14, 22:02

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Alig egy hónapig létezett állam, amely szembeszállt Trianonnal

Tudomány2018.10.04, 20:10

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

Mi történt velem? – Ezek voltak a boldogtalan királyné, Sisi utolsó szavai

Tudomány2018.09.11, 08:11

Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt tragikus és máig tisztázatlan hátterű öngyilkossága után, a tartós és mély depresszióba esett Erzsébet császárné, a magyarok népszerű Sisije többnyire Bécstől távol bolyongva töltötte el élete utolsó éveit. Kereken százhúsz éve, 1898. szeptember 10-én kedvenc udvarhölgye és bizalmasa, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében sújtott le a boldogtalan császárnéra.

Önsanyargatással és kínzó diétával őrizte szépségét Sisi

Tudomány2018.07.18, 20:41

Mindenki csodálta szépségét: földig érő, gesztenyebarna haja és karcsú alakja Sisi védjegyévé vált. Erzsébet, Ausztria császárnéja, valamint Magyarország és Csehország királynéja nem véletlenül vonult be rendkívüli jelenségeként a 19. század és az utókor köztudatába. Legendás szépségéért azonban gyakran megszállottként szenvedett meg.

Előző
Következő