A pokoli Vénusz tíz nagy rejtélye

A Földhöz legközelebbi bolygó a Naprendszerben, átlátszatlan felhői alatt mégis ismeretlen táj fekszik. Radarral és több űrszondával is vizsgálták már a Vénuszt, mégsem tudjuk pontosan, miért lett ennyire pokoli bolygó, pedig egykor Földünkhöz hasonló égitestként kezdte útját.

Conan, a baktérium és Átlagos Joe elindult a világűrbe

Az űrhajósokon kívül hat mikroorganizmus és egy polip is startolt hétfőn az Endeavourrel a világűrbe. A kísérletek elsődleges célja, hogy teszteljék, képes-e az élet egyik bolygóról a másikra utazni, például nagy becsapódásokkor kiszakadt kőzetekben megbújva.

Pénteken végzik az utolsó űrsétát az Endeavour küldetésén

Az Endeavour küldetésének negyedik és egyben utolsó űrsétáját péntek délelőtt végezik. Az asztronauták az eddig tervezett munkálatokat sikeresen befejezték, az űrrepülőgép pedig a visszatéréshez megfelelő állapotban van.

Mobiltelefont állítanának Föld körüli pályára

Egy boltban is megvásárolható, hagyományos okostelefont akarnak Föld körüli pályára juttatni brit mérnökök: ezzel azt szeretnék tesztelni, hogy egy ilyen készülék elviseli-e a világűrben uralkodó extrém körülményeket.

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?

Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.

Tagadja kinevezését a földönkívüliekkel összehozott ENSZ-tisztviselő

Cáfolta az ENSZ Világűrirodájának vezetője, Mazlam Othman, hogy egy földönkívüliekkel foglalkozó nagyköveti posztot hoznának létre az ENSZ-ben, amelyre őt neveznék ki. Az új nagyköveti posztról a brit Sunday Times írt először, majd a hír futótűzként terjedt el a nemzetközi sajtóban.

Nem ugrálhatunk a következő világon

Az ember eddig egyetlen másik világon, a Holdon hagyta ott a lábnyomát. A következő ilyen történelmi esemény egy kisbolygó poros felszínén történhet meg a következő 15 évben. A technikai kihívás óriási, a kis tömeg és gravitáció miatt itt nem nagyon ugrálhatunk majd. A tudományos eredmények azonban csábítóak: a tapasztalatokat felhasználhatjuk a kisbolygók elleni védekezésben és erőforrásaik kiaknázásában.

Magyar műszerek Európa egyetemi műholdján

Napjainkban már több ezer műhold kering a Föld körül, ám egy világűrben működni képes berendezés készítése még a legkiválóbb mérnökök számára is rendkívüli lehetőséget jelent. Éppen ezt kínálja kontinensünk egyetemistáinak az Európai Űrügynökség ESEO-programja, amiben 2006 óta hazai mérnök-hallgatók is részt vesznek - s a műhold kulcsfontosságú egységeinek fejlesztését 2010-től már egy külön laborban végezhetik!

Tizenkét évig tartott fogva a Jupiter egy üstököst

A múlt század közepén a Jupiter befogott egy mellette elhaladó üstököst, amely tizenkét év múlva tudott kiszabadulni - számoltak be hétfőn a kutatók az Európai Bolygótudományi Konferencián Potsdamban. Ez csupán az ötödik alkalom, amelynek keretében egy "fogságba esett" üstököst azonosítottak.

Amit a földi tévéműsorból látna egy űrlény

A második világháború képein már a 65 fényévre lévő Aldebaran rendszer lehetséges civilizációi borzonghatnak.

Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világűrben

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetőnek tűnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elő: az élet spontán vándorlása a világűrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetőséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélő egysejtű, főleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.  

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Elkészült az 1,2 millió faktoros űrnapvédő

Túl van a sikeres földi próbákon az a hatalmas felületű árnyékolószerkezet, amely majd a James Webb űrteleszkópot, a Hubble-űrtávcső utódját védi a napsugárzás melegétől, a világűr viszontagságaitól. Hatékonyságát a fényvédőkrémek védőfaktorához hasonlítva 1,2 millió faktoros védelmet szolgáltat. Felülete 150 négyzetméter, körülbelül akkora, mint egy teniszpálya. Öt rendkívül vékony rétegből áll, egyik réteg sem vastagabb az emberi hajszálnál.

Kijátszanák az oroszok az amerikai űrfegyvereket

Űrnap csütörtökön a Műegyetemen

Csütörtökön, november 20-án, délelőtt 9 órai kezdettel a Műegyetemen rendezik meg az idei Űrnapot, ahol a hazai űrtevékenység elmúlt egy évben született eredményeiről számolnak be a szakemberek.  

Űrbuborék űrturistáknak - átlátszó űreszköz teljes körpanorámával

Néhány év múlva üzembe állhat egy olyan űrugrásra alkalmas eszköz, amelynek kabinjából úgy tekinthetnek ki az űrturisták, mint egy hatalmas átlátszó buborékból.  

Megjavították a nagy hadron ütköztető hűtőrendszerét

A hűtőrendszer meghibásodása miatt múlt pénteken felfüggesztették a munkát a Genf melletti nagy hadron ütköztetőben (LHC), a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésében. A hibát azóta kijavították, és egyébként olyan jól halad a rendszer beállítása, hogy az első ütközések akár a következő héten megtörténhetnek.

Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót

"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr

Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.

Közel tízezren jelentkeztek űrhajósnak

Beérkeztek a jelentkezések az Európai Űrügynökséghez: csaknem tízezer önkéntes jelentkező közül választják ki azt a közel egy tucat személyt, akik a következő évek során európai űrhajósok és azok tartalékai lehetnek.

Hadviselés a világűrben: műholdelhárító műholdak

A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított műholdak a világűrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két műhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a műholdelhárító képességek próbája.

Hadviselés a világűrben: lézerfegyverek

Az első lézerek megalkotása után röviddel már filmek, regények sorában hadakoztak lézerfegyverekkel, de a valódi hadseregekben egyelőre nem jelentek meg. Mértékadó becslések szerint az elmúlt évtizedekben dollármilliárdokat költöttek a fejlesztésükre, és sokféle kísérletet hajtottak végre, köztük számos sikereset is - a fejlesztési eredményekből azonban nem lett sorozatban gyártott fegyver.

Kép az Endeavour landolásáról

Tizenhat világűrben eltöltött nap és 250 Föld körüli keringés után az Endeavour űrrepülőgép épségben landolt a floridai Kennedy Űrközpontban.

Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világűrben

Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményről.

Üzembe állt az új robotkar az űrállomáson - filmes beszámoló

Az Endeavour űrrepülőgép legénysége a második űrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevű új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós művelet elvégzésére képes, amelyhez eddig űrséta keretében a világűrben dolgozó asztronauta kellett.

Csinos hölgy készül a Nemzetközi Űrállomásra

A képen látható hölgy lesz Dél-Korea első űrhajósa, aki egy orosz űrhajó fedélzetén ez év áprilisában a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik.

Hűtő nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az űrben

A hírekben gyakran olvasunk az űrben végzett tudományos  kísérletekről és nagy szerelésekről - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemző körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerű csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsőre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az űrbeli mindennapi élet néhány érdekességéről.

Új modullal bővült az űrállomás

Az Atlantis űrrepülőgép rakteréből kiemelték és a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatták az európai Columbus modult, a legfontosabb kutatólaboratóriumot. Képes összefoglalónk.

Betiltaná az űrfegyvereket Moszkva és Peking

31 kilós meteoritot találtak az Antarktiszon

Karneváli helyszínek az űrből - a hét műholdképe

A tavasz közeledtével itt a karneváli időszak - lássuk, hogyan fest az űrből a világ két leghíresebb helyszíne, a közeli Velence és a távoli Rio de Janeiro.

Tíz perc súlytalanság 35 millió forintért - építik az új magánűrhajót

A napokban mutatták be a Space Ship Two nevű magánűrhajó makettjét. Az űreszköz a tervek szerint rendszeresen szállít turistákat űrugrásokra, már a közeljövőben. A gép új fejezetet nyit az űrhajózás és az űrturizmus történetében: új típusú űreszközzel és új típusú meghajtással fognak repüléseket végrehajtani, magánpénzből finanszírozva.

Űrkutatási pályázatok diákoknak

A jövő űrkutatásával és az űrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

A Sziámi-öböl - a hét műholdképe

A Sziámi-öböl Délkelet-Ázsiában a világűrből is látnivalók sokaságát kínálja. Heti műholdképünk leglátványosabb vízrajzi objektuma a hatalmas Tonlé-Szap mocsárvidék, amely Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló c. könyvében is szerepet kap: itt feneklik meg Piszkos Fredék elkötött hadihajója.

Kezdődik a klímakonferencia - Bali és a Kis-Szunda-szigetek a világűrből

A december 3-án, hétfőn kezdődő nemzetközi klímakonferencia helyszíne, Bali eddig inkább a turizmust, a nyaralást juttatta eszünkbe. Lássuk, hogy néz ki e kis sziget és környéke a világűrből.

Lajka csak 5-6 órát élt

Mint arról korábbi képes-videós összeállításunkban beszámoltunk, 1957. november 3-án kezdődött Föld körüli pályán az első biológiai űrrepülés, azaz ekkor jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe. A cikkhez számos hozzászólás érkezett, amelyek egy része szerint Lajka mindössze 5-6 órát élt. A cikk szerzőjének hozzászólása.

Lajka szelíd kis kutya volt

A Szputnyik-1-nek olyan fantasztikus visszhangja volt világszerte, hogy Nyikita Hruscsov újabb, még nagyobb szenzációt kért Szergej Pavlovics Koroljovtól, a szovjet űrkutatás vezetőjétől. A kérést sikerült is teljesíteni: alig egy hónappal az első műhold után pályára került a Szputnyik-2, amelynek méreteit az amerikaiak egyszerűen nem akarták elhinni. Ezen jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe.

Tíz űrhajós hölgy képekben

Összeállításunkban tíz olyan hölgyet mutatunk be, akik fontos szerepet játszottak az emberes űrrepülésekben. Közülük kettő jelenleg is parancsnok a Föld körüli pályán.

A világ legnagyobb ugrása

Michael Fournier a világ legnagyobb ejtőernyős ugrására készül, 40 kilométeres magasságból. Összeállításunkban rövid interjút olvashatnak a merész franciával, és megismerhetik dr. Szabó Sándor orvos alezredes véleményét arról, hogy egyáltalán túlélhető-e egy ilyen ugrás.

Nem veszélyes a november 6-án érkező kisbolygó

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelű égitestről kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

Fertőzésveszély a világűrből

Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Hatalmas lyuk a világűrben

Minden korábban ismertnél nagyobb méretű, látszólag minden anyagot nélkülöző üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az űrben.

A Horn Gyula utcától a Lajkó csillagig

Tudja, hol található a Bogsch Árpád épület, a Pikler Emmi tér vagy a Horn Gyula utca? Szerte a Földön és a világűrben is rengeteg dolgot neveztek el magyarokról. Az [origo] összegyűjtött néhányat azok közül, akik a nevükkel is jelzik a világnak, hogy létezünk, még akkor is, ha itthon nem ismeri őket szinte senki.

Oroszország újabb katonai műholdat bocsátott fel

Oroszország újabb katonai műholdat bocsátott fel a világűrbe. A Koszmosz-2427 jelzésű műholdat sikeresen pályára állították - közölte az orosz űrcsapatok szóvivője csütörtök éjjel.

Meghalt Walter Schirra amerikai űrhajós

Nyolcvannégy éves korában meghalt Walter Schirra amerikai űrhajós - közölte csütörtökön a család.

Nagyszerű keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly űrutazóval

A kéthetes űrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az űrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött időt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minőség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.

Velence az űrállomásról

A Nemzetközi Űrállomásról 2007. március 15-én készült felvételen a lagúnák városa látható. Az űrből is szembetűnő a Velencei-lagúna (Laguna di Venezia) szigeteinek eltérő funkciója.

Sikeresen landoltak Simonyiék

Simonyi Károly, a magyar származású amerikai űrturista és két társa sikeresen landolt április 21-én (szombaton), hazai idő szerint fél háromkor a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajós saját honlapján olvasható információkból sok érdekes dolgot megtudhatunk arról, hogyan telt számára a 12 méregdrága nap az űrállomáson.

Radnótit idéz Magyarország fölött Simonyi

2007. április 9-én este először hangzott el magyar beszéd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. A jelenleg is ott dolgozó Simonyi Károly blogjából a laikusok számára is világossá válik, amit a szakemberek nagy része már elfogad: Simonyi nem egyszerű űrturista, hanem joggal nevezhetjük a harmadik kiképzett magyar űrhajósnak.

Világűr Információs Nap

Az EU FP7-es pályázati lehetőségekkel kapcsolatban 2007. április 12-én, 10 órai kezdettel tart információs napot a Magyar Űrkutatási Iroda.

Az első magyar a Nemzetközi Űrállomáson

Hétfőn este, magyar idő szerint 21.10-kor sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson a Szojuz-TMA-10 űrhajó, fedélzetén Simonyi Károllyal, a második magyar származású űrhajóssal és két orosz kozmonautával. Simonyi az első hazánkfia, aki a Nemzetközi Űrállomásra lépett.

A startra készül a második magyar űrutazó

Ha minden a tervek szerint alakul, április 7-én Simonyi Károly lesz a második hazánkfia, aki eljut a világűrbe. Az Egyesült Államokban élő informatikus-üzletember több mint 20 millió dollárt, körülbelül 4 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett azért, hogy ő lehessen az ötödik űrturista a világon. Az elmúlt napokban Simonyi a starthoz vezető célegyenesbe érkezett: március 27-én tért vissza Bajkonurba, az indulás előtti végső felkészülésre. Simonyi néhány személyes tárgyat is magával visz az űrállomásra, ezek között gyermekrajzok és címerrel ellátott magyar zászlók is lesznek.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Meteorit landolt egy fürdőszobában

Újabb eredmények szerint a világűrből érkezett meteoritok hozhatták a Földre a rejtélyes fekete gyémántokat. Egy kevésbé különleges példány pedig egy amerikai családban okozott némi felfordulást az év elején.

Életet segítő meteorzáporok

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Videochat az űrből ma este

Az űrkutatás történetében először chatelhetnek egy a világűrben tartózkodó űrhajóssal az érdeklődők. A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó Thomas Reiterrel német űrhajós kedden este 21.15-től várja a kérdéseket, német nyelven.

Kétmillió kilométert száll az űrben elütött golflabda

Megtörtént minden idők legnagyobb golfütése: a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó orosz Mihail Tyurin egy golflabdát ütött el a világűrbe. A szokatlan ötlet kivitelezését egy golfklub szponzorálta.

Szkeptikusok XII. Országos Konferenciája

Az európai Science on Stage sorozat részeként rendezik meg hazánkban a Szkeptikusok XII. Országos Konferenciáját.

Egyedül száll harcba az amerikai űrcowboy

Igyekeztek minél kisebb csinnadrattával közzétenni az új amerikai űrkutatási programot. Sőt, az illetékesek azt állították róla, hogy csak a Clinton-féle program felfrissítése. Szakértők szerint azonban az egyoldalúságot és a világűr hadi célokra való felhasználását hangsúlyozó program nyelvezete arrogáns, fittyet hány a nemzetközi szerződésekre, és kizárja a vitás kérdések diplomáciai rendezésének lehetőségét. A szövetségeseit elidegenítő, ellenfeleit felingerlő, magányos űrcowboy azonban egyre kiszolgáltatottabb lesz - figyelmeztetnek.

Füstköd Észak-Olaszország felett - a hét műholdképe

A Pó folyó síksága Olaszország legiparosodottabb területe. Torino, Milánó és Bologna körül Európa egyik legfontosabb ipari központja alakult ki. Az ipar és a sűrű közlekedés által kibocsátott kisebb szennyezőrészecskék elősegítik a légköri vízgőz kicsapódását, a ködképződést.

Újra űrrepülőgép a világűrben

Újabb hosszú kényszerszünet és számos fejlesztés után ismét űrrepülőgép indult a Nemzetközi Űrállomáshoz. A Discovery kétszeri halasztás után hazai idő szerint kedden este 20:38-kor emelkedett a magasba. Ez az első olyan küldetés, amelynek keretében a gép a fő üzemanyagtartályról korábban levált és katasztrófát okozott habszivacs-elemek nélkül repül.

Űrkutatás: Magyarország élen jár a térségben

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját, dr. Both Elődöt választotta meg első alelnökének júniusban az ENSZ Világűrbizottsága (UN COPUOS - Committee on Peaceful Uses of Outer Space), amely a világűr békés hasznosításával foglalkozó szervezet. A poszt betöltése a hazai űrkutatás komoly elismerésének tekinthető. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a világűrrel kapcsolatos fejlesztések húzószerepet töltenek be az egyes országok iparában. Both Előddel készítettünk interjút.

Új magyar műszer a világűrben

Egy tengeralattjáróról bocsátották fel a Compass-2 műholdat, amely magyar műszert juttat a világűrbe. A berendezés a magnetoszféra egy sajátos jelenségcsoportját, az ún. whistlereket (légköri füttyöket) tanulmányozza.

A holdpor szaga

A holdutazók meg is "szagolták" égi kísérőnket, és erős, az égett puskaporhoz hasonló szagról számoltak be.

A téli olimpia környéke - a hét műholdképe

Február elején nagy hóesések érték Észak-Olaszország hegyeit, friss hóréteggel borítva az olimpia helyszíneit. A havazás végén pár napos derült idő következett (az alábbi műholdkép ekkor készült), majd február közepén esővel érkezett az enyhülés.

Veszélyessé válhat az űrszemét

Becslések szerint - s ezt egyesek a legoptimistább forgatókönyvnek tartják - a világűrben száguldó roncsok száma 50 év múlva meghaladja majd a bolygónk légkörébe visszatérő és ott elégő hulladék mennyiségét. S mivel a Föld körüli űreszközök száma folyamatosan nő, az ütközéseknek is egyre nagyobb a kockázata.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Ez történt 2005-ben a világűrben

Ismét startolt egy űrrepülőgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" űrszondák, egy új világ tárult fel előttünk a Szaturnusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe.

2005: az evolúció éve

A Science minden évben közzéteszi a szerkesztők által tíz legfontosabbnak tartott tudományos teljesítmény listáját. 2005-ben az evolúciós folyamatok kutatása vitte el a pálmát, nem véletlenül: a valóban nagyszerű eredmények mellett az egyik legrangosabb tudományos hetilap valószínűleg ezzel is állást akart foglalni az újra fellángoló evolúció kontra "intelligens tervezés" vitában. Évzáró tudományos összefoglalónk első részében az evolúciós kutatások legfontosabb felfedezéseit mutatjuk be, majd január első napjaiban sorra következnek a többi tudományterület eredményei.

Lázadás helyett tanulnak a gépek

A robotika napjaink technológiájának egyik legvirágzóbb, legdinamikusabban fejlődő területe. Az "okos" szerkezeteket korábban a tudományos fantasztikum témakörébe sorolt feladatok elvégzésére képezik ki. Világűr, nagyvárosi labirintusok, óceánfenék, háztartások - mindenütt jelen vannak, s dolgoznak serényen.

Ismét kínai űrhajós indult a világűrbe

Helyi idő szerint szerdán kora reggel startolt az a kínai űrhajó, amely immár másodszor visz embert a világűrbe. Ez az első alkalom, hogy Kína egyszerre két űrhajóst küld a kozmoszba.

Közelebb az űrturizmushoz

A világűrt elsőként elérő, kizárólag magántőkéből fejlesztett űrhajó tervezői újabb jármű elkészítésére készülnek, amelyen  alkalmanként nyolc turistával képesek majd megismertetni az űrugrás élményét.

Discovery: példátlan javítás a világűrben

A NASA új döntése értelmében a harmadik űrsétán fontos külső javításra kerül sor a Discoveryn. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben.

Törölték a Discovery startját

A Columbia űrrepülőgép tragédiáját követő két és fél éves kényszerszünet után ma este startolt volna a Discovery Floridából. Az indítás előtt két és fél órával azonban leállították a visszaszámlálást, mert a fő üzemanyag-tartály négy szenzora közül kettő nem üzemelt megfelelően.

A világűr Budapestre érkezett

Magyarországra érkezett a Kalandos világűr című utazó kiállítás, amely 2003 óta járja Németország nagyvárosait. A népszerű tárlat tematikus súlypontja az űrutazás története és jövője, az élet a világűrben és a Hold meghódítása.

Negyedszázada startolt a magyar űrhajós

1980. május 26-án startolt Bajkonurból a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén a veterán Kubászovval és az újonc Farkas Bertalannal, az első - s a mai napig utolsó -  magyar űrhajóssal. Az Űrvilág űrkutatási hírportál cikksorozata az akkor történteket mutatja be.

Egy történelmi folyó a világűrből - a hét műholdképe

Törökország középső és Szíria északi részét láthatjuk a TERRA műhold alábbi MODIS-felvételén, amely 2005. április 12-én délelőtt készült. A gyakorlatilag felhőtlen időben igen szép képet sikerült rögzíteni.

Sorbanállás a pápa ravatalához - a világűrből

Bébiszputnyikot dobtak az űrbe

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) két űrhajósa hétfőn befejezte űrsétáját, amelyen az első európai teherűrhajó dokkolásához szükséges berendezéseket szerelt fel orosz szakaszon, továbbá "kézzel" útnak indított egy bébiszputnyikot.

A világűr hatása a társadalomra

Budapesten kerül megrendezésre a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia első olyan konferenciája, amely kifejezetten a világűr társadalmi hatásaival foglalkozik.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Még sebezhető a visszatérő űrrepülőgép

2005 tavaszán újra szolgálatba áll az amerikai űrrepülőgép-flotta, a Discovery indításával. A NASA mérnökei számos változtatást hajtottak végre a gépeken, de a világűrben történő javítási munkákra egyelőre nincs lehetőség.

A világűrbe invitál a Vendetta Online

Megnyitotta univerzumának kapuit a játékosok előtt a Strategy First MMORPG-je, a Vendetta Online. A Guild Software fejlesztésében a játékosok több életpálya között választhatnak, a küldetéseknek pedig akár magányosan, akár csapatba szerveződve nekivághatnak a végtelen űrben.

Visszatért a Nemzetközi Űrállomás korábbi legénysége

Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) két orosz és egy amerikai űrhajós: az őket szállító Szojuz orosz űrhajó leszállóegysége vasárnap hajnalban sikeresen földet ért Kazahsztánban.

Rekordot döntött a SpaceShipOne

Kijutott a világűrbe hétfőn a világ első magán űrrepülőgépe, a SpaceShipOne radarfelmérések szerint rekordmagasságba emelkedett, 114 kilométerre távolodott el bolygónktól; 90 perces repülés után érkezett vissza biztonságosan a Földre.

Sikerült a SpaceShipOne űrugrása

Egy lépéssel közelebb került az "Ansari X" díjhoz az első, kizárólag magántőkéből fejlesztett űrjármű: ma délután sikerrel hajtotta végre a 10 millió USA-dolláros díj megszerzéséért induló első hivatalos útját.

Dokkolt a teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomáson

Orosz teherűrhajó kötött ki augusztus 14-én, szombaton a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson, újabb élelmiszer- és üzemanyag-szállítmányt juttatva el az ott dolgozó két űrhajósnak.

Kínai űrhajósnő kerestetik

Hivatalos döntés értelmében jövő évtől indul az egész országot átfogó keresés: átfésülik a főiskolákat és egyetemeket, hogy megtalálják azt a személyt, aki először képviselheti az országot nőként a világűrben.

Képgalériáink

A SpaceShipOne visszatér

A világűr hivatalos határát elsőként átlépő magánűrhajó a júniusi meghibásodás után ismét készen áll arra, hogy versenybe szálljon a 10 millió dollár jutalmazású "Ansari X-Prize" díjért.

Sikeres űrséta szerda éjjel

Közel hat órát töltöttek a világűrben a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai, és végre sikeresen megjavították az egyik meghibásodott giroszkópot.

Meghibásodás az első magánűrhajón

Egy létfontosságú repülésirányító rendszer hibája miatt a SpaceShipOne épphogy súrolta a világűr hivatalos határát, s kérdés, időben meg tudja-e ismételni teljesítményét.

Elérte a világűrt az első magánűrhajó

Történelmi eseményre került sor június 21-én délután az űrkutatásban: az első embert szállító magánűrhajó elérte a világűr hivatalos határát, majd épségben landolt a kaliforniai Mojave-sivatagban.